Támogatják a vadőröket erősítő jogszabályváltozásokat az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) hivatásos vadász alelnökei. A Vadászati törvény tervezett változásainak értelmében egyebek mellett minden megkezdett 4000 hektár után kellhet majd egy hivatásos vadászt alkalmazni, és a vadászatra jogosultak munkájának szakmai irányítását végző személyek számára előírnák a középfokú szakirányú végzettséget. Az OMVK szakemberei üdvözlik a vadőrök státuszát megerősítő intézkedéseket – hangzott el a november 5-én tartott értekezleten.

A Vadászati törvény módosításával összefüggő kérdésekről tanácskoztak 2015. november 5-én az OMVK megyei Területi Szervezeteinek hivatásos vadász alelnökei

A vadászati érdekképviseletek budapesti, Medve utcai székhelyén megtartott ülést ifj. Fodermayer Vilmos, az OMVK hivatásos vadász alelnöke vezette. A Vtv. módosításának állásáról Pechtol János főtitkár adott tájékoztatást az ülés 1. napirendi pontjaként. Emlékeztetett: az Országgyűlésben az ülést megelőző napon zajlott le a módosításról szóló jogszabálytervezet általános vitája, amely során az ellenzék részéről sem hangzott el súlyos kritika a normaszöveget illetően, így kisebb módosításokkal akár ötpárti egyezséggel is elfogadhatják a törvényt november végén vagy december elején.

Az értekezleten az egyik fő kérdés az volt, hogy mekkora területi egységenként lesz kötelező alkalmazni egy vadőrt. A normaszövegben minden megkezdett 4000 hektár szerepelt (ez előzetes számítások alapján 760–780 hivatásos vadászi státusz megszűnéséhez vezetne), a jogalkotó érvelése szerint ezzel sikerülhet kiszűrni a tényleges munkát nem végző „papírvadőröket”.

Az ellenzéki képviselők által benyújtott módosító indítványok között javasolták a jelenleg érvényes minden megkezdett 3000 hektáronkénti alkalmazást és az országos szinten sok vadőr állását veszélyeztető minden befejezett 3000 hektáronkéntit. A tanácskozás résztvevői végül a megkezdett 4000 hektáronkénti változatot támogatták, és szakmailag előremutatónak értékelték.

Ugyanígy előrelépésnek tartották, hogy a vadászatra jogosultak munkájának szakmai irányítását (a hivatásos vadászok napi munkavégzését) – például vadásztársaság esetében vadászmesterként – a jövőben csak olyan személy végezheti, akinek legalább középfokú szakirányú végzettsége van.

A hivatásos vadászok státuszát tovább erősítheti, hogy csakis munkaviszonyban, teljes munkaidőben lesznek foglalkoztathatók, a szakmaiságot pedig az is szolgálja, hogy csak egy területen láthatnak el szolgálatot. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor erdőgazdasági és természetvédelmi területeken a természetvédelmi őrök vagy az erdészeti szakszemélyzet működési területe legalább 80 százalékban átfedésben van a hivatásos vadász munkaterületével.

A területkialakítás jelenleg talán az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó téma, hiszen a 20 éves üzemtervi ciklus miatt a vadászati jog felértékelődött. Ennek jótékony hatása lehet a vadgazdálkodásra, hiszen a vadászatra jogosultak hosszú távon tervezhetnek, ezért komolyabb beruházásokra szánhatják rá magukat. Pechtol János leszögezte: a jogalkotó szándéka az, hogy a jelenleg jó gazdálkodást folytató vadászatra jogosultak megtarthassák a területüket, ezért a területkijelölés menete a következő lesz.

• A vadászati hatóság hirdetőtáblákon ajánlást tesz majd közzé a területhatárokra 2016. március 1-jétől, amelyek nagyrészt megegyeznek majd a jelenlegiekkel, csak kisebb kiigazítások lehetnek, tekintettel a természetes és mesterséges terepalakulatokra és az újonnan kialakított tájegységek határaira.
• Azon földtulajdonosok vagy meghatalmazottak, akik legalább 300 összefüggő hektárról rendelkeznek, május 15-éig kezdeményezhetik a változtatást vagy új terület kialakítását (a terület legfeljebb 1/3-a nem a módosító javaslatot benyújtó földtulajdonos[ok] tulajdonában is lehet).
• Amennyiben május 15-éig nem érkezik észrevétel a hatósághoz, akkor az rögzíti a határokat és kijelöli a vadászterületet.
• Ha a javaslatokhoz módosítás érkezik, akkor egyeztető tárgyalásokat kezdeményez az érintett felek között, amelyeken a tulajdonosoknak és/vagy meghatalmazottaknak egységes álláspontra kell jutniuk. Amennyiben ez nem sikerül, akkor az egyeztetés után a hatóság jelöli ki a határokat.

Ami a különleges rendeltetésű területeket illeti, az FM a következő hónapokban felülvizsgálja azok cél szerinti működését.

A földtulajdonosi gyűlést a tulajdonosok tulajdoni hányadának arányában vett 20%-a hívhatja össze (a korábbi közös képviselő nem!). A korábbi haszonbérlőnek – vagy amennyiben a földtulajdonosok maguk gyakorolták a vadászati jogot, akkor a földtulajdonosi közösségnek, illetőleg az az általa alapított vadásztársaságnak (ld. lejjebb) – előhaszonbérleti joga van, amennyiben a kijelölt vadászterületnek legalább 2/3-án ő gyakorolta a vadászati jogot az elmúlt ciklusban. A földtulajdonosi gyűlés ugyanakkor dönthet az előhaszonbérleti jog kizárásáról, amennyiben a tulajdonosok és a meghatalmazottak több mint 50 százaléka a terület tulajdoni hányadának arányában erre szavaz.

Fontos változás, hogy míg korábban a 30 hektárnál kisebb területeket a jegyző képviselte, a jövőben bármekkora földtulajdon feljogosít a szavazásra a tulajdonosi gyűlésen. Amennyiben a földtulajdonosok maguk akarják gyakorolni a vadászati jogot, vadásztársaságot (egyesületet) vagy gazdasági társaságot kell alapítaniuk (az utóbbi esetben a terület üzemi terület lesz).

Új jogi környezetben dolgozhat majd a földtulajdonosi közösség közös képviselője is, akinek a törvénymódosítás után miniszteri rendelet határozza meg jogkörét és a kötelezettségeit. Mivel a közös képviselő nem lehet a vadászatra jogosult szervezet vezetőségi tagja, sok területen, ahol jelenleg ilyen posztot is betölt, már most érdemes előre gondolkodni és megfelelő személyt vagy jogi személyt keresni a pozícióra.

A további napirendi pontok között szó esett a hivatásos vadászok formaruhájáról. Ez már beszerezhető a KOS Fashionnél, és vélhetően a módosított Vtv. végrehajtási rendelete kötelezően előírja majd.

A hivatásos vadászok szolgálati szabályzatával kapcsolatban elhangzott, hogy ennek kidolgozása óta két év telt el, és a Vtv. módosításának tükrében különösen indokolt a felülvizsgálata. Ezért az OMVK a közeljövőben minden megyei területi szervezetétől bekéri a véleményeket várhatóan 2016. március végi határidővel.

A hivatásos vadászok számára ajánlott bértáblát az OMVK már több ízben megvitatta a megyékkel. Eszerint középfokú végzettség esetén az alapbér bruttó 150 000, míg felsőfokúnál 200 000 forint lenne, amely összegek a közalkalmazotti bértáblából átvett szorzókkal lennének növelhetők. A vadászkamara azon dolgozik, hogy ez ne csak ajánlás szintjén, hanem kötelező érvénnyel kerüljön be a jogi szabályozásba, ezt a törekvést az egybegyűltek szintén egyhangúlag támogatták.

Szóba kerültek az éves kötelező hivatásos vadász továbbképzés tapasztalatai is, ennek kapcsán elhangzott a felvetés, hogy az OMVK Oktatási Szakbizottságának érdemes lenne összeállítania és kiadnia egy tematikát, hogy a továbbképzések menete egységes legyen. A 2016-os év folyamán a továbbképzések központi témája szükségszerűen a Vtv. módosítása lesz majd.

Végezetül az országos hivatásos vadász verseny is napirendre került, amelyet kétévente rendez meg az OMVK, és 2016-ban lesz ismét esedékes. Ebben a témában a vadászkamara várja a megyék helyszínjavaslatait.

• Lezajlott a Vtv. részletes vitája

OMVK | Földvári Attila