Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Vadászat

Őszi barangolások

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

VAJDASÁG | Megszokhattuk már, hogy az őszi vadászidény elején a szaksajtó meg azok az újságok, amelyek helyet adnak a vadászatnak, szinte kizárólag pazar terítékekről, kapitális gímbikákról, ritkaságszámba menő, olykor torz agancsokról közölnek képeket, és jól szervezett hajtásokról, sikeres vadászatokról számolnak be.

oszibarangolasok

Ez most így is van, azzal a különbséggel, hogy ma már csak azokról az egyesületekről, vadászközösségekről olvashatunk ilyen szívet melengető híreket, ahol igazi vadgazdálkodás folyik. Ez azonban nem jellemző a hajdan vadbőségéről híres észak-bácskai területekre.

Az élőhely, a vadnak otthont adó természetes környezet annyira leépült az utóbbi néhány évben, hogy ott, ahol erről nem viseltek gondot, ahol nem figyeltek oda a rohamos és aggasztó változásokra, ma szinte puska nélkül is azonos eredménnyel vadászhatnak, mintha egész nap cipelnék a fegyvert a vállukon, és nem emelnék lövésre.

Már most nyilvánvaló, hogy megismétlődött a tavalyi és a korábbi évek tapasztalata: Észak-Bácska egész területe olyan csupasz, mint a kisbaba hátsója. Ilyen élőhelykörülmények mellett a fácán nem tud hol megmaradni, tehát a települések környékére, a kertek alá, a parkokba húzódik be. Itt ugyan állandó zaklatásnak van kitéve, de még ez is jobb a számára, mint a növénytakaró nélküli szántásokon tengődni.

Ez azt jelenti, hogy egy vadászható, mesterségesen is tenyésztett faj urbanizálódásának vagyunk a tanúi. Ez pedig nincs rendjén, hiszen a fácán is – mint minden más vadon élő állat – akkor szép, és akkor az igazi, ha kint van a szabad természetben. Az észak-bácskai vadászterületek többségén kialakult körülmények közepette a legjobb esetben is talán még az év végéig el lehet húzni a vadász­idényt, januárban azonban már le kell állítani, mert elfogy a fácán. Ez nem azt jelenti, hogy majd nem lehet látni madarat a területen, de több mint valószínű, hogy az állomány megóvása érdekében vadászathoz már nem lesz belőle elegendő, nem lesz észszerű lőni, ha jövőre is szeretnénk vadászni.

A mezei nyúl állománya a legtöbb helyen a biológiai minimum határán mozog. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy sokfelé annyi egyed sem található, amennyi a faj fenntartásához szükséges. Tehát a mezei nyúl ezeken a területeken kiveszettnek tekinthető, vagy hamarosan erre a sorsra jut, tekintet nélkül arra, hogy vadásszák-e vagy sem.

Itt nyomatékosan le kell szögezni, hogy a nyúlállomány eltűnése nem a vadászok lelkén szárad. A tavaszi vadszámlálás adatai ugyanis még biztatóak voltak, az állomány viszont a tilalmi idő alatt tűnt el. Akkor, amikor nem vadásztak rá.

A hajdan világhírű észak-bácskai mezei nyúl állománya a haszonhajhász újdonsült nagybirtokosok áldozata lett, hiszen ez emberiség történelme folyamán soha ennyi vegyszer meg méreg nem lett szétszórva ezen a vidéken mint mostanában. Addig, amíg az illetékesek nem szereznek érvényt az általuk hozott törvényeknek, nem érdemes a mezei nyúl megóvásán még gondolkodni sem. Hiába nem vadászunk rá, hiába hozunk friss vért a területre, annyit nem tudunk pótolni, amennyi elpusztul a gátlástalanul használt mérgek hatására.

Vannak azonban olyan egyesületek, vadászközösségek, ahol a helyzet ugyan nem ideális, mégis elfogadható. Ezek az egyesületek csak annyiban különböznek a többitől, hogy részben földrajzi adottságaiknak, de leginkább a vezetőségük hozzáállásának köszönhetően megfelelő élőhelyet biztosítottak a vadnak. A csenderesekben egész éven át elegendő élelmet és vizet tudtak biztosítani a vadnak.

Ezekre a területekre nem szimbolikus számú, mesterségesen tenyésztett és drága pénzen vásárolt fácánt bocsátottak ki, hanem helyenként akár több ezer, saját tenyésztésű és nevelésű csibével gyarapították a természetes szaporulatot. Ezért most a jó gazda elégedettségével és nyugalmával mennek ki vasárnaponként vadászni. Emellett kellő szervezéssel még tetemes bevételt is elkönyvelhetnek az év végéig.

Ott, ahol nem így gazdálkodtak, hanem csak elvettek, és semmit sem adtak vissza a természetnek, ott a dicsőséges múlt feletti siránkozás és a vissza nem térő gazdag napok emlegetése honol.

magyarszo.com

Vadászat

Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt

Print Friendly, PDF & Email

Klaus Iohannis államfő kihirdette az új medveállomány kezeléséről szóló törvényt.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Klaus Iohannis államfő kihirdette kedden a romániai medveállomány kezeléséről szóló törvényt.

Ahogyan beszámoltunk róla, ezt a Bucsecs-hegységben történt tragédia nyomán összehívott rendkívüli ülésszak során, július 15-én szavazta meg a képviselőház. Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet 426 egyedre megelőzési vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát ír elő 2024-re és 2025-re az emberek elleni támadások és a medvék okozta károm megelőzése érdekében.

Fotó: Maszol

Ez azt jelenti, hogy újból engedélyezik a 2016-ban betiltott vadászatot a medvék túlszaporodásának kezelésére.

A tervezet kezdeményezője, Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta, a jogszabály a környezetvédelmi minisztérium megbízásából készített tanulmányra alapoz, amely szerint Romániában 7400 és 8500 közöttire tehető a barnamedvék száma.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A kedden kihirdetett törvény előírja, hogy a vadásztársulatoknak kilövéskor genetikai mintát kell venniük, az adott pontszámot meghaladó kapitális hímmedvék, valamint a bocsos anyamedvék nem lőhetők ki, és szigorú jelentéstevési kötelezettséget vezet be a kilövések pontos nyomonkövetésére.

Tánczos Barna a Maszol megkeresésére korábban hangsúlyozta, önmagában ez az intézkedés még nem oldja meg a medve-problémát, a környezetvédelmi minisztériumnak továbbra is feladata, hogy a villanypásztorok beszerzésére a finanszírozást elindítsa.

Forrás: Maszol

 

Tovább olvasom

Vadászat

Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére

Print Friendly, PDF & Email

Lőkészségfejlesztő napot szerveztek hivatásos vadászoknak a Magyalosi Lőterén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az OMVK Kiemelt programjaira beadott pályázat megvalósítására július 19-én került sor Ravazdon. A lőkészségfejlesztő napon, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Magyalosi Lőterén 37 hivatásos vadász jelent meg.

Fotó: OMVK

A regisztrációt követően Varga András, négyszeres Európa Bajnok és sokszoros magyar bajnok sportlövő, lőoktató tartott elméleti oktatást a jelenlévők részére. Az oktatáson a hivatásos vadászok mindennapi teendői során jellemző fegyverkezelési helyzetek, szituációk is bemutatásra kerültek, figyelemfelhívás célzattal a helyes viselkedésre, fegyverhasználatra.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A szükséges eszközök (fegyver, lőszer) felvételét követően a résztvevők, a kapott rotte-beosztások szerint jelentek meg az egyes korongvadász pályákon, ahol különböző színű és méretű, más és más vadfaj röpképét, mozgását imitáló korongra adtak le lövéseket, nem egy esetben nehezített körülmények között, megküzdve a terepi adottságokkal is.

Fotó: OMVK

A délután folyamán, a résztvevők futó disznóra történő kisgolyós lövésekkel mérhették fel lőtudásukat. A program ezen része változatos eredményekkel zárult, volt, akik kifejezetten jó köregységeket teljesítettek.

Hangulatát, szakmaiságát, megítélését tekintve, az egész rendezvény minden résztvevő megelégedése mellett zajlott.

 

Vadászüdvözlettel: Nagy Balázs hivatásos vadász alelnök – OMVK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újra mentes az ország a magas patogenitású madárinfluenzától

Print Friendly, PDF & Email

Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.

Fotó: NÉBIH

Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH hivatalosan is megerősítette weboldalán. A kedvező besorolás visszamenőleg, július 3-tól érvényes, tehát az ezt követően készült baromfitermékekre már vonatkozik. A mentességről dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatja a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. Fontos, hogy mentességünk visszanyerésével a harmadik országok felé történő szállítások nem automatikusan indulhatnak meg, hanem meg kell várni a visszajelzésüket. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érintettek.

A mentesség visszanyerése azonban nem jelenti azt, hogy lazítani lehetne a járványvédelmi fegyelmen. A vírus vadon élő madarakban hazánkban és a környező országokban jelen van, így a kórokozó bármikor újra bekerülhet a baromfiállományokba.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók mindent megtegyenek a megelőzés érdekében. A 3/2017-es, járványvédelmi minimum feltételeket előíró országos főállatorvosi határozat továbbra is érvényben van, az abban leírt feltételek teljesítése kötelező. Így például a baromfikat fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és alomanyagot szintén zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá vadon élő madarak.

A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom