Keressen minket

Vadászat

Borúra derű

Közzétéve:

Feltöltő:

Ideiglenesen lementem a virtuális világ térképéről, de újra itt vagyok. Lekötött az Erdő, ugyanis a májusi viharkár nyomán leborult mintegy 50 hektáron keletkezett erdőfelújítási kötelezettségünk, így közel 500.000 db csemetét ültettünk el az elmúlt hetekben, sokszor olyan helyeken – mint például a Deákkút-völgy Erdőbényén, vagy a Dobrai-rét Simán -, ahol normális madár nem jár.

Közben beleszaladtunk zsinórban három olyan vezetékmunkába, amit határproblémák miatt nem tudtunk befejezni: először 2100 m-nél állta utunkat északi szomszédunk határa, ami azért volt bosszantó, mert néhány száz hasoncsúszós métert is megtettünk, hiába. A második csak csuszalövés lehetett, de 1100 méter után kellemetlen, ha a szomszéd nem ad engedélyt a vadászterületére fegyverrel és kutyával történő belépésre. A harmadik eset pedig szinte biztos sikerrel kecsegtetett, ugyanis magas, a beleket is érő comblövés volt a gyanú, de pár száz méter után egy enyhe infarktust lábon kihordva vettem tudomásul, hogy nem mehetek tovább. Itt jutott eszembe, az a mondás, hogy “akinek nincs elég baja, az vegyen lovat, aki meg meg akar tanulni káromkodni, az vegyen kecskét”, és mindjárt ki is egészítettem magamban azzal, hogy “vagy kezdjen el utánkeresni”.

Na de hogyan jöhetne a derű, ha nincs ború? Hajtásban sebzett disznót követtünk, nyaklövés-gyanúval, mikor a vadszedő emberek keveredtek elénk, és már éppen kezdtem bosszankodni, hogy Vitéz rájuk figyel, mikor mintegy 6 m-re tőlünk felugrott egy széles hátú szürke disznó. Ekkor fogtam fel, hogy Vitéz a disznót jelezte. Hajszára engedtem, és közelebbről vizsgálva a vackot durva kanszag csapta meg az orrom, de már hallottam is kutyám állóra csaholását. Megvan! Reméltem. Gyorsan átgondoltam, mit tanított az öreg Karak a kis Vuknak a vadászatról, és igyekeztem a sűrűben óvatosan, a “sóhajtásnál is halkabban”, a szélirányra figyelve feléjük lopakodni, de elkéstem! Újabb hajsza, újabb rövid állítás, majd idegölő várakozás, mert se ugatás, se GPS-jel. Felmásztam a távolodásuk irányában útba eső legmagasabb hegyre, a mádi Hollósra, és vártam. Semmi. Már jócskán besötétedett, mikor a vadászház felé tartva a műholdas ketyere segítségével, 4,5 km-re a jel elvesztésétől rátaláltam a kimerült, reszkető kutyára. Igyekeztem feleleveníteni a bárnai utánkereső nyílt napon Takács Zsolt mentőtiszttől hallottakat, mit is kell tenni a kutya sérülése esetén, de szerencsére Vitéznek látható sérülése nem volt.

Másnap hűvös, őszi eső, – az a ruha alá bebújó fajta – fogadott a Zemplénben, úgyhogy rendes emberek módjára törkölyszaggal kezdtünk első munkánkhoz: rövid vezetékmunkával találtunk egy óriási – másfél mázsás – kocát, amiről fényképezőgépem és ruhám tökéletes elázása miatt nem sikerült csak egy – gyakorlatilag használhatatlan – képet készítenem. Aztán – a sebzéshez képest – igen hosszú, Szutorcsik Dáviddal és Basájával közös munkával előszedtünk egy combos-beles süldőt. Itt csak annyi érdekesség volt, hogy a második sebágy után nem találtunk vért, pedig igen közelről kellett nézni a talajt, mert azon a helyen a vaddisznó is hason csúszva és sírva közlekedik…

A következő hajtásnapon a Cserháton virradt ránk a hajnal. Bemelegítésnek rövid vezetékmunkával találtunk egy gímtehenet, majd majdnem ugyanilyen gyorsan elvesztettünk egy vélhetően láblövött süldőt, ugyanis sietnünk kellett tovább, nem volt idő aprólékosabban újra kezdeni. Ezután asszisztáltunk a kis Darázsnak első sikeres munkájához, ahol rövid, vér nélküli vezetékmunkával dermedt, gyönyörű kanhoz vezette gazdáját.

Ebéd helyett elkezdett másfél kilométeres vezetékmunkánkat másik vérnyom keresztezte, így az első láblövött disznó keresése közben – kikapcsolódásképpen – fogtunk egy comblövött malackát: a dagonyából – ahol utolértük – már nem tudott kikelni…

Folytattuk az eredeti nyom követését, és újabb 500 m után Vitéz ugyanúgy jelezte a valószínűleg már minket figyelő sebzett vadat, mint a vadszedős kant. Már vettem is le róla nyaklót, vállamról a puskát és élesítettem: kutyám rákerült egy szederrel befutott és kidőlt őskökénybokorra, és úgy állt, mint a vizsla. De hiába meresztettem a szemem odalopakodva, nem láttam, hogy mit kell látni, mert olyan sötét volt ott, mint a varjú seggiben. Ekkor fogyott el a röfi türelme, és a bokor túloldalán kiugrott. Másodpercek teltek csak el, mikor Vitéz már meg is állította a völgyben. Százötven méterre sem voltak, de egyiküket sem láttam. Újabb hajsza, újabb állítás, aztán megint hajsza. Hamar 700 m-esre nőtt köztünk a távolság, a cserháti meredek kifogott rajtam. Már a fülemen is szedtem a levegőt, de az oxigén kevés volt; másfél km-es újabb loholás, de az eredeti hazájába, a hajtott sűrűbe visszatért vad és a sok vérnyom és zsiger között le tudta rázni kutyámat. Minimum két kilót fogytam aznap, úgyhogy le a kalappal a Cserháton nap mint nap szolgálatot teljesítő erdész és vadász kollégák előtt!

A megtalált vadnak zúgjon örökké az erdő odaát!

Mihók István

utankeresok.hu

Click to comment

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply

Vadászat

Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése

A közönséges fácán dürgéséről közölt cikket az Ipolyerdő Zrt.

Published

on

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Ahogy a tavasz határozottabban bontakozik ki az Ipoly menti erdők és mezők világában, egy különösen látványos madárfaj kerül a figyelem középpontjába: a közönséges fácán.

Bár ezt az Ázsiából származó madarat elsősorban vadászatos szempontból ismerik, az április inkább a természet egyik legszínesebb jelenségéről szól: a dürgésről, azaz a párzásukról.

Udvarlás – Fotó: Ipolyerdő Zrt. – Vadfajok.hu

A fácánok dürgése a madárvilág egyik leglátványosabb udvarlási viselkedése, amely nálunk az áprilisi időszakban figyelhető meg.

A legismertebb fajuk a közönséges fácán (Phasianus colchicus).

A fácán őshazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta a kontinens nagy részén elterjedt. Először a görögök hozták hazájukba a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, valamint Angliába is.

A modern korban a fácán az egyik legfontosabb apróvad, tenyésztése az apróvad-gazdálkodás önálló szakterülete. Vadon élő populációi a vidék üde színfoltjai.

Mifelénk, nagyvadas vadászterületeken jellemzően nem vadászunk rájuk, csak gyönyörködünk bennük és az általuk produkált különleges jelenségekben.

A dürgésről

A kakasok ilyenkor territóriumot foglalnak, és igyekeznek minél több tojót maguk köré gyűjteni. A domináns egyedek előnyben vannak: erőteljesebb megjelenésük és kitartóbb viselkedésük növeli esélyeiket a szaporodásra. A tojók ezzel szemben jóval rejtettebb életmódot folytatnak – barnás, mintázott tollazatuk kiváló álcát biztosít számukra a fűben és cserjésekben.

A dürgő kakasok szinte folyamatos „szolgálatban” állnak.

Feltűnő, fémesen csillogó tollazatuk – zöldes fej, vörös arcbőr, rézbarna és arany árnyalatok – nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem fontos szerepet játszik a tojók figyelmének felkeltésében.

A dürgő fácánkakas rendkívül feltűnően viselkedik: tollazatát felborzolja, hogy nagyobbnak és erőteljesebbnek tűnjön. Szárnyait leereszti és kissé széttárja, farktollait legyezőszerűen kinyitja, közben jellegzetes, rekedt „kakaskukorékolás-szerű” hangot ad – amely a szárnycsapkodással együtt akár több száz méterről is hallható.

Köröz a tojó körül, gyakran féloldalasan mutatva magát Ez a vizuális bemutató a tojó figyelmének felkeltésére szolgál. Néha felugrik a levegőbe, majd visszaérkezve folytatja a bemutatót. Ezek a hangok egyszerre szolgálnak területjelzésre és a rivális hímek elriasztására.

Hajnalban, kora reggel a legaktívabbak – mezőkön, erdőszéleken, mezőgazdasági területeken.

A dürgésnek több fontos funkciója van:

  • Párválasztás: a tojó a legerősebb, leglátványosabb hímet választja
  • Rangharc: a kakasok egymással is versengenek, harcolnak
  • Territóriumvédelem: a hím jelzi, hogy az adott terület foglalt

A sikeres dürgés után a tojó elfogadja a hímet, és megtörténik a párzás.

A dürgés nemcsak a szaporodás része, hanem egy komplex viselkedési forma, amelyben a látvány, a hang és az erőfitogtatás egyszerre játszik szerepet.

Élettani szempontból ez az időszak komoly igénybevételt jelent a kakasok számára.

A folyamatos aktivitás, a vetélytársakkal való összecsapások és az állandó készenlét jelentős energiát emészt fel. Ez az időszak egyben a természetes kiválasztódás fontos színtere is: csak a legerősebb és legegészségesebb egyedek képesek sikeresen részt venni a szaporodásban. A fácán jelenléte így nemcsak biológiai érdekesség, hanem „üdítő színfolt” is a tájban.

Az erdőszélek, mezőgazdasági területek és cserjések mozaikos élőhelyein élő madár jól alkalmazkodott az ember által alakított környezethez. Gyakran megfigyelhető utak mentén, réteken vagy akár települések közelében, ahol jellegzetes mozgása és rikoltása könnyen felismerhetővé teszi.

A tavaszi időszak kiváló alkalom arra, hogy egy séta során ne csak a rügyfakadást és a virágzó aljnövényzetet figyeljük meg, hanem meghalljuk és megpillantsuk ezt a különleges madarat is.

A fácánok dürgése a természet körforgásának fontos része: látványos és hangos emlékeztető arra, hogy az élővilág ilyenkor van igazán „életben”.

Forrás: Ipolyerdő Zrt. 

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?

Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében

Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén:

Published

on

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén: egy 58 éves nő életét vesztette egy eldugott erdőterületen, a Kárpátok előterében fekvő Płonna település közelében.

A rzeszówi Regionális Környezetvédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint a támadás mintegy 1,5 kilométerre történt az erdő belsejében, egy ritkán látogatott területen, amely a barnamedvék rendszeres tartózkodási helyének számít.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A nő információk szerint hullajtott agancsokat gyűjtött, amikor a támadás érte. Fia a segítségére sietett, és még segélyhívást is indított, azonban a nő röviddel később belehalt sérüléseibe.

A baleset idején erős szél fújt, ami feltételezhetően rontotta a medve érzékelését, így egy hirtelen, váratlan találkozás alakulhatott ki.

A hatóságok hangsúlyozták, hogy korábban nem érkezett kérelem problémás medvék elriasztására vagy eltávolítására.

A Kárpátok előterében a barnamedve-állományt mintegy 300 egyedre becsülik, ugyanakkor a szakemberek szerint az adatok bizonytalanok. A barnamedve alapvetően kerüli az embert, a támadások általában váratlan találkozások során történnek.

Forrás: DjZ

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?

Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben

Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben.

Published

on

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben. A 2024 júniusi kitörés óta a tartomány és az érintett járások következetesen kerítések építésével, intenzív tetemkeresésekkel és a vaddisznóállomány jelentős csökkentésével védekeznek. Most új szakasz következik: a zárlati övezetek részleges feloldása Dél-Hessenben.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Szigorú feltételek az enyhítésekhez

A pfungstadti és kiedrichi tájékoztató rendezvényeken Michael Ruhl államtitkár hangsúlyozta, hogy a csökkenő esetszámok ellenére sincs ok a megnyugvásra. „Az intézkedéseket következetesen folytatni kell” – mondta az ASP operatív törzs vezetője. Mintegy 400 vadászati, mezőgazdasági és önkormányzati szereplő vett részt a hatóságokkal folytatott egyeztetéseken.

A visszaminősítés szigorú uniós feltételekhez kötött: legalább tizenkét hónapon keresztül nem kerülhet elő új fertőzött vaddisznó. Ehhez kiterjedt tetemkeresésekre, dokumentált kilövésekre és közel nullára csökkentett vaddisznóállományra van szükség. Egyetlen új ASP-eset is jelentősen visszavetné a folyamatot.

Az első kérelmet már benyújtották: március végén a „Beta” nevű központi fertőzött terület és a hozzá kapcsolódó térségek részleges visszaminősítését kezdeményezték, amelyet az Európai Bizottság elfogadott. A döntés most a tagállamoknál van. Kedvező elbírálás esetén a Rheingau-Taunus járás egyes részei, valamint a környező területek ASP-mentesnek minősülhetnek.

A vadászok szerepe továbbra is kulcsfontosságú

Az eddigi intézkedések hatásosnak bizonyultak, azonban a központi fertőzött terület körüli kerítés továbbra is alapvető védelmi eszköz. A nyitva hagyott kapuk vagy a kerítés megrongálódása veszélyeztetik az eddig elért eredményeket. Ugyanilyen fontos az intenzív vadászat folytatása – különösen az úgynevezett „fehér zónákban”, ahol a vaddisznóállományt következetesen nullára kell csökkenteni.

Ruhl ezért ismét a vadászokhoz fordult: szerepük továbbra is nélkülözhetetlen. „Csak egy vaddisznómentes pufferzóna képes hatékonyan megszakítani a fertőzési láncokat.” Egyúttal köszönetet mondott a vadászok eddigi járványvédelmi munkájáért.

Forrás: Wild und Hund

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom