Veszprém vármegyében, Zircen élő Fekete Balázs és a hat éves kutyája, Busa, az idei bőgésben  folyamatosan úton voltak. 

Fotó: Fekete Balázs vérebes utánkereső – Agro Jager News

A Fekete Balázs vérebes utánkereső megosztotta tapasztalatait lapunkkal. Munkája során, az elmúlt években, közel 100 gímbikát hozott terítékre, rutinos utánkeresőnek számít a szakmában. Véleménye szerint, Közép-Dunántúlon,  a bőgés rendkívül rapszódikusan alakult, vélhetően a szokatlan meleg miatt. Nehéz volt a gímbikák vadászata, mivel főleg éjszaka bőgtek, nem lehetett kiszámítani a viselkedésüket. A  korábbi évekhez képest  a kimenetelek száma jóval több volt: mintha a gímbikák tudták volna, hogy vadásznak rájuk.

Fotó: Fekete Balázs vérebes utánkereső – Agro Jager News

Az idénytáblázat 2023. október 24-étől változott, ami azt is jelentette, hogy a tarvad nyugalma jóval kevesebb. Ez hatással van a gímbikákra is. Ha nyugodt a tarvad, akkor a gímbikák vadászata is jóval egyszerűbb.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Fekete Balázs sok megkeresést kapott a bőgésben, aminek csak egy részét tudta elvállalni.  Szeptemberben 30 gímbikát keresett meg Busa-nevű hannoveri vérebével. A keresések 80 %-ban még éltek a sebzett bikák. Az utánkeresések többsége kegyelemlövéssel zárult.

Az utánkeresések során körülbelül 3000 kilométert autózott. Az esetek 60 %-ban a távolság kevesebb volt mint két kilométer, de a fennmaradó 40%-ban, a gyalogosan megtett táv, meghaladta az öt kilométert. Mindig attól függött az utánkeresés, hogy a lövedék hol érte a vadat.

Az ő megítélése szerint, a sebzés szinte 100%-ban a vadászra vezethető vissza. Hiába a rutin, a jó fegyverkezelés, a lőtéren elért maximális teljesítmény, a valós idejű vadászatot semmi nem pótolja. A hibázás nem a távolság függvénye. A stressz, az idegeskedés, a semmiből kilépő bika, a bírálat –  szinte egyidőben zajlik és a hibázás kódolva van.

Fotó: Fekete Balázs vérebes utánkereső – Agro Jager News

Idén is több olyan bikának eredtek a nyomába, ami horzslövött volt. Ezek a bikák, ha nincs nagyon meleg, túlélik a lövés okozta sérülést. Jellemző volt az alacsony láblövött, vagy gyomort ért lövés. A lábat ért lövés szinte minden esetben rutinmunkának számít. A vérebek ezt a csapát veszik fel a leghamarabb. Néhány vadász abban is hibázott, hogy az állat nyakára tettek lövést, ami húslövött, vagy horzslövött sérülést eredményezett. Amennyiben a lövedék nem roncsolja a gerincet vagy az artériát, szinte lehetetlen megállítani a bikát, mert ez a mozgásában nem akadályozza.

További részletekért kattintson a fényképre!

Az előző évekhez képest jelentősen nőtt a kontrolllövések ellenőrzése. Mind a vadásznak, mind a kísérőknek megnyugvást jelent, ha egy véreb a nyomok alapján, a rálövés helyén jelzi, hogy nem volt találat. Busa az idén nem hibázott. A hivatásos vadászok visszajelzései alapján,  a bőgésben újra feltűntek azok a bikák, amelyekre korábban lövést tettek.

Zirc és környékén ritka a  kilenc – tíz kilogrammos vagy ennél nagyobb trófeasúlyú bika, ebben az évben is az átlag  körülbelül hét – nyolc kilogram között alakult.

Míg Nógrádban a helyi szakemberek általában túlbecsülték a bikák trófeasúlyát, addig Zirc és környékén éppen az ellenkezőjével szembesültek a vadászatra jogosultak. Itt több volt a trófeasúly, mint amit gondoltak, akár fél kilogrammal is tévedtek.

Míg Nógrádban a világosabb színű agancs volt kisebb, ebben az országrészben ez is ellentétesen alakult. A világosabb színű agancs volt nehezebb, míg a sötétebb színűeket kevesebbre mérlegelték. Az agancsszín azonban mindig attól a növényzettől függ, amin a bika letisztított. Ez a megfigyelés Zirc és környékére volt jellemző.

Fekete Balázs vérebes utánkereső szerint, ha sebzés történik, a vadász, a rálövés helyétől, maximum 100 – 200 méterig keresse csak a trófeás vadat. Ha nem találják dermedten, akkor inkább  kérjenek segítséget egy vérebestől. Kisebb sérülés esetén sok kilométeren át lehet a bikákat kergetni, ami senkinek nem az érdeke.

Ha vadászruházat, akkor -> EWIDENT

Csak olyan utánkeresőtől érdemes segítséget kérni, aki az egész évben ezt mesterséget gyakorolja. Egy más vadászkutya, ami korábban megtalált egy őzet, nem feltétlenül alkalmas erre a feladatra. A vérebeket erre tenyésztették ki, csak ebben jók.

A vérebes utánkeresésnél a legfontosabb, hogy bízzanak a kutyában és a gazdájában, még akkor is, ha nem ismerik egymást. A kutya jelzései összetéveszthetetlenek: ha felveszik a csapát, csóválják a farkukat és folyamatosan szimatolnak a szagnyomok után, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a kutya tudja, merre kell menni.

Persze a  vérebek sem tévedhetetlenek. A vérebek “agyban” fáradnak el, mert közben gondolkoznak is. A kezdő kutyákat egy nagyobb rudli, vaddisznókonda megzavarhatja. Az igazán jó kutyák, ha el is indulnak egy másik vad után, visszatérnek az eredeti feladatukhoz. Sok-sok év mire egy kutya beérik, és igazán jó munkát tud végezni. A vérebesek emiatt nagyon vigyáznak a “munkatársaikra”, a sérült gímbika megtalásakor Balázs sem engedi át a lövést másnak.

Ahogy a vérebesek szokták mondani “nem kell színesíteni a terítéket” a területen lévő más életformákkal vagy akár hannoveri vérebekkel sem. A kutyák értékét pénzben nem lehet kifejezni, mivel családtag és egyben igazi munkakutya. A vérebek is tudják, hogy az utánkeresés egy veszélyes üzem, a vadászatot csak a gazdájuk képes befejezni.

Fotó: Fekete Balázs vérebes utánkereső – Agro Jager News

Míg Figura Ákos, nógrádi utánkereső a sorrendiséget tartja a hívásoknál, addig Balázs logikai alapon szervezi össze a munkákat. Ha lakóhelye közelében van a sebzett bika, akkor azt vállalja el. Minden nap konzultál más utánkeresőkkel is,  megbeszélik, ki, hova tud elmenni. A célja minden utánkeresőnek ugyanaz: segíteni a vadászatra jogosultnak.

Az utánkeresések során a vadászattal kapcsolatosan számos más tapasztalás is éri a vérebeseket. Az országban egyre több a gímszarvas, így folyamatosan nő az általuk okozott mezőgazdasági kár mértéke. Ennek megelőzése érdekében, a gazdálkodók egyre gyakrabban kerítik be a mezőgazdasági táblákat, erdőtelepítéseket. A kerítés azonban csak részmegoldás, mert a vad egyes helyekről kiszorul és ahol átváltanak más területekre, ott jelentősen nagyobb lesz a vadkár mértéke. Egyre nagyobb számú tarvad rudli jelenik meg a régióban, így ezzel a kérdéssel hamarosan foglalkozni kell.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Segítségre van szüksége?

Fekete Balázs vérebes utánkereső: +36 30 16 36 552