Keressen minket

Vadászat

Jól járhatnak a hivatásos vadászok a Vtv. módosításával

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Támogatják a vadőröket erősítő jogszabályváltozásokat az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) hivatásos vadász alelnökei. A Vadászati törvény tervezett változásainak értelmében egyebek mellett minden megkezdett 4000 hektár után kellhet majd egy hivatásos vadászt alkalmazni, és a vadászatra jogosultak munkájának szakmai irányítását végző személyek számára előírnák a középfokú szakirányú végzettséget. Az OMVK szakemberei üdvözlik a vadőrök státuszát megerősítő intézkedéseket – hangzott el a november 5-én tartott értekezleten.

A Vadászati törvény módosításával összefüggő kérdésekről tanácskoztak 2015. november 5-én az OMVK megyei Területi Szervezeteinek hivatásos vadász alelnökei

A Vadászati törvény módosításával összefüggő kérdésekről tanácskoztak 2015. november 5-én az OMVK megyei Területi Szervezeteinek hivatásos vadász alelnökei

A vadászati érdekképviseletek budapesti, Medve utcai székhelyén megtartott ülést ifj. Fodermayer Vilmos, az OMVK hivatásos vadász alelnöke vezette. A Vtv. módosításának állásáról Pechtol János főtitkár adott tájékoztatást az ülés 1. napirendi pontjaként. Emlékeztetett: az Országgyűlésben az ülést megelőző napon zajlott le a módosításról szóló jogszabálytervezet általános vitája, amely során az ellenzék részéről sem hangzott el súlyos kritika a normaszöveget illetően, így kisebb módosításokkal akár ötpárti egyezséggel is elfogadhatják a törvényt november végén vagy december elején.

Az értekezleten az egyik fő kérdés az volt, hogy mekkora területi egységenként lesz kötelező alkalmazni egy vadőrt. A normaszövegben minden megkezdett 4000 hektár szerepelt (ez előzetes számítások alapján 760–780 hivatásos vadászi státusz megszűnéséhez vezetne), a jogalkotó érvelése szerint ezzel sikerülhet kiszűrni a tényleges munkát nem végző „papírvadőröket”.

Az ellenzéki képviselők által benyújtott módosító indítványok között javasolták a jelenleg érvényes minden megkezdett 3000 hektáronkénti alkalmazást és az országos szinten sok vadőr állását veszélyeztető minden befejezett 3000 hektáronkéntit. A tanácskozás résztvevői végül a megkezdett 4000 hektáronkénti változatot támogatták, és szakmailag előremutatónak értékelték.

Ugyanígy előrelépésnek tartották, hogy a vadászatra jogosultak munkájának szakmai irányítását (a hivatásos vadászok napi munkavégzését) – például vadásztársaság esetében vadászmesterként – a jövőben csak olyan személy végezheti, akinek legalább középfokú szakirányú végzettsége van.

A hivatásos vadászok státuszát tovább erősítheti, hogy csakis munkaviszonyban, teljes munkaidőben lesznek foglalkoztathatók, a szakmaiságot pedig az is szolgálja, hogy csak egy területen láthatnak el szolgálatot. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor erdőgazdasági és természetvédelmi területeken a természetvédelmi őrök vagy az erdészeti szakszemélyzet működési területe legalább 80 százalékban átfedésben van a hivatásos vadász munkaterületével.

A területkialakítás jelenleg talán az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó téma, hiszen a 20 éves üzemtervi ciklus miatt a vadászati jog felértékelődött. Ennek jótékony hatása lehet a vadgazdálkodásra, hiszen a vadászatra jogosultak hosszú távon tervezhetnek, ezért komolyabb beruházásokra szánhatják rá magukat. Pechtol János leszögezte: a jogalkotó szándéka az, hogy a jelenleg jó gazdálkodást folytató vadászatra jogosultak megtarthassák a területüket, ezért a területkijelölés menete a következő lesz.

  • A vadászati hatóság hirdetőtáblákon ajánlást tesz majd közzé a területhatárokra 2016. március 1-jétől, amelyek nagyrészt megegyeznek majd a jelenlegiekkel, csak kisebb kiigazítások lehetnek, tekintettel a természetes és mesterséges terepalakulatokra és az újonnan kialakított tájegységek határaira.
  • Azon földtulajdonosok vagy meghatalmazottak, akik legalább 300 összefüggő hektárról rendelkeznek, május 15-éig kezdeményezhetik a változtatást vagy új terület kialakítását (a terület legfeljebb 1/3-a nem a módosító javaslatot benyújtó földtulajdonos[ok] tulajdonában is lehet).
  • Amennyiben május 15-éig nem érkezik észrevétel a hatósághoz, akkor az rögzíti a határokat és kijelöli a vadászterületet.
  • Ha a javaslatokhoz módosítás érkezik, akkor egyeztető tárgyalásokat kezdeményez az érintett felek között, amelyeken a tulajdonosoknak és/vagy meghatalmazottaknak egységes álláspontra kell jutniuk. Amennyiben ez nem sikerül, akkor az egyeztetés után a hatóság jelöli ki a határokat.

Ami a különleges rendeltetésű területeket illeti, az FM a következő hónapokban felülvizsgálja azok cél szerinti működését.

A földtulajdonosi gyűlést a tulajdonosok tulajdoni hányadának arányában vett 20%-a hívhatja össze (a korábbi közös képviselő nem!). A korábbi haszonbérlőnek – vagy amennyiben a földtulajdonosok maguk gyakorolták a vadászati jogot, akkor a földtulajdonosi közösségnek, illetőleg az az általa alapított vadásztársaságnak (ld. lejjebb) – előhaszonbérleti joga van, amennyiben a kijelölt vadászterületnek legalább 2/3-án ő gyakorolta a vadászati jogot az elmúlt ciklusban. A földtulajdonosi gyűlés ugyanakkor dönthet az előhaszonbérleti jog kizárásáról, amennyiben a tulajdonosok és a meghatalmazottak több mint 50 százaléka a terület tulajdoni hányadának arányában erre szavaz.

Fontos változás, hogy míg korábban a 30 hektárnál kisebb területeket a jegyző képviselte, a jövőben bármekkora földtulajdon feljogosít a szavazásra a tulajdonosi gyűlésen. Amennyiben a földtulajdonosok maguk akarják gyakorolni a vadászati jogot, vadásztársaságot (egyesületet) vagy gazdasági társaságot kell alapítaniuk (az utóbbi esetben a terület üzemi terület lesz).

Új jogi környezetben dolgozhat majd a földtulajdonosi közösség közös képviselője is, akinek a törvénymódosítás után miniszteri rendelet határozza meg jogkörét és a kötelezettségeit. Mivel a közös képviselő nem lehet a vadászatra jogosult szervezet vezetőségi tagja, sok területen, ahol jelenleg ilyen posztot is betölt, már most érdemes előre gondolkodni és megfelelő személyt vagy jogi személyt keresni a pozícióra.

A további napirendi pontok között szó esett a hivatásos vadászok formaruhájáról. Ez már beszerezhető a KOS Fashionnél, és vélhetően a módosított Vtv. végrehajtási rendelete kötelezően előírja majd.

A hivatásos vadászok szolgálati szabályzatával kapcsolatban elhangzott, hogy ennek kidolgozása óta két év telt el, és a Vtv. módosításának tükrében különösen indokolt a felülvizsgálata. Ezért az OMVK a közeljövőben minden megyei területi szervezetétől bekéri a véleményeket várhatóan 2016. március végi határidővel.

A hivatásos vadászok számára ajánlott bértáblát az OMVK már több ízben megvitatta a megyékkel. Eszerint középfokú végzettség esetén az alapbér bruttó 150 000, míg felsőfokúnál 200 000 forint lenne, amely összegek a közalkalmazotti bértáblából átvett szorzókkal lennének növelhetők. A vadászkamara azon dolgozik, hogy ez ne csak ajánlás szintjén, hanem kötelező érvénnyel kerüljön be a jogi szabályozásba, ezt a törekvést az egybegyűltek szintén egyhangúlag támogatták.

Szóba kerültek az éves kötelező hivatásos vadász továbbképzés tapasztalatai is, ennek kapcsán elhangzott a felvetés, hogy az OMVK Oktatási Szakbizottságának érdemes lenne összeállítania és kiadnia egy tematikát, hogy a továbbképzések menete egységes legyen. A 2016-os év folyamán a továbbképzések központi témája szükségszerűen a Vtv. módosítása lesz majd.

Végezetül az országos hivatásos vadász verseny is napirendre került, amelyet kétévente rendez meg az OMVK, és 2016-ban lesz ismét esedékes. Ebben a témában a vadászkamara várja a megyék helyszínjavaslatait.

OMVK | Földvári Attila

Vadászat

Aranysakál hajtás Szerbiában

Print Friendly, PDF & Email

Aranysakálhajtást szerveztek a Vajdaságban

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi részén terül el, a magyar határ közvetlen szomszédságában. Etnikai összetétele rendkívül sokszínű: több mint 25 különböző etnikai csoport teszi ki a régió lakosságának egyharmadát. A Vajdaság Autonóm Tartománynak  hat hivatalos nyelve van, amely tükrözi az itt élő népek kultúráját, nyelvét és sokszínűségét.

2024. február 28-án Bognár Rudolf a Budapest-Belgrád vasútvonal és a Szabadkai út mellett társas vadászaton vett részt a Horgosi Graničar-Határőr vadásztársaság területén, ami megközelítőleg 4500 hektár nagyságú. A terület nagyban hasonlít az ásotthalmi, mórahalmi erdős-homokos vidékre. Szinte minden földet, ami növénytermesztésre alkalmas, késő ősszel felszántottak a helyi gazdák. Magyarországon a táj természetközelibb, jóval több azon területek aránya, ahol szinte alig látható az emberi aktivitás. Ezt jól tudják Szerbiában élő vadászok, mivel sűrűn kapnak meghívást a magyar oldalról. A vadászati turizmus mellett a magyar gyógy-, és termálfürdők is kedveltek. Szerbiában a vadászati idények eltérnek a valamelyest a magyartól. A társasapróvad-vadászatok október elsejével kezdődnek és január 31-ig tartanak. Kivétel a mezei nyúl, amelynek a vadászati idénye december 15-el befejeződik.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A vasárnap megrendezett hajtáson több száz hektárt mozgattak meg a helyi vadászatra jogosultak és a vendégek. A reggeli eligazítást Horváth Ferenc elnök tartotta, akit a helyiek csak Komicá-nak ismernek. Mivel az aranysakálhajtás nagy szervezést igényel, jött egy helyi kutyáscsapat is. A 18 főből álló hajtók a brak jazavičar-nevű kutyafajtával vettek részt a vadászaton. A “braki tacskó” Szerbiában, illetve a Balkánon, elterjedt kutyafajtának számít. Kedvelt fajta a vaddisznóvadászatokon is, valamint a szőrmés kártevők vadászata során is előszerettel alkalmazzák, ezt az alacsony, rövidlábú tacskófajtát. A vadászaton résztvevőktől fokozott odafigyelést kértek, mivel a sakál sokszor lapul az aljnövényzetben. Kivár.  A 25 vendég és helyi vadász, akik végig leállók voltak, egy kalapból sorsolták ki a helyeiket. Ezeket a helyeket napokkal korábban a helyi vadászok előre kijelölték. Azért, hogy következetes legyen a vadászatszervezés, mind a három hajtásban a leállók helyei nem változtak. A horgosi Graničar-Határőr vadásztársaság költségeinek csökkentése érdekében, minden vendég megközelítőleg 8 ezer forinttal járult hozzá a költségvetéshez, ami magában foglalta a tartalmas reggelit és a nap végén, a késő délutáni ebédet is.

Horváth Ferenc, a társaság elnöke minden vendéget megkért, hogy kövessék a helyi vadászok utasításait, tanácsait. A vendégjog Szerbiában és Magyarországon is “szent”, de ehhez úgy is kell viselkedni a vendégnek. A leállók nem beszélhettek, nem cigizhettek közben. A balesetek elkerülése érdekében, a vadászkutyákon és vadászokon egyaránt egyedi, jól látható, megkülönböztethető jelzést kellett viselni. Ha sebzés történt, mindenkit megkértek arra, hogy az utánkeresést a tacskókra és hajtóikra bízzák.

Mivel több száz hektárt hajtottak meg a Horgoshoz közeli  területen, amit a helyiek csak Kűlaposként ismernek, gyorsan telt is az idő. A hajtók sokszor három méteres nádason, rekettyés, mocsaras részeken is átverekedték magukat. A hajtásban sokszor elhagyatott gyümölcsösökön vezetett az út, olykor szélviharban összetört erdőkön kellett áthatolni a hajtóknak és a tacskóiknak. Míg a nádban kifejezetten nehéz menni, addig a homokbányák veszélyesek is lehetnek, amit már a természet sok esetben vissza is foglalt. Könnyen belecsúszhat ember és állat, amiből kifejezetten nehéz kijönni, ha messze a segítség.  A mostani vadászat alkalmával viszonylag szerencsés volt mindenki, mert nem volt sár. Sajnos az idei télen kevés csapadék esett a Vajdaságban, ami itt is “vendégmarasztaló”-nak ismernek a helyiek. 1 mm csapadék sokszor bőven elég ahhoz, hogy autók egymás után elakadjanak a mezőgazdasági földutakon. Ahogy közeledett a hajtás, érezni lehetett, hogy mozdul a vad. A sakálok sokszor csak a legvégén ugrottak meg a tacskók miatt. Az egyik vadász előtt az egyik sakál 10 méterre ugrott – vesztére. Az első hajtásban két sakál esett, majd egy-egy az elkövetkezőkben. Vörös rókát egyszer sem láttak se a hajtók se a leállók, amit vélhetően kiszorított az aranysakál a területről. A hibázások, és az óvatosság megtartása miatt megközelítőleg ugyanennyi aranysakál tört ki a hajtásból, aminek az állománya az elmúlt 10 évben robbanászerűen ugrott meg.

Sajnos a változás szemmel látható. Az őz állományai drasztikusan lecsökkentek. Ritkaságszámba megy, ha látnak májusban gidát vezető sutát. A változás egyértelmű, amit a sakál okozott a Vajdaságban. Pontosan senki nem tudja megmondani, miért döntött úgy ez a faj, hogy meghódítja Szerbia egész területét. A Balkánon dúló háborús években gyakorlatilag összeomlott a vadgazdálkodás, amit kihasznált a toportyán.

Az utóbbi években megindult a változás itt Szerbiában is. Egyelőre még kevesen vadásszák ezt a fajt. Azonban sokan felismerték, hogy gyérítésükre egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni és integráltan kell kezelni a faj terjeszkedését. A sakált csak kordában lehet tartani, megállítani már nem lehet. A gyérítésének fokozása érdekében megközelítőleg 16 euró/ egyed összeggel ösztönzik a vadászatukat. Hivatásos vadász státusz nincs Szerbiában, ezért a helyi tagoknak kell jóval több időt fordítaniuk a dúvadgyérítésre.

A magyar műszaki határzár, amit sokan csak déli határzárnak hívnak a magyar – horvát – szerb- román határon sem okoz problémát a fajnak. Közel a hármashatárhoz, ahol Románia, Szerbia és Magyarország találkozik, azt figyelték meg, hogy a sakálok a határ mindkét oldalán zsákmányt kerestek. A kerítés fizikailag zárja le a zöldhatárt, aminek a kiskapuit vélhetően ismerik a helyi állományok.

Kanizsa község minden évben megközelítőleg négy ezer eurót áldoz az aranysakál gyérítésének ösztönzésére – zárta beszámolóját Bognár Rudolf.

 

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

 

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Vadászat

Visszanéző: Június este

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Csibi Norbert egyéni vadászaton vaddisznóra vadászott. Élményeit megosztotta lapunkkal:

Kalandos júniusi este volt. Jöttek-mentek a disznók a horizonton. Előttem végig egy hosszú kaszáló. Mögöttem növekedett a kukorica, a disznót még nem érdekelte.

Fotó: Csibi Nobert – The Hunting Fishing Family – Agro Jager News

Éjfél körül, szemben a domboldalon, megláttam egy szép egyes disznót. Messze volt 240 méterre, de szépen lassan csordogált lefelé, a lesem irányába. Beletelt vagy másfél órába, mire “lőtávolba” ért. Lövés mellett döntöttem, mivel egyre többször emlegette a fejét, nagyokat szippantva a levegőbe.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Körülbelül 120 méterre lehetett, amikor keresztbe fordult. Rátettem az oldalára a piros pöttyöt és…. a disznó tűzben rogyott. Megveregettem a vállamat, hiszen másfél órán keresztül álltam a sarat, megálltam, hogy ne “verjek” oda neki.  Egy órára rá egy süldő követte nagyobb társát, szinte ugyan azon a váltón. A nagy disznó teste mellett sétált el (a videón látható). Száz méterre lehetett, amikor ezt a disznót is elejtettem.

Fotó: Csibi Nobert – The Hunting Fishing Family – Agro Jager News

Vártam fél órát, majd odasétáltam hozzájuk. Látom a nagy disznón, a bemenet a füle mögött, kimenet a lapocka mögött… Hogy történhetett? Gondolkodom. A disznó szépen keresztbe állt, mikor lőttem. A felvétel elemzése után jöttem rá – a videón látszik is – hogy lövéskor a disznó kissé befordult, így sikerült ezt a lövést produkálni. 127 kilogrammot nyomott a mérlegeléskor.

Másnap világosban jöttem rá, hogy mit csináltak órákon át. A kaszáló tele volt vad szamócával, azt csemegézték. Másnap búzára ültem, vadász barátommal, Attilával. Sikerült lövést tennem egy disznóra. Májlövés. Hosszas keresés után, felkelt előttünk, majd elrohant.

Fotó: Csibi Nobert – The Hunting Fishing Family – Agro Jager News

Másnap kutyával keresték, de egy ponton a kutya mindig elakadt, mintha ufók vitték volna el a disznót. Kiderült, hogy a disznó már a hűtőben pihen. Amikor megugrasztottuk, meg sem állt a szomszédos lesig, ahol is egy vadásztársunk “igazoltatta” és a vad beszállításra került.

Írta: Csibi Norbert

További részletekért a The Hunting Fishing Family -ről kattints ide

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Vadászat

Veszettség

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH szakemberei cikket írtak a veszettségről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A veszettség heveny, agy- és gerincvelőgyulladással járó vírusos betegség, amely elsősorban a veszett állat harapásával, marásával terjed, és általában halálos kimenetelű. Emberek esetében, ha már kialakultak a betegség tünetei, a túlélés orvostörténeti ritkaságnak számít. A vírus valamennyi melegvérű állatot megbetegíthet, így a házi és vadon élő emlősállatok minden fajában kialakulhat a betegség, a madarak azonban kevésbé fogékonyak a fertőzésre. 

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A betegség világszerte előfordul. Európában az elmúlt két évtizedben a sikeres mentesítési programoknak köszönhetően jelentősen visszaszorult az észlelt esetek száma, a nyugat-európai országokban egy-egy ritka, behurcolt esettől eltekintve a klasszikus veszettség napjainkban már nem fordul elő. A közép-európai régió országai közül Romániában és Lengyelországban az elmúlt néhány évben még viszonylag nagy számban állapítottak meg veszettség eseteket, a régió többi országában szórványos volt a betegség előfordulása. A harmadik országokkal határos EU tagállamok területén (például a balti tagállamokban) elvétve előfordulnak behurcolt esetek. Ukrajnában még nagy esetszámmal fordul elő a veszettség, de az Európai Unió támogatásával néhány éve Kárpátalján is megkezdődött a rókavakcinázási program.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A program célja az, hogy a lakosság felismerje a betegségre utaló tüneteket és jelentse a veszettségre gyanús állatokat az állategészségügyi hatóság felé, ugyanakkor a városokban is egyre gyakrabban megjelenő, egészséges rókák ne okozzanak felesleges riadalmat.

A veszettségmentesítési programról minden információ megtalálható a következő honlapon:

Fontos tudnivalók

1. Kutyáját évente oltassa be a kötelező veszettség elleni védőoltással!
2. A kijáró, nem csak lakásban tartott macskákat szintén ajánlott beoltatni veszettség ellen!
3. A veszettség leggyakrabban harapás útján terjed, ezért soha ne fogjon meg szelídnek tűnő rókát vagy egyéb vadállatot, denevért sem!
4. Ne ijedjen meg a lakott területen felbukkanó rókáktól, de kerülje az állattal való közvetlen kontaktust; a lakhelye környékén való találkozás lehetőségét csökkentheti, ha gondoskodik a hulladék megfelelően zárt tárolásáról!
5. Ha olyan rókát vagy egyéb vadállatot lát, amely hagyja magát néhány lépésre megközelíteni,
vagy támadó magatartást mutat, illetve vadállat tetemet talál, értesítse a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságot, vagy hívja a Nébih Zöld számát, a +36 80 263 244 telefonszámot!
6. Ha a rókák számára kihelyezett, vakcina tartalmú csalétket talál, ne nyúljon hozzá, és kutyáját is
tartsa távol tőle!
7. Kerülje az ismeretlen kutyákkal és macskákkal való közvetlen kontaktust!
8. Ha Önnek kutya, macska, vagy vadállat sérülést okoz, haladéktalanul forduljon orvoshoz!

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom
Cart
  • No products in the cart.