Keressen minket

Vadászat

Három bronzérmes rókát lőttek Bánhalmán

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Joggal kijelenthetjük, hogy Támár Zoltánt tenyerén hordozta a 2022-es esztendő, hiszen aranyérmes borz trófeája után, alig két hét alatt három rókakoponyája is bronzérmes lett. A hihetetlen teljesítményt a Középtiszai Vadásztársaság területén, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében érte el. Lapunk, a szerencsés elejtővel beszélgetett.

Támár Zoltánt tenyerén hordozta a 2022-es esztendő

Apósomtól, Holocsi Istvántól nagyon sokat tanultam. Úgy történt: beszélgettünk, hogy a rókatrófeákkal miként járjak el. Egynéhányat elejtett ő is és nagyon nagy érdeklődéssel szoktam hallgatni a tanácsait. Ma már nem vadászik, de etetni, körbenézni gyakran együtt megyünk s persze, a kisfiamat, az unokáját is rendre tanítgatja. Úgy ismeri ma is a területet, mint a tenyerét. Ismeri a vad mozgását tudja, hol kell keresni a rókát, a borzot. Tudja, hol vannak a kotorékok, amelyek évtizedekkel később ma is ott találhatók. Szóval nincs új a nap alatt, s annak a vadőrnek, akinek keresni-e kell a kotorékokat, ott már régen elveszett valami. Lehet, hogy új fiú a területen, de annak is hamar bele kell rázódni, vagy nem lesz abból semmi…

Szóval felhívta a figyelmemet, ha a rókának nagy foga van, ha a szemfog hosszú és annak a töve vastag, illetve, ha hegyes és látványosan hosszabb az átlagosnál, akkor sose hagyjam veszni!

Támár Zoltán: “Mindent apósomtól, Holocsi Istvántól tanultam!”. Balról Holocsi István, a Középtiszai Vadásztársaság nyugalmazott vadőre, míg jobbról Támár Zoltán.

A Bánhalmai halastavak nádasai mentén kiterjedt, háborítatlan sűrűségek, vízi világ húzódik ma is. A nádasok és a kisújszállási rizstelepek miatt, mély és széles csatornákban szalad a víz. Szóval vízjárta vidék ez és sokszor nehezen járható részei is vannak. Amolyan vadregényes, alföldi táj s ha gyalog vágunk neki, már nem is olyan sík ez a vidék. A Hortobágy dél-nyugati kapuja ez.

Aznap kint voltam a halastónál, dúvadozni – folytatta. Ilyenkor a 222REM kaliberű fegyveremmel vadászom. Évek óta ezzel a fegyverrel járom a határt. Pontos, villámgyors és dúvadozni a Fiocchi EPN műanyag hegyű lőszerével, meggyőződésem, néhány 222-es pártival együtt, hogy talán a legjobb kaliber. Persze mindenkinek van egy igazi nagy szerelme, nekem ez a kaliber az…

Szóval egy átlagos estének indult: örültem, hogy otthon vagyok, elég volt már a budapesti forgatagból. Úgy voltam vele, ha csak kerülök is egyet, jó idekint lenni. Persze járt nekem a szemem, mikor alkonyatkor egy róka ugrott fel a kis gátra, a nádasból. No – gondoltam, de már repült is a golyó. Sok idő nem volt késlekedni, bámészkodni, mert pár pillanat és meglátja, hogy én is ott vagyok. Alig 80 méterre állt. Szabadkézből lőttem, pár rókát ejtettem már így el, tudtam, mire kell figyelnem.

Innen, úgy 100 méterre volt egy híd. Gondoltam, hogy átlépek rajta a túloldalra. Nem erőltettem, nem hajtottam a vadat, nem vallattam a nádast, csak csendben cserkeltem. Élveztem az estét…

Mikor a hidat elértem, nem hittem a szememnek. A csatornából feljött egy róka. Persze, ahogy az előbb történt, ismét szabadkézből rálőttem. Helyben is maradt: tűzben rogyott. Ekkor már emésztett a gondolat, hogy ott hagytam az előző koponyát. Ezt is megnéztem, hát már-már kételkedtem magamban is, de, ha már megszületett bennem a gondolat, begyűjtöttem ezt is és visszamentem a másik trófeáért is.

Persze, addig szépen besötétedett. Megkerestem az autót és elindultam haza.

Az első két trófeát, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal bronzérmekkel jutalmazta.

Nap, nap után jártam a határt. A puska hallgatott. Nyomában voltam több rókának, borznak, de nem hozta úgy a szerencse, hogy össze is fussunk. A kotorékoknál csak nyomokat láttam, de nem igen akartam összejárni és különösen nem erőltettem akkor sem – ha összejön, összejön, – gondoltam. A dúvad éjszakai lámpázására egyébként a társaság megkapta az engedélyt. Egy este, egy kukoricatarlón végighúztam a lámpát. Ahogy szokott történni, egy szempár megvillant. Egyedül voltam s mire a puska a kezemben került, hol volt már addigra a róka?! Mondhatom, hogy mire újra megtaláltam, talán messze is volt. Csak a távcsőben tudtam megbecsülni a közöttünk lévő távolságot. 200 métert saccoltam, az pedig nekem még belefér – mesélte lapunknak Támár Zoltán.

Komolyan vettem a célzást és a lövés után a becsapódást is hallottam, meg azt is láttam, hogy tűzben maradt. Az előző, hogy úgy mondjam, utánkeresésem után, most már zacskóval, késsel felfegyverkezve indultam el, hogy birtokba vegyem a zsákmányomat. Persze, hogy nem rögtön mentem rá és hogy, pakoltam még a táskámban, nem hiszem, hogy részleteznem kell senkinek sem, milyen nehéz volt megtalálni. De hittem magamban és végül megleltem! Visszafelé pedig számoltam a lépéseket és az autóig 208-at léptem.

Egymás után a harmadik bronzérmes trófeája Támár Zoltánnak.

Néztem én a trófeámat ott is, de nézte apósom itthon is: kerek szemekkel. Hiszen ez már a harmadik volt. Egyszer csak megszólalt és azt mondta: ezt is lefőzzük. Hogy így volt-e, arról a leghitelesebb a beírókönyv feljegyzése tanúskodik és persze apósom, aki kifőzte mind a hármat – tájékoztatta lapunkat a Támár Zoltán Bánhalmáról

Így történt, hogy Támár Zoltán Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, Bánhalmán, a Középtiszai Vadásztársaság területén, két hét alatt három bronzérmes rókatrófeával lett gazdagabb.

Támár Zoltán elbeszélése alapján írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Támár Zoltán

Vadászat

Gyorsított eljárásban emeltek vádat a dél-somogyi orvvadásszal szemben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

AtádhírAcélhuzalból készült hurokkal ölt meg egy gímszarvastehenet az a dél-somogyi férfi, aki ellen a Nagyatádi Járási Ügyészség gyorsított eljárásban emelt vádat orvvadászat bűntette és lopás vétsége miatt.

Fotó: Atádhír

A vádirat szerint a férfi 2023 januárjában kiment a lakóhelye melletti külterületen található erdőrészletbe, ahol a vadak vonulási útvonala mellé öt, acélhuzalból készített hurkot helyezett ki a fákra azért, hogy azzal vadakat ejtsen el.

Néhány nappal később ellenőrizte a hurkokat, és egy patak partoldalán lévő vadváltó résznél az egyik hurokban egy elpusztult gímszarvastehenet talált, aminek az élővad értéke 200 ezer forint volt. A férfi a helyszínen kizsigerelte az elpusztult állatot, de a húst már nem vihette magával, ugyanis a helyszínre kiérkező rendőrök ezt meghiúsították.

A rendőrök a húst, a bűncselekmény elkövetéséhez használt eszközöket, és a többi hurkot is lefoglalták, illetőleg a húst a sértett képviselőjének kiadták.

A Nagyatádi Járási Ügyészség ezt követően a bűncselekmények elkövetését beismerő férfit gyorsított eljárásban a Nagyatádi Járási Ügyészség állította. A bíróság a vádlottat a váddal egyezően mondta ki bűnösnek a terhére rótt bűncselekményekben, és ezért őt 1 év 8 hónap szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ügyészség az ítéletet tudomásul vette – írja a Somogy Vármegyei Főügyészség.

Forrás: Atádhír

Tovább olvasom

Vadászat

Harmadik lett a Kaszó Kupán az ugodi hivatásos vadász

Print Friendly, PDF & Email

Három napon keresztül a Kaszó Zrt. és a Magyar Véreb Egylet 29. alkalommal rendezte meg a Kaszó Kupa országos vérebfővizsgát.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

VEOL: Három napon keresztül a Kaszó Zrt. és a Magyar Véreb Egylet 29. alkalommal rendezte meg a Kaszó Kupa országos vérebfővizsgát, illetve annak részeként a tenyészszemlét. A versenyen a Bakonyerdő Zrt. Farkasgyepűi Erdészetének kerületvezető vadásza, ifj. Horváth Róbert a harmadik helyet szerezte meg.

Forrás: Horváth Róbert -VEOL

Tovább olvasom

Vadászat

Sikeresen gyérítették a ragadozókat a Jászkunságban

Print Friendly, PDF & Email

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászszövetség és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vadászkamara idén is megrendezte a ragadozó gyérítési hetet térségünkben. 

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

SZOLJON: Ez előző évinél több rókát, aranysakált és borzot hoztak terítékre a vadászok a most megtartott vármegyei ragadozógyérítési hét folyamán. A program eredményhirdetéssel és díjátadóval egybekötött záró­akkordját szerda délelőtt tartották a szolnoki Diana Vadásztársaságnál.

Fotó: OMVK

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászszövetség és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vadászkamara idén is megrendezte a ragadozó gyérítési hetet térségünkben.

Kasuba András, a vármegyei vadászkamara titkára elmondta, ez a program 2018-ban indult, fő célja pedig az, hogy a tavaszi időszakban a vadászható kártékony vadfajoknak az egyedszámát csökkentsék fokozott intenzitással. Teszik ezt annak érdekében, hogy a haszonvad, apróvad szaporulatát megóvják, illetve segítsék felnevelését. Az idei gyérítés március 17-én kezdődött és 21-ig tartott. A szőrmés és tollas vadak elejtése természetesen ezúttal is a jogszabályokban engedélyezett módon és eszközökkel történt a gyérítés során.

Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON

Ezúttal 25 vadászatra jogosult vett részt a programon, míg tavaly húszan voltak. Nyestből 3 darabot sikerült terítékre hozni, aranysakálból 14-et, rókából 151-et, borzból 41-et. Dolmányos varjúból 19 darabot, szarkából 22-t, szajkóból 10 darabot lőttek. Összesen 261 vadat ejtettek el.

A tavalyi évhez viszonyítva a szőrmés vadakból többet lőttek. Tavaly aranysakálból 4 példányt lőttek ki, rókából 116-ot, borzból is csak 16 darabot. Viszont szarkából tavaly volt több, akkor 197 darabot lőttek, ennek az az oka, hogy a szarka elejtési ideje kicsit később kezdődik.

Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON

A hivatásos vadászok heti eredményét értékelték is, bár a vadászkamara titkára hangsúlyozta, nem az a lényeg, hogy ki milyen mennyiséget lőtt ki, hanem a részvétel a programban. A legeredményesebbek teljesítményét azonban csak elismerték serleggel és oklevéllel. Az úgynevezett lődíjnak megfelelően számolták ki a helyezéseket: a madarak 10 sörétes lődíjat érnek, a borz, nyest 15-öt, az aranysakál 50-et, a róka 75-öt ér. Az összes lődíjat pedig elosztották területarányosan, hiszen az egyes területeken nem ugyanannyi a hivatásos vadász. Ez alapján harmadik helyen végzett a Jász-Föld Zrt. Jászladány, második lett a mesterszállási Mester Vadásztársaság, az első helyezést pedig a Boldogházi Földtulajdonosi Közösség Vadásztársasága érdemelte ki. Különdíjat is kiosztottak, a negyedik helyezett Tiszaugi Tisza Vadásztársaságnak.

Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON

A szerda délelőtti záró­rendezvényen az is elhangzott, 2018 óta az Országos Vadgazdálkodási Alap keretein belül a vadászatra jogosultaknak lehetőségük van beszerezniük csapdákat is, amivel elősegíthetik a kártékony vadak hatékonyabb gyérítését. A csapdák szakszerű lefektetése érdekében a hivatásos vadászoknak minden évben továbbképzést tartanak, hogy ennek gyakorlatát minél jobban el tudják sajátítani.

Kasuba András hangsúlyozta, a vadászattal és a csapdázással nem a ragadozó vadfajok kiirtása a cél, hanem állományuk alacsony szinten tartása. Ezáltal ugyanis nagyobb arányban tudják a haszonvadak felnevelni a szaporulatot, illetve a betegségek terjedési lehetőségét is csökkentik a területen.

Tovább olvasom