Udvarhelyszéken több, az állatok által gyakran látogatott vadcsapás is található, így nem csoda, ha a rendőrségi statisztikák szerint idén negyvenkét vadat ütöttek el a közutakon. Az autóvezetők bírságot könnyen, kártérítést viszont annál nehezebben kaphatnak ilyen esetekben.

A hatóságok helyezhetnek ki figyelmeztető táblát. A vadászok szerint mindenhova tehetnének.

Főként őzek és szarvasok, de még medvék is áldozatául esnek annak, hogy a vadcsapások számos helyen keresztezik a közutakat – derült ki a rendőrségi statisztikából, melynek adatai még a hatósági szóvivőt is meglepték. Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense ugyanis jóval kevesebb esetre tippelt, ám mint az udvarhelyi rendőrségtől és a vidéki őrsök képviselőitől megtudta, idén Udvarhelyszéken összesen negyvenkét alkalommal ütöttek el állatot közúton. Székelyudvarhelyen mindössze két esetről van feljegyzése a hatóságnak, a többi vidéken történt.

Az esetek túlnyomó részében őzek váltak az autós közlekedés áldozataivá, de szarvasban, medvében, kutyákban és tehenekben is kárt tettek az autósok. Némely esetben megbírságolják a kár okozóját, ám háziállat elütése esetén rongálás címén eljárást is indíthatnak ellene, minek következtében akár börtönbüntetés is kiszabható – ismertette Gheorghe Filip.

A témában az egyik legfontosabb szempont a jelenség oka, azaz a hanyagság az út menti takarítás során – hangsúlyozta Jakab Attila, a Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület elnöke. Mint kifejtette, a probléma legfőbb magyarázata az, hogy az utak szélét sok helyen nem tisztítják meg a bozótosoktól, cserjésektől, amelyek az egyre inkább megmunkált mezőkkel ellentétben kitűnő búvóhelyet biztosítanak a vadaknak. Ezek a füves, bokros részek eltakarják az autósok elől a vadakat, de azok sem látnak ki az útra, így mire észreveszik egymást, már késő elkerülni az ütközést – vázolta a vadásztársulat vezetője.

Tapasztalatai szerint leggyakrabban a Küküllő mentén, az Udvarhely és Székelykeresztúr közti szakaszon, illetve Fenyéd, Máréfalva és a Cekend-tető körzetében történnek ilyen balesetek, de mindenütt érdemes résen lenni, ahol az út szélén dús a növényzet, az erdős részekről nem is beszélve – figyelmeztetett.

Medvék is veszélyben

Megerősítette, leggyakrabban őzek, szarvasok kerülnek az autók elé, ám idén négy medve elütéséről is hírt kaptak. A kisebb állatok balesete ritkán végződik szerencsésen, a nagyobb testű vadak azonban általában életben maradnak, és ha nem sérül a lábuk, el is menekülnek a helyszínről. Ez azonban még közel sem jelenti azt, hogy belső vérzések vagy más sérülések miatt nem pusztulnak el később – emlékeztetett Jakab. Hozzátette, ilyen baleset esetén a sofőrnek mindenképp a rendőrséghez kell fordulnia, hiszen ők igazolhatják, hogy mit ütött el – az később jól jön, ha az autótulajdonos kártérítést szeretne.

Both József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa arról számolt be, hogy Máréfalva és Fenyéd között gyakran járnak medvék, s így évente egy-két egyed baleset következtében pusztul el. Az ottani helyzetet bonyolítja, hogy az út által elválasztott terület két különböző vadásztársulathoz tartozik, így a tetemnek olykor nehezen kerül gazdája.

Jakab Attila elmondta, a vadásztársulat legfeljebb annyit tehet, hogy elszállítja a sérült vagy elhullt állatot – amennyiben a jószág még él, de már nem lehet rajta segíteni, vadhúsfeldolgozóba kerül. A vadászoknak kétszeresen rossz az ilyen típusú kár: nemcsak hogy az állat elvész, de az állam a kilövési keretből vonja le az elütött egyedeket, így kevesebbet vadászhatnak le.

Az állatok a párzási időszakban a legfigyelmetlenebbek, így ilyenkor a legnagyobb az esély arra, hogy betévednek az autók elé – tudtuk meg. Az őzekre ilyenformán júliusban, augusztusban, a szarvasokra pedig szeptember közepe táján kell leginkább odafigyelni. Télen kevesebb a vadbaleset: hóban a vadak elég jól láthatók, így ilyenkor ők is biztosabb, néptelenebb helyre húzódnak el – mondta el Jakab Attila.

Az állat az államé

Jakab Attila szerint a baleset során az állat okozta anyagi kár megtérítését az államtól kell megpróbálni igényelni, nem a vadásztársulattól, hiszen minden vad az állam tulajdonát képezi. Hozzátette, ők csakis mezőgazdasági kárt téríthetnek meg, abban az esetben, ha nem teljesítik a kilövési keretet. Erre az utóbbi három-öt évben mindössze kétszer volt példa, idén pedig egyáltalán nem. Ugyanígy nem az ő feladatuk, hogy vadcsapásra figyelmeztető táblákat helyezzenek ki az útra, ám szoktak helyszíneket javasolni az útügynek és a rendőrségnek.

szekelyhon.ro