Vadászat
Mende-mondák a gím agancshullajtása elé – GALÉRIÁVAL
Horváth Zoltán: Mára már bebizonyított tény, hogy a gímbikák agancselvetése időszakának elkezdődése a testi kondíció állapotának a függvénye. Minél többet lesarcol a tél a gímbika testi energiájából, annál későbbre tolódik ki ez az időszak…
Milyen tényezők okozzák a gím téli energiaveszteségeit?
Elsősorban az időjárás okozta nehézségek, az extrém hideg hőmérsékletek, a magas hó, a tartósan fagyos téli napok száma, a befagyott vizek, a csontkeménnyé keményedett dagonyák, amik teljesen felboríthatják a gímszarvas megszokott napi életvitelét. A magas hóban való járás jelentős energiaveszteséggel párosul…ilyenkor jól megfigyelhető, hogy a gím takarékoskodik az életenergiájával, mozgása beszűkül a táplálékot biztosító területek látogatására és ha ott képes jól lakni, akkor nem megy messze, ha teheti a helyszínen meg is fekszik, kérődzésbe fog és pihen. A téli életenergia megőrzése szempontjából az egyik legfontosabb tényező a nyugodt pihenés biztosítása! Saját magam figyeltem meg, hogy extrém hideg éjszakákon ( -15 oC alatti hőmérsékleten) a gímszarvas egész éjjel talpon van, a rendelkezésre álló időt táplálékkereséssel és táplálkozással tölti el, majd csak hajnal hasadtával vonul vissza a pihenőhelyére, ahol aztán általában napsütötte domboldalak, déli és nyugati lejtőin a napfényt áteresztő ritka akácosokban vagy lábaserdők vastag avarral borított talajain készít magának fekvőhelyet.
A másik fontos tényező az életenergia és azon keresztül a kondíció megtartása érdekében a szükséges és kellő mennyiséget biztosító táplálékok bevitele. A gím a táplálkozása során egy nagyon megalkuvó vadfaj, a mocsarak, berkek, savanyú sásának és a nád mélyen eredő friss hajtásainak fogyasztásától elkezdődően a bokrok, fiatalos erdők rügyes hajtásainak, vékony kérgű fák, sarjakác, juhar, kőris, hárs, bükk, sima és duglászfenyő kérgének lehúzásán túl, télidőben szívesen látogatja a mezőgazdasági területek, lucernásait, a megerősödő, tömegtakarmányt nyújtó repcéseit, felszántatlan kukorica tarlóit és rámegy a vadászok által kialakított etető és szóróhelyeken ledepózott takarmányokra…cukorrépa, szemes és silókukoricára, amelyekből egyes vadásztársaságoknál eszméletlen mennyiségben (több vagonnyi tételben is) kihordanak a vadászterületre.
Feltétlenül meg kell említeni a manapság a gím etetésében teljesen polgárjogot nyert gyakorlatot, hogy azok a minőségi gím állományt kezelő vadgazdálkodók aki anyagilag is megtehetik, nagyon értékes beltartalmú, ásványi anyagokat is tartalmazó speciális vitaminos agancstápokat etetnek! Ezt olyan nagy mennyiségben teszik, hogy az őszi bőgést követően a tálcás és vályús etetők csordultig fel vannak töltve és bizony bőven jut az értékes takarmányból az etetők alá is….
Az etetésnek pozitív hatása van a kondíció megőrzésére és feljavítására. Az etetett gímbika legyen az kint akár a szabad (értsd kerítetlen) vadászterületen is, hetekkel hamarabb dobja el agancsait, mint az ugyanazon az élőhelyen élő, de az etetőt nem látogató bika társa.
Egy az interneten dokumentált kis kísérlet alapján bebizonyosodott, hogy egy adott szőlőhegyet látogató bikarudli esetében az „egyszemélyes” etetőtálcát csak a legerősebb, domináns szarvasbika birtokolta. Mivel a szőlőhegyi birtok tulajdonosa napközben egy étteremben dolgozott, a saláta maradékokat haza hordta és kirakta a tálcás szarvasetetőbe. Kígyó uborka, jégsaláta, nyers krumpli, sárgarépa, karalábé, káposzta, fehér gyökér, paradicsom, paprika, szőlő, kompótok, befőttek maradékai kerültek napról-napra az etető tálcára, amit a Bélának elnevezett szarvasbika esti rendszerességgel el is fogyasztott.
Mivel az etetőhely be volt kamerázva, így minden nap eseménye végigkísérhető volt. A meglepetés akkor következett be amikor január 27-én az etető tálcát végigfeküdte Béla, azon az éjszakán ottfelejtett egyik agancsszára. Nyilvánvalóvá vált, hogy a vitaminokban bővelkedő etetés jó hatással van a gímnek az általános testi kondíció megtartására, az ilyen gímbika pedig a tavaszi enyhülés első üzenetére képes azonnal agancsainak levetésével reagálni.
A harmadik tényező amit meg kell említeni az a vadászati nyomás, ami hazánkban a gímszarvasra nehezedik! Tény, hogy létszámában felfutott a magyarországi csülkös nagyvadállomány, amelynek negatív következményei nemcsak az egekbe szárnyaló vadkár költségeivel, de az ökonómiai küszöbhatáron immáron átesett nagyvadlétszám az egyre növekvő, súlyos gépjármű ütközések eseteiben is kontrollálható! Ennyi vadat nem képes ez a kis ország probléma mentesen kezelni, ezért szükségessé vált a hazai csülkös nagyvad populációk létszámának drasztikus csökkentése. Ez nem jelent mást, mint hogy háború indult a szarvas ellen is, a vadászati nyomás többszörösére növekedett a megelőző évtizedek vadászati gyakorlatához képes. Kisebbek lettek a vadászterületek, a vadászati idényben mindenhol nagyvadhajtásokat tartanak, hajtásban lövik a szarvas tarvadat, de bizony előfordult már, hogy gímbikákat is…
Vannak olyan vadászati gazdálkodó egységek ahol nem ritka, hogy az idény befejeztéig 27 hajtásnapot is tartanak. Így aztán úgy szétrúgják, az értékes gímállományainkat, mint tyúk a töreket. Szerte-széjjel száguld a gím az országunkban, hazátlanná vált a magyar gímszarvas „szerte nézett s nem lelé honját, a hazában!”
Nyilvánvaló, hogy ekkora vadászati nyomás alatt, a gím éjszakai vaddá válik, kevesebb ideje marad a táplálkozásra, a nappali állandó menekülés felemészti az éjszaka a táplálkozással bevitt pótlólagos energiákat és az egész szervezet hosszútávú energia defizitbe kerül….Ezt az állapotot maguk a vadászok idézik elő, magukra vessenek, mert mint egykori szakmai elöljáróm kifejtette „ náluk van az olló is meg a posztó is, ha elszabják, az csakis egyedül az ő hibájuk!”
Nos tehát egyértelmű, hogy a vadászat jelenlegi gyakorlata az, amely a gím esetében a téli testi kondíció megtartása ellen dolgozik, talán nem véletlen, hogy az 1986-ban terítékre hozott és 1986 és 1990 között a gímtrófea világranglista első helyét elfoglaló Karapancsai bikánk eleste óta eltelt 36 naptári esztendő alatt ( 3 szűk szarvasöltő) nem sikerült a trófea világranglista első helyének ismételten még csak a közelébe sem kerülni.
Pedig próbálkoznak ám. Jönnek hatalmas az intenzív külterületi etetés hatására megnevelt karácsonyfa méretű, új-zélandi típusú trófeák. A legújabb ilyen csoda a Mátra hegységünkből került elő. A legközelebbit a Hortobágyról várom.
Legjobban a gím agancshullajtására hatással az időjárás van. Természetesen, hogy mennyire kitett az élőhely, hegy-vagy dombvidék, ártér vagy sík és milyen szélességi körön fekszik. Magyarországon a tömeges agancshullajtás legelőször Baranyában szokott megindulni, majd Gemenc, aztán pár nap múlva követi Zala és Somogy déli része. Észak felé haladva hetekkel is később kezdődhet, mint lent Délen.
Ma már egy-egy térség előrevetített hivatalos havi hőmérséklet diagramjából jó közelítéssel képesek vagyunk megjósolni az adott vadászterületünkön a gím agancs hullajtásának kezdetét. A napi pozitív és negatív hőmérsékleti értékeket abszolút értékben összeadjuk és amikor havi szinten elérjük a nulla értéket, ahhoz a naptári naphoz még hozzászámolunk 15-17 naptári napot. Az így eredményül kapott naptári napon aztán bízvást elindulhatunk hullott gímagancsot keresni. A természet azonban sohasem csak tiszta fehér vagy fekete és nem szorítható a minden egyedre egyformán vonatkoztatható szigorú szabályok közé. Vannak nem is kevés számú kivételek…
Valóban csak a monda szintjén, de élőben találkoztam néhány olyan emberrel, akik váltig állították, hogy már Karácsony másnapján szőlőhegyük birtokán vettek fel frissen hullajtott gím agancspárt. Időben legközelebb hozzájuk az a fiatalokból álló falusi társaság volt, akik szintén a zalai szőlőhegyük luxus présházában búcsúztatták az Óévet! Nyolcan voltak…Szilveszterkor hó esett és talán nemcsak annak volt köszönhető, hogy másnak délben lefelé ereszkedve a lejtős hegyi úton a Feri hatalmasat hasalt egy az út közepére a friss hóba letett frissen hullajtott agancson. A közelebbi időpontban már én is megfigyelő voltam. Ez a dátum azért jelentős, mert már többektől, köztük hivatásos vadászoktól is hallottam erre napra időzített hullajtásokról történeteket mesélni.
Az én megfigyelésem jó régi, még abból az időből származik, amikor a tél az valójában hóval, faggyal bemutatkozó igazi tél volt. Vadászterületünk határa több kilométeren keresztül a Balaton-Nagybereki Állami Gazdaság jogutódjaként a területet 99 évre hektáronkét 10 Ft bérleti díjért bérlő Braun Holding vadászterülete mellett húzódott. A szomszéd minden évben egy vagy két alkalommal Hofjagd-ot, vagyis udvari (üzemi) vadászatot tartott. Ezek általában kétnaposak voltak, az első napon nagy terítékű fácánvadászatról a második napon pedig 50 vendégpuska körüli terelő vadászatról, vaddisznó hajtásokról szóltak. Ilyenkor aztán kifordították a berket, keresztül kasul kajtatták, kontra hajtásokkal feldúlták a nádasok békéjét és amelyik vad megúszta a golyós fegyverek állásait, az fejvesztve menekült át a mi oldalunkra…
Mivel tudtam, hogy melyik napokon vadásznak nem volt más dolgom, mint a mi oldalunkon szépen felülni egy jó helyen álló magaslesre és kiváló nagyítású távcsővel figyelni az át özönlő vad milyenségét… Hideg volt és a szél is eléggé metszően fújt, január 04-ike volt….Menekülő vaddisznók, szarvasok, nagy létszámú kitört tarvad rudlik, egyes nagy bikák és akkor hirtelen. Nagyon melegem lett. Mindösszesen a lesemtől száz méterre nagy testű, lehorgasztott fejű agancs nélküli gímbika ballag.
Nyomom a szememre a távcsövet, hiába hagy kék nyomot a szemem körül, csak azt látom amit mutat. Látszanak az agancstő hófehér stoplikként vakító csonkjai, a frissen elvetett agancsának csont alapjai… Teljesen friss elvetés, a sebre ráhúzódó bőr még nem volt képes beindulni sem. Egy hivatásos mesélte, hogy évi rendszerességgel visszajáró dán vadászcsoport érkezett januári tarvad selejtezésre… Mivel elég sokan voltak, hirtelen nem jutott mindenki mellé kísérő hivatásos vadász és az egyik régóta ismert és tapasztalt vendégvadászt egyedül ültették fel a magaslesre, lelkére kötve, hogy csak „agancs nélküli” tarvadat ejthet el…. Mindenki meglepetésére Tobias egy kiváló kondícióban lévő, agancsait frissen elhullajtott, tarfejű szarvasbikát hozott terítékre….január 04-et írtunk.
A január aztán a meglepetések hónapja, mert a hónap közepétől aztán megszaporodnak a hullott agancsokról szóló információk, amelyek alapjául az ez időszakban megtartott terelések és vaddisznóhajtások szolgálnak….A hajtók gyakran hoznak ki a meghajtott sűrűben talált friss hullajtású szárakat…
A hónap vége felé pedig már gyűjthető mennyiségben jelentkezhetnek a hullajtott agancsok. A gyűjtés szempontjából azonban az igazi hónapok a február és a március valamint a kisebbeket már csak áprilisban tudjuk szedni.
Ha valaki tisztában van a területi adottságokkal, akkor egy élőhelyen belül is képes felfedezni az időjárásnak történő kitettség változásainak jelentős következményeit. Több helyen is agancsoztam már, néha csak pár tíz kilométer távolságra voltak egymástól az általam látogatott területek, mégis a tengerszint feletti magasságból eredően nagy különbségek mutatkoztak az ott élő szarvasbika állomány agancs elvetésének kezdési idejében. Amíg egy sík, berkes területen már február 08-tól indult a mandula, addig egy közelben fekvő enyhén dombos-lankás élőhelyen csak február 18-al tört meg a jég, de egy szintén közelbe lévő 300 méter magasságú kiterjedt „hegyen” csak március 04-én jelentek meg az első földre hullott agancsok… És ez a folyamat éveken keresztül hasonlóan ismétlődött. Azért jó ezekkel a dolgokkal tisztában lenni, mert a gyűjtésre szánt időnket úgy tudjuk beosztani, hogy ahol a tapasztalat szerint a dobás későbben indul meg, ott felesleges a vadat zavaró „üresjáratokat” tenni, mert ez senkinek sem jó!
A vadászterületen talált hullajtott agancs a ma hatályos törvény szerint a területileg illetékes vadgazdálkodó tulajdonát képezi. A hullajtott agancs felvétele és az erdőből, vadászterületről történő elvitele lopásnak minősül, tettenérés esetén rendőri intézkedés történik aminek a vége bírósági eljárás. Nem tilos viszont az erdőben talált hullajtott agancs fotózása, mint bármely az erdőhöz tartozó erdei termék, fák, bokrok, élőlények fényképezése.
A törvény szabályozza a hullajtott agancs gyűjtését is, azt mondja, hogy a hullajtott agancsot gyűjteni, csak a területen illetékes vadgazdálkodási egység által írásban, személyre szólóan kiállított gyűjtési engedély birtokában lehet! Néhány helyen élnek ezzel a lehetőséggel, döntő részben a jelenlegi gyakorlat viszont azt bizonyítja, hogy ilyen engedélyeket nem állítanak ki a vadgazdálkodók. Ez alól kivétel, néhány nagy területi kiterjedésű erdő- és vadgazdálkodó, illetve privát terület lehet….
Írta és fényképezte: A vad és környezete Facebook csoport szerzője: Horváth Zoltán
Vadászat
Hamarosan kezdődik a tavaszi rókavakcinázás
A rókák veszettség elleni immunizálására idén tavasszal is sor kerül, melyhez kapcsolódóan az ebzárlat és a legeltetési tilalom életbe lépése sem marad el az érintett térségekben
A rókák veszettség elleni immunizálására idén tavasszal is sor kerül, melyhez kapcsolódóan az ebzárlat és a legeltetési tilalom életbe lépése sem marad el az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2023. április 1-én kezdődik hazánk déli és keleti megyéiben.

Fotó: Pixabay

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)
Az immunizálás során a vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgépekről juttatják ki az adott területekre. Ez a művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatal, illetve a települési önkormányzat fogja tájékoztatni a lakosságot, a külterületeken pedig plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat.
Az immunizálási program eredményességét a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. Az előző évek eredményei alapján a vakcinázott területeken a rókák több, mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.

Ábra: Nébih
A veszettség fő terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya mintegy ötvenkilencezer egyedre becsülhető. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott.
A betegség a keleti szomszédainknál, Ukrajnában és Romániában még rendszeresen előfordul, valamint az utóbbi időszakban Szlovákia keleti régiójában is több helyen megjelent. Sajnos tavaly Magyarországon is jelentősen megváltozott a veszettséghelyzet. 2022 szeptembere óta ugyanis öt igazolt eset is volt: négy róka és egy kóbor kutya. Mindegyik Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében fordult elő, az ukrán határtól számított nagyjából 10 km-es körzetben. A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Jelenleg az Ukrajnához közeli területeken a szokásosnál nagyobb a járványveszély, mivel a háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.

Keresőtávcsövek és hőkamerák széles választéka, a budapesti FROMMER Fegyverboltban. Kattints a képre!
A fentiek rámutatnak a hazai állategészségügyi védekező intézkedések (vadon élő rókák vakcinázása, ebek kötelező vakcinázása, veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé) fenntartásának fontosságára. A veszettség gyanújának bejelentése jogszabályi kötelesség, az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.
A téma iránt érdeklődőknek érdemes felkeresniük a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapját (www.veszettsegmentesites.hu), ami többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és a megelőzéséről is tájékoztatást nyújt.
Forrás: Nébih
Vadászat
Drága parfümöket és lőfegyvert is loptak
A Balassagyarmati Járási Ügyészség indítványa alapján a nyomozási bíró a legszigorúbb kényszerintézkedést rendelte el egy 34 éves férfival szemben, aki nemcsak pszichoaktív anyagokat árult, de társaival autókat megrongálva azokból nagy értékű tárgyakat is lopott.

Fotó: Ügyészség
A nyomozás eddigi adatai alapján a férfi több nógrádi településen követett el bűncselekményeket:
2023. február 1-jén társaival egy Nagylócon, a tulajdonos háza előtt parkoló autó vezető oldali ablakát egy kővel betörték, abból a sértett pénztárcáját, annak személyi okmányaival, bankkártyájával és 5.000 forint készpénzzel együtt elvitték.
Február 5-én Hollókőn két parkoló személygépkocsit is feltörtek, melyekből nap- és olvasószemüvegeket, márkás parfümöket, készpénzt, sminkkészletet és töltőkábelt is zsákmányoltak.
Másnap este ugyanezen településen egy családi ház udvarán parkoló autóból elvittek egy hőkamerát, egy keresőtávcsövet és egy elemlámpát is.
Pár nappal később visszatértek Hollókőre, ahol egy közterületen álló autóból elvitték a benne talált búvárszivattyút, aprópénzt, a gépkocsi forgalmi engedélyét, hivatalos iratokat, egy pénztárcát, valamint egy többfunkciós kést is.
Utolsóként február 8-án Alsótoldon törték be egy autó hátsó ablaküvegét, és ellopták az abban elhelyezett vadászlőfegyvert, valamint egy céltávcsövet és lőszereket is.
A lopásokkal összesen 2.335.000 forint, a járművek megrongálásával további 100.000 forint kárt okoztak a sértetteknek.
A férfival szemben más bűncselekmény miatt is folyamatban van büntetőeljárás, a rendelkezésre álló információk szerint N-etil-norpentedron nevű új pszichoaktív anyagot szerzett be és adott el többek közt kiskorú személyek részére is.
A gyanúsított által elkövetett bűncselekmények súlyára és a büntetett előéletére figyelemmel a nyomozó hatóság előterjesztést tett a letartóztatására, melyet az ügyészség indítványozott, a Balassagyarmati Járásbíróság nyomozási bírája pedig a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása érdekében el is rendelt.
Forrás: Ügyészség
Vadászat
FEGYVERMESTER: A sörétes fegyverek idény utáni ápolása, karbantartása, tárolása
Kétségtelen tény, hogy egy-egy szépen ápolt, karbantartott, szerkezetében is megóvott fegyver – értéket képvisel. Ehhez azonban gondos használat után, gondos ápolás és gondos tárolás is szükséges. A fegyverek szerkezeti részei ma már bonyolultak, sok alkatrészből állnak. Ahhoz, hogy ezek a finom beállítású mechanikus szerkezetek hosszú időn át megőrizzék eredeti funkciójukat, rendszeres és szakszerű karbantartást követelnek meg. Még tartós használat mellett is megőrizhetjük fegyvereinket, ehhez azonban a különféle hatásokat tompítanunk, csökkentenünk kell. Most, Tibori Ádámmal, a budapesti FROMMER Fegyverbolt fegyverművesével, fegyvermesterével beszélgettünk, aki a különféle rendvédelmi szervek szolgálati, sport- és versenyfegyverei mellett, a sportvadászok és a hivatásos vadászok fegyvereit is napi szinten javítja, ápolja és időszakos konzerváló karbantartásokat is végez. Tapasztalatai, történetei már-már kimeríthetetlenek. Műhelyébe látogattunk el, hogy a sörétes puskák konzerválásáról beszélgessünk, ugyanis augusztusig, az apróvad vadászati idényéig, fegyvereink a páncélszekrényekbe kerülnek.

Fotó: Tibori Ádám, FROMMER Fegyverbolt
Mikor bekerül hozzád egy fegyver, mit árul el a használójáról, a vadászról?
Mikor először megpillantom az üzletbe behozott fegyvert, már látszik mennyire ápolja, mennyire tartja karban a tulajdonosa. A műhely nagyon szerencsés, mert közvetlenül az eladó térből nyílik és ahogy előkerülnek a tokokból a fegyverek, rögtön tudjuk mi történt vele – a kollégák is látják. A sokszor 10, 20, de gyakran a 30 éves fegyverek szerkezetében különféle problémák léphetnek fel. Leginkább a szolgálati fegyverek, a mindennapos vadőr puskák kopottak. Minden egyes fegyvernél lehet látni, hogy hol fogják meg, majd azonnal látszik az is, hogy szakszerűtlenül bontották-e meg? Ez legtöbbször a csavarfejeken mutatkozik meg. Lehetnek sérültek, de azt is látom, hogy már nem a gyári állásban forgatták vissza. Sok esetben látszódnak a feszgetések, ami nyomokat hagy a tuson és a fémrészeken is. Ezekkel a sérülésekkel már nem sokat lehet tenni. A német fegyverekre jellemző, hogy a csavarok „spulban”, azaz a csavarfejek hornyai egymásba futnak-e? A németek nagyon adnak erre, különösen az egymást rögzítő dupla csavarok esetén. A bontáshoz speciális, kifejezetten erre a célra gyártott csavarhúzókat használok a műhelyben. Az otthoni csavarhúzók általában vastagok, így borítékolható a roncsolás. A fegyveren látszódnak a friss és a régi sérülések. Nem igazán örülünk az otthoni szereléseknek. A napokban volt éppen a kezemben egy sörétes fegyver, ami tökéletesen működött, de megbontották és az összeszerelésnél kihagytak egy anyacsavart, ami miatt a rugóvezető pálca meggörbült. Az történt, hogy a rugó ezt követően nem állt meg a biztonsági állásban és a baszkülből már összecsukáskor kinyomódott az ütőszeg. Csukáskor és nyitáskor nehezen működött. Addig erőltették, míg az ütőszeg vége eltört. Más hiba esetén is előfordulhat ez a jelenség. Ügyeljünk arra és figyeljük meg az ellőtt hüvelyeket: amennyiben azon karcok jelennek meg, az elsütő szerkezetben hibák léphettek fel!
Milyen állapotban szokott lenni egy sörétes fegyver, amit a „tegnap még működött” felkiáltással adnak le javításra?
Általában a belső szerkezet jut el arra a pontra, hogy egyszer csak nem működik. Persze ez legtöbb esetben a vadászatokon derül ki. A korrózió pusztít akkor is, ha nem látjuk, mert a pára lecsapódik. Bejut a belső szerkezetig, a fa-, valamint a fémrészek találkozásánál. Olyan rozsdásodást okoz, hogy először a működését nehezíti meg – erre figyeljünk, ezek már olyan jelek, amelyek árulkodnak nekünk. A sorrendváltók esetében sajnos hamarabb kezdődnek a hibák. Bár ezek nagyon jó szerkezetek, de bonyolultabbá teszik az eszközeinket, ami nagyobb figyelmet igényel tőlünk. A másik eset, hogy a nagyon régi fegyverek esetében a kenőanyag kikeményedik és megakadályozza a szerkezetek, különösen a sütés működését. A napokban bontottam egy hagyatékból bekerült fegyvert. Egyik ügyfelünk, a nagypapája fegyverét hozta be egy átnézésre s a régen használt fegyver belsejében még penészt is találtunk, miközben egy ragyogó esztétikai állapotban lévő fegyver feküdt a munkapadon. A legrosszabb az, amikor kezdő vadászok vesznek, külsőre valóban nagyon megkímélt állapotú, fegyvert, de mikor behozzák, hogy vizsgáljuk át, akkor derül ki, hogy sosem volt még a szerkezete megbontva. Legutóbb az alkatrészek annyira rozsdásak voltak, hogy az olcsón vett fegyver ára sajnos megemelkedett. A mechanikus szerkezeteknek szükséges a kenés. Régen olajokat, különféle zsírokat használtak. Most, a gyártó már nem látja el a belső szerkezeteket, hiszen nem tudja, hogy milyen körülmények között fogják használni. Nem mindegy, hogy egy poros, száraz megyébe kerül, mint mondjuk a Kiskunságba vagy éppen egy olyan helyre, ahol nyáron is gumicsizmát kell húzni, mert annyira párás, csapadékos a terület. Ezért ezeket meg szoktuk beszélni és az új fegyvereket már ezek szerint adjuk át. Rengeteg megoldás létezik. Ezeket az igényeket a magyarországi körülményekhez igazítjuk s mivel számos fegyvermárka gyári műhelye is vagyunk, ezért olyan anyagokhoz, mi több tapasztalatokhoz, is hozzájutunk, ami a fegyverek élettartamát is jelentősen megnövelheti. Arról meg nem kell beszélni, hogy aki külföldre utazik, bizonyosan nem szeretné, ha éppen egy hegyi vadászat közben mondana csütörtököt a fegyvere.

Fotó: Tibori Ádám, FROMMER Fegyverbolt
Milyen kirívó vagy extrém esettel találkoztál?
Ma is eszembe jut egy sörétes, ismétlő fegyver, amit úgy hoztak be a műhelybe, hogy nem tudták, hogy a benne lévő lőszert elsütötték-e vagy sem? Már láttuk, amikor behozták az üzletbe, hogy valami baj lehet, mert egyrészt úgy tartották még a tokban is, másrészt látszott az ügyfélen is, hogy komoly problémával érkeztek. A fegyveren sajnos kívülről is látszott, hogy rozsdás, majd kiderült, hogy megáztak vele, az eső után le sem törölték, arról ne is beszéljünk, hogy a belső szerkezetek milyen állapotba kerültek a víz hatására! A töltényűrbe beleszorult lőszerről kiderült, hogy csak egy hüvely. Sajnos, a rendszeres karbantartás hiánya miatt elő-előfordul egy-egy beszorult hüvely, de ezeket a hibákat alapvetően megelőzhetjük.

Penész az agyazásban Fotó: Tibori Ádám, FROMMER Fegyverbolt
Mit okoz a lakat- és zárszerkezetben egy-két évtized?
Általában az ütőszegházban kezdődnek a problémák. Vagy nem tud már ráütni a gyutacsra vagy pedig kint ragadnak az évtizedes a lerakódások, a szennyeződések miatt. Egyszerűen nem tud mozogni és ekkor törik el az ütőszeg. A másik eset, hogy az ütőszeg nekicsapódik a tűzfalnak és ekkor eltörik, de az üres „csattogtatások” miatt, az ütőszeg határoló stiftje, ez a két kemény alkatrész egymásnak csapódik és valamelyik mindig gyengébb. Alapvetően annyit kopik, annyit zömül, hogy becsúszik és kint marad vagy eltörik az ütőszeg. A hiba úgy jelentkezik, hogy vagy nem lehet megtörni a puskát, vagy nem tudom összecsukni. A javítások során persze ez kiderül és a fix tűzfalas fegyverek esetében 99%-ban nincs lehetőség a javításra. Fődarab csere következik. Persze ez nem éri meg senkinek, hiszen egy komplett szerkezetet kell kicserélni. Az új fegyverek esetében már ide, cserélhető alkatrészeket terveztek. Ha valamiért, akkor ezek a hibák miatt, javaslom mindenkinek a puffer használatát. A másik ok, hogy így véletlenül sem marad, akár hónapokig megfeszítve – a rugó. Az új pufferek esetében már van egy-egy kis pamacs is, így a hosszú időre eltett fegyverek töltényűrjét olajfilmen tarthatjuk.
Keresőtávcsövek és hőkamerák széles választéka, a budapesti FROMMER Fegyverboltban. Kattints a képre!
Igaz-e, hogy egy-egy fegyvermárka könnyebben viseli az időjárás viszontagságait?
Tény és való, hogy egyes régebbi fegyvereket túlméreteztek, vagy akarva, akaratlan olyan ötvözeteket használtak, hogy úgy gondoljuk, jobban bírja, vagy bírhatja. Talán kijelenthetjük, hogy esetleg jobban is bírták a külső környezeti hatásokat – persze egy darabig. Azonban a sörétes fegyverek kapcsán mindenki tudja, hogy a társasvadászatokon a szállítójárműveken szoktak történni amolyan „koccanások”. Vagy mi koppantjuk le a puskánkat, vagy más üti hozzá a mienkhez. Sajnos ezek a beverődések meglátszanak a cső tükrös belsejében s ezek a csődudorok miatt ma már a műszaki vizsgákon nem engedik át a fegyvereket. Sokszor sérül a csőventilláció, ami nagyon hasznos műszaki megoldás. Egyébként a szellőzőnyílásokon fokozottabban bejut a pára is és ahogy illeszkedik a csőfalra, sokszor menthetetlen korrózióval találkozunk. A mai konstrukciók, megoldások bonyolultabbak, ezért nagyobb figyelmet igényelnek. Megjelentek az egybillentyűs fegyverek, amelyek nagyon kényelmesek, de ezekkel kötelezettségünk is fokozottabb. Ápoljuk, mert ha elszeretnénk adni, akkor a fegyvereink piacosak maradhatnak.

Kiemelten fontos a rendszeres karbantartás Fotó: Tibori Ádám, FROMMER Fegyverbolt
Milyen zsírokat, olajokat használtok egy-egy konzerválás során?
Amikor behoznak hozzánk egy fegyvert időszaki karbantartásra, átnézésre, mindig az a kérdésünk, hogy mit szeretne vele és mennyit jár vadászni? A sörétes fegyverek, nagyon sok esetben, hónapokig a szekrénybe kerülnek, így az idény végén különösen. Mindenkinek van kedvenc puskája, miközben a másik fegyvere lehet elő sem kerül a szezonban. Azokat a fegyvereket, amelyeket tudjuk, hogy akár hónapokig nem használnak, speciális, sűrű, viszkózus anyagokkal konzerváljuk. A gyári zsírok elérhetők a FROMMER-ben és speciális, gyantatartalmú anyagokkal is dolgozunk. Ám aki ilyen konzerváló anyagokat kér, azoknak felhívjuk, a figyelmét, hogy használat előtt ki kell húzni a csövet, mert a ráégett gyantát nagyon nehezen tudjuk később kipucolni. Szóval, „majd az első lövés kiviszi” felkiáltás, ha úgy vesszük, nem célravezető.
A műhelybe behozott fegyvereket teljesen szétszedem. Egy speciális tisztító és ápoló CLP típusú olajjal tisztítom és ápolom le. Sokszor a régi fegyverek esetében először a kikeményedett öreg kenőanyagot kell, gyakorlatilag leoldani. A belső szerkezetek, a csőkampók, a fődarabok találkozásánál egy teflonzsírt alkalmazunk a FROMMER-ben. Ez a fehér változata ennek a kenőanyagnak, mert alapvetően szürke szokott lenni. Ezek az zsírok, olajok nem tesznek kárt az agyazásban, de a farészeket inkább egy gyári teafaolajjal húzom át. Ahhoz, hogy elérjük a legjobb hatását, 24 óra szikkadást javaslok. Kicsit színezi és egyben pácolja is a tust. Másrészt impregnálja és a kisebb karcokat is eltünteti. A FROMMER több fegyver esetében gyári műhely is, így megkapjuk a gyári tisztító és konzerváló anyagokat. Ez azért fontos, mert a fegyverek agyazásaira is tudunk ügyelni. Ezek a kenőanyagok nem támadják meg a műanyag tusokat sem, amelyek persze jobban bírják a tartós használatot. Szoktam javasolni, hogy ezeket is érdemes speciális folyadékokkal áthúzni. A hosszú tárolás miatt még érdemes arra is ügyelni, hogy a speciális tusagumik eldeformálódhatnak, amelyek az idővel még el is öregszenek. Egy jól elcsomagolt fegyverrel is szükséges az idény előtt foglalkozni, de lényegesen kevesebb problémával fogunk találkozni, ha most gondosan elcsomagoljuk.

Egy páncélszekrénybe rosszul eltett fegyver Fotó: Tibori Ádám, FROMMER Fegyverbolt
Szóba került az eső, a víz. Feltétlenül szükséges megbontani egy esős vadászat után?
Nagyon röviden: igen. Ennek kell a legelső feladatunknak lenni. Gyakorlatból tudom, mert egyszer egy patakon mentem át és megcsúsztam. Sajnos a fegyverem is megmerült. Elég volt hozzá két nap, hogy belső alkatrészeken megjelenjen a felületi rozsda, amelyet, ha nem kezelünk, kigödrösödik. Tudomásul kell venni, hogy a jó minőségű acél, sajnos rozsdásodik. Az ötvözetekkel ezt a problémát megoldották, de azzal a minőség is romlott. Sajnos ezzel együtt kell élnünk, de ha rendszeresen ápoljuk a fegyvereinket, ezektől a problémáktól megóvhatjuk magunkat és a fegyvereinket is.

Fotó: Tibori Ádám, FROMMER Fegyverbolt
Összegezve: milyen gyakran javaslod a teljes szerkezeti tisztítást, olajozást?
Azoknál a vadászoknál, akik nagy igénybevételnek teszik ki a fegyvereket, akik sportlövők, hivatásos vadászok, nekik érdemes kéthavonta a belső részeket is leápolni. A sportlövők általában megoldják, hiszen egy-egy versenyen nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy hanyagság miatt késik a leadott lövés vagy el sem sül a fegyverük. A gyakorlat azt mutatja, hogy a vadőrök szépen megtakarítják, de egy-egy műszaki hiba esetén kiderül, hogy a szerkezeti részek élettartama megrövidült. Aki ezt megtapasztalja, később már erre is ügyel. A javítás során mindig megmutatjuk, fényképeket készítünk, hogy mi is történt. Amikor meglátom, hogy a kenőanyag megkövült és a kosz a kenőanyaggal gyakorlatilag polírozó pasztaként csiszolja az apró alkatrészeket, sok esetben már prognosztizálható a következő műszaki hiba.

A mutatós oldallemezek alatt is érdemes konzerválni a fegyvereket Fotó: Tibori Ádám, FROMMER Fegyverbolt
A sportvadászok esetében, akik hat, akár nyolc hónapra is elcsomagolják a fegyvereiket, egy komplett, teljes körű karbantartást javaslok. Az idény után lerakodó szennyeződéseket eltávolítom. Ekkor kiderül a szerkezeti részek állapota is. Amennyiben igénylik, akkor cserélem az alkatrészeket. Ha kopott és még működik, akkor is jelezzük, hiszen gyakorlatból tudjuk, hogy mennyi „ideje” lesz még a hibáig. Általánosságban elmondhatom, hogy az ilyen karbantartásra behozott fegyvereket, a vadászok nagyon szeretik, ragaszkodnak hozzájuk. Vagy családi örökség vagy régen vágyott, kedvenc fegyverek ezek és mindenki úgy gondolja, hogy nyugodtan teszi le, hiszen ősszel biztonsággal vihetjük majd vadászni.
A másik és egyáltalán nem elhanyagolható tény az sem, hogy ezek a tartós használati eszközök, ezekkel a karbantartásokkal, értéküket megőrzik. Mindenki látja, hogy egy-egy régi fegyver ára, hogy emelkedik évről évre. Az új fegyvereink, ha vigyázunk rájuk, éppen úgy relikviák is lehetnek. Ez csak rajtunk múlik.
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Tibor Ádám – FROMMER Fegyverbolt