Vadászat
Fácánvásárlás vagy -nevelés?
VAJDASÁG | Az örökös kérdés: fácáncsibék vásárlására vagy az élettér javítására költsük-e a pénzt? Minden vadász, aki a szakma és a terület jövőjét a szívén viseli, minden idény elején – ha olyan helyzetben van, hogy befolyásolhatja a vadászatok menetét – felteszi önmagának a kérdést, mennyit is vehetnek ki az állományból, hogy jusson is, maradjon is.
Az egyesületek többsége ugyanis rendszeresen a nyár folyamán mesterségesen tenyésztett fácánt vásárol, és a természetes szaporulat pótlása végett kibocsát a területre. Ezáltal kellő mennyiségű és minőségű madarat biztosít a tagoknak és bérkilövő vadászoknak.
A mai körülmények közepette, amikor október derekára kultúrsivataggá változik a területek nagy része, a természetes szaporulat kiegészítése nélkül elképzelhetetlen a teljes idényre kiterjedő vadászat. A fácán zárt tartása és szaporítása, valamint a természetbe történő visszajuttatása terén ma már kipróbált és tökélyre emelt módszerek vannak. A nevelt fácáncsibékkel azonban leginkább a kibocsátásuk után kezdődnek a gondok, amikor az emberhez szokott félvad madarak kénytelenek saját erejükből megélni.
Ilyenkor szedik belőlük a legnagyobb vámot a szőrmés és a tollas ragadozók. Ezek irtását viszont jelentősen gátolja az új vadászati szabályozás. Bár jómagam sosem voltam hódolója – még kevésbé pártolója – a kotorékozásnak, de be kell ismerni, hogy ez a vadászati mód kiváló eredményeket mutat fel a szőrmés ragadozók állományszabályozásában. A kotorékozás tiltása, a rókák szájon keresztül történő veszettség elleni oltásával együtt nagymértékben hozzájárult e ragadozó állományának növekedéséhez.
A tollas ragadozók esetében senki sem számolt a dolmányos varjú és szarka urbanizálódásával. Ugyanakkor a törvényhozó a vadászat szabályozásával – a mindenkire gyanakvó, bürokratikus, tiltó megoldást alkalmazva – szinte kizárta a vadászokat a területről abban az időszakban, amikor leginkább gyéríteni tudnák a szóban forgó ragadozókat.
Az élőhely változása, az intenzív mezőgazdaság következtében, úgyszintén indokolttá teszi a vadállomány megkímélését, akár természetes szaporulatról, akár tenyésztett fácánokról van szó. Terménybetakarítás után ugyanis a búvóhely és a megszokott tápláléka hiányában a vad odébbáll, és olyan helyet keres magának, ahol mindezt megtalálja.
Ha nem biztosítunk a vadnak kellő életfeltételeket, nem ültetünk vadvédő csendereseket, ha nem etetjük-itatjuk egész éven át, és ha nem elsőosztályú tenyészanyaggal pótoljuk az állományt… akkor nincs értelme a mesterségesen tenyésztett állomány kímélésére sem, hiszen el fog vándorolni. Átvált ahhoz a szomszédhoz, akinél megfelelő életfeltételekre talál. Éppen ezért számos egyesületben annyi fácánt szoktak kilőni, amennyit a nyár folyamán kiengedtek a területre. Ez is egy megoldás.
De ki tudja a felburranó fácánkakasról minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy bokor tövében kelt-e ki, vagy a keltetőmasina fiókjából vették-e elő. A mértéktartás azért is indokolt, mert nem tudhatjuk, mit hoz a következő év.
Az élőhely feljavítása azt eredményezheti, hogy vásárolt fácánjainkon kívül a szomszéd madarai is átkívánkozzanak hozzánk. Az ilyen jellegű nagyszabású beavatkozásokhoz azonban sok pénz kell. Hogy sok pénzünk legyen, ahhoz sok fácánt kell(ene) eladni, ahhoz pedig sokat vásárolni. Az pedig ismét sok pénzbe kerül. És ha erre költjük, nem marad belőle az élőhely feljavítására. Ebből fakad az örökös kérdés: mire költsük el azt, ami van?
Hadzsy János
magyarszo.com
Vadászat
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
Klaus Iohannis államfő kihirdette az új medveállomány kezeléséről szóló törvényt.
Klaus Iohannis államfő kihirdette kedden a romániai medveállomány kezeléséről szóló törvényt.
Ahogyan beszámoltunk róla, ezt a Bucsecs-hegységben történt tragédia nyomán összehívott rendkívüli ülésszak során, július 15-én szavazta meg a képviselőház. Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet 426 egyedre megelőzési vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát ír elő 2024-re és 2025-re az emberek elleni támadások és a medvék okozta károm megelőzése érdekében.
Fotó: Maszol
Ez azt jelenti, hogy újból engedélyezik a 2016-ban betiltott vadászatot a medvék túlszaporodásának kezelésére.
A tervezet kezdeményezője, Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta, a jogszabály a környezetvédelmi minisztérium megbízásából készített tanulmányra alapoz, amely szerint Romániában 7400 és 8500 közöttire tehető a barnamedvék száma.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A kedden kihirdetett törvény előírja, hogy a vadásztársulatoknak kilövéskor genetikai mintát kell venniük, az adott pontszámot meghaladó kapitális hímmedvék, valamint a bocsos anyamedvék nem lőhetők ki, és szigorú jelentéstevési kötelezettséget vezet be a kilövések pontos nyomonkövetésére.
Tánczos Barna a Maszol megkeresésére korábban hangsúlyozta, önmagában ez az intézkedés még nem oldja meg a medve-problémát, a környezetvédelmi minisztériumnak továbbra is feladata, hogy a villanypásztorok beszerzésére a finanszírozást elindítsa.
Forrás: Maszol
Vadászat
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Lőkészségfejlesztő napot szerveztek hivatásos vadászoknak a Magyalosi Lőterén
Az OMVK Kiemelt programjaira beadott pályázat megvalósítására július 19-én került sor Ravazdon. A lőkészségfejlesztő napon, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Magyalosi Lőterén 37 hivatásos vadász jelent meg.
Fotó: OMVK
A regisztrációt követően Varga András, négyszeres Európa Bajnok és sokszoros magyar bajnok sportlövő, lőoktató tartott elméleti oktatást a jelenlévők részére. Az oktatáson a hivatásos vadászok mindennapi teendői során jellemző fegyverkezelési helyzetek, szituációk is bemutatásra kerültek, figyelemfelhívás célzattal a helyes viselkedésre, fegyverhasználatra.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A szükséges eszközök (fegyver, lőszer) felvételét követően a résztvevők, a kapott rotte-beosztások szerint jelentek meg az egyes korongvadász pályákon, ahol különböző színű és méretű, más és más vadfaj röpképét, mozgását imitáló korongra adtak le lövéseket, nem egy esetben nehezített körülmények között, megküzdve a terepi adottságokkal is.
Fotó: OMVK
A délután folyamán, a résztvevők futó disznóra történő kisgolyós lövésekkel mérhették fel lőtudásukat. A program ezen része változatos eredményekkel zárult, volt, akik kifejezetten jó köregységeket teljesítettek.
Hangulatát, szakmaiságát, megítélését tekintve, az egész rendezvény minden résztvevő megelégedése mellett zajlott.
Vadászüdvözlettel: Nagy Balázs hivatásos vadász alelnök – OMVK
Mezőgazdaság
Újra mentes az ország a magas patogenitású madárinfluenzától
Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét
Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.
Fotó: NÉBIH
Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH hivatalosan is megerősítette weboldalán. A kedvező besorolás visszamenőleg, július 3-tól érvényes, tehát az ezt követően készült baromfitermékekre már vonatkozik. A mentességről dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatja a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. Fontos, hogy mentességünk visszanyerésével a harmadik országok felé történő szállítások nem automatikusan indulhatnak meg, hanem meg kell várni a visszajelzésüket. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érintettek.
A mentesség visszanyerése azonban nem jelenti azt, hogy lazítani lehetne a járványvédelmi fegyelmen. A vírus vadon élő madarakban hazánkban és a környező országokban jelen van, így a kórokozó bármikor újra bekerülhet a baromfiállományokba.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók mindent megtegyenek a megelőzés érdekében. A 3/2017-es, járványvédelmi minimum feltételeket előíró országos főállatorvosi határozat továbbra is érvényben van, az abban leírt feltételek teljesítése kötelező. Így például a baromfikat fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és alomanyagot szintén zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá vadon élő madarak.
A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek.
Forrás: NÉBIH
Befejeződött a nyári aratás
A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent
Partimadarak különös képessége: a csőr meghajlítása
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
A busa horgászata: kihívások és a siker kulcsa
Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól
A súlyosbodó válságok három éve magasan tartják az éhezők számát
A kunszentmiklósi kapitális compók
Életem busája
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Nagy értékű gímszarvasok pusztultak el villanypásztorba gabalyodva
Farkas Csaba (1973-2024)
Berta Bálint: A László-napi vadkan
A Nagykunsági Öntöző Főcsatorna óriása
Vadásznapot szerveztek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
A letkési kan
Visszatért a kapitális harcsa
Idei első süldőm
Amur a Kiskunsági Öntöző Főcsatornából
You must be logged in to post a comment Login