Keressen minket

Vadászat

Szilveszteri sakálhajtás Balotaszálláson – GALÉRIA és VIDEÓ

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Mit csinálsz december 31-én? Még mielőtt válaszoltam volna bármit is, meg is jött a parancs: várunk Balotán az aranysakálhajtásra!

Bács-Kiskun megyében, Balatoszálláson, a Rákóczi Vadásztársaság  idén is megrendezte az év utolsó ragadozógyérítését. Annak ellenére, hogy  pár óra múlva beköszön az új év, közel 56 fő vadász, és 10 fő hajtó jelent meg a balotai vadászháznál a reggeli eligazításon. A vendéglátók reggelivel és meleg teával kínálták az ország szinte minden ponjáról érkező vendégeket. Többen érkeztek, Szegedről, Mohácsról, Pécsről, Dunavarsányból,   Taksonyból,  és még Debrecenből is. Sokan, akik megkedvelték a Kiskunságot, nagy örömmel vesznek részt barátaikkal a közös társasvadászaton.

Fotó: Agro Jager News

Az egybegyűlteket Huszta István, a társaság elnöke köszöntötte. A balesetvédelmi eligazítást és a hajtások menetét Sógor Attila, hivatásos vadász ismertette, külön figyelmet szentelve annak,  hogyan járjanak el a vadászok, amikor aranysakálra vadásznak.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Mivel a faj rendkívül óvatos, rendkívül érzékeny a zajokra is. Ha a leállók nem tartják be az alapvető szabályokat, a vadászat eredményessége kérdésessé válhat. December 31-én, a közel 15 Celsius fokos hőmérséklet miatt, szinte tavaszias idő fogadta a vadászokat és hajtókat. A szerencsésebbek a helyi dámszarvasbika-állományt is megcsodálhatták.

A reggeli eligazítás előtt. (Fotó: Agro Jager News)

A Budai sarok területrészen, az egyik “ismert” rudliban, az első hajtás végén, egy fehér színváltozatú dámtehén is feltűnt egy pillanatra, azonban ekkor még aranysakált senki nem látott. A második hajtásban hirtelen felgyorsultak az események. Alig, hogy elindult a hajtás, szinte azonnal megszólaltak a leállók  sörétes fegyverei. A leállók minden esetben egy nagyobb fa mögé húzódtak, mert a sakál ha meglátja az embert, nem tör ki, bent marad a hajtásban.

Fotó: Agro Jager News

Fokozva az eredményességet, a hajtás két oldalán is elállósor várta a sakálokat. A második hajtásban több vadász legalább két aranysakálra tett lövést. Az egyik esetben egy nagy termetű aranysakál tört ki és tűnt el a sűrű fenyvesben. A második esetben visszafelé tört és a rutinos ragadozó keresztülvágott a hajtósoron. Sajnos a keresés sem hozott eredményt. A sakál ahogy felbukkant, úgy el is tűnt a mozaikos erdőben.

Kezdődik a hajtás a Franchi Feeling-el (Fotó: Agro Jager News)

A harmadik felállásban a Újvári sarjas területrészt hajtották meg. Itt, minden évben több sakált került terítékre. Idén is jól kalkuláltak a vadászat szervezői. A hajtás felénél, az elállókra két helyen, két aranysakál tört ki a fiatal nyarasból. Az egyik aranysakált Fehér Péter, kecskeméti vadász hozta terítékre. Az ismert ragadozóvadász meg sem mozdult. Megvárta míg közel kerül hozzá a nagytestű sakál, majd egy lövéssel terítékre hozta – mesélte az elejtés részleteit mikor kiérkeztünk mellé. A második aranysakál után pedig pillanatokon belül terítékre került a második is.

Fotó: Agro Jager News

Ez az egyed, azért volt különleges, mert az elülső és a hátulsó lába hiányzott. Ennek ellenére, jelentős volt a testtömege. Fogyatékossága úgy tűnik, hogy nem befolyásolta a napi vadászatában. Ebben a hajtásban is volt olyan aranysakál, ami visszafelé tört és neki fordulva a hajtósornak kitört a vadászok és a hajtók között. Böcsödi Károly, Pest megyei ragadozóvadász hívta fel a figyelmet arra, hogyan kell a sakál vadászaton a vadászoknak viselkedni. A sakál vadászata ugyanis olyan mint a mezei nyúlé: folyamatosan a lábunk elé is figyelnünk kell, mert akár el is sétálhatunk mellette! A sakál megfigyelése szerint képes hidegvérrel megvárni, amíg a hajtás elmegy mellette!

Fotó: Agro Jager News

A hajtás legvégén, a teríték elkészítése után, óévzáró sortűzzel köszöntek el a ragadozóvadászok a 2022-es évtől. A vadásztársaság vadpörkölttel hálálta  meg a vendégek részvételét az aranysakálhajtáson és senki nem mehetett el üres gyomorral!

Fehér Péter hozta terítékre a fényképen látható aranysakált. (Fotó: Agro Jager News)

Eredményekben gazdag, boldog új évet kíván mindenkinek a balotaszállási a Rákóczi Vadásztársaság és az Agro Jager News Szerkesztősége!

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

Vadászat

Vadászokra támadt

Print Friendly, PDF & Email

Egy férfi a Dunaszentmiklóshoz közeli erdőből agancsot akart hazavinni. Amikor a hivatásos vadászok úton hazafelé tetten érték, rájuk támadt.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Rendőrség: Egy férfi a Dunaszentmiklóshoz közeli erdőből agancsot akart hazavinni. Amikor a hivatásos vadászok úton hazafelé tetten érték, rájuk támadt.

Fotó: Rendőrség

Engedély nélkül szedett össze az erdőből szarvasagancsokat egy 50 éves férfi Dunaszentmiklós közelében 2023. március 27-én délután. A helyi vadásztársaság két tagja tetten érte a szomódi lakost, aki éppen hazafelé tartott zsákmányával.

Felszólították, hogy adja át részükre az agancsokat. B. Lajos ennek nem tett eleget, és amikor vissza akarták őt tartani, rátámadt a vadászokra. Egy kés is előkerült, a férfi azzal fenyegetőzött, majd hátrahagyva az agancsokat, távozott. A rendőrök, amint tudomást szereztek az esetről, elindultak, hogy felkutassák az elkövetőt, akit szomódi otthonában elfogtak. A férfi sem ekkor, sem a rendőrségen, kihallgatása során nem tagadta tettét. Elmondta, hogy rendszeresen járja az erdőt elhullott agancsok után kutatva, és azt is bevallotta, hogy rátámadt az őt tetten ért vadászokra.

B. Lajos ellen felfegyverkezve elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének elkövetése miatt indult eljárás a Tatai Rendőrkapitányságon.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Vadászat

782 millió forint a vadgazdálkodás támogatására

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Küldöttközgyűlésének döntése alapján 2024-ban ismét 500 millió forintot helyez el a vadgazdálkodási célú fejlesztések finanszírozását szolgáló Országos Vadgazdálkodási Alapba.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

OMVK: A Vadászkamara Küldöttközgyűlésének döntése alapján 2024-ban ismét 500 millió forintot helyez el a vadgazdálkodási célú fejlesztések finanszírozását szolgáló Országos Vadgazdálkodási Alapba. Ezenkívül az érdekképviselet idén is meghirdeti a nagysikerű Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Programot, amely keretében ebben az évben 282 millió forint támogatáshoz juthatnak az egyesületi formában működő vadászatra jogosultak a szakszemélyzet munkafeltételeinek javításához. Beszámoló a március 24-ei Küldöttközgyűlésről.

Az Országos Magyar Vadászkamara küldöttközgyűlése, 2023. 03. 24.
Az Országos Magyar Vadászkamara küldöttközgyűlése, 2023. 03. 24. (Fotó: OMVK)

 

Az esemény kezdetére a 290 küldöttből 177-en jelentek meg, így a gyűlés határozatképes volt. Az előterjesztések többségét egyhangúlag, néhány esetben túlnyomó többséggel fogadták el. (A vonatkozó anyagokat a küldöttek az Elnökség jóváhagyását követően, az Alapszabály előírásainak megfelelően megkapták postai úton, emellett a Vadászkamara honlapján is elérhetők.)

A szervezet központjának 2022. évi tevékenységéről szólva Dr. Jámbor László elnök kiemelte: a beszámoló rendkívül részletes képet nyújt az elmúlt évben elvégzett munkáról, így szóban nem fűz hozzá észrevételt. Miután kérdés, megjegyzés nem érkezett az anyaghoz, azt egyhangúlag fogadták el a küldöttek.

dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke
dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke. (Fotó: OMVK)

 

A központ 2022. évi gazdálkodásáról Bajdik Péter főtitkár szólt. A lényegi pontokra kitérve emlékeztetett: a szervezet vezetése tavaly óta arra törekszik, hogy a központnak mindig legyen körülbelül 500 millió forint stratégiai tartaléka – ez úgy tavaly, mint idén is megvalósult.

A 2022-es gazdálkodással kapcsolatban megjegyezte: a pénzügyek sokkal jobban alakultak a vártnál, részben a külföldiek által kiváltott vadászati engedélyek miatt. Ennek oka nem az engedélyek díjának emelkedése (az ebből eredő többlet idén fog realizálódni), hanem az, hogy sokan még a régi árakon, tavaly váltották ki azokat. A záró pénzeszköz állomány 663 millió forint lett, figyelembe véve az Országos Vadgazdálkodási Alap maradványösszegét és a központ takarékos gazdálkodása révén megmaradt összegeket a tervhez képest 163 millió forinttal többel kezdhette meg a kamara a 2023-as évet. A főtitkár hangsúlyozta: a visszafogott tervezés nem a központ bevételeit növeli: az 500 milliós tartalék feletti részt az érdekképviselet visszaforgatja az ágazatba. A pénzügyi beszámolóval kapcsolatban Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke elmondta: az általa vezetett testület megtárgyalta az anyagot, az abban szereplő adatok egyeznek a könyvvizsgálat eredményével, így egyhangúlag támogatja az anyag elfogadását. A 2022-es gazdálkodásról szóló beszámolót a küldöttek is egyhangúlag fogadták el.

Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára
Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára. (Fotó: OMVK)

 

Az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: Kamara) a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A Vadászkamara az elmúlt esztendőkben egy feladatarányos finanszírozási rendszerben osztja el a forrásait, amelyek előbb 2017-től, majd az idei évtől jelentősen növekedtek. Dr. Jámbor László emlékeztetett: a legutóbbi, tavaly novemberi Küldöttközgyűlésen még visszafogott gazdálkodással tervezett a vezetőség és az Elnökség, azonban azóta a vadászjegyek és a vadászati engedélyek díjának emelkedésével a szervezet anyagi lehetőségei tovább javultak, méghozzá jelentősen. Így vált szükségessé, hogy a Küldöttközgyűlés foglalkozzon a többletbevételek felosztásával a vármegyei Területi Szervezetek és a központ között, illetve az utóbbi forrásainak felhasználásával. A javaslat szerint a tagdíjbevételek továbbra is a vármegyéknél maradnak. A vadászjegyekből származó bevétel – 70 év alatti vadászonként 5000 forint – felosztása nem változik: néhány kivétellel az arány 50-50%. A Fővárosi és Pest Vármegyei Területi Szervezet esetében 80-20% a Központi Szervezet javára, Nógrád vármegye esetében 15-85%, Komárom-Esztergom esetében 30-70%, Csongrád-Csanád, a Heves és a Tolna esetében 45-55%, minden esetben a vármegye javára. Ami a Területi Szervezetek vadászati engedélyből származó bevételeit illeti, ezek idén megegyeznek a feladatarányos finanszírozásban korábban jóváhagyott összegekkel, és az áremelésből származó többletbevétel (440 millió forint) pedig a központhoz kerül. Fontos látni: ezen bevételek mérsékelten tervezhetők, hiszen nem tudni előre, hány külföldi vadász érkezik az adott évben, illetve nem arányosan oszlanak el az egyes vármegyék között, ez indokolja a központosításukat és újraelosztásukat.

A fentiek szerint válik lehetővé a korábban elkezdett, nagy sikerű vadászkamarai programok folytatása – szögezte le az elnök. A Központ rendelkezésére így 623 millió forintnyi többletbevétel áll, amiből azonban – a korábban elfogadottak szerint – csak 306 millió fedezi a szervezet költségeit, a fennmaradó részből különböző projekteket finanszíroznának. Összesen 952 millió forintról van szó, amely összegből egyebek mellett

  • 500 millió forint az Országos Vadgazdálkodási Alapba kerül,
  • a Vadászkamara 282 millió forinttal idén is meghirdeti a Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Programot (a tavalyi program eredményeiről a Nimród Hírlevél 2022. novemberi számában adtunk tájékoztatást),
  • 350 millió forinttal a Vadászkamara hírlevelét is tartalmazó Nimród Vadászújság kiadását finanszírozza a szervezet, amely kiadvány így ingyenesen jut el minden hónapban szinte minden magyar vadászhoz.

Az Elnökség javaslatait a küldöttek elsöprő többsége támogatta.

Dr. Jámbor László elmondta azt is: a feladatarányos finanszírozás rendszerét a jövőben szükséges lesz áttekinteni, újrasúlyozni, ám kizárólag azzal a feltétellel, hogy egyik Területi Szervezet forrásai sem csökkenhetnek a jelenlegiekhez képest, sőt valószínűleg nőni fognak.

Ami a Központ költségvetését illeti, a kiemelt programok támogatása szintén az ősszel elfogadott, 107 millió forintos keretből történik. Az egyes célterületekre 2023-ban biztosított összegeket az Elnökség határozta meg, a következőképpen:

  • az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési program – 30 millió forint (a Területi Szervezetek pályázhatnak támogatásra),
  • a hivatásos vadászok szakmai felkészültségét segítő programok – 30 millió forint (a Területi Szervezetek pályázhatnak támogatásra),
  • Országos Vadásznap (Komárom-Esztergom megye, augusztus 25-26.) – 10 millió forint,
  • az elmúlt években folytatott kutatási program befejezése – 10 millió forint,
  • „Kisvadász” kiadvány újabb számai –27 millió forint.

A központi költségvetést egyhangúlag támogatta a Küldöttközgyűlés.

Az Országos Magyar Vadászkamara küldöttközgyűlése, 2023. 03. 24. (Fotó: OMVK)

 

A pénzügyi kérdéseket a jövőre az Országos Vadgazdálkodási Alapba helyezett összegről szóló döntés zárta: ez újfent félmilliárd forint lesz. A pályázati kiírás 2023 őszén jelenik majd meg a Vadászkamara online felületein. Bajdik Péter főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázati lehetőségre idén is óriási érdeklődés volt, az igény jelentősen túllépte a rendelkezésre álló forrásokat (részletek itt). A témához kapcsolódóan, kérdésre válaszolva dr. Jámbor László elmondta, hogy a tavalyi év megmutatta: a Vadgazdálkodási Rendszer működését több év után érdemes lehet finomhangolni, így az országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság feladatul kapta a munka előkészítését. Az aktuális kiírásokhoz kapcsolódó javaslatokat minden évben bekérik a vármegyei Területi Szervezetek társbizottságaitól, így a rendszer áttekintéséhez, esetleges módosításához is ugyanúgy fogalmazhatnak majd meg javaslatokat. A Vadgazdálkodási Alap 2024-re félmilliárd forinttal való feltöltését a küldöttek túlnyomó többsége támogatta.

A fentieken túl a Küldöttközgyűlés egyhangúlag döntött a Vadászkamara alapszabályának módosításáról, amely több technikai pontosítás mellett a korábbinál egyértelműbben rögzíti, hogy a szervezet Központjának feladata a székhelyéül is szolgáló hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum fenntartása. Ennek a finanszírozás adminisztrációja miatt volt jelentősége.

A Vadászkamara Küldöttközgyűléseinek előterjesztései és a kapcsolódó anyagok 2017-ig visszamenőleg elérhetők honlapunk vonatkozó menüpontjában, ide kattintva.

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Természetvédelem

Három éjjel és 100 kilométer Nógrád vármegyében

Print Friendly, PDF & Email

BNPI: Az M237 jelű svájci farkas március 19-én elhagyta a Dunántúlt és március 20-án nappal már a Naszály túloldalán, a Lósi-patak völgyében lévő Farkas-bérci forrás környékén pihente ki a budapesti agglomeráció zűrzavarát és érte el Nógrádot..

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

BNPI: Az M237 jelű svájci farkas március 19-én elhagyta a Dunántúlt és március 20-án nappal már a Naszály túloldalán, a Lósi-patak völgyében lévő Farkas-bérci forrás környékén pihente ki a budapesti agglomeráció zűrzavarát és érte el Nógrádot..

Fotó: Papp Ferenc természetvédelmi őr, Nógrádi Tájegység (BNPI)

A két Duna-ág átúszása után egy állattartótelep szélére kidobott, már oszlásnak indult két kecsketetemből evett. Március 20-án, egy éjjel alatt a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet központi tömbjéig jutott, valószínűleg sehol sem állt meg útközben. A Tepke-hegy erdeiben töltött rövid pihenő után északnyugatnak vette az irányt, és a Zagyva-völgyén kereste az átjárót.

A Bükki Nemzeti Park Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik. (Ábra: BNPI)

Kisterenye település és a vadvédő kerítéssel lezárt 21-es főút állta útját, melyet így meg kellett kerülnie, majd a Mátraszele feletti erdőkben nappalozott. Szerdán – március 22-én – este a Bárna-patak völgyében már a helyi farkascsalád ismert csapáját követve eljutott Heves vármegyébe.

Mielőtt elhagyta volna Nógrádot, az Igazgatóságunk farkasok megfigyelésére telepített kamerái előtt is elhaladt. Az egyik vadkamerás felvételen az állatra helyezett nyakörves jeladó is egyértelműen azonosítható. A Svájcban jelölt farkas három éjszaka alatt átkelt Nógrádon. Légvonalban ez 69 km, ami a valóságban közel 100 km négy lábon. A terepen észlelt nyomok alapján a helyi farkasok által hagyott szagjelzéseknél meg-megállt, és egyértelmű lett számára, hogy lakott farkas territóriumba érkezett. Nógrád északkeleti felén, mozgása lelassult, de mégis követte a farkasok által használt csapákat.

Forrás: Bükki Nemzeti Park

Tovább olvasom