Vadászat
A hagyományos magyar vadászati kultúra fenntartását szolgálja az új Vtv.
A törvény a hagyományos magyar vadászati kultúra, a hagyományos vadászati módok fenntartására és támogatására törekszik úgy, hogy a vadászati módokat és eszközöket a 21. századi elvárásokhoz mérten alakítja. Könnyít a vadgazdálkodók és ezzel együtt a vadászok adminisztrációs terhein, továbbá egyszerűsíti a vadgazdálkodási tervezést.
A közel egy éves jogszabály-előkészítő munka eredményeként 2015. november 17-én az Országgyűlés elfogadta az új vadgazdálkodási törvényt. A szabályozás megszületését számos szakmai egyeztetés és fórum előzte meg.
A törvény középpontjában a vad, mint a természet része áll: a vele való gazdálkodás ennek értelmében csak nagyobb tájegységi rendszerben, felelős, önálló vadgazdálkodásra képes egységekben képzelhető el. Az üzemtervi ciklus húsz évre történő növelésével hosszú távra biztosítottá válik a vadgazdálkodási tevékenység szakszerűsége és a vadállomány minőségének megőrzése.
A módosítás számos, régóta fennálló problémára jelent megoldást, fontos törekvése továbbá a földtulajdonosok és vadászok közötti harmonikus kapcsolat kialakítása. A földtulajdonosok a vadászterületek kialakításának folyamatába továbbra is döntően beleszólhatnak, határozhatnak a hasznosítás formájáról, a vadászatra jogosulttól a haszonbérleti díj előlegét időbe megkapják.
A törvény meghatározza a hivatásos vadászok alkalmazási feltételeit, munkájukat pedig a szakirányítási és szakigazgatási feladatokkal ellátott, állami alkalmazásban álló tájegységi fővadász fogja segíteni.
Alapvetően megújul a vadkár rendezése is. A felek védelme érdekében a törvény rögzíti a földhasználó és a vadászatra jogosult kötelezettségeit a megelőzésben. A jövőben a gazdák kárviselési kötelezettsége a bekövetkezett kár tíz százaléka lesz. Abban az esetben pedig, ha a vadgazda nem teljesíti a kötelező vadelejtési tervét, a következő vadászati évben a teljes kárt meg kell térítenie. A szakma régóta hangoztatta, hogy módosítani szükséges a régi trófeabírálati rendszert. Ezentúl a vadászati hatóság minősíti a vad elejtésének szakszerűségét, és a szakszerűtlen minősítés után a trófea nem kaphat érmet.
A minőségi vadgazdálkodás felé tett fontos lépés a nagyvaddal kapcsolatos állományszabályozás előtérbe helyezése, a szabad területi vadállomány védelme, valamint az apróvad-gazdálkodás számára kedvezőbb feltételek teremtése. Ugyanezt a célt szolgálja a kötelező haszonbérlet bevezetése és az elhúzódó területviták kiküszöbölése a hatósági közreműködés segítségével.
FM Sajtóiroda
Vadászat
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
Klaus Iohannis államfő kihirdette az új medveállomány kezeléséről szóló törvényt.
Klaus Iohannis államfő kihirdette kedden a romániai medveállomány kezeléséről szóló törvényt.
Ahogyan beszámoltunk róla, ezt a Bucsecs-hegységben történt tragédia nyomán összehívott rendkívüli ülésszak során, július 15-én szavazta meg a képviselőház. Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet 426 egyedre megelőzési vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát ír elő 2024-re és 2025-re az emberek elleni támadások és a medvék okozta károm megelőzése érdekében.
Ez azt jelenti, hogy újból engedélyezik a 2016-ban betiltott vadászatot a medvék túlszaporodásának kezelésére.
A tervezet kezdeményezője, Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta, a jogszabály a környezetvédelmi minisztérium megbízásából készített tanulmányra alapoz, amely szerint Romániában 7400 és 8500 közöttire tehető a barnamedvék száma.
A kedden kihirdetett törvény előírja, hogy a vadásztársulatoknak kilövéskor genetikai mintát kell venniük, az adott pontszámot meghaladó kapitális hímmedvék, valamint a bocsos anyamedvék nem lőhetők ki, és szigorú jelentéstevési kötelezettséget vezet be a kilövések pontos nyomonkövetésére.
Tánczos Barna a Maszol megkeresésére korábban hangsúlyozta, önmagában ez az intézkedés még nem oldja meg a medve-problémát, a környezetvédelmi minisztériumnak továbbra is feladata, hogy a villanypásztorok beszerzésére a finanszírozást elindítsa.
Forrás: Maszol
Vadászat
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Lőkészségfejlesztő napot szerveztek hivatásos vadászoknak a Magyalosi Lőterén
Az OMVK Kiemelt programjaira beadott pályázat megvalósítására július 19-én került sor Ravazdon. A lőkészségfejlesztő napon, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Magyalosi Lőterén 37 hivatásos vadász jelent meg.
A regisztrációt követően Varga András, négyszeres Európa Bajnok és sokszoros magyar bajnok sportlövő, lőoktató tartott elméleti oktatást a jelenlévők részére. Az oktatáson a hivatásos vadászok mindennapi teendői során jellemző fegyverkezelési helyzetek, szituációk is bemutatásra kerültek, figyelemfelhívás célzattal a helyes viselkedésre, fegyverhasználatra.
A szükséges eszközök (fegyver, lőszer) felvételét követően a résztvevők, a kapott rotte-beosztások szerint jelentek meg az egyes korongvadász pályákon, ahol különböző színű és méretű, más és más vadfaj röpképét, mozgását imitáló korongra adtak le lövéseket, nem egy esetben nehezített körülmények között, megküzdve a terepi adottságokkal is.
A délután folyamán, a résztvevők futó disznóra történő kisgolyós lövésekkel mérhették fel lőtudásukat. A program ezen része változatos eredményekkel zárult, volt, akik kifejezetten jó köregységeket teljesítettek.
Hangulatát, szakmaiságát, megítélését tekintve, az egész rendezvény minden résztvevő megelégedése mellett zajlott.
Vadászüdvözlettel: Nagy Balázs hivatásos vadász alelnök – OMVK
Mezőgazdaság
Újra mentes az ország a magas patogenitású madárinfluenzától
Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét
Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.
Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH hivatalosan is megerősítette weboldalán. A kedvező besorolás visszamenőleg, július 3-tól érvényes, tehát az ezt követően készült baromfitermékekre már vonatkozik. A mentességről dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatja a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. Fontos, hogy mentességünk visszanyerésével a harmadik országok felé történő szállítások nem automatikusan indulhatnak meg, hanem meg kell várni a visszajelzésüket. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érintettek.
A mentesség visszanyerése azonban nem jelenti azt, hogy lazítani lehetne a járványvédelmi fegyelmen. A vírus vadon élő madarakban hazánkban és a környező országokban jelen van, így a kórokozó bármikor újra bekerülhet a baromfiállományokba.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók mindent megtegyenek a megelőzés érdekében. A 3/2017-es, járványvédelmi minimum feltételeket előíró országos főállatorvosi határozat továbbra is érvényben van, az abban leírt feltételek teljesítése kötelező. Így például a baromfikat fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és alomanyagot szintén zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá vadon élő madarak.
A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek.
Forrás: NÉBIH
You must be logged in to post a comment Login