Vadászat
Borboly: Ne legyen védett állat a medve
SZÉKELYFÖLD | A medvét törölni kell a védett állatok listájáról, mivel sok helyen, így a Székelyföldön is túlszaporodott, emiatt pedig kárt tesz a termésben és veszélyes az emberre is – vélekedik Borboly Csaba.
Hargita megye tanácsának elnöke részt vett a hétvégén Erdőszentgyörgyön megrendezett Székelyföldi Vadásznapokon, ahol kifejtette a medvékkel kapcsolatos nézeteit. Amelyek egyébként nem jelentenek újdonságot, Borboly már régebbről nem híve a feltétlen medvevédelemnek, mivel a Székelyföldön meglehetősen sok medveincidens történik.
„De a medve nem játék!” – írja honlapján Borboly Csaba. Túlszaporulat van, a medvelétszámot pedig mind a hatóságok, mind pedig az állatvédők „elhazudják”. Mint írja, a hivatalos számok szerint jelenleg 6,5 ezer medve él Románia területén.
- „Ezekből évente 1,5 ezer hagy hátra utódot, a bocsokból megmarad kb. betegségeket és minden egyéb bajt leszámítva 0,8 ezer. Ezek közül is a nőstények már a negyedik évükben képesek az utódnemzésre, és mindemellett évi (legjobb esetben) félezer kilövésére van kvóta. Számoljunk! Aki matematikus, az ki tudja számolni, hogy négyévente DUPLÁZÓDIK a medvepopuláció. EZ A BAJ!!! Ez a természet könyörtelen rendje! És persze átlagosan két boccsal számolva, pedig ma már kevés az az anyamedve aki nem hármat bocsozik. Akkor?”.
A tanácselnök szerint a vadásztársaságoknak össze kellene fogniuk ez ügyben.
- „Uraim, itt az ideje! Ne higgyenek annak a politikusnak aki azt mondja, hogy a dolgaikat megoldja, mert látják – NEM OLDOTTÁK MEG, sőt a 407-es vadászati törvény múlt év nyarán úgy lett módosítva, hogy az „állami” vadásztársaság sokaktól visszaveheti a területeket, de nem beszélünk arról, hogy emberi életről nem szól a mai napig ez a törvény! Vagy hogy a kártalanításról szóló kormányhatározat továbbra is a világon a legrosszabb és legembertelenebb, de ezért se történtek érdemi lépések mindeddig!”
Igenis szükség van a kilövési kvótákra, mivel medveügyben önbíráskodás zajlik, vagyis az emberek méreggel, fagyállóval, karbiddal megölik a problémás medvéket – írja Borboly. Méltánytalannak tartja, hogy medvevédelemre akár százmillió eurót is össze tud gyűjteni az állam és a természetvédők, ám az éves kártalanításra csak legfeljebb kétszázezer euró jut az EU-pénzekből.
- „Rakják össze:
Hol az igazság?
Kell-e kilövési kvóta, DE AZONNAL?
Kell-e hegytetőn való vadállatetésre EU-s normatív támogatás?
Fel kell-e számolni a vadászegyesületeket?
Összefogásra van-e szükség megyénkben, de akár egész Székelyföld szintjén?
A hétvégi vadásztalálkozón egyébként megkóstolta azt a szalámit, amely a nemrég Gyergyóban kilőtt medvéből készült. A medvét augusztus végén lőtték le, miután rátámadt egy gazdára, aki megpróbálta kihajtani az állatot a kukoricásából.
foter.ro
„Hogy miért hülyeség, hogy teljes tiltásokat akarnak bevezetni? Vadászok többen is elmondták ma, hogy ott, ahol a vadászatot betiltották a vadak eltűntek! Kipusztultak! Fajdakakas stb.! Vagy akár a rezervátumok területén betiltott vadásztársulási tevékenység az állatállomány eltűnéséhez vezetett. Gondolkodjunk!”
ARANYKÖPÉS: Pár éve természetjárók boltjában dolgoztam, ahol medvesprét is árultunk (medveriasztó paprikasprét). Bejött egy nő a két gyerekével és vett egy flakonnal, merthogy indultak kempingezni. Már majdnem kiment, amikor eszébe jutott valami és visszajött megkérdezni, hogy ezzel ugye a gyerekeket kell befújni tetőtől talpig…
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.
Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.

Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.
Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.
További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.
Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.
A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.
A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.
Forrás: Wild und Hund
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója

Fotó: Ökoturisztikai Központ Gemenc
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE


