Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Vadászat

A hagyományos vadászati módokra vonatkozó javaslatok

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Az OMVK Hagyományos Vadászati Módok Szakbizottságának november 9-én megtartott ülésén a tagok a módosított Vadászati törvény készülő végrehajtási rendeletéhez fogalmaztak meg több észrevételt. Javaslataikat továbbították az OMVK Elnökségének, így a vadászati érdekképviselet az érintett vadászati módok művelőinek szakmai álláspontját képviselheti a jogalkotási folyamatban.

OMVK Hagyományos Vadászati Módok Szakbizottsága

Ülésezett az OMVK Hagyományos Vadászati Módok Szakbizottsága

Az egybegyűlteket Ambrózy Árpád elnök üdvözölte az ülésen, amely célja az volt, hogy a jövőre nézve – leginkább a Vtv. végrehajtási rendeletének kidolgozásának időszakára – a testület háttér-információkkal lássa el az OMVK Elnökségének hagyományos vadászati módokban kevésbé járatos tagjait. Az egyeztetés vezérfonalát a vadászíjászok és az elöltöltő-fegyveres vadászok által az ülés előtt a többi tagtársnak elküldött észrevételek képezték. Ezek az országgyűlésnek beterjesztett normaszöveg alapján készültek.

Keresztes János és Pomázi Ágoston az agarászok képviseletében jelezte, hogy észrevételeiket már korábban elküldték az OMVK Kinológiai Szakbizottságának, amely továbbította az FM-nek. Pomázi Ágoston felhívta a figyelmet a legnagyobb hiányosságra: a normaszöveg 32. §-a értelmében agarászni „vadászatra alkalmas magyar agárral” lehet. Ez a megfogalmazás nem elég egyértelmű, ezért célszerű lenne a Vhr.-ben pontosítani, hogy ez alatt „a Vadászati alkalmassági vizsgával rendelkező magyar agár értendő”. Ebből következő orvoslásra váró hiányosság, hogy erre a kutyafajtára jelenleg nincs elfogadott VAV szabályzat. Keresztes János emlékeztetett, hogy korábban már két ilyen is készült, ezek összefésülése után az OMVK rendelkezésére állna a megfelelő szabályzat.

Keresztes János további hézagra is rávilágított: pontosan meg kellene határozni, mi is a magyar agár, mivel a MEOE és az FCI véleménye szerint nem reprezentálja megfelelően a fajtát. Létezik egy 1904-es fajtaleírás, amelyet egy az egyben átvettek a fajtasztenderd 1966-os leírásánál, amikor az FCI engedélyezte ezt a fajtát a fajtalistában. Ezen leírás alkalmazását javasolja Keresztes János oly módon, hogy a VAV-hoz ne legyen szükség a kutya MEOE származási lapjára, arról pedig, hogy az adott eb magyar agár-e, a VAV bírók dönthessenek.

A szakbizottság abban is kéri az OMVK közbenjárását, hogy magyar agárral egyéni és társas vadászatot is lehessen folytatni, a vadászható fajok pedig legyenek a róka, az aranysakál és a mezei nyúl.

A szakbizottság több tagja felvetette, hogy a hagyományos vadászati módok művelőinek – leszámítva az elöltöltő-fegyveres vadászokat – ne kelljen letennie a vadászvizsga gyakorlati részét, azaz a lőtéri vizsgát. Ennek áthidalására az a javaslat született, hogy a vadászvizsga-rendelet tervezett módosítása minősítse a vizsga gyakorlati részét kiegészítő vizsgának. A felvetés szerint minden vadászati mód művelője az elméleti vizsga mellett csak azt a kiegészítő gyakorlati vizsgát tenné le, amely az általa űzni tervezett vadászati módhoz szükséges.

További érv a jelenlegi rendszer ellen, hogy diszkriminációt jelent a fogyatékkal vagy egészségkárosodással élőkkel szemben, akik lőfegyverrel való vadászatra alkalmatlanok, ám egyéb hagyományos vadászati módok követelményeinek megfelelnek és gyakorolhatnák azokat. A jelenlévők egyhangúlag megszavazták ezen javaslat benyújtását az OMVK Elnökségének.

Emellett a szakbizottság szorgalmazza azt is, hogy a gyakorlati vizsgának ne kelljen megelőzni az elméletit (a solymász és a vadászíjász kiegészítő vizsgánál jelenleg is ez a rendszer).

A szakbizottság megszavazta Németh Balázs javaslatát, amely szerint a Vhr. módosítás előkészítési folyamata során friss fejlemények nyilvánosságra kerülésekor Pólik Sándor és Glück Balázs az adott témában illetékes szakbizottsági tagokkal folytatott konzultáció után 24 órán belül foglalja össze és megfelelő formában fogalmazza meg, majd az összes tagnak küldje el a szakbizottság így kialakított álláspontjának tekintendő anyagot. Az ilyen összefoglalókat megkapja az OMVK Elnöksége, amely – ha egyetért az azokban foglaltakkal – továbbíthatja az FM-nek. Ezzel összefüggésben a testület kifejezte abbéli igényét, hogy amennyiben a módosított Vtv. Vhr.-jét az FM egyezteti az OMVK-val, lehetősége legyen megtenni észrevételeit.

Glück Balázs javasolta, hogy a szakbizottság tagjai a normaszöveg alapján már most kezdjék el összegyűjteni a módosuló Vtv. azon passzusait, amelyek értelmezésében problémák merülnek fel. Így időt lehet spórolni, ugyanis a törvény hatályba lépése után célszerű mielőbb állásfoglalási kérelmekkel fordulni az FM-hez a kérdéses részek tisztázása céljából.

A szakbizottság egyhangú szavazással tudomásul vette az FM döntését, amely szerint nem engedélyezi a társas vadászatot elöltöltő fegyverrel, ezzel együtt határozottan nem ért egyet vele, mivel nem látja a szakmai és balesetvédelmi indokokat a szabályozás mögött. A jövőben a szakbizottság célul tűzi ki maga elé az elöltöltő fegyverrel folytatott társas vadászatok lehetőségének megteremtését.

Végezetül Pólik Sándor emlékeztetett a szakbizottság azon törekvésére, hogy a hagyományos vadászati módok gyakorlását 18 évnél fiatalabbak számára is tegye lehetővé a jogi szabályozás. A szakbizottság egyhangúlag megszavazta, hogy ebben a kérdésben megkeresi az OMVK Oktatási Szakbizottságát. Ha az támogatja az elgondolást, közösen hatékonyabban lehet előrevinni az ügyet.

Mindezek mellett a szakbizottság egyhangú szavazással kéri az OMVK Elnökségétől, hogy a következő kérdések mielőbbi és megnyugtató rendezésében működjön közre:

  • a vadászterületen kívül elejtett vad tulajdonjoga;
  • a sebzett vad nem lőfegyverrel történő megölése;
  • az új Vhr. utaljon az Etikai Kódexre;
  • legyen pontosan meghatározva a nagyvad elejtésére alkalmas nyílvessző.

A szakbizottság ugyancsak egyhangúlag szavazta meg az elöltöltő-fegyveres vadászok javaslatát, amely szerint indítványozzák, hogy Ambrózy Árpád jelen lehessen az OMVK elnökségi ülésein. Így amennyiben a hagyományos vadászati módok kerülnek szóba, a későbbi félreértések elkerülése végett azonnal tudna reagálni az esetlegesen pontatlanul elhangzó információkra.

Az OMVK Hagyományos Vadászati Módok Szakbizottsága 2015 nyarán alakult, további részletek itt.

OMVK | Földvári Attila

Vadászat

Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt

Print Friendly, PDF & Email

Klaus Iohannis államfő kihirdette az új medveállomány kezeléséről szóló törvényt.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Klaus Iohannis államfő kihirdette kedden a romániai medveállomány kezeléséről szóló törvényt.

Ahogyan beszámoltunk róla, ezt a Bucsecs-hegységben történt tragédia nyomán összehívott rendkívüli ülésszak során, július 15-én szavazta meg a képviselőház. Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet 426 egyedre megelőzési vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát ír elő 2024-re és 2025-re az emberek elleni támadások és a medvék okozta károm megelőzése érdekében.

Fotó: Maszol

Ez azt jelenti, hogy újból engedélyezik a 2016-ban betiltott vadászatot a medvék túlszaporodásának kezelésére.

A tervezet kezdeményezője, Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta, a jogszabály a környezetvédelmi minisztérium megbízásából készített tanulmányra alapoz, amely szerint Romániában 7400 és 8500 közöttire tehető a barnamedvék száma.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A kedden kihirdetett törvény előírja, hogy a vadásztársulatoknak kilövéskor genetikai mintát kell venniük, az adott pontszámot meghaladó kapitális hímmedvék, valamint a bocsos anyamedvék nem lőhetők ki, és szigorú jelentéstevési kötelezettséget vezet be a kilövések pontos nyomonkövetésére.

Tánczos Barna a Maszol megkeresésére korábban hangsúlyozta, önmagában ez az intézkedés még nem oldja meg a medve-problémát, a környezetvédelmi minisztériumnak továbbra is feladata, hogy a villanypásztorok beszerzésére a finanszírozást elindítsa.

Forrás: Maszol

 

Tovább olvasom

Vadászat

Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére

Print Friendly, PDF & Email

Lőkészségfejlesztő napot szerveztek hivatásos vadászoknak a Magyalosi Lőterén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az OMVK Kiemelt programjaira beadott pályázat megvalósítására július 19-én került sor Ravazdon. A lőkészségfejlesztő napon, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Magyalosi Lőterén 37 hivatásos vadász jelent meg.

Fotó: OMVK

A regisztrációt követően Varga András, négyszeres Európa Bajnok és sokszoros magyar bajnok sportlövő, lőoktató tartott elméleti oktatást a jelenlévők részére. Az oktatáson a hivatásos vadászok mindennapi teendői során jellemző fegyverkezelési helyzetek, szituációk is bemutatásra kerültek, figyelemfelhívás célzattal a helyes viselkedésre, fegyverhasználatra.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A szükséges eszközök (fegyver, lőszer) felvételét követően a résztvevők, a kapott rotte-beosztások szerint jelentek meg az egyes korongvadász pályákon, ahol különböző színű és méretű, más és más vadfaj röpképét, mozgását imitáló korongra adtak le lövéseket, nem egy esetben nehezített körülmények között, megküzdve a terepi adottságokkal is.

Fotó: OMVK

A délután folyamán, a résztvevők futó disznóra történő kisgolyós lövésekkel mérhették fel lőtudásukat. A program ezen része változatos eredményekkel zárult, volt, akik kifejezetten jó köregységeket teljesítettek.

Hangulatát, szakmaiságát, megítélését tekintve, az egész rendezvény minden résztvevő megelégedése mellett zajlott.

 

Vadászüdvözlettel: Nagy Balázs hivatásos vadász alelnök – OMVK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újra mentes az ország a magas patogenitású madárinfluenzától

Print Friendly, PDF & Email

Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.

Fotó: NÉBIH

Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH hivatalosan is megerősítette weboldalán. A kedvező besorolás visszamenőleg, július 3-tól érvényes, tehát az ezt követően készült baromfitermékekre már vonatkozik. A mentességről dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatja a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. Fontos, hogy mentességünk visszanyerésével a harmadik országok felé történő szállítások nem automatikusan indulhatnak meg, hanem meg kell várni a visszajelzésüket. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érintettek.

A mentesség visszanyerése azonban nem jelenti azt, hogy lazítani lehetne a járványvédelmi fegyelmen. A vírus vadon élő madarakban hazánkban és a környező országokban jelen van, így a kórokozó bármikor újra bekerülhet a baromfiállományokba.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók mindent megtegyenek a megelőzés érdekében. A 3/2017-es, járványvédelmi minimum feltételeket előíró országos főállatorvosi határozat továbbra is érvényben van, az abban leírt feltételek teljesítése kötelező. Így például a baromfikat fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és alomanyagot szintén zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá vadon élő madarak.

A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom