Vadászat
Harcos legény a Kecse-tanya mellől
Egy hét eltéréssel, pontosan egy éve lőttem első őzbakomat Mezőtúron. Mintha minden ismétlődne, emlékeimben felidézve, az egy éve történt élményeket, szintén délután, kissé megkésve érkeztem Ádám Imre meghívóm, vadászbarátom házához.
Alig tudtam üdvözölni a többieket, már hallom az utasításokat, ne hozz mást, csak a puskát, és néhány lőszert, és indulunk is. Köszönni ráérsz, ha már fekszik a bak!
Gyorsan magamra kapkodtam a vadászruhám, mert ha rájuk hallgatok, mehettem volna úgy, ahogy utaztam, rövidnadrágosan. Vannak elveim, amiket nem szívesen adok fel, például borostásan, ápolatlanul, nem a vadászatra megfelelő öltözetben, nem indulok vadászni! Véleményem szerint ennyi tisztelet jár a vadnak, ha már az életére törünk.
Az autónál Badar Rudi hivatásos vadász és Simon Sanyi vártak rám, velük kiegészülve indultunk a területre. Meghívásom ezúttal is egy jó alföldi bak elejtésére szólt, nevezett barátaim ajándékaként.
Kerülgettük a tarlókat, amit néhol napraforgó, néhol kukorica tett változatossá, jó búvóhelyet nyújtva a vadnak. Már láthatóan tartott az üzekedés, bár még nem érte el a csúcspontot, de a bakok szinte szünet nélkül mozgásban voltak, sutáikat kergetve vagy egy rivális bakot kihajtva a féltve őrzött területéről.
Hirtelen lefékez Sanyi, Ott a bak, mondja, mire én is észreveszem, Rudi már a spektív lencséjén keresztül bírálja, majd szól.
– Gyorsan szállj ki és lőj!
Kapkodó célzás után lövök, szemmel láthatóan hibázok, a bak sértetlen, még talán most is fut.
Az éjszaka nagyon rövid volt, későn tudtam elaludni, viszont hajnal négykor már újra indultunk. A tegnap esti vadászat szinte teljesen megismétlődött, annyi különbséggel hogy valamivel rövidebb távolságra kellett lőnöm, ismét eredménytelenül.
– Biztos hogy pontos a puskád? – Kérdezték, amire hamarosan választ is kaptunk egy erre alkalmas helyen. Rudi lyukba lyukat lőtt fegyveremmel.
– A puskádnak semmi baja, szedd össze magad, mert bak nélkül nem mehetsz haza tőlünk.
A vadászatra szánt időm felén már túl voltunk, az otthoniak is már többen érdeklődtek, megvan-e már a bakom. A válaszom csak annyi volt, hogy megvan, de még legel…
Délután a horizont felé közelítő nap a Berettyót övező gáton talált bennünket. Jól beláttuk a végtelenbe tartó alföldi tájat, aminek a végén talán a világ pereme van, de nem láthatjuk, csupán a határtalan szabadságot érezhetjük. Miközben autónk lassan poroszkált előre, távol, a még lábon álló búzában apró fekete pontokat láttam. A spektív ismét felfedte kilétüket: Őzek! Három bak, egy suta. A bakok között volt az, amit nekem szántak.
A távolság hatalmas, ha kocsival megyünk rájuk biztosan elugranak. Volt egy vízelvezető árok, ami most száraz volt. Ha azon végig tudunk menni, akár száz méterre is meg tudjuk közelíteni őket, javasoltam Rudinak, közben Sanyi távcsővel szemmel tartja a bakot. Ez a megoldás már nekem is jobban tetszett, és több izgalmat is tartogat a vadász számára egy jó cserkelés.
Lapulva, mint a róka, lassan csúsztunk előre az árokban, néha óvatosan kilesve, merre mozognak. Szinte egy helyben állt a suta és a reá vigyázó bak, szemmel tartva a trónkövetelőket.
Elértünk arra pontra, ahonnan már kockázatos lett volna közelebb kúszni anélkül, hogy észrevettek volna. Óvatosan bújtam fel az árok szélére, lassan széthajtva a füvet, hogy lőhessek.
– Ne sokat tétovázz, amit látsz belőle, oda lőj! – Na, ezt már nem! Csupán a fejét és a nyakából talán tíz centit láttam, a többit takarta búza. Féltem, hogy szétlövöm a trófeát.
A megoldást az egyik betolakodó jelentette, amelyik támadásba lendült. Bakom meglepetésében felénk futott, hirtelen megállt, most már jóval többet mutatva életfontosságú szerveit rejtő oldalából. Sok idő nem volt gondolkodásra, útjára engedtem az élete végét jelentő Norma Vulkan lövedéket. A bak magas lapockalövéssel tűzben rogyott, oda ahol eddig féltve őrzött sutája állt.
Rudi törte meg a csendet: azt hittem, ráül a puskacsövedre, olyan közel volt már. Bevallom, ha ezt is elhibázod, esküszöm megvertelek volna!
Tettük mindezt már egymás kezeit szorongatva, vállveregetve, gratulálva. Közelebbről megvizsgálva vettük észre, hogy ez a bak egy igencsak kötekedő, harcos legény volt. Bal hátsó combján és felső ajkán egy másik baktól szerzett sérülések voltak láthatóak. Mégis ő uralta a sutát, bár a harcok hevében alaposan lefogyott. Most végleg megpihent, beállhat helyére egy fiatalabb, ígéretes bak, amit láttunk is. Ő lehet ezen a területen a trónörökös, egy újabb nemzedék alapítója.
Mutatós, nagyon hosszú szemágú, lefolyt rózsájú, öreg bak feküdt előttünk a búzában.
Időközben hozzánk ért Sanyi is az autóval, gratuláció, sok-sok fotó, majd zsigerelést követően telefonon hívtam mindazokat, akik várták a hírt Mezőtúri sikeremről.
Köszönöm! Ez a szó oly kevésnek tűnik ahhoz, amit érzek, amit viszonozni szeretnék barátaimnak az évek alatt Tőlük kapott élményekért. Azt biztosan tudom, hogy legközelebb Ők jönnek Baranyába, és én arra törekszem, hogy hasonló szép élményekkel, trófeával térjenek haza!
Bakom trófeája most Szolnokon van bírálaton, és miközben ezeket a sorokat írom, nézegetem szobám falát, vajon hova is kerüljön. Olyan helyet választok, ahol tekintetem akár naponta többször is rátéved, és újra és újra átélhetem, felidézhetem ezt a felejthetetlen vadászatot.
Nincs belőlük sok, ez lesz a második őzbakom. Van még két vaddisznóagyar, de ha rájuk nézek, pontosan fel tudom idézni elejtésük történetét. Ez emeli trófea szintjére, az emlékek nélkül csupán egy darab csont függne a falon.
A Kecse tanyai harcos legény
Én és Imre barátom
Rudi és Sanyi
Elejtett bakommal
Barátaim és meghívóim
Vadászat
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
A medvefül kankalin (Primula auricula) és más különleges növényfajok megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Vérteserdő Zrt. munkatársai összefogtak.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2024 tavaszán adtunk hírt arról, hogy a hazánkban igen ritka, jégkorszaki reliktum cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula), illetve más különleges növények megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a cifra kankalin egyik megmaradt, nagyjából szobányi élőhelye köré vadkizáró kerítést építettek. Hogy miért volt erre szükség, az már az első év eredményei alapján jól látható volt.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az idei monitoring idejére még látványosabb lett a különbség. Az első képpáron látható, hogy az aszály ellenére az elzárt részen még magasabb, változatosabb, színesebb lett a növényzet, míg a kerítésen kívül még jobban visszaszorult, és a kopár, dolomit alapkőzet uralja az élőhelyet.
A kerítéssel elzárt mintaterületből jól látható, hogy nem a kopár, csupasz felszín lenne itt a „normális”, de sajnos a túlszaporodott vadállomány, jelen esetben elsősorban a tájidegen, betelepített muflon miatt a növényzet – beleértve az erdő felújulását biztosító facsemetéket is – lényegében eltűnt a lejtőkről. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így maga a termőhely is tönkremegy.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
A túltartott vadállomány már országszerte akadályozza az erdők felújulását, ezért látjuk egyre több helyen kényszerből a drága, az erdőfelújítási költségeket jelentősen megnövelő vadkizáró kerítéseket erdeinkben…
Ezen a területen már ugyan elkezdődött a vadállomány csökkentése, de ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ez másutt is mihamarabb elkezdődjön, majd hatékonyan folytatódjon…
Forrás: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.
A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.
Fotó: Mudra László – Agro Jager News
Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.
Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.
Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.
Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.
Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.
Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!
Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.
Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!
Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.
Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅
Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.
Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!
Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅
Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁
Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.
Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.
Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.
Lövéstávolság: 22-25 méter.
Menekülési távolság: 54 méter.
Mathews V3 27, 66#
Vessző: Easton Aftermath 300.
Hegy: NAP Shockwave 125 grain.
Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó szerződéses és szervezeti kérdésekről. Az egyeztetésre Hatvanban, a Vadászkamara székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati múzeumban került sor június 23-án.
Fotó: Agro Jager archív
Az előzetesen a két érdekképviselet vezetősége által előkészített, a Védegylet elnöksége által egyhangúlag elfogadott javaslatok értelmében az érdekképviseleti szervezet felmondja az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel fennálló kiadói szerződését. A felmondás a szerződés szerint rendes felmondással, június 24-ével, három hónapos felmondási idő mellett történik. A döntést a megváltozott külső körülmények indokolják.
A Védegylet elnöksége arról is döntött, hogy június 23-i hatállyal felmenti dr. Kovács Zoltánt a lap főszerkesztői feladatainak ellátása alól. A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el annak érdekében, hogy a lap működése és megjelenése zavartalan maradjon. A főszerkesztő munkáját a javaslatok alapján Imre János, a Védegylet Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként a következő hónapokban.
A Kamara részéről a határozati javaslatok a Nimród Vadászújsághoz kapcsolódó pénzügyi és szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát irányozzák elő. (Az elmúlt években a kiadvány részeként jelent meg a Vadászkamara 16 oldalas hírlevele, amely ingyenesen juthatott el minden magyar vadászhoz, aki ezt a vadászjegy érvényesítésekor igényelte.)
A vadászati érdekképviseletek – amelyek általában is szoros szakmai együttműködést ápolnak – elkötelezettek amellett, hogy a Nimród Vadászújság a magyar vadászok közösségének meghatározó szakmai fóruma maradjon, a szükséges átmeneti intézkedések mellett is biztosított legyen a lap folyamatos megjelenése és szakmai színvonala, valamint a lap októbertől is megjelenhessen. Ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki a Védegylet vezetői.
Fotó: OMVK
A Vadászkamara elnöksége arról is döntött, hogy a korábban szeptember 5-ére, Pákozd-Sukorói Arborétumba és Vadasparkba tervezett Országos Vadásznapra mégsem kerül sor. Ennek alapvetően technikai és anyagi okai vannak, illetve a partner állami erdőgazdaság, a VADEX Zrt. sem tudja a korábbi elképzelések szerint támogatni az eseményt. Ehelyett a hatvani vadászati múzeumba tervezett, hagyományos Vadász-Gyermeknap idén – talán hagyományteremtő jelleggel – országos esemény lesz.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A rókás bak
KITEKINTŐ: Vietnám – Felszámolták a macskahúsmaffiát
Csütörtöktől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe
Döntések a Nimród jövőjéről
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
Házisertés ASP: minden minta negatív
Gidamentés: Precíziós vadvédelem és ágazati összefogás a gyakorlatban
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Orvvadászok rendőrkézen
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
You must be logged in to post a comment Login