Keressen minket

Vadászat

A második vadkár konferencián jártunk

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2014. november 14-én Siófokon rendezte meg a II. Országos Vadgazdálkodási és Vadkár Konferenciát, amelynek témája a mezőgazdasági vadkár alakulása, okai és felmérésének módszerei voltak. A hallgatóság széles körben képviselte a szakmát. Részt vettek a hatóságok, állami erdészetek, vadásztársaságok, vadbiológusok, vadkárszakértők és sok mezőgazdasági termelő is. A konferencia elsődleges célja egy olyan eszmecsere volt, amely segít közelebb kerülnünk egy olyan módszertanhoz és egy olyan jogi háttérhez, amely a mostani, bizonytalan helyzetet szigorúbb mederben képes tartani.

Kapcsolódó cikkein az első vadkár konferenciáról:
Tovább növekszik a nagyvadállomány és a vadkár – Gyors tudósítás a vadkár konferenciáról
A trehány termelő és erdőgazdálkodó is előidézheti a vadkárt – MEGOSZ és OEE a vadkár konferencián

Győrffy Balázs, a NAK elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Kihangsúlyozta hazánk vadgazdálkodásának jelentőségét, amely bizonyos régiókban a családok számára ott biztosít megélhetési forrást, ahol más munkalehetőség nem lenne. Igyekezett felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy bár csupán 60 ezer magyar vadász él az országban, a vadgazdálkodás és a vadhoz kapcsolható szolgáltatások (turisztika, rekreáció, stb.) és bevételek nem csupán a vadgazdálkodónál jelennek meg. A Kamara elnöke párhuzamot vont az erdő- és mezőgazdasági vadkár, a vadütközések és a vadállomány növekedése között, így elsődleges célnak tartja a vadlétszám apasztását. A később felszólalók ezt a képet árnyalták, hiszen sok egyéb tényező játszik döntő szerepet a vadkár megjelenésében és mértének alakulásában. A 2015-re tervezett új vadászati törvény szerepét is kiemelte beszédében az elnök, azt is hozzá téve, hogy a Kamara javasolni fogja, hogy a törvénybe kerüljön be a vadkár elleni védekezés és felmérés, ezzel is segítve a gazdálkodók munkáját.

A Földművelésügyi Minisztérium részéről Szabó Ferenc tanulságos gondolatait hallhattuk. Igyekezett világossá tenni azt, amit a vadásztársadalom kénytelen lesz beismerni, vagyis hogy a felelős vadgazdálkodás csak úgy folytatható, ha mi, vadászok alkalmazkodunk a természet többi használójához, gyakorlatilag mindenki máshoz, beleértve az autósokat is. Azonban nem szabad elfelejtenünk azt a tényt, hogy a vad megújuló erőforrás, így a vele való gazdálkodás kötelezettségünk! A konferencia egésze is azt a benyomást keltette a hallgatóságban, hogy ez az ütközési zóna, amely jelenleg a legtöbb konfliktus forrása, és aminek az összehangolása legsürgetőbb feladata lesz a hazai vadgazdálkodásnak. Egy másik olyan mondat is elhangzott a főosztályvezető-helyettes köszöntő beszédében, amelynek sokan nem is tulajdonítanának jelentőséget. Pedig az, hogy „a vadgazdálkodás célja a vad és környezetének összhangjának megteremtése”, nagyon is lényeges, az egész gazdálkodást meghatározó kijelentés. Várjuk ennek megjelenését az új vadászati törvényben, hiszen ma sok vadgazdálkodónak elsődleges célja vagy a vadászati lehetőségek biztosítása, vagy a gazdasági haszonszerzés. Amennyiben mindezt alá kell rendelniük a vad és környezetének összehangolásának, úgy erre valamilyen kárpótlás, támogatás illeti meg cserébe, a gazdálkodás korlátozásáért.

Jámbor László az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet nevében tartott felszólalásában szintén a készülő törvény szerepét erősítette meg. Kiemelte, hogy a mezőgazdasági vadkár megelőzése a kulcs, amely mindkét fél feladata egyaránt. Ez a kötelezettség törvényi szintre kell lépjen, mégpedig úgy, hogy mindkét fél feladatai, és a kötelezettségmulasztás elemei is pontosan rögzítésre kerüljenek. Ez csak úgy lehet hatékony, ha jogi szinten tisztázott módszertan is a rendelkezésünkre áll majd. Nem győzte hangsúlyozni, hogy szintén törvényi szinten meg kell határozni a vadkárszakértői jogosultság feltételeit és a kötelező továbbképzések rendszerét is. Zárójeles megjegyzésként felvetette a védett fajok okozta károk hátterének tisztázását, mely külön konferenciát igényelne.

A bevezető felszólalások körvonalazták a problémát és néhány megoldási javaslatot is. Ezek után az előadások sorát Csányi Sándor, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének intézetigazgatója nyitotta. Elsősorban a vadlétszám és a mezőgazdasági vadkár kapcsolódó pontjaira próbálta meg felhívni a figyelmet. Elmondása szerint a több évtizedes állománynövekedési tendenciában eddig nem sikerült csökkenést elérni, mert:
• a nőivar és a szaporulat indokolatlan és túlzott mértékű védelme általánosan bevett gyakorlat
• hiányzik az elkötelezettség az állományapasztás következetes megvalósítására
• a vaddisznó megtelepedését sok apróvadas vadászatra jogosult nem csak eltűri, hanem elő is segíti

Továbbá felhívta mindenki figyelmét arra, hogy a mezőgazdasági vadkárt nem szabad országos problémaként egyformán kezelni. Az térségenként eltérő mértékű, így eszerint kell kezelni (Somogy megye viseli a térített mezőgazdasági vadkár 25-35 %-át).

Náhlik András, a Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézetének egyetemi tanára kiemelten beszélt a tájszerkezet és a vadkár összefüggéseiről. Modellezések alapján kimutatható, hogy az erdőtől való távolság és a táblaméret befolyásolja a kár mértékét. Minél közelebb van a tábla az erdőhöz, és minél kisebb, annál sérülékenyebb. További tapasztalat, hogy ahol a vaddisznó és a gímszarvas együttes jelenléte mellett történik a károkozás, ott a károk kb. 95 %-áért felel a vaddisznó és csupán a maradék 5 % írható a szarvas számlájára. Ez azonban csak általánosságban van így. A konferencia visszatérő gondolata itt is igaz; a mezőgazdasági vadkár sok egyedi eset, sok, egymástól eltérő helyzet, amit mindig az adott körülmények között, objektíven kell értékelni. A professzor úr is megerősítette az előtte szólókat abban, hogy a kárfelvételi módszerek pontosítására igen nagy szükség van. Ahogy arra is, hogy minden vadkárt, lehetőleg helyrajzi számmal azonosítható módon jelentsenek. Ugyanis ma a károk nagyjából fele kerül napvilágra, a többit elrendezik általányban, barterben vagy „pausál-szerződések” útján. Így azok, akik a kérdéskör megoldásán fáradoznak, nem rendelkeznek minden olyan alapadattal, amely segítené a munkájukat.

Ezt követően Király István és Marosán Miklós tartott beszámolót a szimulált károsítás első éves eredményeiről napraforgó és őszi búza esetében. Az igen alapos felmérés legfontosabb végkövetkeztetése az volt, hogy a még nem érett termésben okozott kárt a növény képes kiheverni, sőt, kompenzálni, így ezt figyelembe véve kell a kárt megállapítani. Napraforgó esetében egy szélsőséges példa esetén, 4-6 leveles állapotában 70 %-os kárt szenvedett táblában a végleges termésmennyiség az érintetlen táblához képest 80 %-os hozamot produkált. Ráadásul az ezerkaszat-tömeg meghaladta a károsítatlan parcelláét! Az olajtartalomban pedig semmilyen különbséget nem okozott a károsítás. Egy igencsak zavarba ejtő példán keresztül mutatták be, mit jelent ez forintban, egy vadkárbecslés alkalmával:
• Egy 100 ha-os napraforgó táblán 70 %-os kár keletkezik 4-6 leveles állapotban (az őz kicsipegette). Ha ezt 70 %-os kárnak vesszük, az 2,6 millió Ft kárkövetelést jelent. Azonban ezt a növény kiheveri, kompenzálja, ami végeredményben csak 13 %-körüli lesz a betakarítás idejére, így a keletkezett kár valójában csak 330 ezer Ft. Ez majdnem nyolcszoros eltérés, ami nem megengedhető!

Marosán Miklós

Király István

Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora a vadban okozott károk kérdéskörére hívta fel a hallgatóság figyelmét. A Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézetének kiadványa tartalmazza a jelentett vadelütések, vadorzás, kaszálásból eredő, mérgezett, kóbor állat által megfogott, stb. egyedek számát fajonként. Ez az adatbázis bárki számára ingyenesen hozzáférhető, így hasznos lehet például a bűnüldöző szervek, a biztosítók, a vasút, a közút és természetesen a gazdálkodók számára is. Emellett érdemes elgondolkodnunk azon is, hogy a jelentett és kifizetett vadkár mértéke évi 2-2,5 milliárd forint, míg a minimum értéken számolt vadban okozott kár eléri az évi 3-3,5 milliárd forintot. Mint a minisztérium álláspontjából megtudtuk, a felelős gazdálkodás kötelességünk, aminek része kell, hogy legyen a vadban okozott kár mérséklése is! Ugyanis nem engedhető meg, hogy a vadászatra jogosult a bevételének 18-33 %-át elpazarolja, miközben a vadkár terheit viselni kénytelen. Végül megtudtuk, hogy a közúthálózat sűrűsége és a vadelütések száma között exponenciális a kapcsolat.

Vadász István, a vadászati hatóság álláspontját ismertette a téma kapcsán. A hatóság legfontosabb feladata a nagyvadállomány létszámának csökkentése, amit a kilövési terveken keresztül tudnak megvalósítani. Fontos változás, hogy az apasztási tervszámok nem lehetnek kisebbek az előző évinél! Tovább próbálják segíteni a gazdálkodók munkáját az úgynevezett felülről nyitott elejtési számokkal. Ez azt jelenti, hogy a tervben minimális kilövési számokat kapnak a gazdálkodók, amelytől kizárólag felfele térhetnek el, de azt nem kötelező kérvényezni, csupán utólagosan lejelenteni. Az intézkedések hatására országos eredményt várnak. Azon érdemes elgondolkozni, hogy bizonyos helyzetekben az eddigi magas kilövések hatására megfogyatkozott állományok hogyan reagálnak majd a következetesen magasan tartott kilövésekre?

Varga Gyula a SEFAG Zrt.-nél működő vadkárbecslési és kifizetési gyakorlatról számolt be. Az erdőgazdaság területén olyan mértékű a vadkár probléma, hogy saját protokollt vezettek be ennek kezelésére. Ennek első lépcsője egy belső utasítás, miszerint minden vadkárbecslésen jelen kell, hogy legyen egy kerületvezető kolléga (250 ezer Ft kár felett két munkatárs). A földtulajdonost hirdetmény útján tájékoztatják arról, hogy milyen mértékben kötelezi őt a törvény a károkozás elkerülésében való részvételre illetve arra, hogy ennek elmulasztása után az erdőgazdaság a károk mekkora részéért vállal felelősséget. A károkat egy, a SEFAG által kiegészített vadkárbecslői jegyzőkönyv segítségével rögzítik és a kár számításánál a NAK aktuális árait veszik figyelembe. A megállapított kártérítés összegét viszont 30 napon belül utalják.

Kása Róbert, vadgazdálkodási igazságügyi szakértő a kárbecslési módszerekről, azok hiányosságairól tartott beszámolót. Azt rögtön mindenki számára nyilvánvalóvá tette, hogy a törvényben kötelezően használandó, de végül végrehajtási rendeletben nem megjelentett „egyszerűsített vadkárbecslési eljárás” a legtöbb „szakértő” számára a saccolást jelenti. A saccolás nem elfogadható egy olyan helyzetben, amikor a kár bizonyos mértékének meghatározása a feladat. Ez csak objektív módszerrel történhet, mérhető, számszerűsíthető paraméterek felhasználásával. Kukorica esetében hektáronként 2 db, egyenként 10 m2-es mintaterület teljes vizsgálatát jelenti, a mintaterület termésbecslését is beleértve. A jelen lévő földtulajdonosok szóvá tették, hogy 10000 m2-enként 20 m2-t vizsgálni nem elegendő, ez nem adhat reális képet a kár mértékéről. Jelenleg is folynak a tesztelések (pl. a Vadvilág Megőrzési Intézetben) arra vonatkozóan, hogy a jelenleg használt módszereink mennyire tudják pontosan becsülni a tényleges károkat. Minden esetre az bizonyos, hogy az előadásban elhangzott tény, miszerint a tábla szegélyében keletkezett kár értékelésekor nem szabad használni a teljes tábla termésátlagát, nehezen cáfolható.

Varga Zoltán, vadgazdálkodási igazságügyi szakértő a vadkárbecslés jogi hátterét, leginkább az abban fellelhető hiányosságokat tárta a jelen lévők elé. Az egyik legfontosabb, hogy nincs tisztázva az a követelményrendszer, ami alapján valaki vadkárszakértőként tevékenykedhet. Az azonban igen, hogy aki ilyen esetben eljár, az közfeladatot ellátó személy, és a hamis szakvélemény, vagy a nem megfelelő módszer használatából eredő hibás szakvélemény okán akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Továbbá kiemelte, hogy a földtulajdonosnak kötelessége a „rendes gazdálkodás” mértékéig közreműködni a vadkár megelőzésében. A vadászat engedélyezése, a lesek kihelyezésének engedélyezése és a vadkár észlelésének közlése nem tartozik ezek közé, az törvényi kötelessége a földtulajdonosnak. Így ezen túl, ahogyan más károsítók ellen védekezik, köteles legalább részt venni a vadászatra jogosulttal együtt a vadkár megelőzésében!

Bleier Norbert, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének munkatársa a mezőgazdasági vadkár térbeli alakulásáról tartott érdekfeszítő előadást. Kutatásaiból kiderül, hogy az erdő közelségének kulcsszerepe van a vadkár kialakulásában, így bizonyos táblákban kultúrától függetlenül szinte biztosan nagy károkra számíthatunk. Mint elmondta, „bizonyos élőhelyegyüttesek magukban hordozzák a károsítás lehetőségét”. Fontos tapasztalat a gyakorlat számára, hogy a kár döntő hányada a tábla 40 m-es szegélyében található. Végül Bencze Lajos gondolatainak fonalát tovább fűzve felvetette a társadalom egészének szerepét a vadkár kapcsán. Ugyanis a vad az egész társadalomé, így annak fenntartása közös érdek egészen addig, míg a vad hasznából mindenki részesül. Ameddig ez így van, addig egyoldalú álláspont az, hogy a haszon mindenkié (pl. befizetett adó, turisztika), a terheket pedig kizárólag a vadászatra jogosult viselje (a vadászatra jogosult csak abból lát hasznot, amelyet értékesíteni tud, míg jelenleg azért is felelősséggel tartozik, amely az állam tulajdonát képezi a jogszerű elejtés pillanatáig).

Végezetül Madarász István beszélt a területalapú támogatások átalakulásáról, amely 2015-től várható. Mindez oly módon, hogy az eddigi területalapú támogatás a felére csökken, a teljes összeg elnyeréséhez pedig olyan funkciókat kell teljesítenie a mezőgazdaságilag művelt területnek, amely a változatosabb élőhelyek kialakulását szolgálja. Ez lesz az úgynevezett „zöldítés”. Ennek keretében 10 hektár felett legalább két különböző terményt kell vetni, 30 hektár felett pedig legalább hármat. (Az eredeti tervekhez képest a végül bevezetett zöldítés az eredeti elképzelésekhez képest már egy jócskán tompított szabályrendszer, az hazai viszonyok között igazán nagy változást nem feltétlenül fog hozni – a szerk.)

Az előadásoknak voltak visszatérő gondolatai, amelyeket érdemes lenne tágabb közönség elé tárni, és elfogadtatni a vadásztársadalommal, valamint hazánk egészével. Ezek közül a legjelentősebb az, hogy egy valós együttműködésre van szükség a vadkár-helyzet megoldásához. Ezen túl az összes vad-ember konfliktus során is ez lenne a célravezető. Jelen helyzetben a vadgazdálkodásnak kell alkalmazkodnia gyakorlatilag mindenki máshoz, legyen az kutyát sétáltató, földtulajdonos, erdőgazdálkodó vagy autós. Pusztán azért, mert célravezetőbb együttműködve konszenzusra jutni, mint egy ilyen létszámú réteggel harcolni, és aminek a végkifejlete csak tovább mélyülő ellentét lehet. Azt viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy a vaddal gazdálkodni kell, aminek biztosítása mindenki kötelessége. Ennek tudatosítása pedig a vadásztársadalom feladata.

Jelenleg az összes szakmai szervezet, kamara, egylet, egyesület és kutatóállomás azon dolgozik, hogy munkájával, eredményeivel segíteni tudja a törvényalkotók feladatát annak érdekében, hogy olyan jogi szabályozás szülessen, ami biológiailag megalapozott intézkedéseket foganatosít, és nem tartalmaz olyan kiskapukat, melyek miatt értelmét veszti a rendelkezések sora.

Abban is többé-kevésbé egyetértett a jelen lévő hallgatóság, hogy a jelenleg használatos módszertan alapján „ha akarom, van kár, ha akarom, nincs”, ugyanannak a táblának az esetében. Ez az, amit a lehető legrészletesebben kell szabályozni oly módon, hogy a törvényben megjelenő módszer alkalmasságát ne lehessen megkérdőjelezni. További eredménye a rendezvénynek az az álláspont, miszerint a mezőgazdasági vadkár leginkább a vadállomány nagyságától és a tájszerkezeti adottságoktól függ. Ehhez még hozzá lehetne tenni, hogy helyi szinten a vad viselkedési sajátosságai és bizony a terményárak is erősen befolyásolják a vadkár mibenlétét. De ez egy újabb tanácskozás témája lehetne.

Mind gazdálkodói oldalról, mind a vadásztársadalom részéről felmerült igény fogalmazódott meg a módszertan kapcsán. Szükség van egy olyan módszerre (vagy többre, helyzettől függően), amely objektíven méri az adatokat, reprezentálja a vizsgálni kívánt területet és kivitelezhető (100 ha teljes felmérése nem az). Ez tűnik talán a legnehezebb feladatnak, de a módszer nélkül nem lehet elérni érdemi változást.

Végül az elhangzottak alapján érdemes átgondolni a jövőre vonatkozó kilátásainkat. Jelenünk trendje a „zöldítés”, az élőhelyek diverzifikálása, természeteshez hasonlóvá tétele felé fordul. Erdőket telepítünk, méghozzá nagy volumenben. Változatosabb mezőgazdasági élőhely-együtteseket hozunk létre európai uniós forrásokból, amelyeket zöld folyosókkal kötünk össze. Ennek magától értetődő velejárója lesz az, hogy nagyobb állománysűrűségeket generálunk és olyan élőhelyeket hozunk létre, amelyek eddig nem léteztek vadjaink számára. Ennek a kockázatelemzése hol jelenik meg? Ki teszi ma fel a kérdést egy erdőtelepítés engedélyezése kapcsán, hogy ha ezt engedélyezik, a környező földtulajdonosok és vadgazdálkodók milyen károkat fognak elszenvedni csupán amiatt, hogy az erdőt bevisszük a táblák közé? Fejlesztjük a közúthálózatot, egyre gyorsabb, és nagyobb teljesítményű gépeket állítunk elő. Mi generáljuk a konfliktus helyzeteket. Az a lakosság igényli a sűrűbb úthálózatot, aki aztán a vadászatra jogosulton akarja leverni a gépkocsi javíttatásának költségeit.

A konferencián számos eredmény, megoldási javaslat, értékes gondolat elhangzott. Az sajnos még várat magára, hogy eldöntsük, mit is akarunk tulajdonképpen? Leginkább a társadalom részéről várhatnánk annak eldöntését, hogy mi az, aminek a vadgazdálkodás alá kell, hogy rendelje magát. Amíg az egyik intézkedésünkkel a másik ellenében dolgozunk, nem tudunk kimozdulni a vadkár-helyzet csapdájából, csak átmegyünk egyikből a másikba, közben látszat-megoldásokat és -intézkedéseket kergetünk. Vadkár volt, van, és amilyen irányba haladunk, lesz is. A kérdés csupán ennek mértéke.

erdo-mezo.hu

Vadászat

Visszanéző (2022): Beszélnünk kell róla…

Print Friendly, PDF & Email

A fotón látható bika villanypásztorba akadva lelte halálát

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Mónos Zoltán, a SEFAG Zrt. Szántódi Erdészetéhez tartozó Karádi vadászkerületének kerületvezető vadásza számolt be az alábbi sajnálatos esetről:

Fotó: SEFAG Zrt.

Ábra: Facebook

„A fotón látható bika villanypásztorba akadva lelte halálát, mikor – feltételezhetően az agancsozók mozgatásának hatására – olyan helyen akart átkelni a kerítésen, ahol nem jellemző, hogy átváltson. Az 5 év körüli bika frissen kifőzött 24 órás agancsának tömege 5,2 kilogramm. Ha megöregszik, becslésem szerint 9-10 kilogramm körüli agancsos lehetett volna belőle…

A 18 000 hektáros Szántódi Erdészetből 4 000 hektár tartozik Karádhoz, a mezőgazdasági területek és az erdők aránya 50-50 százalék. Éves szinten Karádon 5-8 db bika esik áldozatul az elektromos kerítéseknek. Míg 6-7 évvel ezelőtt, inkább a vegetációs időre korlátozódott ez a probléma, tekintve, hogy a növénykultúrán akkor volt fönt a kerítés, sajnos ma már egész évben számolhatunk vele, mert a telepítésnek komoly költsége van, és emellett – a mai magas terményáraknak köszönhetően – az őszi kultúrákat is (repce, búza) óvják vele. Mindez a vadászterületeken egy megnövekedett civilizációs nyomással (mely az elmúlt időszakban a pandémia idején egyértelműen erősödött) párosul, ahol a vadnak nincs nyugalma. Mit eredményez ez a gyakorlatban?

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A témakörnek nagy a holdudvara és meglehetősen komplex, hiszen a benne szereplők, – legyen az mezőgazdász, vadász, agancsozó, természetjáró vagy motoros/quados – mind sértve érzik az érdekeiket.

Fotó: SEFAG Zrt.

Sajnos a természettől elszakadt ember gyakran „nem érti és nem érzi” a Natúrát és itt nem a kijelölt turistaútvonalakon közlekedő, természetszerető kirándulókra gondolok, de be kell látni, az erdőt nem pusztán jó szándékú turisták látogatják. Itt jegyzem meg, a kulturált természetjárásnak is meg vannak a maga szabályai! Ahogy egy múzeumban sem lehet összefogdosni a műtárgyakat, a természetben nem szemetelünk, nem hangoskodunk, stb.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Az erdőt járóknak tekintettel kell lenniük az ott élő növény- és állatvilágra és bizony, azt is el kell fogadni, hogy nem minden szabadidős tevékenység való az erdőbe! A motorosoktól, quadosoktól, – de említhetem az illegális agancsozókat is -, megriadt vad a bolygatott erdőterületekről kiszorul a mezőgazdasági kultúrákba, ahol meg a kerítés várja. Ez a probléma leginkább a trófeás vadat érinti, hiszen a tarvad, tapasztalataim szerint ügyesen megtanulja, hogyan kell átkelni a villanypásztoron.

Fotó: SEFAG Zrt.

Az eddigi legnagyobb, villanypásztorba gabalyodva elhullott agancsost tavaly november végén találtuk Karádon. Egy jó képességű, páratlan 22-es ágszámú, közel 8 kg-os, 6-7 éves példány volt és nagyon komoly, Somogyhoz méltó bika lehetett volna belőle, ha meg tud öregedni…”

Forrás: SEFAG Zrt. Facebook oldala – 2022. feburár 18.

Tovább olvasom

Vadászat

Március 1-jétől változnak az afrikai sertéspestis kártalanítási tételei

Print Friendly, PDF & Email

Március elsejétől új díjtételek lesznek érvényesek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

2024. március 1-jétől módosulnak az afrikai sertéspestis (ASP) mentesítési tervhez kapcsolódó, állami kártalanítási tételek. A kártalanítási eljárás új díjtételei az érintett résztvevőkkel történt egyeztetés alapján születtek meg. Az új díjtételek kidolgozása során kiemelt szempont volt, hogy azok az egész ország területén segítsék elő az állománysűrűség további csökkentését, és ösztönözzék a vaddisznóhús felhasználását az ASP-től mentes területeken.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az ASP elleni védekezés egyik hatékony eszköze az állami kártalanítás rendszere. Éppen ezért fontos elvárás, hogy a kártalanítás mindig reális, arányos és az aktuális helyzethez alkalmazkodó legyen.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A kártalanítási eljárás, valamint az abban meghatározott díjtételek módosítása és aktualizálása az afrikai sertéspestis mentesítésben résztvevők közös érdeke. Ezenfelül a gazdasági környezetben bekövetkezett változások és a növekvő infláció miatt is szükségessé vált az ASP mentesítési tervhez kapcsolódó, kártalanítási eljárásrendben szereplő tételek felülvizsgálata.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Valamennyi szereplő véleményének figyelembevételével kerültek kialakításra az új, 2024. március 1-jétől alkalmazandó kártalanítási tételek. A díjtételek módosítása során kiemelt szempont volt a vaddisznóhús felhasználásának ösztönzése az ASP-től mentes területeken.

Az alábbi táblázat tartalmazza a jelenlegi és a 2024. március 1-jétől hatályos tételeket:

Feladat Jelenlegi összeg 2024. március 1-től
Elhullott vaddisznók helyszíni ártalmatlanítása egyedenként 5.000 Ft 10.000 Ft
Elhullott vaddisznók gyűjtőhelyre szállítása egyedenként 3.000 Ft 10.000 Ft
Diagnosztikai kilövés során kilőtt vaddisznó testek gyűjtőhelyre történő beszállítása egyedenként 3.000 Ft 6.000 Ft
Állománygyérítés érdekében elrendelt diagnosztikai kilövés során kilőtt egyedek után járó állami kártalanítás egyedenként (fertőzött terület) malac, süldő: 15.000 Ft;                        kan, koca: 40.000 Ft 20.000 Ft
Állománygyérítés érdekében elrendelt diagnosztikai kilövés során kilőtt egyedek után járó állami kártalanítás a magas és közepes kockázatú területen Az előző sor második oszlopában leírt kártalanítási érték és az átvételi ár különbözete és + a kártalanítási érték 20 %-a 20.000 Ft
Lődíj diagnosztikai kilövés esetén egyedenként 5.000 Ft 7.000 Ft
Mintavételi díj diagnosztikai kilövés esetén egyedenként 5.000 Ft 7.000 Ft
Cenzus díjazása 3.000 Ft + gépjárműfutás költsége  – állatorvos telepellenőrzéssel 10.000 Ft,             – természetes személy, állatorvos (telepellenőrzés nélkül) 4.000 Ft

Amennyiben a magas és közepes kockázatú területen diagnosztikai kilövéssel kilőtt vaddisznó teste egyéb jogszabályban szabályozott módon értékesítésre kerül, akkor az ezért kapott bevétel az adott egyed után kapott állami kártalanítástól függetlenül megilleti a vadászatra jogosultat.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Vadászat

Vaddisznó GYIK

Print Friendly, PDF & Email

A Pilisi Parkerdő cikket jelentetett meg a vaddisznóról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Pilisi Parkerdő: Az erdők természetes alkotóelemei a vadon élő állatok. Közöttük vadászható és védett fajok, valamint kártevők is előfordulnak. A történelem során az infrastruktúra, a beépítettség és a lakott területek terjeszkedése következtében a vadon élő állatok élettere erősen lecsökkent. A vadon élő állatok közül az ökológiai szempontból generalistának (széles élőhelyhasználati és táplálkozási spektrummal rendelkezőnek) tekinthető fajok, mint a vaddisznó, az őz, a róka, a nyest és a borz már hozzászoktak az ember közelségéhez.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A társaságot 1969-ben alapították Pilisi Állami Parkerdőgazdaság néven azzal a céllal, hogy a főváros környékének erdeiben az erdőgazdálkodás és a természetjárás szempontjait egyensúlyban tartó gazdálkodást valósítson meg. (Ábra: Pilisi Parkerdő)

Ezért az erdőterülettel határos lakott területeken, illetve a városba mélyen behúzódó zöld területen, elhanyagolt telkeken is előfordulnak. A fent említett vadászható fajok őshonosak, jelenlétük nem a vadászatnak köszönhető. Ugyanolyan természetes alkotóelemként kell azokra tekinteni, mint a fekete rigóra, a szúnyogra, vagy a harkályra.

Vaddisznót láttam az erdőben, természetes ez?

Igen. A vaddisznó az erdei életközösség természetes része, a legelterjedtebb nagyvadfajunk.

Vaddisznót láttam az utcán, természetes ez?

Igen. A vaddisznó minden olyan élőhelyen megjelenik, ahol megtalálja a számára kedvező létfeltételeket. Az elhanyagolt és háborítatlan gazos, bozótos ingatlanokon nem zaklatják és itt rendszerint táplálékhoz is könnyen jut (pl. hullott gyümölcs, kerti hulladékok, zöldhulladék). A vaddisznó őshonos vadfajunk, amely alkalmazkodó képessége kimagasló.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Miért jön lakott területre a vaddisznó?

A vaddisznó elsősorban a egfelelő búvóhely és a vonzó víz- és táplálékforrások miatt jelenik meg a lakott területeken. Búvóhelynek számít minden gazos, szemetes, elhanyagolt terület. A vaddisznó számára vonzó a hullott gyümölcs, a kerti zöldhulladék, a háztartási szemét, a vastag humuszos kerti talaj (sok csiga, giliszta stb. él benne), kerti vetemények, zöldségek, mezőgazdasági termények, a víz, a dagonyázási lehetőség. A vaddisznó mindenevő, különösen kedveli a lédús zöldségeket és gyümölcsöket. Minden tevékenység, amely ezeket a vonzó tényezőket csökkenti, hozzájárul a vaddisznó jelenlétének csökkentéséhez.

Az állat éhes és szomjas, miért nem etetik, illetve itatják a vaddisznót?

A vaddisznó nem azért jelenik meg a településeken, mert az erdőben nem talál magának elég táplálékot, hanem azért, mert a település összességében vonzó élethely a számára. Így az erdőben történő etetés nem oldja meg a belterületen megjelenő állatok problémáját, sőt egy bizonyos mérték fölött alkalmazva természetellenesen magas vadlétszám fenntartásához járul hozzá. Ezért a Pilisi Parkerdő Zrt. csak igen indokolt esetben alkalmaz ún. elterelő etetést, amivel a különösen érzékeny területekről csalogatja el az állatokat. A nyári időszakban továbbá itatást is végzünk, továbbá dagonyázó helyeket üzemeltetünk.

A locsoló berendezések környékét a vaddisznó nem azért keresi fel, mert szomjas, hanem mert az öntözött gyepet igen gazdagon lakják az alsóbb rendű, gerinctelen élőlények, amelyek fontos táplálékát jelentik a mindenevő vaddisznónak

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Harminc disznót láttam egyszerre, miért hagyták így túlszaporodni a vaddisznókat?

Ha harminc vaddisznót látunk egyszerre, az nem jelenti azt, hogy túlszaporodott az állomány. A vaddisznók nem magányosan, hanem csoportokba verődve, ún. kondában élnek. Egy ivarérett koca nem ritkán 8-10 malacot is vezet, ezért harminc disznó egy kondában csupán három-öt anyaállat és azoknak az utódai. Általános szabály, hogy a csapatban élő állatok egyedeiknek jobb esélyei vannak a túlélésre. Ez az oka annak, hogy a vaddisznók kondába szerveződve élnek.

Vaddisznót láttam a kertemben, miért nem fogja be valaki? 

A vaddisznó élve történő befogása bonyolult szakmai feladat, amely előkészítést igényel. A vaddisznó élvefogó berendezés egy nagyméretű, többmázsás szerkezet. A befogó telepítése és a befogás között akár több hónap is eltelhet. A befogókat csak ritkán telepítik lakott ház kertjébe vagy udvarába. A befogást megelőzően etetéssel csalogatják az állatokat a befogóhoz, amely állat további kárt tehet az udvarban, továbbá a befogásból kimaradó vaddisznók az etetés miatt a későbbiekben rendszeresen felkereshetik azt ingatlant.
A Pilisi Parkerdő Zrt. egész évben folyamatosan végez vaddisznó befogást az arra alkalmas erdőterületeken.

Mit tesz a Pilisi Parkerdő Zrt. a lakott területen előforduló vaddisznók visszaszorításáért a külterületen?

  • a vaddisznók létszámának apasztását végzi a befogók folyamatos üzemeltetésével a lakott területhez közeli erdőterületeken;
  • vaddisznók létszámának apasztását végzi fegyveres vadászattal a lakott területhez közeli erdőterületeken;
  • egész éven át tartó etetést és itatást végez az erdő belsőbb részein;
  • dagonyák üzemeltetését végzi az erdő belsőbb részein;
  • aktívan kommunikál a lakossággal és az önkormányzatokkal, ismeretterjesztő tevékenységet végez.

Bejött a vaddisznó a kertembe, mit tehetek, hogy ez ne forduljon elő többször? 

A vadkárosítás megelőzésének egyedüli hatékony módszere a megfelelő kerítés megléte. A telkek kerítéseinek megerősítését, illetve kijavítását oly módon kell elvégezni, hogy azon a vaddisznó ne tudjon átmenni. Vaddisznó távoltartása céljából elég a kerítés alsó, kb. 1-1,5 méteres részének megerősítése például a kereskedelmi forgalomban is kapható, kifejezetten a vaddisznó távoltartására gyártott erős, csúszásmentes csomózású dróthálóval, amelyet stabil oszlopokhoz rögzítünk, fél méterenként lecövekelünk, esetleg a földbe süllyesztünk.
A megfelelő kerítés kivitelezésére számtalan lehetőség van, amelyet mindig a helyi viszonyok figyelembevételével kell megválasztani. Amennyiben bizonytalanok vagyunk a kerítés kivitelezésével kapcsolatosan, feltétlen kérjünk vadkerítés építésében jártas szakembertől segítséget, az elvégzett munka után pedig garanciát!

Milyen feladata van a lakosságnak a lakott területen előforduló vaddisznók visszaszorítása érdekében?

  •  az ingatlanokat határoló kerítések vadbiztossá tétele;
  •  az elhanyagolt telkeken, illetve közterületen lévő bozótosok felszámolása, elhanyagolt, gazdátlan területek lekaszálása, rendbetétele;
  • ideiglenes és állandó etetési tevékenység megszüntetése;
  • a zöldhulladék szakszerű kezelése;

Kinek a feladata a vaddisznó létszámának csökkentése?

Külterületeken a vaddisznó létszámapasztásának mértékét a vadászati hatóság határozza meg, illetve ellenőrzi annak elvégzését. Külterületen a vadászatra az illetékes vadgazdálkodó jogosult, sőt köteles a hatóság által előírt tervet teljesíteni.
A települések közigazgatási belterülete nem képezi a vadászterület részét, ezért lakott területen a vadgazdálkodónak nincs jogosultsága vadászati tevékenység végzésére.

Ki ejtheti el a vadat a vadászterületen kívül (pl. a városban)? 

A jelenlegi szabályozás a település belterületén történő vad elejtésének feladatát nem ruházza senkire. A szükséges engedélyt a területileg illetékes rendőrhatóság jogosult kiállítani. A legproblémásabb területek önkormányzatai, mérlegelve a kialakult helyzetet, mezőőrt vagy állatok befogására specializálódott vállalkozót alkalmaznak, aki rendelkezik a rendőrség által kiadott engedéllyel, így a fegyverét is használhatja a település közigazgatási belterületén.

Mi a teendő, ha szembetaláljuk magunkat egy vaddisznóval? 

A vaddisznó alapvetően kerüli az embert, de akár veszélyes is lehet. Nagyon fontos, hogy semmiképpen ne próbáljunk az állat közelébe kerülni! Csapjunk zajt, adjuk meg a vaddisznónak a menekülés lehetőségét, ne álljunk az útjába, próbáljunk meg eltávolodni tőle. Soha ne szorítsuk be olyan helyre, ahonnan csak akkor tud kijutni, ha szembefordul velünk. A kanok a párzási időszakban lehetnek veszélyesek, a kocák pedig akkor, amikor a kis csíkos hátú malacokat védelmezik. A sebesült vaddisznó szintén agresszív lehet.

Semmiképpen ne sétáltassuk kutyánkat póráz nélkül az erdőben, mert a vaddisznó rátámadhat a kutyára!
Kérjük, megfelelő magatartással minden lakos segítse környezetünk védelmét, és vegyen részt a probléma kezelésében, megoldásába

Forrás: Pilisi Parkerdő

Tovább olvasom
Cart
  • No products in the cart.