Vadászat
Jól járhatnak a hivatásos vadászok a Vtv. módosításával
Támogatják a vadőröket erősítő jogszabályváltozásokat az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) hivatásos vadász alelnökei. A Vadászati törvény tervezett változásainak értelmében egyebek mellett minden megkezdett 4000 hektár után kellhet majd egy hivatásos vadászt alkalmazni, és a vadászatra jogosultak munkájának szakmai irányítását végző személyek számára előírnák a középfokú szakirányú végzettséget. Az OMVK szakemberei üdvözlik a vadőrök státuszát megerősítő intézkedéseket – hangzott el a november 5-én tartott értekezleten.
A Vadászati törvény módosításával összefüggő kérdésekről tanácskoztak 2015. november 5-én az OMVK megyei Területi Szervezeteinek hivatásos vadász alelnökei
A vadászati érdekképviseletek budapesti, Medve utcai székhelyén megtartott ülést ifj. Fodermayer Vilmos, az OMVK hivatásos vadász alelnöke vezette. A Vtv. módosításának állásáról Pechtol János főtitkár adott tájékoztatást az ülés 1. napirendi pontjaként. Emlékeztetett: az Országgyűlésben az ülést megelőző napon zajlott le a módosításról szóló jogszabálytervezet általános vitája, amely során az ellenzék részéről sem hangzott el súlyos kritika a normaszöveget illetően, így kisebb módosításokkal akár ötpárti egyezséggel is elfogadhatják a törvényt november végén vagy december elején.
Az értekezleten az egyik fő kérdés az volt, hogy mekkora területi egységenként lesz kötelező alkalmazni egy vadőrt. A normaszövegben minden megkezdett 4000 hektár szerepelt (ez előzetes számítások alapján 760–780 hivatásos vadászi státusz megszűnéséhez vezetne), a jogalkotó érvelése szerint ezzel sikerülhet kiszűrni a tényleges munkát nem végző „papírvadőröket”.
Az ellenzéki képviselők által benyújtott módosító indítványok között javasolták a jelenleg érvényes minden megkezdett 3000 hektáronkénti alkalmazást és az országos szinten sok vadőr állását veszélyeztető minden befejezett 3000 hektáronkéntit. A tanácskozás résztvevői végül a megkezdett 4000 hektáronkénti változatot támogatták, és szakmailag előremutatónak értékelték.
Ugyanígy előrelépésnek tartották, hogy a vadászatra jogosultak munkájának szakmai irányítását (a hivatásos vadászok napi munkavégzését) – például vadásztársaság esetében vadászmesterként – a jövőben csak olyan személy végezheti, akinek legalább középfokú szakirányú végzettsége van.
A hivatásos vadászok státuszát tovább erősítheti, hogy csakis munkaviszonyban, teljes munkaidőben lesznek foglalkoztathatók, a szakmaiságot pedig az is szolgálja, hogy csak egy területen láthatnak el szolgálatot. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor erdőgazdasági és természetvédelmi területeken a természetvédelmi őrök vagy az erdészeti szakszemélyzet működési területe legalább 80 százalékban átfedésben van a hivatásos vadász munkaterületével.
A területkialakítás jelenleg talán az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó téma, hiszen a 20 éves üzemtervi ciklus miatt a vadászati jog felértékelődött. Ennek jótékony hatása lehet a vadgazdálkodásra, hiszen a vadászatra jogosultak hosszú távon tervezhetnek, ezért komolyabb beruházásokra szánhatják rá magukat. Pechtol János leszögezte: a jogalkotó szándéka az, hogy a jelenleg jó gazdálkodást folytató vadászatra jogosultak megtarthassák a területüket, ezért a területkijelölés menete a következő lesz.
- A vadászati hatóság hirdetőtáblákon ajánlást tesz majd közzé a területhatárokra 2016. március 1-jétől, amelyek nagyrészt megegyeznek majd a jelenlegiekkel, csak kisebb kiigazítások lehetnek, tekintettel a természetes és mesterséges terepalakulatokra és az újonnan kialakított tájegységek határaira.
- Azon földtulajdonosok vagy meghatalmazottak, akik legalább 300 összefüggő hektárról rendelkeznek, május 15-éig kezdeményezhetik a változtatást vagy új terület kialakítását (a terület legfeljebb 1/3-a nem a módosító javaslatot benyújtó földtulajdonos[ok] tulajdonában is lehet).
- Amennyiben május 15-éig nem érkezik észrevétel a hatósághoz, akkor az rögzíti a határokat és kijelöli a vadászterületet.
- Ha a javaslatokhoz módosítás érkezik, akkor egyeztető tárgyalásokat kezdeményez az érintett felek között, amelyeken a tulajdonosoknak és/vagy meghatalmazottaknak egységes álláspontra kell jutniuk. Amennyiben ez nem sikerül, akkor az egyeztetés után a hatóság jelöli ki a határokat.
Ami a különleges rendeltetésű területeket illeti, az FM a következő hónapokban felülvizsgálja azok cél szerinti működését.
A földtulajdonosi gyűlést a tulajdonosok tulajdoni hányadának arányában vett 20%-a hívhatja össze (a korábbi közös képviselő nem!). A korábbi haszonbérlőnek – vagy amennyiben a földtulajdonosok maguk gyakorolták a vadászati jogot, akkor a földtulajdonosi közösségnek, illetőleg az az általa alapított vadásztársaságnak (ld. lejjebb) – előhaszonbérleti joga van, amennyiben a kijelölt vadászterületnek legalább 2/3-án ő gyakorolta a vadászati jogot az elmúlt ciklusban. A földtulajdonosi gyűlés ugyanakkor dönthet az előhaszonbérleti jog kizárásáról, amennyiben a tulajdonosok és a meghatalmazottak több mint 50 százaléka a terület tulajdoni hányadának arányában erre szavaz.
Fontos változás, hogy míg korábban a 30 hektárnál kisebb területeket a jegyző képviselte, a jövőben bármekkora földtulajdon feljogosít a szavazásra a tulajdonosi gyűlésen. Amennyiben a földtulajdonosok maguk akarják gyakorolni a vadászati jogot, vadásztársaságot (egyesületet) vagy gazdasági társaságot kell alapítaniuk (az utóbbi esetben a terület üzemi terület lesz).
Új jogi környezetben dolgozhat majd a földtulajdonosi közösség közös képviselője is, akinek a törvénymódosítás után miniszteri rendelet határozza meg jogkörét és a kötelezettségeit. Mivel a közös képviselő nem lehet a vadászatra jogosult szervezet vezetőségi tagja, sok területen, ahol jelenleg ilyen posztot is betölt, már most érdemes előre gondolkodni és megfelelő személyt vagy jogi személyt keresni a pozícióra.
A további napirendi pontok között szó esett a hivatásos vadászok formaruhájáról. Ez már beszerezhető a KOS Fashionnél, és vélhetően a módosított Vtv. végrehajtási rendelete kötelezően előírja majd.
A hivatásos vadászok szolgálati szabályzatával kapcsolatban elhangzott, hogy ennek kidolgozása óta két év telt el, és a Vtv. módosításának tükrében különösen indokolt a felülvizsgálata. Ezért az OMVK a közeljövőben minden megyei területi szervezetétől bekéri a véleményeket várhatóan 2016. március végi határidővel.
A hivatásos vadászok számára ajánlott bértáblát az OMVK már több ízben megvitatta a megyékkel. Eszerint középfokú végzettség esetén az alapbér bruttó 150 000, míg felsőfokúnál 200 000 forint lenne, amely összegek a közalkalmazotti bértáblából átvett szorzókkal lennének növelhetők. A vadászkamara azon dolgozik, hogy ez ne csak ajánlás szintjén, hanem kötelező érvénnyel kerüljön be a jogi szabályozásba, ezt a törekvést az egybegyűltek szintén egyhangúlag támogatták.
Szóba kerültek az éves kötelező hivatásos vadász továbbképzés tapasztalatai is, ennek kapcsán elhangzott a felvetés, hogy az OMVK Oktatási Szakbizottságának érdemes lenne összeállítania és kiadnia egy tematikát, hogy a továbbképzések menete egységes legyen. A 2016-os év folyamán a továbbképzések központi témája szükségszerűen a Vtv. módosítása lesz majd.
Végezetül az országos hivatásos vadász verseny is napirendre került, amelyet kétévente rendez meg az OMVK, és 2016-ban lesz ismét esedékes. Ebben a témában a vadászkamara várja a megyék helyszínjavaslatait.
OMVK | Földvári Attila
Vadászat
Valóra vált álom
Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!Eljött az idő, két év halasztgatás után, hogy klasszikus módon, barátok és édesapám társaságában, egy hegyi vadászházból, a duruzsoló kályha mellől indulva, billenőcsövű fegyveremmel elejtsem életem első (és lehet, egyetlen) zergebakját!
Fotó: Leskó Gábor – Agro Jager News
A helyszín Szlovénia, a Raduha-hegy. Az éjszakai eső, amely a vadászkaliba tetejét verte 1200 méteres magasságban, 1500 métertől hó formájában hullott, külön varázst adva a tájnak. Reggel szikrázó napsütésben indultunk, ki-ki a kísérőjével, a felsőbb régiókba. Délig terveztük az első kört, aztán kis pihenővel délután folytattuk a vadászatot.
A táj lélegzetelállító, a szél orkánerejű, de így is belefutottunk egy kis csapatba, amely jó negyven méterre sorjázott mellettünk a fenyők között. Fényképezni is próbáltam, de nem egyszerű feladat. Jó másfél órás cserkelés után, visszafelé a kocsi felé jöttek a hírek: a többiek sikerrel jártak, így az első nap délutánjára már csak én maradtam vadászni. Ez ám a szerencsés nap.
A délutáni körre 1500 méteres magasságból indulva 1700–1750 méterig cserkeltünk, igazi téli, havas világban. A 70 év körüli kísérőmmel alig bírtam tartani a lépést — hihetetlen, ahogy bírta. 🙂
A nap már lebukott, amikor egy meredek nyiladékon zergét vettünk észre. 140 méterre feküdt. Vártunk, hogy felálljon, amikor furcsa hangokat hallatva egy bak kevesebb mint tíz méterre bejött mögénk — gyanúsnak vélt valamit. Persze elugrott, ilyen távról mozdulni sem lehetett… De hopp, a fenti bak felállt, ugyanis jobbról egy vetélytársa érkezett. Pár fotó, majd jött is az ukász: jó öreg bak… lődd meg!
Fotó: Leskó Gábor – Agro Jager News
A fényképezőt a vegyes hetesre cserélem, és amikor a bak kihúzza magát a szikla tetején, hangosan süvít végig a lövedék, amit a hegyoldalak sokáig dobálnak. A bakom eltűnik — igen, már az enyém. Egy jó blattlövéssel 20 méterre találjuk, beesve egy fenyő alá.
Leírhatatlan érzés… Ilyen helyen, ilyen körülmények között, klasszikus módon sikerült elejtenem az áhított bakot! Mire leérünk az autóhoz, besötétedik. A kalibában sokáig mennek az élménybeszámolók a pattogó kályha fényénél.
Első vadásznapunkon mindannyian eredményesek voltunk!
Tisztelet a vadnak! Üdv a vadásznak!
A képek magukért beszélnek!
Írta és fényképezte: Leskó Gábor
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Kell-e félni a lakott területen megjelenő rókáktól?
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei megválaszolták, kell-e félni a lakott területen élő rókáktól:
Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!A rókák, számos más vadállathoz hasonlóan (gondoljunk a varjakra, nyestekre) könnyen találnak táplálékot az emberi lakókörnyezetben (többek között rágcsálókat, élelmiszer hulladékot, kedvtelésből tartott állatoknak kihelyezett eledelt), és könnyen megszokják az ember közelségét. Ezért az, hogy csak „a veszett róka megy be a lakott területre”, semmiképpen nem állja meg a helyét. ❌
Fotó: NÉBIH
☝Az állatokkal való kontaktust mindazonáltal maximálisan kerülni kell. Az egészséges róka nem engedi közel magához az embert: zajra, például tapsra elmenekül. Kellő távolságból hívjuk fel magunkra a figyelmet, majd adjunk időt az állatnak, hogy észrevegyen minket és elmeneküljön.‼
👉A veszettség legfőbb tünete az embertől való ösztönös félelem kiesése. A veszett róka nappal is aktív, szinte „keresi” az ember társaságát, hagyja magát megközelíteni, megfogni, megsimogatni.
Sokkhatásra ez az állapot dühöngésbe válthat át. Sokszor kutyával verekszik össze vagy más háziállatot támad meg. Esetenként görcsrohamok figyelhetők meg (csillagvizsgáló fejtartás, állkapocs-csattogtatás).
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Négy medvét kellett kilőni idén eddig Csíkszeredában
Csíkszereda négy szegletéből négy medvét lőttek ki idén
Csíkszereda négy szegletéből négy medvét lőttek ki idén: Csíksomlyón, Szécsenyben, Zsögödben és Csobotfalván volt szükség a legutolsó megoldást választani. A közeli erdőkben még így sem csökkent jelentősen a számuk. Az új jogszabály segítséget jelent.
Fotó: Pinti Attila – Székelyhon
„Nincs szinte olyan városrésze Csíkszeredának, ahol ne okoztak volna gondot a medvék” – mondta a Székelyhonnak Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere. Tőle arról érdeklődtünk, hogy hány medvét kellett idén eltávolítaniuk a városból. Arra is rákérdeztünk, hogy mi a véleménye az újonnan megjelent jogszabályról, amely megkönnyíti a beavatkozást a településekre bejáró medvékkel szemben.
Tőle tudjuk, hogy idén eddig négy esetben voltak kénytelenek a legutolsó megoldást, azaz a kilövést választani. Csíksomlyón, Szécsenyben, Zsögödben és Csobotfalván kellett beavatkozniuk. Ezen kívül egy példányt altatással fogtak be, amely a Kalász lakótelepen menekült fel egy fára egy tömbház közelében, egy vadállat pedig a Brassói úton közúti balesetben pusztult el.
Az alpolgármester szerint nincs a városnak olyan övezete, ahol ne kellett volna beavatkozni a medvék miatt, de a leggyakrabban Csíksomlyón okoztak gondot a vadállatok. Ráuntak jelezni a medvék jelenlétét „Az elmúlt években nem csökkent és nem nőtt a beavatkozások száma, inkább amiatt tűnhet úgy, hogy idén kevesebb gondot okoztak a medvék, hogy az emberek kezdték megunni, hogy jelezzék a medvék jelenlétét a hatóságoknak. Mégis azt javaslom, hogy amennyiben nagy vadat észlelnek bárhol Csíkszereda területén vagy a környező mezőkön, erdőkön, akkor azonnal hívják a 112-es számot” – javasolta az alpolgármester, hozzátéve, hogy amelyik hívás nem érkezik be, arról nem készül statisztika, azaz amiről a hatóságok nem tudnak, az a probléma nem létezik. Az újonnan megjelent sürgősségi kormányrendeletről, amely lehetővé teszi a medvék azonnali kilövését, az alpolgármester elmondta, ez a jogszabály nagyon megkönnyíti a munkájukat, hiszen ha szükséges, akkor azonnal be lehet beavatkozni. Korábban ugyanis el kellett űzni a vadat, vagy el kellett távolítani, a kilövés csak végső esetben volt alkalmazható.
„Amennyiben a helyzet úgy kívánja, akkor már első alkalommal lehet élni a legnehezebb döntéssel, a kilövési paranccsal. Ezek a medvék, amelyek a város környékén be szoktak járni, mind »habituált« medvék, vagyis megszokták az ember közelségét. A háztartási hulladékot dézsmálják leginkább, és teljesen ellentétesen viselkednek egy erdőben élő medvéhez képest, ugyanis sokszor az ember láttára nem elmenekülnek, hanem ellenkezőleg, közelednek” – magyarázta. Hozzátette, ezért is gondolja úgy, hogy az új jogszabály segíti a munkájukat. Csíkszeredának a Szilos Vadásztársulattal van szerződése, és ez a társulat az, amelyik végig követte a város környékén élő medvéket. „Az elmúlt időszakban folyamatosan megfigyelték a medvék mozgását, a medvepopuláció létszámának az alakulását. Ha csak a csíksomlyói övezetet veszem példának, akkor az elmúlt 5 évben tucatjával voltak, illetve vannak jelen a medvék, úgyhogy nem utal semmi arra, hogy csökkenne a számuk. Sőt, már nem ritkaság, hogy 3-4 bocsot is felnevelnek az anyamedvék” – osztotta meg.
Szerinte éppen ezért szükség van arra, hogy kövessék a medvepopulációt, és ha kell, élhessenek a kilövés lehetőségével. Szerinte nem normális, hogy egy-egy medveriasztás alkalmával a polgármesternek vagy alpolgármesternek kell futni éjjel elkergetni a medvét.
Csíkszereda városvezetésének mindig az emberi élet a legfontosabb, és úgy ahogy eddig is, a törvényes kereteken belül mindig tettük a kötelességünket, úgy ezután is így fogunk eljárni, még hogyha most egy kicsit könnyebben is” – húzta alá. Tavaly egyébként ugyancsak a somlyói övezetben három medvét kellett kilőni, ugyanakkor a csíkszeredai kórházhoz bejáró vadállatot szintén ilyen módon kellett eltávolítani. Tavalyelőtt pedig a Venczel József Szakközépiskola udvarára tévedt egyed jutott hasonló sorsa.
Forrás: Székelyhon
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Valóra vált álom
Magyarország barátja és stratégiai partnere Izraelnek az agrárium területén is
PILISI PARKERDŐ: Az UNESCO kihirdette a Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítését
Kell-e félni a lakott területen megjelenő rókáktól?
TERMÉSZETFOTÓSOK: Polgár Tibor túzokra cserkelt Apaj-pusztán
Négy medvét kellett kilőni idén eddig Csíkszeredában
Súlyos vadászbaleset Hajdú-Biharban: embert talált el a nyúlra leadott lövés!
Csongrád-Csanád vármegyében is igazolódott a madárinfluenza jelenléte
Veszélyben a mezei nyulak- egyedülálló kutatás a Soproni Egyetemen!
Negyedmázsás nyurgaponty a kézben
A vadászat veszélyes üzem!
Engedély nélkül vadászott
A sakál, mint bioindikátor szervezet – veszélyes penészgombamérgek nyomában
Baranya vármegyei vaddisznóban állapította meg az ASP jelenlétét a Nébih
Kapitális gímbika a Kelet-Mecsekben
Pusztítják a mindent felzabáló toportyánt Somogyban, de nincs még fény az erdő végénél
KITEKINTŐ: Öt vadászkutya esett farkastámadás áldozatául a Hegyi Nafpaktia térségében
Farkast gázoltak el Aachen közelében, a „Himmelsleiter” útszakaszon
A három napos bika
You must be logged in to post a comment Login