Vadászat
Három bronzérmes rókát lőttek Bánhalmán
Joggal kijelenthetjük, hogy Támár Zoltánt tenyerén hordozta a 2022-es esztendő, hiszen aranyérmes borz trófeája után, alig két hét alatt három rókakoponyája is bronzérmes lett. A hihetetlen teljesítményt a Középtiszai Vadásztársaság területén, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében érte el. Lapunk, a szerencsés elejtővel beszélgetett.
Támár Zoltánt tenyerén hordozta a 2022-es esztendő
Apósomtól, Holocsi Istvántól nagyon sokat tanultam. Úgy történt: beszélgettünk, hogy a rókatrófeákkal miként járjak el. Egynéhányat elejtett ő is és nagyon nagy érdeklődéssel szoktam hallgatni a tanácsait. Ma már nem vadászik, de etetni, körbenézni gyakran együtt megyünk s persze, a kisfiamat, az unokáját is rendre tanítgatja. Úgy ismeri ma is a területet, mint a tenyerét. Ismeri a vad mozgását tudja, hol kell keresni a rókát, a borzot. Tudja, hol vannak a kotorékok, amelyek évtizedekkel később ma is ott találhatók. Szóval nincs új a nap alatt, s annak a vadőrnek, akinek keresni-e kell a kotorékokat, ott már régen elveszett valami. Lehet, hogy új fiú a területen, de annak is hamar bele kell rázódni, vagy nem lesz abból semmi…
Szóval felhívta a figyelmemet, ha a rókának nagy foga van, ha a szemfog hosszú és annak a töve vastag, illetve, ha hegyes és látványosan hosszabb az átlagosnál, akkor sose hagyjam veszni!
Támár Zoltán: “Mindent apósomtól, Holocsi Istvántól tanultam!”. Balról Holocsi István, a Középtiszai Vadásztársaság nyugalmazott vadőre, míg jobbról Támár Zoltán.
A Bánhalmai halastavak nádasai mentén kiterjedt, háborítatlan sűrűségek, vízi világ húzódik ma is. A nádasok és a kisújszállási rizstelepek miatt, mély és széles csatornákban szalad a víz. Szóval vízjárta vidék ez és sokszor nehezen járható részei is vannak. Amolyan vadregényes, alföldi táj s ha gyalog vágunk neki, már nem is olyan sík ez a vidék. A Hortobágy dél-nyugati kapuja ez.
Aznap kint voltam a halastónál, dúvadozni – folytatta. Ilyenkor a 222REM kaliberű fegyveremmel vadászom. Évek óta ezzel a fegyverrel járom a határt. Pontos, villámgyors és dúvadozni a Fiocchi EPN műanyag hegyű lőszerével, meggyőződésem, néhány 222-es pártival együtt, hogy talán a legjobb kaliber. Persze mindenkinek van egy igazi nagy szerelme, nekem ez a kaliber az…
Szóval egy átlagos estének indult: örültem, hogy otthon vagyok, elég volt már a budapesti forgatagból. Úgy voltam vele, ha csak kerülök is egyet, jó idekint lenni. Persze járt nekem a szemem, mikor alkonyatkor egy róka ugrott fel a kis gátra, a nádasból. No – gondoltam, de már repült is a golyó. Sok idő nem volt késlekedni, bámészkodni, mert pár pillanat és meglátja, hogy én is ott vagyok. Alig 80 méterre állt. Szabadkézből lőttem, pár rókát ejtettem már így el, tudtam, mire kell figyelnem.
Innen, úgy 100 méterre volt egy híd. Gondoltam, hogy átlépek rajta a túloldalra. Nem erőltettem, nem hajtottam a vadat, nem vallattam a nádast, csak csendben cserkeltem. Élveztem az estét…
Mikor a hidat elértem, nem hittem a szememnek. A csatornából feljött egy róka. Persze, ahogy az előbb történt, ismét szabadkézből rálőttem. Helyben is maradt: tűzben rogyott. Ekkor már emésztett a gondolat, hogy ott hagytam az előző koponyát. Ezt is megnéztem, hát már-már kételkedtem magamban is, de, ha már megszületett bennem a gondolat, begyűjtöttem ezt is és visszamentem a másik trófeáért is.
Persze, addig szépen besötétedett. Megkerestem az autót és elindultam haza.
Az első két trófeát, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal bronzérmekkel jutalmazta.
Nap, nap után jártam a határt. A puska hallgatott. Nyomában voltam több rókának, borznak, de nem hozta úgy a szerencse, hogy össze is fussunk. A kotorékoknál csak nyomokat láttam, de nem igen akartam összejárni és különösen nem erőltettem akkor sem – ha összejön, összejön, – gondoltam. A dúvad éjszakai lámpázására egyébként a társaság megkapta az engedélyt. Egy este, egy kukoricatarlón végighúztam a lámpát. Ahogy szokott történni, egy szempár megvillant. Egyedül voltam s mire a puska a kezemben került, hol volt már addigra a róka?! Mondhatom, hogy mire újra megtaláltam, talán messze is volt. Csak a távcsőben tudtam megbecsülni a közöttünk lévő távolságot. 200 métert saccoltam, az pedig nekem még belefér – mesélte lapunknak Támár Zoltán.
Komolyan vettem a célzást és a lövés után a becsapódást is hallottam, meg azt is láttam, hogy tűzben maradt. Az előző, hogy úgy mondjam, utánkeresésem után, most már zacskóval, késsel felfegyverkezve indultam el, hogy birtokba vegyem a zsákmányomat. Persze, hogy nem rögtön mentem rá és hogy, pakoltam még a táskámban, nem hiszem, hogy részleteznem kell senkinek sem, milyen nehéz volt megtalálni. De hittem magamban és végül megleltem! Visszafelé pedig számoltam a lépéseket és az autóig 208-at léptem.
Egymás után a harmadik bronzérmes trófeája Támár Zoltánnak.
Néztem én a trófeámat ott is, de nézte apósom itthon is: kerek szemekkel. Hiszen ez már a harmadik volt. Egyszer csak megszólalt és azt mondta: ezt is lefőzzük. Hogy így volt-e, arról a leghitelesebb a beírókönyv feljegyzése tanúskodik és persze apósom, aki kifőzte mind a hármat – tájékoztatta lapunkat a Támár Zoltán Bánhalmáról
Így történt, hogy Támár Zoltán Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, Bánhalmán, a Középtiszai Vadásztársaság területén, két hét alatt három bronzérmes rókatrófeával lett gazdagabb.
Támár Zoltán elbeszélése alapján írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Támár Zoltán
Vadászat
Élet születik – malacoznak a kocák
Megszülettek az idei első vaddisznómalacok a SEFAG Zrt. területein.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Itt a tavasz, éled az erdő, a megújulás és a szaporodás időszaka ez.
A vaddisznó kocák az október-január közötti búgási időszakot követően kb. 115 napos vemhesség után, főként tavasszal – február-május – hozzák világra a csíkos, vagy olykor, ahogy a képen is látható – babos – malacaikat.
Fotó: SEFAG Zrt. – Kominek Róbert
Az erdőjárás ez idő tájt fokozott óvatosságot igényel!
A vaddisznók alapvetően kerülik az embert, így általában már messziről kitérnek utunkból. A malacos kocával való találkozás azonban veszélyes lehet, mert az anyai ösztönök felülírják a félelmet. A koca félti a malacait és támadóan, agresszíven léphet fel az emberrel szemben, ha fenyegetve érzi a kicsinyei életét.
‼️ Mit tegyünk, ha találkozunk velük?
1. Maradjunk higgadtak és láthatóak: ne próbáljunk a malacok közelébe lopakodni! Ha normál hangerővel beszélünk, a koca hallani fog és elvezeti a malacait, megelőzve az emberrel való közvetlen kontaktot. Ne kiabáljunk, ne hadonásszunk, az csak megzavarja a vadat!
2. Tartsunk távolságot, ám ha mégis megpillantjuk a malacokat, csendben kezdjünk el távolodni, ne akarjunk közel menni hozzájuk, ne próbáljuk megfogni, megérinteni őket!
3. Kutyát csak pórázon! Ez a legfontosabb szabály! Egy szabadon futó kutya ösztönösen meghajtja a malacokat, a koca pedig megvédi őket, ilyenkor az eb a gazdájához menekül vissza, esetleg odacsalva hozzá a vadat. A saját, illetve a kutya biztonsága érdekében is tartsuk pórázon az ebet, mert a dühös koca félelmetes ellenfél és komoly, akár életveszélyes sérüléseket okozhat az embernek és a kutyának egyaránt!
4. Adjunk utat: ha keresztezi az utunkat a konda, álljunk meg, és várjuk meg, amíg az utolsó malac is elhalad! Fontos, hogy semmiképpen ne érezzék sarokba szorítva magukat a vaddisznók!
‼️ Válasszunk forgalmasabb turistautakat és kerüljük a bozótos területeket!
Ne feledjük: mi vagyunk a vendégek az erdőben! Tiszteljük a vad nyugalmát, hogy a természet megfigyelése biztonságos élmény maradjon! 🌳
Forrás: SEFAG Zr.t
Fotó: Kominek Róbert
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Őzgidamentéssel kapcsolatos szakmai napot tartottak Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága közreműködésével
2026. március 12-én Őzgidamentéssel kapcsolatos Szakmai Nap került megrendezésre Békéscsabán
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
2026. március 12-én Őzgidamentéssel kapcsolatos Szakmai Nap került megrendezésre Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászkamara Békés vármegyei Területi Szervezetének szervezésében és koordinálásával. A konferenciának a Békés Vármegyei Vadászszövetség székháza adott otthont. A szakmai nap megtartásának szükségességét a májusi kaszálások alkalmával áldozatul eső őzgidák és fészekaljak minél nagyobb számban történő megmentésének igénye motiválta.
Fotó: OMVK
Boros Ferenc Zsolt, az OMVK Békés vármegyei Területi Szervezetének titkára, a szakmai nap ötletgazdája köszöntötte a meghívott és megjelent előadókat, vendégeket. Elmondta, hogy az eredményes mentési folyamatnak és hatékonyságnak mára már szinte nélkülözhetetlen eszköze a hőkamerás drónok alkalmazása. Boros Ferenc Zsolt az őzgidamentés és a drónok vadgazdálkodásban való alkalmazása témakörökben jártas és képzett szakembereket kért fel az előadások megtartására.
Ezt követően Hrabovszki János, az OMVK Békés Vármegyei Területi Szervezete és a Békés Vármegyei Vadászszövetség elnöke köszöntötte a rendezvény előadóit, vendégeit. Hrabovszki János elmondta, hogy még vélhetően az idén elkészülő és átadásra kerülő Ifjúságnevelési Centrumban realizálható a drónok alkalmazásával, használatával kapcsolatos ismeretterjesztő előadások megtartása is, megcélozva ezzel a digitalizációval könnyebben azonosuló fiatal generációt, akik érdekeltek a vadászat és vadgazdálkodás témakörében.
A szakmai nap első előadója Szabó László volt, az OMVK Nógrád vármegyei Területi Szervezetének titkára, továbbá az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottságának elnöke, aki ismertette az Őzgida- és fészekaljmentési Program legfontosabb ismérveit.
Fotó: OMVK
Elmondta, hogy 2024. novemberében alakult meg a Drón Szakbizottság, az Országos Magyar Vadászati Védegylet égisze alatt az Országos Magyar Vadászkamara támogatásával. A Bizottság célul tűzte ki a drónok használatának bevezetését a vadgazdálkodásban.
Az őzgida- és fészekaljmentési akcióprogram fontos pillérei: a vármegyei koordinátorok felkérése, az eszközök (drónok) beszerzése – Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer keretén belül -, továbbá a vadászatra jogosultak országos szintű tájékoztatása a program elindításáról.
Szabó László ismertette az őzgidamentés folyamatát: a gazda értesíti a kaszálás időpontjáról a vadászatra jogosultat, a vadászatra jogosult jelzi a koordinátor felé a tervezett mentés dátumát és helyszínét. A mentőcsapat összetétele a következő: 1 drónpilóta, 2-3 segítő (hivatásos vadász, vadász, civil segítő). A fellelt gidákat szigorúan gumikesztyűvel lehet megfogni, ezt követően fűvel bélelt ládába helyezik, behelyezésre kerül a fülébe a füljelző, majd a kaszálást követően visszahelyezik a fellelés helyére.
Fotó: OMVK
Elmondta, hogy a becsült adatok alapján évente 3.000-3.500 őzgidát kaszálnak el!!! Ismertette a 2025. év eredményeit, miszerint országosan 278 db őzgidát és 26 fészekaljat sikerült megmenteni.
Szabó László felhívta a figyelmet a kommunikáció fontosságára, ezen belül az online világban és a médiában való megjelenésre, a civil társadalom felé lehetséges kapcsolódási pontokra, továbbá a vadászatra jogosultak és a gazdálkodó minél szélesebb körben való tájékoztatására.
A szakmai nap másik szakmai előadója Szatmári Ákos volt, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának tájegységi fővadásza. Szatmári Ákos előadásában többek között ismertette a drónok használatának előnyeit a vadgazdálkodásban.
Fotó: OMVK
A dróntechnológia forradalmasítja a vadgazdálkodást, lehetőséget biztosítva a precíziós adatgyűjtésre. A dróntechnológia lehetővé teszi a precíziós vadgazdálkodást. A drónok lehetővé teszik az objektív adatgyűjtést a vadállományról, ami segíti a szakembereket a pontos döntések meghozatalát. Ez a típusú adatgyűjtés csökkenti a szubjektív értékelésekből adódó hibalehetőségeket. Ezen túlmenően csökkenti a gazdálkodói konfliktusokat, mert a pontos adatok segítenek a vadgazdálkodás során kialakult vitás helyzetek tisztázását.
Kiemelte, hogy a drónok használata külön engedélyhez kötött.
Elmondása alapján a drónhasználat stratégiai előnyei:
Az objektív adatgyűjtés, a visszakereshető dokumentáció, a tervezhető gazdálkodási stratégiák, valamint a fiatal generációk bevonása. Ezt célozta meg többek között, hogy a regisztrált résztvevők között részt vettek a Gál Ferenc Egyetem Technikum, Szakközépiskola és Gimnázium, valamint a Mezőhegyesi Technikum Szakközépiskola és Kollégium erdésztechnikus és vadgazdálkodási technikus hallgatói is.
A szakmai nap végén Boros Ferenc Zsolt megköszönte a megjelenteknek a részvételt, és hozzátette, hogy ismét egy rendkívül hasznos és tartalmas szakmai napot tudhatunk magunk mögött. Kiemelte továbbá, hogy azok a vadászatra jogosultak, akik szeretnének részt venni az őzgidamentési programban, jelezzék a Békés vármegyei Területi Szervezetnek.
Írta: Kovácsné Nagy Katalin vadászati szakreferens – OMVK Békés vármegyei Területi Szervezete
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Március végén tavaszi rókavakcinázás indul
2026. március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása az ország déli és keleti vármegyéiben
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
2026. március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása az ország déli és keleti vármegyéiben. Az érintett térségekben a hatóság az immunizálással egyidőben ebzárlatot és legeltetési tilalmat is elrendel. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi érdek.
Fotó: NÉBIH
Az ország déli és keleti vármegyéinek érintett területein március 28-tól kisrepülőgépekről történik a vakcinatartalmú csalétkek szórása. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról, valamint az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.
A vakcinázás hatékonyságát a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. A korábbi évek eredményei szerint az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.
Hazánkban a veszettség fő terjesztője az itthon több mint ötvenezer egyedet számláló vörös róka. A betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, sőt az emberre is, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig kifejezetten ajánlott.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18, 2025-ben 2 veszettségeset igazolódott. A betegség vélhetően a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén került Magyarországra. Tekintettel arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, 2022 óta a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik ebben a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.
Az érintett szomszédos országokban továbbra is jelen van a betegség, ami a keleti országhatárhoz közeli területeken folyamatos kockázatot jelent. A hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása éppen ezért kulcsfontosságú: továbbra is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek haladéktalan jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutatott elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.
A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.
A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Élet születik – malacoznak a kocák
Égető kérdések az ipari zöldség termékpályán: Helyzetkép és jövőbeli stratégiák
A hamis növényvédő szerek veszélyeire hívja fel a figyelmet a Nébih
A seregélyek már párba álltak, s reggelente vidám strófákat zengenek
Sasnap a Hortobágyon
Tojáshiány – A madárinfluenza és a Newcastle-betegség teljesítőképessége határára sodorja a német piacot
Őzgidamentéssel kapcsolatos szakmai napot tartottak Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága közreműködésével
Elkészült az erdőGIS™, a magánerdőgazdálkodást segítő webes rendszer
Mi is pontosan a nyomon követés és hogyan működik?
Új fejlesztési támogatás nyílik az erdőgazdálkodók számára
Jogszabályi változások a moduláris tűzfegyerekkel kapcsolatban
Közlemény a mogyoródi medveészleléssel kapcsolatban:
Összefogás az illegális agancsozás ellen
Közös ellenőrzés az erdőben
Tovább terjed az afrikai sertéspestis a hazai vaddisznóállományban
Beszámoló a VII. Alpokaljai-Rábamenti-kemenesháti dúvadgyérítési hétről
Véget ért a 2026. évi Kaszó Kupa Országos Véreb Fővizsga!
Egy emlékezetes januári hajtás Sárospatakon
Agancshullás idején… 🦌
