Átadták a Kőhalmi Vadászati Múzeumot a Soproni Parkerdőben, a Károly-kilátónál, amely Kőhalmy Tamás erdőmérnök, vadbiológus professzor hagyatékán kívül a parkerdő természeti értékeivel és vadgazdálkodásával ismerteti meg a látogatókat.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke avatóbeszédében hangsúlyozta, hogy az épület célja egybeesik a kormány azon szándékával, hogy a természet, az erdő normalitása egyre inkább hasson a társadalomra. Ezért támogatják „soha nem látott mértékben” a turizmust, ezért alkották meg Európa legprofesszionálisabb vadászati törvényét és ezért szorgalmazzák, hogy a hazai vizeken ne a halászat, hanem a horgászat legyen a mérvadó – fűzte hozzá.
A politikus emlékeztetett arra: a cél, hogy az emberek kimenjenek a természetbe, ezt szolgálja az is, hogy 2021-ben Magyarország vadászati világkiállítást rendez, ahol nemcsak a magyar vadászati kultúrát mutatják be, hanem az ahhoz köthető világot is, így lesz fogathajtó világbajnokság, vadászkutya kiállítás, solymászati és gasztronómiai bemutató is. Szintén a természet szeretetét szolgálja a kormány azon törekvése is, hogy minél több vadászati múzeum legyen az országban, ahol nemcsak a vadgazdálkodással és a vadászattal, hanem az adott terület értékeivel is megismerkedhetnek az emberek, főként a legkisebb generációk.
Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora Kőhalmy Tamás professzor életútját elevenítette fel, aki 1979 és 2001 között vezette az intézmény vadgazdálkodási intézetét, de nevéhez fűződik az első vadgazda-mérnöki szak beindítása Magyarországon és a vadgazdálkodási program kidolgozásában is nagy szerepet vállalt. Elmondta, hogy szaktudásának nemzetközi elismerését jelentette, hogy a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanácsnak 1987-től bejegyzett szakértője, 1991-től a magyar delegáció tagja és 1996-tól haláláig ugyanezen szervezet Európa-Ázsia Nagyvad Bizottságának alelnöke lett. Több hazai szakmai és tudományos testület tagjává és tisztségviselőjévé választották.
Jámbor László, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. (TAEG Zrt.) vezérigazgatója arról beszélt, hogy a múzeumnak helyet adó faszerkezetű épület alsó szintjén egy audiovizuális eszközökkel felszerelt, ötven férőhelyes tanterem található, ahol a parkerdőt mutatják be, az első szinten az erdő élővilágát, míg a legfelső emeleten a terület vadállományával és Kőhalmy Tamás hagyatékával ismerkedhetnek meg a látogatók.
A hagyaték között a professzor személyes bútorai, köztük egykori íróasztala és írógépe található, valamint trófeái, jegyzetei és szakkönyvei. A vezérigazgató elmondta, hogy a múzeum kialakítását százmillió forinttal támogatta a Földművelésügyi Minisztérium.
Ifjabb Kőhalmy Tamás festőművész köszönetét fejezte ki a múzeumért. Úgy fogalmazott, hogy méltó emlékezés ez édesapjára, mert minden olyan kezdeményezést támogatott, ami a természet megismertetésével foglalkozik. Az avató ünnepség végén a múzeumot Fazakas Zoltán Márton premontrei perjel megáldotta.
KŐHALMY TAMÁS(1936–2003) Sárosdon született. 1960-ban erdőmérnöki oklevelet szerzett a Soproni Erdőmérnöki Főiskolán. A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság vadászati osztályának vezetőjeként részt vett az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás előkészítésében. Doktori címének megszerzését követően 1976-ban elnyerte az Erdészeti és Faipari Egyetem Vadgazdálkodási Tanszékének tudományos főmunkatársi álláshelyét, majd 21 évig irányította a későbbi intézetet. Írásos anyagainak száma 289, amelyek között könyvek, könyvrészletek, értekezések, egyetemi jegyzetek, szakcikkek is szerepelnek. Írásos publikációiból 21 jelent meg idegen nyelven, főleg németül.
Munkájának elismeréseként többször kapott kitüntetést, köztük a Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Hubertus Kereszt arany fokozatát és a Nimród Emlékérmet.
(MTI)
Dr. Jámbor László vezérigazgató beszéde (TAEG Zrt.)
Prof. dr. Faragó Sándor rektor beszéde (Nyugat-magyarországi Egyetem)
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Feléjük menekült két őz, ez lett gyanús két szolgálaton kívüli rendőrnek Okány határában. A körzeti megbízott és a szolgálatparancsnok nem egy rendőrkapitányságon szolgál, de testvériesen megosztották a munkát, és az együttműködésük eredményes volt.
Ábra: Rendőrség
Orvvadászattal gyanúsítható férfit állítottak elő a rendőrök 2026. január 7-én kora délután Vésztőről. Az intézkedés előzménye az volt, hogy a Szeghalmi Rendőrkapitányság egyik körzeti megbízottja és a Sarkadi Rendőrkapitányság szolgálatparancsnoka Okány külterületén meglátottak két őzet, az állatok éppen feléjük menekültek. A testvérpár nem volt szolgálatban, de figyelték az űzött vadakat és feltűnt nekik, hogy az állatok mögött jött egy platós kocsi, a jármű mellett pedig gyalogolt egy ember és vele volt egy agár is. Ekkor azonban a gyalogos a kutyával az autóba szállt és elhagyták a területet.
Az egyik rendőr követte őket és Vésztőn, ahol megálltak, kérdőre vonta az eb gazdáját. Ő tagadta, hogy jogosulatlanul vadászott, de a másik rendőr a helyszínen maradt, és talált két elejtett vadat, egy őzsutát és egy őzbakot. Közben a vésztői rendőrőrs parancsnoka, illetve a sarkadi bűnügyi forrónyomos szolgálat is bekapcsolódott a történtek körülményeinek tisztázásába, és előállították az agár gazdáját. A Sarkadi Rendőrkapitányság a vésztői férfi ellen orvvadászat, valamint lopás kísérlet bűntettek megalapozott gyanúja miatt eljárást indított.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Aujeszky-betegség vírusának jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy somogyszobi tenyészsertés-állomány állatainál. A fertőzés jelenlétét a sertéstartó vállalkozás további kettő, szintén Somogy vármegyében működő telepén is azonosította a hatóság. Az érintett állományok esetében a hatósági intézkedések folyamatban vannak, a telepeken járványügyi zárlat került elrendelésre.
Fotó: NÉBIH
Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amelyre számos állatfaj (például szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska) fogékony, azonban elsősorban a sertéseket érinti. Fontos kiemelni, hogy a vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.
A Somogy vármegyei Somogyszobon található sertéstartó tenyésztelepen még 2025. decemberében jelentkeztek az első klinikai tünetek, amelyek fokozatosan növekvő malacelhullásban és vetélésekben nyilvánultak meg. Az Aujeszky-betegség jelenlétét a Nébih laboratóriumában december 31-én szerológiai, majd január 6-án PCR-vizsgálattal is megerősítették. A hatósági intézkedések már december 31-én megkezdődtek, többek között mintavétel történt a gazdaság további három, szintén Somogy vármegyében található sertéstelepén. A laboratóriumi eredmények két állomány – Somogyszob, Nagybaráti-puszta, valamint Böhönye, Terepezd-puszta – esetében igazolták a fertőzés jelenlétét.
Az érintett telepeken a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról szóló 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet előírásaival összhangban hatósági intézkedések elrendelésére került sor. A járványügyi nyomozás, többek között a fertőzés eredetének felderítése és a kontakttelepek vizsgálata, jelenleg is folyamatban van.
Magyarország 2015 óta az Európai Unió által elismerten mentes a betegségtől. A Bizottság (EU) 2020/689 rendeletének Aujeszky-betegségre vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi kitörés nem veszélyezteti az ország mentességi státuszát. Ugyanakkor a mentesség fenntartása érdekében a nemzeti és uniós jogszabályokban meghatározott intézkedések maradéktalan végrehajtása szükséges. Ennek megfelelően indokolt – többek között – a fertőzött állományok felszámolása, valamint az érintett telepek 2 km-es körzetében található, illetve azokkal járványügyi kapcsolatban álló sertéstartó gazdaságok állományainak vizsgálata.
Az Aujeszky-betegségről
Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amely elsősorban a sertéseket érinti. A betegség klinikai megjelenése az állatok életkorától függően eltérő. Fiatal malacok esetében lázas általános és idegrendszeri tünetek, valamint magas elhullási arány jellemző, míg idősebb sertésekben elsősorban légúti tünetek figyelhetőek meg. Vemhes kocák esetében magzatelhalás és vetélés előfordulhat. A fertőzésen átesett sertések rendszerint tartósan vírushordozók maradnak.
A vírusra a sertéseken kívül számos más állatfaj, például: szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska is fogékony. Esetükben a fertőzés rendszerint súlyos, erős viszketéssel és idegrendszeri tünetekkel jár és legtöbbször elhulláshoz vezet.
A vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye? Küldje el az info@agrojager.hu címre Agro Jager News Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján! marketing@agrojager.hu +36703309131
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Találkozzunk idén is a régió legnagyobb vadászati rendezvényén február 5-e és 8-a között! Keressen bennünket az A pavilonban, a 208J standon!
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet a szakkiállítás szakmai partnereként vesz részt az eseményen. Standunkon az érdeklődők tájékozódhatnak a Védegylet munkájáról, a szerveze által koordinált Erdei Szalonka Monitoring Programról, vadásztanfolyamunkról, illetve információkat kaphatnak aktuális – elsősorban a vadgazdálkodó szervezeteket érintő – kérdésekben.
Ajánljuk a látogatók figyelmébe a Nadler Herbert Trófeaszemlét is, amely 2022 óta a Védegylet szervezésében valósul meg. A mustrán az “A” pavilon központjában található kiállítótérben az előző vadászati év kiemelkedő trófeáit tekinthetik meg az érdeklődők, nagyvadfajonként 5-öt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye? Küldje el az info@agrojager.hu címre Agro Jager News Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján! marketing@agrojager.hu +36703309131
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
