Keressen minket

Vadászat

Kapitális aranysakált hoztak terítékre Bátmonostoron

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A bátmonostori Széchényi Zsigmond Vadásztársaság megközelítőleg 3600 ezer hektáron gazdálkodik. Urbán Krisztián, a társaság vadászmestere vadászni hívta Oszlánszki Attila csátaljai barátját, aki nagy örömmel fogadta el a meghívást.

Fotó: Oszlánszki Attila – Agro Jager News

Vaddisznót szeretett volna aznap elejteni, de a bátmonostori határ teljesen más tartogatott számára. Körülbelül 16 óra köröl már kint ült a magaslesen, ahova gyalogosan sétált ki. Talán így a legkisebb a terület zavarása – kezdte beszámolóját a Oszlánszki Attila.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A “Homok” területrészen foglalta el a magaslesét, ahol kiterjedt vaddohány állomány nőtt. Az invazív növényt évtizedekkel ezelőtt a méhészek hozták be hazánkba. A magaslesén ülve az előtte elterülő fiatalos sarjasban kukoricaszórót látott, amiben rengeteg friss vaddisznó nyom tarkított. Biztos volt abban, hogy legalább egy vaddisznó megjelenik a felkapott helyen. A vadászat során  azonban sokszor a biztosnak vélt várakozások is másképpen alakulhatnak.  A vadászszerencse azonban még tartogatott meglepetéseket a vendégvadásznak a bátmonostori hatásban.

A  késő délutáni órákban síri csend ereszkedett le a területre.

Mivel az elmúlt időszakban egyre nagyobb gyakorlatot szerzett a ragadozók hívásában, előkerültek a kedvelt sípjai. Először vörös rókát próbált meg hívni. Mindent jól csinált, azonban semmi nem történt. A vörös rókák sem mutatkoztak. Betartva a legalapvetőbb hívási szabályokat, a hívások között türelmesen várakozott. Előkerült a már többször bevált a nyúlsíró sípja is. Ahogy kell, megfújta a sípját. Hívás közben a szeme sarkából mozgást vett észre. Egy termetes aranysakál bukkant fel 300-350 méterre a lestől. Folyamatosan a hang irányába figyelt,  a magasles irányába. Érdeklődött, figyelt. Eleinte még nagyon messze voltak egymástól. A hívás után a sakál egy darabig jött, majd megállt és leült. Elkezdődött a “macska-egér játék”, körülbelül három-négy alkalommal elindult, majd mindig megállt. A vélhetően fiatal kan aranysakál nagyon óvatosan viselkedett. Nem rontott azonnal a “vergődő nyúl” hangjára. Attila szinte biztos volt abban, hogy az aranysakál figyeli. Amikor elszánta magát, hogy lövés tesz a magányos nádi farkasra, egy közeli úton a semmiből megjelent egy magányos kisteherautó. Az ekkor már 200 méterre levő ragadozó semmit nem kockáztatott, amilyen gyorsan megjelent, olyan gyorsan el is tűnt a közeli erdőben. A vadász kapott egy esélyt, de megváltoztak a körülmények. Nincs mit tenni. A hívást azonban nem adta föl. Újból előkerült a kedvenc rókahívó sípja, de ez sem hozott “eredményt”. Azonban egy nagyobb aranysakálfalka megindulta a nyúlsírásra . Körülbelül 600 méterre lehettek. Egyes sípok hangja akár egy kilométerre is elhallatszik. Az ötfős falka megindult a hang irányába. Ezek az egyedek is türelmesen cserkeltek, megálltak, időnként leültek, figyeltek, folyamatosan “szél alá” kerültek. Egyre közelebb értek a magasleshez. Hirtelen az összes egyed megállt. Szinte lehetetlen megmondani mi történt, talán megérezhettek valamit, mert közben megváltozott a szélirány.

A nemrégiben eltűnt, magányos kan aranysakál is felbukkant, vélhetően ugyanaz az egyed, amit korábban látott. Amint a csoport nélküli sakál észrevette a falkát, azonnal ellenkező irányba futott. Mivel a faj territoriális viselkedést mutat, más egyedektől erősen védik a saját revírjüket. Hirtelen felgyorsultak az események, a falka hezitált. Valamit gyorsan ki kellett találni, mert az aranysakálok sokáig nem maradnak egy helyben. Ez a faj nem erről híres. Ekkor Attila egércincogást utánzott egy másik síppal. A sakáloknak több se kellett, a balszélén álló egyed azonnal megindult. A sakálok eddigi vonalhajtása lassan körvadászattá alakult. A falka két szélén lévő egyed elkezdte körbezárni a területet. Eljött a lövés ideje. A bal szélén álló sakál volt hozzá legközelebb. Villant a fegyverlámpa, amit a rálövés követett. A lövést egyértelműen jelezte a vad, a becsapódás hangja összetéveszthetetlen volt a sötétségben. Gyorsan újra töltött, de a falka többi tagjától már második esélyt nem kapott.  A birtokbavételnél lepődött meg csak igazán,mert egy nagytestű aranysakál pihent meg a földön. Tömege körülbelül 16-18 kilogramm lehetett. A falka alfa hímjét hozta terítékre Bátmonostoron.  Sajnos nem volt arra lehetősége, hogy megmérje a terítékre hozott ragadozó súlyát, mert közben csörgött a telefon is. Társai vaddisznót ejtettek el, kell a segítség!

Magyarország déli határainál helyiek úgy tartják,  hogy aranysakál mindig élt Magyarország déli megyéiben. Innen soha nem pusztult ki, egy-két egyed mindig feltűnt. A Balkánon élő törzsállomány egyes vándorló egyedei sokszor feltűntek a déli határokon. A faj sikeressége a hihetetlen élni akarásában rejlik. Ha nincs más, akkor a szórókon lévő szemeskukoricát eszi meg, és semmiben nem válogat. Az aranysakál a korábban terítékre hozott fajtársát is elfogyasztja, amire többször volt már példa. Valamilyen oknál fogva az elhullott vörös róka húsát is kedveli. Bács-Kiskun megyében a nádi farkas főleg az apróvad állományát tizedeli évről-évre, ami szembetűnő annak ellenére is, hogy intenzíven vadásszák. A magyar-szerb államhatáron felállított ideiglenes műszaki határzár miatt, olyan mintha a magyarországi állományait “bezárták” volna Magyarország területére. A határzár megépítése előtt az állományok vándoroltak Magyarország és Szerbia között. Régebben nem volt ennyi sakál, mint most, ami évről-évre jobban szaporodik – zárta beszámolóját Oszlánszki Attila.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Oszlánszki Attila

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Vadászat

A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk

Print Friendly, PDF & Email

Nagy István agrárminisztern nyilatkozott a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Teremtett világunk megőrzése közös kötelességünk, a természet rendjét pedig nem lehet megbontani, éppen ezért hárul kiemelkedően fontos szerep a felelős és tudatos vadgazdálkodásra – közölte Nagy István agrárminiszter a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén, szerdán.

Fotó: AM

A tárcavezető a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy tájegységeink jellegzetes arculatához az egyes vadfajok ugyanúgy hozzátartoznak, mint a hegyek, a síkságok, a folyók vagy az erdők. Az egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállomány fenntartásában pedig a vadászat kulcsfontosságú. Mindannyian büszkék lehetünk a vadállományunkra, amelyre szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy a nemzeti kincsünk. Ezzel az értékkel pedig felelősen kell gazdálkodnunk, hogy megőrizzük a jövő generáció számára – tette hozzá.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A miniszter kiemelte, kisebb létszámú, de jobb minőségű vadállomány kialakítására kell törekedni, olyan optimális létszámra, ami megteremti a vadgazdálkodási ágazat összhangját a mező- és erdőgazdálkodással és a természetvédelemmel. Nagy István szerint az egyedülálló adottságainknak köszönhető az is, hogy a magyar vadhús népszerű Európában. A vadhús amellett, hogy különleges ízélményt biztosít, élettani szempontból is számos jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Hagyományainkat és szokásainkat tudatosan kell megvédenünk. Meg kell becsülnünk a normalitást a gazdák és a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek mindennapi áldozatos és kitartó munkáját, akiknek köszönhetően biztonságos élelmiszer kerülhet a magyar családok asztalaira – hangsúlyozta.

Fotó: AM

Kifejtette, a Nagykunság szívében, Karcagon a kunok földjének lakói híven őrzik és ápolják hagyományaikat, büszkék múltjukra és jelenükre egyaránt. A közös kötelességünk pedig az, hogy a természet, a vad és az ember alkotta egyensúlyt megőrizzük és fenntartsuk az utánuk jövő generáció számára.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Vadászat

170 millió az idei kiemelt kamarai programokra

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Elnöksége döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Elnöksége április 25-ei ülésén döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról. A Küldöttközgyűlés márciusi határozata értelmében az ifjúságnevelésre, a hivatásos vadászokra, kutatásra és közönségrendezvényre 2024-ben összesen 169 531 250 forintot fordít az érdekképviselet Központja. Ezt a döntést váltotta aprópénzre az Elnökség a tanácskozáson, amelyen egyéb témák is napirendre kerültek.

Az ülésen az Elnökség tagjai egyhangúlag támogatták dr. Jámbor László elnök előterjesztéseit, így döntés született az ifjúságnevelési és hivatásos vadászok felkészültségét erősítő vármegyei pályázatokról, illetve központi feladatok finanszírozásáról is.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A vármegyék ugyan többletforrást igényeltek a korábban meghatározott kerethez képest, de más források átcsoportosításával ezt is biztosította az Elnökség (erre a márciusi Küldöttközgyűlés egyik határozata adott lehetőséget, részletek itt). Ezek alapján a feladatok és a hozzájuk rendelt pénzösszegek az alábbiak szerint oszlanak meg:

  • Az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési programra idén 114 millió forintot fordíthat a Vadászkamara központja. Ebből 84,7 millió forint a vármegyei Területi Szervezetek ifjúságnak szóló kezdeményezéseinek, programjainak megvalósulását segítheti a 2018 óta működő pályázati rendszerben, a fennmaradó összegből pedig ez évben is megjelenhetnek a nagysikerű, gyerekeknek szóló „Kisvadász” foglalkoztató füzet újabb számai (részletek, letölthető korábbi számok itt).
  • hivatásos vadászok szakmai felkészültségét és munkafeltételeiket javító programokra a vármegyéktől beérkezett pályázatok alapján 49,9 millió forintot különített el az Elnökség, ebből a Területi Szervezetek rendeznek a vadőröknek képzéseket, szűréseket, szakmai tanulmányutakat.
  • A több éve futó, a mikotoxikonat és azok vadállományra gyakorolt hatását vizsgáló kutatásra 10 millió forintot szán a szervezet. Ezzel kapcsolatban Bajdik Péter főtitkár elmondta: a fő feladat, hogy a lehető legtöbb vadgazdálkodó és vadász értesüljön a problémáról, ha valaki rendellenességet tapasztal a szaporodásbiológia vagy trófeák terén, gondoljon erre az eshetőségre is. Ezt célozták a témában országszerte tartott előadások és ez a fő célja a Vadászkamara rövidesen megjelenő, helyes takarmányozási gyakorlatot ismertető szakkönyvének is. (A kutatás előzetes eredményeiről a Nimród Vadászújság 2023 májusi számában jelent meg cikk, elérhető itt.)
  • Végül, de nem utolsósorban a Vadászkamara legnagyobb éves közönségrendezvényét, az Országos Vadásznapot a szervezet Központja 10 millió forinttal támogatja. A rendezvényre augusztus 24-én, szombaton, Lakitelken kerül sor.

Ugyancsak egyhangú döntés született a bizottságok és szakbizottságok költségvetéséről. Ennek teljes kerete 19,6 millió forint, amelyet az Elnökség egyhangúlag támogatott.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A tanácskozás napirendjén szerepelt a Vadászévkönyv jövőbeni kiadásának módja. A tavalyig tartó gyakorlat, miszerint a Vadászkamara éves szakmai kiadványát a vadászok számával egyező számban készíttesse el a szervezet, az online vadászjegyváltás térnyerésével egyértelműen pazarlóvá, egyben okafogyottá vált. Felmerült, hogy csak digitálisan készüljön el a könyv, azonban ennél nagyobb az érdeklődés, és a hivatásos vadászok korábban egyértelműen jelezték: igénylik a papíralapú kiadványt. Idén az évkönyv letölthető volt vadászjegyváltáskor, illetve a Vadászkamara honlapjáról, és minden hivatásos vadász kapott egy-egy nyomtatott példányt, valamint a Területi Szervezetek 100-100-at. Ezt a hibridmegoldást továbbgondolva az Elnökség elfogadta, hogy a letöltés lehetőségét megtartva minden Területi Szervezet a saját belátása és igényei szerint rendeljen nyomtatott Vadászévkönyveket. (A Vadászévkönyvek digitális formában mind letölthetők a honlapunkról.)

Az „Egyebek” napirendi pont keretében Bajdik Péter tartott előadást a VadON tagnyilvántartó rendszer és kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztéséről. Ezzel összefüggésben elmondta az is, hogy idén már a vadászok 47%-a érvényesítette online a vadászjegyét, míg tavaly arányuk 39%, 2022-ben 28%, az első évben, 2021-ben pedig még csak 16% volt. (Az idei vadászjegy-érvényesítés statisztikai adatairól a májusi Nimród Vadászújságban adunk részletes tájékoztatást.) Emellett a többi között szó esett a közeljövőben tervezett ágazati jogszabálymódosításokról (a Vadgazdálkodási törvényt is módosító törvényjavaslatról részletek a Parlament honlapján). Hrabovszki János országos sportvadász alelnök és a Békés vármegyei Területi Szervezet elnöke felhívta a figyelmet az Alföldön tapasztalt őzelhullásokra, Szigethy Béla, a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezet sportvadász alelnöke pedig az Országos Vadásznap előkészületeiről és helyszínéről adott részletes tájékoztatást.

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Őzet gázoltak Székkutas határában

Print Friendly, PDF & Email

Őzet gázoltak az E47-es főútvonalon Székkutas határában.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Őzet gázoltak az E47-es főútvonalon Székkutas határában. Az OPEL típusú személygépkocsi Hódmezővásárhely felől Orosháza irányába tartott, amikor az alkonyat után pár perccel, egy fiatal őzbak lépett az autó elé. A személygépkocsit vezető fiatal nő ugyan rendkívül megijedt, de nem rántotta el a kormányt és a hirtelen fékezés hatására sikerült csökkentenie a sebességét.

Őzet gázoltak Székkutas határában. Fotó: Agro Jager News

Az ütközés azonban nem maradt el és a személygépkocsi bal elejénél csapódott az állat az autóba, amely nem sokkal a baleset után elpusztult. Székkutas határában Orosháza felé haladva jobbkéz felől, védett gyepeket, ősgyepeket találhatunk, amely kiváló és háborítatlan élőhelye a nemcsak a vadászható állatfajoknak, hanem a védett és fokozottan védett természeti értékeknek. Székkutason a Petőfi Vadásztársaság gazdálkodik, eredményeik, dúvad programjuk igen nagy hatással bír a természetvédelemre, amelyre joggal lehetnek büszkék – gyakorlati tudásuk mögött persze egyetemi háttér, felsőfokú tudásbázis áll.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A téli rudlik szétoszlottak. Elfoglalták a területeiket az őzbakok és az erős, vitális bakok kifent, letisztított agancsokkal védik a területeiket, sutáikat s bár még messze vagyunk az őz nászidőszakától, már igen harciasak.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A székkutasi baleset kapcsán is ki kell emelni, hogy az alkonyati és a hajnali időszak rendkívül balesetveszélyes óráknak számít. A közútkezelő országosan tisztítja az út menti szegélyeket. Az őz napi mozgása ezekre az időszakokra korlátozódik, azonban a fiatal, gyenge őzbakok nehezen találnak maguknak nyugodt területet.

Őzet gázoltak Székkutas határában. Fotó: Agro Jager News

Magyarországon, a közelmúltban módosították a vadbaleset kárfelelősségi alakzatát, miszerint minden résztvevő viseli a maga kárát. A közlekedésben résztvevők a gépjárműveik, a vadásztársaságok az elütött vad tekintetében. Ezzel kapcsolatosan némi aggodalomra ad okot a közlekedők részéről, hogy a társaságok nem érdekeltek az utak mellé behúzódó vadlétszám csökkentésében, másfelől pedig feltűnt egy olyan jelenség, hogy bejelentik a vadbalesetet, de a helyszínre érkezve nem találják már ott az autókat, illetve az elpusztult vad testét sem. Az autóba betett, krotália nélkül szállított vad eltulajdonítása lopásnak számít, illetve felmerülhet az orvvadászat bűntette is. Egyes vélemények szerint, félő, hogy elegendő majd arra hivatkozni, hogy a fellelt vadat csak gázolták és úgy került az autóba. A jogszabályváltozás ugyan kedvező irányba mozdította a társaságok eddigi helyzetét, de olyan irányba is haladhat, amellyel mindenképpen foglalkoznia kell a szakmai és érdekvédelmi szervezeteknek.

 

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Agro Jager News

Tovább olvasom