Keressen minket

Vadászat

V. Vadász–Rendőr Találkozó

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

5_varetal_kiskepA jól bevált recepten nem szabad változtatni. Legalábbis az alapok tekintetében. A köret lehet más, lehet újabb, attól a végeredmény még ugyanaz marad. Idén ünnepelte ötödik születésnapját az Ózdi Rendőrkapitányság és az illetékességi területén gazdálkodó vadászatra jogosultak által életre hívott vadász-rendőrtalálkozó.

A kialakult hagyományok szerint a találkozót évente, szarvasnász idején rendezik meg a szervezők, így az V. VARETAL és az ősz együtt köszöntött be Ózdra 2014. október 3-án és maradt nálunk még 4-én is. Az alap a korábbi évek tapasztalatai alapján adott volt: egy szakmai nap a rendőrök és a vadászok részére a pénteki napon és kötetlen, önfeledt szórakozás – rokonokkal és barátokkal kibővítve – a szombati napra.

A szervezés hosszadalmas előkészületekkel kezdődött, hiszen rengeteg egyeztetnivaló volt, míg végül összeállt a végleges programtervezet. Augusztus elejétől kezdve összesen három alkalommal ült össze a „szervezőbizottság”, munkájuk pedig az elmúlt héten tetőzött. Péntekre mindhárom helyszín készen állt, így a rendezők nagy szeretettel várhatták a vendégeket.

A programok pénteken délelőtt az Ózdi Rendőrkapitányságon kezdődtek. Délelőtt 11 órakor dr. Varga László r. alezredes, kapitányságvezető megnyitóját követően dr. Garamvölgyi László r. dandártábornok, az ORFK volt szóvivője, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács Kommunikációs Igazgatója tartott előadást a Rendőrség kommunikációjáról és a nemzeti bűnmegelőzési stratégia egyes kérdéseiről, melyet követően kötetlen beszélgetésre kerülhetett sor az előadó és a konferencia résztvevői között.

Déli tizenkét órakor indult az Ózd várossá avatásának 65. évfordulója alkalmából menetrenden kívüli 65-ös autóbusz a Kapitányság épülete elől, az „idegenvezető” mikrofonjánál Fürjes Pál, a város polgármestere foglalt helyet. A mintegy másfél órás városnéző járattal Ózd nevezetességeit, történelmi jelentőségű helyszíneit tekinthették meg az érdeklődők az ózdi városatya igen színvonalas tolmácsolásában.

A járat végállomása az Ózdi Művelődési Intézmények „Olvasó” épülete előtt volt, ahol a konferencia második helyszínéül szolgáló táncterembe vártuk a résztvevőket. A termet félkörívben rendezték be székekkel, összesen 100 ülőhelyünk volt. A 14 órai kezdés előtt öt perccel már pótszékekről kellett intézkedni, hogy a folyamatosan érkező vendégek is helyet foglalhassanak.

A második helyszín első előadásában dr. Pecsenye Csaba, a Miskolci Törvényszék kollégiumvezető bírája az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit ismertette, különös tekintettel a kártérítési felelősségre. Bíró úr „sziporkázó” előadásában a résztvevők megismerhették a jogszabályi változásokat, melyek jelentősége a későbbi perek során kristályosodhat ki.

A pénteki konferencia záróakkordját Hidvégi Béla, nemzetközileg elismert vadász, az SCI (Safari Club International) magyar tagozat alapítójának – videóvetítéssel egybekötött élménybeszámolója jelentette. A rendkívül színes, izgalmas és különleges felvételekkel tűzdelt előadást szájtátva, néha pedig – amikor Hidvégi úr az afrikai dzsungel-elefánt támadását és támadáskori különleges hangját imitálta – meglepődve hallgatta a népes nézősereg.

Az élménybeszámolót követően sokáig zúgott a taps. Hidvégi úr pedig szívélyesen és fáradhatatlanul dedikálta eddig megjelent öt könyvét, ill. az életútjáról készült DVD filmeket is, miközben mindenkihez volt egy-egy jó szava, kedvesen mosolyogva, vállalva a vendégekkel a közös fotózás élményét.

Az V. VARETAL másnap délelőtt az ózdi strandfürdő területén folytatódott, a hagyományok szerinti Hubertus-misével, melyet Baranyák Béla, címzetes esperes celebrált, római katolikus szertartásrend szerint.

Hidvégi Béla szombatig maradt városunkban, így a rendezvény délelőttjén is kedvesen fogadta a kilátogatókat, mindenkivel szívélyesen és szívesen beszélgetett, vállalta a közös fényképeket és tovább dedikálta könyveit, filmjeit.

A szombati nap programjainak ismertetését követően a helyszínen verbuválódott 5-5 főből álló csapatok mérhették össze tudásukat különféle ügyességi, logikai és gyorsasági feladatok teljesítésével. Kilenc csapat versenyzett a bajnoki címért, melyet az áztató esőben a „Cefrevadászok” csapata hódított el.

Egész napos programjaink a főzőversennyel kezdődtek, majd az íjász-, a gyermekhorgász- a légpuskás- és a lézeres lövész versenyekkel folytatódtak. Délelőtt megérkezett a Készenléti Rendőrség Zenekarának autóbusza a majd’ harmincfős legénységgel, akik sok ismert melódiát mutattak be a színpadon, ill. különleges meglepetésként vadászkürt szignálokat hoztak el Budapestről.

Ebéd után állt el az eső. Ekkor lépett színpadra Borosné Molnár Ibolya, az Ózdi Rendőrkapitányság segédhivatal-vezetője, a közönségre némi sódert hintve… Az „Erica C. Dance School and Company” ózdi tagozata mutatta be a színpadon, hogy milyen szépek is az ózdi lányok tánc közben… A lányokat a fellépők sorában Eke Zoltán r. ftzls., az Ózdi RK körzeti megbízottja követte a színpad előtti füves területen Hortobágyi csikós bemutatójával.

A csikós programot követően szarvasbőgő bemutatójával Molnár Renátó szórakoztatta a közönséget, zárásként bőgőpárbajra hívva a rendezvény szervezőjét, dr. Molnár Tamást.

A szarvasbőgés végére megérkezett Rokker Zsoltti, dumagyáros, humorista, aki közel egy órán keresztül szórakoztatta a publikumot.

Az idei vadász–rendőr találkozó utolsó felvonásában Nyerges Peti húzta a talpalávalót a lelkes közönségnek, akik a színpad előtti – dagonyává változott – füves területen még sötétedés után is ropták a táncot…

A 2008-ban Ózdon (a rendőrkapitányság és a vadászatra jogosultak között) megkötött együttműködési megállapodásokban vállaltak teljesítése a találkozón keresztül újra megvalósulhatott, a formális kapcsolatok immár öt éve szelídülnek informális kapcsolatokká, tényleges együttműködéssé.

Ahogy a korábbi rendezvényekről készült sajtóanyagban már többször leírtam, a résztvevők egyöntetű véleménye az volt, hogy jövőre ugyanígy, ugyanitt. (Volt olyan, aki a cikk írása közben jegyezte meg: „Már alig várjuk a következőt!”)

Azt hiszem ennél nagyobb elismerés nem szükséges! Köszönjük mindenkinek, aki a rendezvény létrehozásában segítségünkre volt, elévülhetetlen érdemeket szereztek sokunk szemében!

* * *

(Akik nélkül nem jöhetett volna létre rendezvényünk: Hidvégi Béla, dr. Garamvölgyi László, dr. Pecsenye Csaba, Készenléti Rendőrség Zenekara, Pappné Szalka Magdolna (ÓMI), Ózdi Városi Önkormányzat, Hangony község Képviselő-testülete, B.-A.-Z. Megyei Vadászkamara, Sajóvölgye Takarékszövetkezet, Turi Mihály, Tóth Pál (VSI Ózd), Borbás Péter, Bíró Ferenc, Bíró Gábor, Baranyák Béla, Ribánszki Lajos, Szaka Attila, Bótáné Batta Olga, Molnár Lilla, Farkas Zsuzsa, Filó Gábor, Nahóczki Péter, Eke Zoltán, Pintér László, Balázs István, Hornyák Attila, Sípos Zoltán, Németh György, Kovács Tiborné és sokan mások)

Dr. Molnár Tamás r. őrnagy, hivatalvezető
borsodivadasz.hu

Vadászat

Aranysakál hajtás Szerbiában

Print Friendly, PDF & Email

Aranysakálhajtást szerveztek a Vajdaságban

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi részén terül el, a magyar határ közvetlen szomszédságában. Etnikai összetétele rendkívül sokszínű: több mint 25 különböző etnikai csoport teszi ki a régió lakosságának egyharmadát. A Vajdaság Autonóm Tartománynak  hat hivatalos nyelve van, amely tükrözi az itt élő népek kultúráját, nyelvét és sokszínűségét.

2024. február 28-án Bognár Rudolf a Budapest-Belgrád vasútvonal és a Szabadkai út mellett társas vadászaton vett részt a Horgosi Graničar-Határőr vadásztársaság területén, ami megközelítőleg 4500 hektár nagyságú. A terület nagyban hasonlít az ásotthalmi, mórahalmi erdős-homokos vidékre. Szinte minden földet, ami növénytermesztésre alkalmas, késő ősszel felszántottak a helyi gazdák. Magyarországon a táj természetközelibb, jóval több azon területek aránya, ahol szinte alig látható az emberi aktivitás. Ezt jól tudják Szerbiában élő vadászok, mivel sűrűn kapnak meghívást a magyar oldalról. A vadászati turizmus mellett a magyar gyógy-, és termálfürdők is kedveltek. Szerbiában a vadászati idények eltérnek a valamelyest a magyartól. A társasapróvad-vadászatok október elsejével kezdődnek és január 31-ig tartanak. Kivétel a mezei nyúl, amelynek a vadászati idénye december 15-el befejeződik.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A vasárnap megrendezett hajtáson több száz hektárt mozgattak meg a helyi vadászatra jogosultak és a vendégek. A reggeli eligazítást Horváth Ferenc elnök tartotta, akit a helyiek csak Komicá-nak ismernek. Mivel az aranysakálhajtás nagy szervezést igényel, jött egy helyi kutyáscsapat is. A 18 főből álló hajtók a brak jazavičar-nevű kutyafajtával vettek részt a vadászaton. A “braki tacskó” Szerbiában, illetve a Balkánon, elterjedt kutyafajtának számít. Kedvelt fajta a vaddisznóvadászatokon is, valamint a szőrmés kártevők vadászata során is előszerettel alkalmazzák, ezt az alacsony, rövidlábú tacskófajtát. A vadászaton résztvevőktől fokozott odafigyelést kértek, mivel a sakál sokszor lapul az aljnövényzetben. Kivár.  A 25 vendég és helyi vadász, akik végig leállók voltak, egy kalapból sorsolták ki a helyeiket. Ezeket a helyeket napokkal korábban a helyi vadászok előre kijelölték. Azért, hogy következetes legyen a vadászatszervezés, mind a három hajtásban a leállók helyei nem változtak. A horgosi Graničar-Határőr vadásztársaság költségeinek csökkentése érdekében, minden vendég megközelítőleg 8 ezer forinttal járult hozzá a költségvetéshez, ami magában foglalta a tartalmas reggelit és a nap végén, a késő délutáni ebédet is.

Horváth Ferenc, a társaság elnöke minden vendéget megkért, hogy kövessék a helyi vadászok utasításait, tanácsait. A vendégjog Szerbiában és Magyarországon is “szent”, de ehhez úgy is kell viselkedni a vendégnek. A leállók nem beszélhettek, nem cigizhettek közben. A balesetek elkerülése érdekében, a vadászkutyákon és vadászokon egyaránt egyedi, jól látható, megkülönböztethető jelzést kellett viselni. Ha sebzés történt, mindenkit megkértek arra, hogy az utánkeresést a tacskókra és hajtóikra bízzák.

Mivel több száz hektárt hajtottak meg a Horgoshoz közeli  területen, amit a helyiek csak Kűlaposként ismernek, gyorsan telt is az idő. A hajtók sokszor három méteres nádason, rekettyés, mocsaras részeken is átverekedték magukat. A hajtásban sokszor elhagyatott gyümölcsösökön vezetett az út, olykor szélviharban összetört erdőkön kellett áthatolni a hajtóknak és a tacskóiknak. Míg a nádban kifejezetten nehéz menni, addig a homokbányák veszélyesek is lehetnek, amit már a természet sok esetben vissza is foglalt. Könnyen belecsúszhat ember és állat, amiből kifejezetten nehéz kijönni, ha messze a segítség.  A mostani vadászat alkalmával viszonylag szerencsés volt mindenki, mert nem volt sár. Sajnos az idei télen kevés csapadék esett a Vajdaságban, ami itt is “vendégmarasztaló”-nak ismernek a helyiek. 1 mm csapadék sokszor bőven elég ahhoz, hogy autók egymás után elakadjanak a mezőgazdasági földutakon. Ahogy közeledett a hajtás, érezni lehetett, hogy mozdul a vad. A sakálok sokszor csak a legvégén ugrottak meg a tacskók miatt. Az egyik vadász előtt az egyik sakál 10 méterre ugrott – vesztére. Az első hajtásban két sakál esett, majd egy-egy az elkövetkezőkben. Vörös rókát egyszer sem láttak se a hajtók se a leállók, amit vélhetően kiszorított az aranysakál a területről. A hibázások, és az óvatosság megtartása miatt megközelítőleg ugyanennyi aranysakál tört ki a hajtásból, aminek az állománya az elmúlt 10 évben robbanászerűen ugrott meg.

Sajnos a változás szemmel látható. Az őz állományai drasztikusan lecsökkentek. Ritkaságszámba megy, ha látnak májusban gidát vezető sutát. A változás egyértelmű, amit a sakál okozott a Vajdaságban. Pontosan senki nem tudja megmondani, miért döntött úgy ez a faj, hogy meghódítja Szerbia egész területét. A Balkánon dúló háborús években gyakorlatilag összeomlott a vadgazdálkodás, amit kihasznált a toportyán.

Az utóbbi években megindult a változás itt Szerbiában is. Egyelőre még kevesen vadásszák ezt a fajt. Azonban sokan felismerték, hogy gyérítésükre egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni és integráltan kell kezelni a faj terjeszkedését. A sakált csak kordában lehet tartani, megállítani már nem lehet. A gyérítésének fokozása érdekében megközelítőleg 16 euró/ egyed összeggel ösztönzik a vadászatukat. Hivatásos vadász státusz nincs Szerbiában, ezért a helyi tagoknak kell jóval több időt fordítaniuk a dúvadgyérítésre.

A magyar műszaki határzár, amit sokan csak déli határzárnak hívnak a magyar – horvát – szerb- román határon sem okoz problémát a fajnak. Közel a hármashatárhoz, ahol Románia, Szerbia és Magyarország találkozik, azt figyelték meg, hogy a sakálok a határ mindkét oldalán zsákmányt kerestek. A kerítés fizikailag zárja le a zöldhatárt, aminek a kiskapuit vélhetően ismerik a helyi állományok.

Kanizsa község minden évben megközelítőleg négy ezer eurót áldoz az aranysakál gyérítésének ösztönzésére – zárta beszámolóját Bognár Rudolf.

 

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

 

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Vadászat

Visszanéző: Június este

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Csibi Norbert egyéni vadászaton vaddisznóra vadászott. Élményeit megosztotta lapunkkal:

Kalandos júniusi este volt. Jöttek-mentek a disznók a horizonton. Előttem végig egy hosszú kaszáló. Mögöttem növekedett a kukorica, a disznót még nem érdekelte.

Fotó: Csibi Nobert – The Hunting Fishing Family – Agro Jager News

Éjfél körül, szemben a domboldalon, megláttam egy szép egyes disznót. Messze volt 240 méterre, de szépen lassan csordogált lefelé, a lesem irányába. Beletelt vagy másfél órába, mire “lőtávolba” ért. Lövés mellett döntöttem, mivel egyre többször emlegette a fejét, nagyokat szippantva a levegőbe.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Körülbelül 120 méterre lehetett, amikor keresztbe fordult. Rátettem az oldalára a piros pöttyöt és…. a disznó tűzben rogyott. Megveregettem a vállamat, hiszen másfél órán keresztül álltam a sarat, megálltam, hogy ne “verjek” oda neki.  Egy órára rá egy süldő követte nagyobb társát, szinte ugyan azon a váltón. A nagy disznó teste mellett sétált el (a videón látható). Száz méterre lehetett, amikor ezt a disznót is elejtettem.

Fotó: Csibi Nobert – The Hunting Fishing Family – Agro Jager News

Vártam fél órát, majd odasétáltam hozzájuk. Látom a nagy disznón, a bemenet a füle mögött, kimenet a lapocka mögött… Hogy történhetett? Gondolkodom. A disznó szépen keresztbe állt, mikor lőttem. A felvétel elemzése után jöttem rá – a videón látszik is – hogy lövéskor a disznó kissé befordult, így sikerült ezt a lövést produkálni. 127 kilogrammot nyomott a mérlegeléskor.

Másnap világosban jöttem rá, hogy mit csináltak órákon át. A kaszáló tele volt vad szamócával, azt csemegézték. Másnap búzára ültem, vadász barátommal, Attilával. Sikerült lövést tennem egy disznóra. Májlövés. Hosszas keresés után, felkelt előttünk, majd elrohant.

Fotó: Csibi Nobert – The Hunting Fishing Family – Agro Jager News

Másnap kutyával keresték, de egy ponton a kutya mindig elakadt, mintha ufók vitték volna el a disznót. Kiderült, hogy a disznó már a hűtőben pihen. Amikor megugrasztottuk, meg sem állt a szomszédos lesig, ahol is egy vadásztársunk “igazoltatta” és a vad beszállításra került.

Írta: Csibi Norbert

További részletekért a The Hunting Fishing Family -ről kattints ide

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Vadászat

Veszettség

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH szakemberei cikket írtak a veszettségről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A veszettség heveny, agy- és gerincvelőgyulladással járó vírusos betegség, amely elsősorban a veszett állat harapásával, marásával terjed, és általában halálos kimenetelű. Emberek esetében, ha már kialakultak a betegség tünetei, a túlélés orvostörténeti ritkaságnak számít. A vírus valamennyi melegvérű állatot megbetegíthet, így a házi és vadon élő emlősállatok minden fajában kialakulhat a betegség, a madarak azonban kevésbé fogékonyak a fertőzésre. 

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A betegség világszerte előfordul. Európában az elmúlt két évtizedben a sikeres mentesítési programoknak köszönhetően jelentősen visszaszorult az észlelt esetek száma, a nyugat-európai országokban egy-egy ritka, behurcolt esettől eltekintve a klasszikus veszettség napjainkban már nem fordul elő. A közép-európai régió országai közül Romániában és Lengyelországban az elmúlt néhány évben még viszonylag nagy számban állapítottak meg veszettség eseteket, a régió többi országában szórványos volt a betegség előfordulása. A harmadik országokkal határos EU tagállamok területén (például a balti tagállamokban) elvétve előfordulnak behurcolt esetek. Ukrajnában még nagy esetszámmal fordul elő a veszettség, de az Európai Unió támogatásával néhány éve Kárpátalján is megkezdődött a rókavakcinázási program.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A program célja az, hogy a lakosság felismerje a betegségre utaló tüneteket és jelentse a veszettségre gyanús állatokat az állategészségügyi hatóság felé, ugyanakkor a városokban is egyre gyakrabban megjelenő, egészséges rókák ne okozzanak felesleges riadalmat.

A veszettségmentesítési programról minden információ megtalálható a következő honlapon:

Fontos tudnivalók

1. Kutyáját évente oltassa be a kötelező veszettség elleni védőoltással!
2. A kijáró, nem csak lakásban tartott macskákat szintén ajánlott beoltatni veszettség ellen!
3. A veszettség leggyakrabban harapás útján terjed, ezért soha ne fogjon meg szelídnek tűnő rókát vagy egyéb vadállatot, denevért sem!
4. Ne ijedjen meg a lakott területen felbukkanó rókáktól, de kerülje az állattal való közvetlen kontaktust; a lakhelye környékén való találkozás lehetőségét csökkentheti, ha gondoskodik a hulladék megfelelően zárt tárolásáról!
5. Ha olyan rókát vagy egyéb vadállatot lát, amely hagyja magát néhány lépésre megközelíteni,
vagy támadó magatartást mutat, illetve vadállat tetemet talál, értesítse a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságot, vagy hívja a Nébih Zöld számát, a +36 80 263 244 telefonszámot!
6. Ha a rókák számára kihelyezett, vakcina tartalmú csalétket talál, ne nyúljon hozzá, és kutyáját is
tartsa távol tőle!
7. Kerülje az ismeretlen kutyákkal és macskákkal való közvetlen kontaktust!
8. Ha Önnek kutya, macska, vagy vadállat sérülést okoz, haladéktalanul forduljon orvoshoz!

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom
Cart
  • No products in the cart.