Keressen minket

Tudomány

Prof. Dr. Faragó Sándor az MTA levelező tagja

Prof. Dr. Faragó Sándort a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

Száztíz, a közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül, az Akadémikusok Gyűlése megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait a május 3-ai ülésén. Prof. Dr. Faragó Sándor, a Soproni Egyetem rektor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának Levelező Tagja lett. Köszönjük, hogy Professzor Úr által, a Soproni Egyetem tudományos közössége és elismertsége tovább erősödhetett. Egyetemünk valamennyi oktatója, kutatója, dolgozója és hallgatója nevében tisztelettel és őszinte nagyrabecsüléssel gratulálunk és kívánunk jó egészséget Akadémikus Úrnak – közölte a Soproni Egyetem.

Prof. Dr. Faragó Sándor a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Kép forrása: Soproni Egyetem

A Magyar Tudományos Akadémia által közreadott hivatalos ismertető: 

Prof. Dr. Faragó Sándor 1953-ban született Pécsett. 2007 óta az MTA doktora. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének egyetemi tanára, korábban az Erdőmérnöki Kar dékánja, több ciklusban az egyetem rektora. Szakterülete a vadbiológia és vadgazdál­kodás.

Elsőként foglalkozott a hazai fenntartható, természetközeli apróvad-gazdálkodással, beve­zette annak tartamos monitoringalapú gyakorlatát (Animal Biodiversity and Conservation, 2012). Kidolgozta a túzokvédelem ökológiai alapjait és hazai védelmi programját (Game and Wildlife Science, 2001). Nemzetközi hálózatba integrálva működteti a Magyar Vízivad Moni­toringot (Ornis Svecica, 2010), kidolgozta az első nemzeti szintű vízivad-gazdálkodási tervet Európában (Game and Wildlife, 1997), amelynek unikális része a vízivad-kíméleti területek hálózata.

Összes publikációinak száma 707, közöttük 35 könyve, 55 könyvrészlete jelent meg. A publikációira kapott független hivatkozások száma 1168 (ebből idegen nyelvű 346). A Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola vezetője. Végzett dokto­rainak száma 16.

Két ciklusban az MTA közgyűlési képviselője. Az Erdészeti Tudományos Bizottságnak több ciklusban alelnöke, két ciklusban elnöke. A Vadgazdálkodási Albizottság elnöke (1994–2020). A TIT Országos Elnökségének tagja (2010–). Több hazai és nemzetkö­zi szakmai szervezet tagja, tisztségviselője. Szerkeszti a Magyar Vízivad Közleményeket és a Magyar Apróvad Közleményeket. Elismerései: Pro Silva Hungariae díj (1999), Akadémiai Díj (2004), Gesellschaft für Wildtier- und Jagdforschung külső tag (2005), a Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktora (2010), Magyar Érdemrend középkeresztje (2015), Civitas Fidelissima díj (2015).

AJÁNLÓK: Csáki Csaba, Horváth József, Mátyás Csaba, Neményi Miklós, Németh Ta­más

Forrás: Soproni Egyetem

Mezőgazdaság

Egyetem a zöldebb gazdálkodásért

Európai Zöld Megállapodás címmel konferenciát rendeztek a Debreceni Egyetemen

A Debreceni Egyetem új agrárképzéséről és kutatóközpontjáról is szó volt „Az EU klíma- és környezetvédelmi céljaiból adódó kihívások és ezek hatásai a magyar agrárgazdaságra – Európai Zöld Megállapodás” címmel pénteken a Gazdaságtudományi Karon rendezett konferencián.

Európai Zöld Megállapodás” címmel konferenciát rendeztek a Debreceni Egyetemen. (Kép: Debreceni Egyetem)

A konferencián az élelmiszer-gazdaságban érintett agrárközgazdászok és a termelői szféra képviselői vettek részt, hogy megvitassák a következő évek egyik legfontosabb kihívását, a környezeti fenntarthatósági kritériumok megfelelő üzemi és ágazati szintű versenyképességének fenntartása a hazai élelmiszergazdaságban. A résztvevők kitértek még az ezzel összefüggő globális kihívásokra – úgy mint a klímaváltozás, ÜHG-gázok kibocsátása, mikroműanyag-szennyezés, növényvédőszer- és műtrágyahasználat csökkentése.

A rendezvény célja volt, hogy bemutassák a problémakör szakpolitikai hátterét, tudományos igényű megközelítésből tárják fel a témát.

Bács Zoltán kancellár a megnyitón mondott köszöntőjében hangsúlyozta: a területen dolgozó szakemberek meg fogják találni a megoldást arra, hogy az ellátásbiztonság és a gazdálkodás hatékonysága is kezelhető legyen ezen új körülmények között.

Kép: Debreceni Egyetem

Ennek érdekében a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara és az intézmény más egységei is mindent megtesznek. A Szenátus éppen a májusi ülésén döntött a Biodiverzitás, Klímaváltozás és Vízgazdálkodás Koordinációs Kutatóközpont létrehozásáról, amelynek a többi közt ezzel a témakörrel is van feladata, a környezetvédelem, természetvédelem, agrárium, vízgazdálkodás tekintetében – részletezte a kancellár.

Kapronczai István, a Gazdálkodás főszerkesztője kiemelte: a konferenciát kettős céllal rendezték meg.

Kép: Debreceni Egyetem

Az egyik cél, hogy szakmailag fejlődjünk, aktuális kérdésekre adjunk választ a tudomány, illetve a gyakorlat oldaláról. Ezeket közkinccsé téve szeretnénk segíteni a gazdálkodók és a gazdaságpolitika munkáját. A másik cél az, hogy szakmai közösséget építsünk, együttműködésünket szakmai és emberi értelemben fejlesszük – fogalmazott.

Szűcs István, a Gazdálkodástudományi Intézet igazgatója szerint ahhoz, hogy megfeleljünk az EU irányvonalainak, az új környezetbarát technológiáknak, a humánerőforrás a legszűkebb keresztmetszet.

Kép: Debreceni Egyetem

A mi egyetemünk ebben lépett, hiszen elsőként létrehoztuk szakalapítóként és szeptembertől indítjuk az agrár üzleti digitalizáció szakot, ami pontosan ehhez a területhez fog szakembereket képezni – hangsúlyozta az intézetigazgató.

Az eseményen átadták az agrárgazdálkodás tudományos lapja, a Gazdálkodás folyóirat éves Nívódíjait. A három díjazott között volt egy debreceni egyetemi munkacsoport is. Feketéné Ferenczi Alíz, Szűcs István és Vida Viktória „Családi gazdasági kertek között működő méhészeti vállalkozás üzemtani vizsgálata” című cikkét ismerte el Nívódíjjal a szakmai lap.

Kép: Debreceni Egyetem

Az eseményen egyebek mellett az Európai Zöld Megállapodás potenciális hatása az EU és Magyarország állattenyésztésére, az EU klíma- és környezetvédelmi céljainak való megfelelés közvetlen és közvetett hatása a hazai élelmiszergazdaság versenyképességére és a technológiai fejlődés különös tekintettel a digitalizációra és a precíziós technológiákra – szerepe az agrárium környezeti fenntarthatóságában címmel hangoztak el előadások.

A konferencia az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 „Tehetségből fiatal kutató” – a kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban című pályázathoz kapcsolódott.

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

A Debreceni Egyetem agrárkarán vizsgálják a NASA paprikáit

A Debreceni Egyetem agrárkarának szakemberei űrnövény kutatásokat folytatnak

Debreceni Egyetem: Betakarították a Debreceni Egyetem űrpaprikáit az Álmok Álmodói 20 kiállításon elhelyezett speciális űrkapszulában, a Capsitronban. A DE SPACE kutatási programban speciális, zárt technológiájú rendszerben zamatos és ropogós zöldségek nevelkedtek. A projektben a DE szakemberei több paprika fajtát is vizsgálnak. A cél a legkisebb alapterületen, nulla emisszióval, a legtöbb termést előállítani.

A Debreceni Egyetem agrárkarának szakemberei űrnövény kutatásokat folytatnak. (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE-MÉK) címere (Ábra: DE)

Március elején a DE MÉK kísérleti üvegházába, a Biodrome-ban  a NASA űrpaprika-palántáit telepítették. Az amerikai NuMex Espanola Improved fajta mellett az egyetem által nemesített magyar űrpaprika, a Hungarian Enigma Sweet (HES) vizsgálatát is megkezdték a szakemberek.

A DE kísérleti üvegházában speciális körülmények között vizsgáljuk a paprikafajtákat. A HES érdekessége, hogy genetikailag determinált növekedésű, ezért nem szükséges a nevelése során az emberi beavatkozás, azaz a zöldmetszés. A HES zöld lombjának vizsgálatakor kiderült, hogy a biomasszája emberi fogyasztásra alkalmas, számos értékes bioaktív anyagot tartalmaz. A levelek íze leginkább a rukkolára hasonlít – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Fári Miklós a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Növénytudományi Intézetének egyetemi tanára. A DE Zárt rendszerű növénytermesztés kutatócsoport vezetője hozzátette: az amerikai fajta a NASA előkísérleteit követően már megjárta a világűrt. Az Espanola azonban egy folytonnövő típus, a térfogathasznosítási hatékonysága nem ideális. Szűk térben metszeni kell, amely során a virágokat is eltávolítják a szakemberek, ez pedig csökkenti a termés mennyiségét.

A Biodrome-ban és a Capsitronban összehasonlító elemzéseket folytatunk. Utóbbi helyen az Espanola fajtáját kétszer kellett metszeni, mert kinőtt a „kabinból”. A HES fajtánál ezzel szemben erre nem volt szükség, mivel a limitált körülmények között nem a szár és levél növekedésére fordítjuk a termelés energiáit, nem felesleges zöldhulladékot gyártunk, hanem a termést sokszorozzuk meg- tette hozzá Fári Miklós.

A MÉK kísérleti üvegházában végzik a Hydrospace paprika kísérleteit is, amelyek a DE-SPACE program űrnövény kutatásainak egyik legfontosabb eleme. A Capsitron műszaki tervezésében és megvalósításában egy fiatal hazai biotechnológiai start-up vállalkozás, a jFermi Kft működik közre.

A magokat 3D nyomtatóval előállított, úgynevezett seedboxokba, a holdkőzetet részben imitáló, különleges földkeverékébe ültettük, amelyek 10 nap alatt csíráztak ki. Az öntözőedényzetben az ioncserélt víz és a speciális tápoldat keveréke cirkulál folyamatosan, amelyet úgynevezett waterwicken, azaz vízkanócon keresztül juttatunk el a növényekhez. A folyamat teljesen automatizált. A zárt rendszert csakis biológiai módszerekkel tisztítjuk. A DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Biodrome-jában megvalósul a recirkulációs ököszisztéma, tehát a növényi nyersanyag előállítása a sejttől egészen a végtermékig, melléktermék, valamint hulladék nélkül, környezetkímélő módon folyik – tette hozzá a MÉK Növénytani Intézetének egyetemi tanára.

Fári Miklós kiemelte: Szent-Györgyi Albert hagyatéka ma is él és meghatározza a magyar paprikatudományt, amely továbbra is a világélvonalába tartozik. A DE MÉK kutatásainak a terveik szerint 2023. elejére a gyakorlatnak átadható eredményei lesznek. Az erre vonatkozó know-how-t, kutatási ismereteket a Technológia Hasznosítási Osztályon letétbe helyezték.

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Doktor- és dísztoktoravató ünnepség a Debreceni Egyetemen – exkluzív interjú Prof. Dr. Csernoch Lászlóval

A Debreceni Egyetem doktor- és díszdoktoravató ünnepsége országos viszonylatban is kiemelkedik a felsőoktatási intézmények rendezvényei közül. Hazánk legnagyobb vidéki városa, Debrecen, a Tiszántúl meghatározó tudásbázisa, melynek történelmi funkciója és küldetése: miszerint a Kárpát-medencében élő népeket oktassa, képezze, mára jelentősen kitágult.

A Debreceni Egyetem doktor- és díszdoktoravató ünnepsége országos viszonylatban is kiemelkedik a felsőoktatási intézmények rendezvényei közül. Hazánk legnagyobb vidéki városa, Debrecen, a Tiszántúl meghatározó tudásbázisa, melynek történelmi funkciója és küldetése: miszerint a Kárpát-medencében élő népeket oktassa, képezze, mára jelentősen kitágult. Ez az expanzió képes volt arra, hogy egyedülálló módon az agrártudományoktól, a jogtudományokon keresztül az orvostudományokig bezáróan egy tető alá hozza a tudósokat, másrészt ez a növekedés átlépte a Kárpát-medence határait és napjainkban kontinentális léptéket öltött. Prof. Dr. Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese nyitotta meg a 2021/2022-es oktatási év doktor és dísztoktoravató ünnepségét, aki az ünnepséget követően exkluzív interjú adott az Agro Jager Newsnak. Rektorhelyettes úr interjúját követően, pedig egy, az USA-ból érkezett, frissen doktorrá avatott hallgatóval, Dr. Karamchand Bramdeoval beszélgettünk.

A Debreceni Egyetem doktor-és díszdoktoravató ünnepségén. Középen Prof. Dr. Pintér Ákos általános rektorhelyettes. A fényképen baloldalon Dr. Ailer Piroska Gyöngyi, a műszaki innovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettes és a fényképen jobb oldalon Prof. Dr. Csernoch László tudományos rektorhelyettes

Köszöntőjében kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem jogelődjének, a Református Kollégiumot tekintik. Mit jelent ez napjainkban az itt kutató, oktató tanároknak és mit jelent az ideérkező diákoknak?

Itt a Tiszántúlon, a református Tiszántúlon, Debrecen városa mindig fontos bázisa volt az oktatásnak, hiszen nemcsak az alapfokú, régies nevén az elemi oktatás, képzés zajlott az 1538-ban megalapított Református Kollégiumban, hanem azt már korán akadémiai szintre emelték. Az évszázadok alatt töretlenül formálódó képzésnek hatalmas lökést adott, amikor 1912-ben létrehozták öt karral a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetemet, majd 1932-ben, pontosan 90 éve felavatták ezt az épületet, amelyben ma állunk. Az idők viharait túlélte ez az épület is, ahogyan az egyetem is és reneszánszát éli. A Debreceni Egyetem, ma már a méltán híres agrároktatással kiegészülve válhatott teljesen kerekké és napjainkban 14 karral, 25 doktori iskolával működve Magyarország legrégebbi egyetemének tekinthetjük.

Interjú Prof. Dr. Csernoch Lászlóval, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettesével Fotó: Agro jager News

Mintegy kilenc doktorandusz hallgató vehette át az agrártudományok területén a doktori okleveleit. Hogyan értékeli az egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar fiatal kutatóinak a munkáját?

A Debreceni Egyetem mindig arra törekedett, hogy a lehető legszélesebb, a legnagyobb spektrumban oktathasson, kutathasson. Az egyetem küldetése úgy látszik, hogy igazán a XXI. században teljesedhet ki, hiszen teljesen világosan látható, hogy napjaikban egy-egy ágazat, a másik nélkül, nem képes új és innovatív eredményeket elérni. A mezőgazdasági szektor, az élelmiszerellátás és a környezetvédelem kéz a kézben jár. Szerepük felértékelődik. Nemcsak itt Debrecenben, ahol a város körüli földek az ország legjobb termőföldjei között szerepelnek, amelyek világviszonylatba is jegyzettek, hanem az élelmiszertudományok vonatkozásában ezek már nemzetközi kihívások, közös gondolkodásra késztetik a kutatókat. Együttműködések, közös kutatások nélkül látható, hogy ma már nem működik egyetlen egy szektor sem. 2022-ben mindösszesen kilenc hallgató fejezhette be a tanulmányait, közülük vannak, akik a kutatásban, mások a versenyszférában helyezkednek el. Eredményeik, kutatási témáik innovatívak, amelyekre a piac is felfigyelt.

Mintegy kilenc fő vehette át doktori oklevelét a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karáról. Középen Dr. Karamchand Bramdeo az Amerikai Egyesült Államokból.

Nagyon érdekes volt az idei avatás, mert ázsiai és afrikai hallgatók mellett feltűnt egy, az Amerikai Egyesült Államokban élő, de a guyanai cukoriparban dolgozó hallgató is. Hogyan értékeli, hogy gyakorlatilag a világ minden tájáról érkeznek Debrecenbe hallgatók?

Kijelenthetjük, hogy a debreceni kutatás és az amerikai hallgató példája alapján az agrártudományok olyan értéket, tudományos eredményeket prezentál, amelyre felfigyel nemcsak a tudományos világ, hanem a gazdaság is. A debreceni diploma jegyzett a nagyvilágban, képesítéseink, kutatóink eredményei elfogadottak. Ez egzakt módon is mérhető, számokban kifejezhető, hiszen a különféle tudományos indexek, mutatószámok, amelyekkel a hivatkozásokat, a debreceni egyetem kutatóinak idézettségét mérik, kimagasló. Persze ez feladatot is jelent a Debreceni Egyetem teljes egészének. Tudományos rektorhelyettesként, saját kutatási területemen is pontosan jól látom: nagyon fontos, hogy az új és újszerű tudományos eredményeket felhasználva szélesítsük a képzésünket. Ebben a munkában értünk el olyan eredményeket kutató, oktató munkatársaimmal, hogy a világ olyan vezető országából is, mint az USA, érkezett hozzánk hallgató.

Dr. Karamchand Bramdeo, a Debreceni Egyetem Rektori Hivatala előtt.

 

A Debreceni Egyetem idei, 2022. évi doktori és díszdoktoravató ünnepségén Dr.  Karamchand Bramdeo az Amerikai Egyesült Állomokból érkezett Magyarországra. Kutatásait a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézetben végezte. Az egyetem doktori avatása után nyilatkozott, immáron doktori oklevelének birtokában, az USA-ba hazatérő kutató.

Prof. Dr. Pintér Ákos, a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese és a frissen végzett Dr. Karamchand Bramdeo

Hogyan kerültél Magyarországra, mi motivált, hogy egy világviszonylatban ilyen kicsi országba érkezz tanulni, kutatni?

Magyarország alapvetően nagyon kis ország, de az agrártudományokban és a vetőmag-előállításban nagyon ismert és a Debreceni Egyetem a világ egyetemei között jó helyen áll. A BSc képzést Guyenában, Georgetownban, a Guyenai Egyetemen végeztem, majd először MSc képzésben folytattam tanulmányokat Debrecenben. Két év alatt nemcsak elméleti munkát végeztem, hanem a diploma dolgozatom miatt megengedték a vezető professzorok, hogy bekapcsolódhassak a magyar kutatásokba. Sokszor, többünket, külföldi hallgatókat, a kötelező tanulmányaink mellett konferenciákra is elvittek, ami számomra külföldiként nagyon jól esett. Az itt kutató, oktató tanárokra elmondható az is, hogy a munkaidejükön kívül is a kutatásukkal foglalkoznak, olyan, mintha a hobbyjuk lenne. Úgy gondolom, hogy sikereik egy része ebben is kereshető.

Dr. Karamchand Bramdeo kutatóként a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Állomásán

Hogy kapcsolódtál be a doktori képzésbe?

Mikor megkaptam az egyetemi diplomámat, haza utaztam és belevettem magam a munkába. Guyanában, az ország területének 85%-án trópusi esőerdők találhatóak. Területünk kicsivel több, mint kétszer nagyobb Magyarországénál, ami összesen 214 ezer km2. Ebből 18 ezer km2 víz. Guyanában nagyon jelentős a cukornádtermelés, de más élelmiszereket is szeretnénk megtermelni, hogy csökkentsük az import kiadásainkat. Jelentős mennyiségben termelünk cukornádat, ez az export termékeink közül talán az egyik legfontosabb. Mikor visszatértem Dél-Amerikába, akkor úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne a kukoricára fordítani nagyobb hangsúlyt, így kézenfekvő volt, hogy visszatérek Debrecenbe. Jelentkeztem és szerencsére felvettek.

Dr. Karamchand Bramdeo gróf Tisza István, Magyarország minszterelnökének szobra és a Debreceni Egyetem főépülete előtt.

Mivel foglalkoztál Magyarországon?

Magyarország óriási előnye, hogy itt Debrecen környékén és az ország más tájain is nagyon jó körülmények mutatkoznak nemcsak a kukorica, mint ipari növény termelésére, hanem a nagyon jövedelmező vetőmag előállításra is. Ez nagyon bonyolult termesztéstechnológiát követel meg, nemcsak abban, hogy betartsák az izolációs távolságokat egy-egy vetőmag előállítás során, hanem abban, is, hogy azok a különféle hibridvetőmagok, amelyeket Magyarországon termelnek, egyedi igényeit képesek teljesíteni, egészen a vetéstől a betakarításig. A Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási Kar Látóképi Kísérleti Telepe együtt dolgozik az amerikai alapokra épített KITE Zrt.-vel és megannyi céggel, túl azon, hogy az amerikai vetőmag előállítása ebben a térségben világviszonylatban is kiemelkedő. Látható, hogy a Pioneer Hi-Breed nagyvállalat, amely fuzionált a CORTEVA cég különféle leányvállalataival, a világ legnagyobb kukoricavetőmag üzemét működteti Szarvason. Igaz, Debrecenhez magyar lépték szerint nincs közel, de ez amerikai szemmel szinte jelentéktelen távolság.

A Debreceni Egyetemen szokás, hogy a városban kutató doktoranduszok, barátok egymás avatására ellátogatnak.

Milyen volt éveket eltölteni Debrecenben?

Debrecen, a Debreceni Egyetem egy világváros, mert itt az egyetemi negyedben az Egyetem tér és a Böszörményi út Agrár Campusa között, a kollégiumokon kívül is nagyon sok hallgató él. Nagyon sok barátság született és az internet miatt ma már nem szakadnak meg a kapcsolatok úgy, mint akár 20 éve. Persze senkinek nem könnyű itt tanulni, sokan megtanulnak magyarul is és sokunknak lesz egy-két magyarországi jó barátja, ami úgy gondolom, hogy élethosszig kitart. Vannak afrikai, ázsiai hallgatók és nekem is vannak dél-amerikai barátaim is. Debrecenben azt mondhatom, hogy nincsenek határok és nincsenek falak, persze ez nem azt jelenti, hogy könnyebbek lennének a vizsgaidőszakok. A tanárok közvetlensége, barátsága kötelesség is: tanulni kell, aki pedig a kutatásra adja a fejét, készüljön fel, hogy vagy a szántóföldön, vagy a laborban fog súlyos órákat, heteket, hónapokat eltölteni. Nekem, mindez nyolc év távlatából is, de megérte.

Dr. Karamchand Bramdeo nyílvános védését követően: a fényképen balról, Prof. Dr. Nagy János prorektor, nemzetközi hírű kutató gratulál.


Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Debreceni Egyetem, Dr. Karamchand Bramdeo, Agro Jager News

Tovább olvasom