2026. március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása az ország déli és keleti vármegyéiben. Az érintett térségekben a hatóság az immunizálással egyidőben ebzárlatot és legeltetési tilalmat is elrendel. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi érdek.

Fotó: NÉBIH

Az ország déli és keleti vármegyéinek érintett területein március 28-tól kisrepülőgépekről történik a vakcinatartalmú csalétkek szórása. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket.  Az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról, valamint az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.

A vakcinázás hatékonyságát a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. A korábbi évek eredményei szerint az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.

Hazánkban a veszettség fő terjesztője az itthon több mint ötvenezer egyedet számláló vörös róka. A betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, sőt az emberre is, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig kifejezetten ajánlott.

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18, 2025-ben 2 veszettségeset igazolódott. A betegség vélhetően a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén került Magyarországra. Tekintettel arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, 2022 óta a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik ebben a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.

Az érintett szomszédos országokban továbbra is jelen van a betegség, ami a keleti országhatárhoz közeli területeken folyamatos kockázatot jelent. A hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása éppen ezért kulcsfontosságú: továbbra is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek haladéktalan jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutatott elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.

A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.

A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Összefogás az illegális agancsozás ellen – a rendőri jelenlét Lábodon is sikeres 🦌. Rituper Balázs, a Lábodi vadászterület fővadásza számol be az eddigi tapasztalatokról:

Fotó: SEFAG Zrt.

„Egyértelmű, hogy a fokozott ellenőrzésnek komoly visszatartó ereje van. A tavalyi évben kezdtünk intenzíven foglalkozni a kérdéssel, és azóta a Barcsi, valamint a Nagyatádi Rendőrkapitányság kiemelt partnerünk ebben a munkában. Február elseje óta a rendőrség minden nap biztosít kollégát szakszemélyzetünk mellé.

Minden kollégának kiemelt feladata, hogy a saját területét vigyázza. Adott napon egy-egy kollégával Lábod északi és déli részén is kint tartózkodik egy-egy rendőri egység, hogy ellenőrzéseket végezzen. Ennek köszönhetően bármilyen tettenérés esetén 20 percen belül intézkedni tudunk a vadászterület teljes egészén.

Fotó: SEFAG Zrt.

Az ellenőrzések pirkadattól napnyugtáig tartanak. Sokan tévesen azt hiszik, hogy csak a reggeli és a délelőtti órákban kell tartaniuk az ellenőrzésektől, de a délutáni jelenlétünk is folyamatos. Az eredmények magukért beszélnek, tavaly 10, idén eddig 5 sikeres elfogás történt. Minden esetben feljelentést tettünk az erdőlátogatási korlátozás megszegése miatt, illetve ahol a helyzet megkívánta, lopás vétsége miatt.

Utóbbi elfogás március első hetében történt, a területellenőrzés során egy korábbról ismert agancsozó autóját fedeztük fel a vadászterület egy pontján, ezután a 68-as úton egy 20 egyedet számláló szarvasrudli szaladt át a 68-as főútvonalon délelőtt 10:30 körül. Kollégáinkkal összefogva megfigyeltük az adott terület különböző pontjait, lesben állva. Az akció közben folymatosan kommunikáltunk, így mindig tudtuk, hogy merre járnak az illetéktelenek. Déli 12 óra előtt sikerült tetten érni őket egy erdőterületen, ketten voltak. Hat – fejenként 3-3 – darab gímszarvas agancs volt náluk. Az agancsok össztömege meghaladta a 12 kilogrammot. Mindkettejük lopás vétsége miatt felel majd a bíróságon. Bűncselekményt követtek el, hiszen az eltulajdonított agancsok értéke fejenként meghaladta az 50.000 Ft-ot. A barcsi rendőr kollégák az elfogás után 5 perccel már a helyszínen voltak. Megtörtént a tettesek igazoltatása, majd mindkettejüknél a házkutatás is.”

Forrás: SEFAG Zrt.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Fokozott ellenőrzések indultak a Rétközben a visszatérő ragadozómadár-mérgezések miatt. A Balsa, Gávavencsellő, Timár és Rakamaz térségére kiterjedő közös járőrözéseket a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) Természetvédelmi Őrszolgálata, a Nyíregyházi Rendőrkapitányság és az Ibrányi Rendőrőrs indította el. Az első, sajtónyilvános akciót 2026. március 3-án tartották.

Az első közös szolgálat március 3-án Balsa mellett

2022 óta az említett települések környezetében 27 mérgezés miatt elpusztult állat került elő. A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy legalább 12 fokozottan védett sas (hat parlagi sas és hat rétisas) pusztult el mérgezés miatt, de más védett ragadozó madarak, így öt egerészölyv és egy barna rétihéja is az illegális cselekedet áldozatává váltak Balsa, Gávavencsellő, Timár és Rakamaz települések térségében.

A tavaszi időszak kiemelten érzékeny a mérgezések szempontjából. Ez összefügg a ragadozók és az apróvadfajok szaporodási ciklusával, valamint a ragadozógyérítések fő időszakával is. A megelőzés ezért ebben az időszakban különösen fontos. Az idei évben a HNPI természetvédelmi őrszolgálata és az Ibrányi Rendőrőrs járőrei közös ellenőrzéseket indítottak az MME kutyás egységével a mérgezések megelőzése és az elkövetők felderítése érdekében. Az első ilyen ellenőrzésre március 3-án kedd reggel került sor, amely sajtónyilvános esemény volt, így a média képviselői is betekintést nyerhettek a közös munka részleteibe és a méreg- és tetemkereső kutyás egység napi munkájába. A kezdeményezés azonban nem egyszeri akció: a következő hetekben további közös ellenőrzésekre lehet számítani a térségben.

Gávavencsellőn egy korábbi esetnél a bizonyítékok begyűjtése

A cél egyértelmű: megóvni hazánk kiemelkedő természeti értékeit, és üzenetet küldeni arról, hogy a védett állatok ellen elkövetett bűncselekmények nem maradnak következmények nélkül. A közeljövőben az ország más területein is fokozott ellenőrzésekre lehet számítani.

A fent említett térségben, a korábbi eseteknél a toxikológiai vizsgálatok az elpusztult madarak szervezetében nagy mennyiségű, Magyarországon régóta betiltott növényvédőszer-hatóanyagot, karbofuránt mutattak ki. A rendkívül mérgező szer mezőgazdasági felhasználása 2006 óta tilos, 2008 óta pedig már a birtoklása is bűncselekménynek számít. A korábbi években nem sikerült azonosítani a mérgezések forrását, azonban a tavalyi évben a keresőkutyák segítségével már méreganyaggal kezelt házi baromfi csalétkeket is sikerült felderíteni. Hazánkban nem jellemző, hogy ugyanazon a területen évről évre ismétlődjenek a védett állatok elleni mérgezések, ezért az eset egyértelműen tudatos és visszatérő bűncselekményre utal. Az elkövető(k) láthatóan nem riadnak vissza a felelősségre vonástól, ami indokolttá teszi a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek szorosabb együttműködését.

Az MME 2013 óta működteti méreg- és tetemkereső kutyás egységét, amelynek elsődleges feladata a védett madárfajok ellen elkövetett bűncselekmények terepi helyszínelése országszerte a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálatával együttműködésben. A speciálisan képzett kutyák eddig több mint 1100 mérgezett állatot és csalétket találtak meg, kulcsszerepet játszva többek között a fokozottan védett parlagi sas és a kerecsensólyom kárpát-medencei állományának védelmében. Az MME kutyás egysége a kezdetek óta szoros és hatékony együttműködésben dolgozik az Országos Rendőr Főkapitánysággal a munkakutyák kiképzésével és vizsgáztatásával kapcsolatban, valamint segíti a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát is az országos jelentőségű madármérgezési ügyek felderítése kapcsán.

A fokozottan védett sasok mérgezése rendszeresen megtörténik a térségben

Az MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége 2023 és 2028 között az Európai Unió és a magyar állam támogatásával a LIFE SakerRoads projekt (LIFE-2021-SAP-NAT-NATURE-101074704) keretében dolgozik a ragadozó madarak ellen elkövetett bűncselekmények visszaszorítása érdekében.