ERDÉLY | Ha valaki kirándulni készül a Kerekerdőre, ne áltassa magát, hogy a madárcsicsergés és a szellő hangja fogja kizökkenteni a stresszből.

Sokkal inkább „élvezheti” olyan, sajnos nem ritka lények társaságát, akik kettő vagy akár négy keréken bizonygatják hatalmukat a természet és a pórnép felett. Az elmúlt hétvégén kerek félórán keresztül hallgattuk családommal a kerekerdei tisztáson, amint egy kvados a patakon túl mindössze 200 méteren élvezi oda-vissza a természet nyújtotta hepehupás kalandokat. Lévén, hogy már Romániában is törvény szabályozza az efféle sportnak nevezett tevékenységet, kíváncsi voltam, hogyan használhatom ki egyszerű emberként a törvény adta lehetőségeket.

Vadászok, erdészek sem szeretik a kvadolókat

A 2008-ban hozott 46-os számú törvény az 54. cikkelyében ugyanis kimondja, hogy mind az erdőben, mind az erdei utakon tilos az autóknak, a motorbicikliknek és a quadoknak is a behajtás. Ezek az utak a gyalogosoknak vannak kitalálva. Ezen járművekkel csak engedéllyel, sportcéllal, és speciálisan kialakított, körülzárt pályákon lehetséges a közlekedés – mondta el portálunknak Bănucu Ioan, a Homoród Erdészeti Hivatal vezetője. Azt is megtudtuk, hogy az ilyen fajta kihágásokat jelenteni lehet az erdészetnél, a polgármesteri hivatalnál, vagy a rendőrségen.

Mărmureanu Bíró Leonárd, a Nagyküküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület igazgatója szerint viszont a fent említett esetben a terület tulajdonosának kell feljelentést tennie, mivel a rendőrség csak a közutakon büntethet.

Az egyesület a vadászatok idejére bérli a különböző erdőterületeket, és egy-egy ilyen vadászat során szembetűnő, milyen károkat tudnak a kvadosok, motorosok okozni, amikor a tavaszi újulaton átgázolnak. A vadak viszont annyira megszokták a zajszennyezettséget – mondja -, hogy már nem tartanak az arra robogóktól. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem ártalmas a számukra, ez inkább azt bizonyítja, hogy sokan vannak, akik nem tisztelik sem a természet, sem pedig az ember alkotta törvényeket. És ez utóbbi nem akadály a külföldi motoros kluboknak sem, akik rendszeresen szerveznek motoros túrákat a mi erdeinkben, tájainkon – mondja az igazgató.

A megoldás az lenne itt Székelyudvarhelyen is, ha az erdőtulajdonosok, közbirtokosságok összefognának, mint Zetelakán, és közösen tennének a törvénysértők ellen – tette hozzá.

Zabos leszel, ha nálad randalíroznak

Az igazgató arról is beszélt, hogy egy alkalommal egy vadásztársa a saját zabültetvénye közepén talált egy idegen terepjáróst. Amikor kérdőre vonta, hogy mit keres a friss hajtásokat hozó szántón, az illető csak ennyit kérdezett: Maga meg mit akar, tata? Ez persze sok mindent elárul a terepjárós értelmi szintjéről, de arról is, hogy a törvények nem elég szigorúak. Vagy mi nem vagyunk elég talpraesettek?

Fórika János, Küküllőkeményfalva római katolikus plébánosa pár évvel ezelőtt maga vette kézbe az ügyet, amikor az ő és a falubéliek nyugalmát rendszeresen megzavarta egy-egy motoros tini csapat. Kiment hozzájuk, előbb síppal jelzett, majd szép szóval elmagyarázta, hogy az, amit tesznek, senkinek nem jó.

– Mondtam nekik, ha nincs csend, jön a síp, aztán a törvény. Ha fölösleges energiáik vannak, levezethetik, mondjuk, a Küküllő partjának megtisztításával. Ez persze nem szentelt vizes megoldás – mondja nevetve –, de egy ideje nincsenek randalírozók a környéken.

Hogy a reverendának, a jó szerencsének, vagy a törvényektől való félelemnek tudható-e a be a csend, nem tudni. Annyi biztos, hogy nem mehetünk el mi, kirándulók sem szó nélkül, a bajszunk alatt morogva egy-egy ilyen kvados élmény mellett.

uh.ro