Foglalkozni kell a medvetámadások túlélőinek maradandó testi-lelki sérüléseivel – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a LIFE programot értékelő beszédében Svédországban, a Régiók Bizottsága (RéB) Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy (ENVE) szakbizottságának ülésén, A LIFE program félidős értékelése című dokumentumról szóló vitán.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke

Feltette a kérdést, hogy vajon mi a hatásuk a konferenciáknak, szemináriumoknak, szórólapoknak, mert szerinte inkább konkrét lépésekre lenne szükség.

– Az Európai Unió a LIFE programon keresztül eddig 2143 millió euró támogatást biztosított környezet- és természetvédelmi projektek számára. Hatalmas összegekről beszélünk, amelyek érdemi felhasználása körül sok a kérdőjel. Eddig Románia 43 projektben vett részt a LIFE programon keresztül, amely a különböző vadállatfajok eredeti élőhelyének fenntartását célozta meg. Figyelembe véve a medvék körül kialakult jelenlegi helyzetet, joggal vetődik fel a kérdés, mennyire voltak eredményesek ezek a projektek.

Az állat- és környezetvédő szervezetek hatalmas összegeket költenek el konferenciák és szemináriumok megszervezésére, plakátok és szórólapok szerkesztésére és szétosztására, amelyeknek érdemben semmilyen érezhető és mérhető hatásuk nincs.

A támogatások kiutalása esetében azokra a projektekre kell fókuszálni, amelyek mérhető célokat fogalmaznak meg. Véget kell vetni a „kirakat-projektek” támogatásának, és olyanokat kell előnyben részesíteni, amelyeknek közük van a valósághoz, és konkrét eredményeket tudnak felmutatni. Nem csupán a környezetvédelem és biodiverzitás megőrzését célzó projekteket kell támogatni, hanem figyelembe kell venni a jelenlegi helyzetet és ennek függvényében olyan konkrét intézkedéseket támogatni, amelyek célja a vadállatok eredeti élőhelyükön való megtartása, különösképpen a hegyvidéki területeken.

Továbbá olyan lépésekre van szükség, amelyek konszenzust teremtenek az állat- és természetvédő szervezetek és a vadászegyesületek, az ott élő lakosság, a gazdálkodó emberek, az erdőtulajdonosok és a természetjárók között.

Nagyon nincs rendben, hogy egy medvetámadás esetében nincs egyetértés arra vonatkozóan, hogy milyen megelőző intézkedéseket hozzunk. Párbeszéd, konszenzus, érdemi intézkedés – ezt a három dolgot kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk cselekedni! – véli a Hargita megyei elöljáró, aki kifejezte reményét, hogy a RéB jelentése nyomán az Európai Bizottság is foglalkozni fog a kérdéssel.

Elmondta azt is, hogy Hargita Megye Tanácsa a LIFE programhoz három pályázatot nyújtott be, de egyik sem nyert, azaz nem adtak zöld utat a Hargita megyei elképzeléseknek. Az első a nagyvadak ökológiai folyosóinak kialakítását célozta a Gyergyói-medencében, a második a hód–ember-viszony tanulmányozásáról szólt, a harmadik pedig a LIFE – WEST (Waste Energy Sinergy Treatment) című projekt volt.

* * *

TÖMÖR EGY OLDAL! Érdemes elolvasni, hogy miről is van szó a medvekérdésben, megyénk egyik kistérségében! Ami itt van, valószínű máshol is hasonló a helyzet! Köszönet a társaságnak! Tanulságos! (Borboly Csaba)

Tisztelt Borboly Csaba Elnök Úr!

A környezet és a biodiverzitás védelme mindig fontos szerepet játszott és játszik most is a vadásztársulatok életében. Sajnos mostanában a túlzott médiafélrevezetés és tömeghisztéria miatt gyilkosként kezelnek minket, holott mi vagyunk azok, akik ténylegesen teszünk is valamit a környezetért és az állatpopuláció fennmaradásáért.

Jelenleg egy 110 000 hektáros vadászterületen gazdálkodunk, ami azt jelenti, hogy a saját költségvetésünkből próbáljuk fenntartani az egyensúlyt az állam védett és nem védett vadállatai között. 2016-ban a Környezetvédelmi Ügynökség felmérései szerint a mi területünkön 289 medve található. A terület optimális medvepopuláció-száma 28!

Száztíz éve működő társulatunknál egy olyan rendszert dolgoztunk ki, amelyben minden tagunk kiveszi a részét. Tizenhárom vadőr és két halőr napi szinten minimálbérért dolgozik, valamint 365 önkéntes vadász és 1118 horgász is tevékenykedik a területen (takarmányozás, sózók, etetők, lesek készítése, haltelepítés, szemétszedési akciók, Natura 2000-es és környezetvédelmi területek kezelése…) Szoros kapcsolatban állunk a környező polgármesteri hivatalokkal és a helyi rendőrségekkel is.

Konkrét javaslatom a Life Program teljes átalakítása:

• A programra szánt pályázati pénzeket a helyi nonprofit egyesületek (vadásztársulatok, közbirtokosságok, erdő- és legelőtulajdonosok) partnerségben a megyei tanácsokkal kapják meg;
• Helyi szakemberek bevonása a projektekbe (vadgazdálkodási, mezőgazdasági és erdészeti személyzet, állatorvosok), ezáltal több munkahely létesülne a helyi közösségek számára;
• Azok a nonprofit egyesületek, amelyek eddig részt vettek a Life programban nem mutattak fel semmi érdemlegeset, a mi területeinken nem voltak terepen, még a medve élőhelyét sem ismerik, nemhogy megvédjék azokat. Attól, hogy GPS-eket szerelnek egy-két medvére és közel 100 km távolságból monitorizálják őket, a medveprobléma és az élőhelyfenntartás nincs megoldva;
• Nem lehet élőhelyet védeni fűtött irodákból, a sok laptop, plakát, golyóstoll, projektor és rengeteg menedzser kifizetése helyett inkább a területek reális megvédésére kellene fordítani a pénzt (vadföldek létrehozása minél közelebb a medve élőhelyéhez, a medvék kiszorítása a lakott területekről elriasztással, több takarmány beszerzése, monitorizálás kamerák felszerelésével – ezáltal kapnánk egy reális képet a vadállományról);
• A medveproblémát legkésőbb tavaszig mindenképpen meg kell oldani, mielőtt még nagyobb károk keletkeznek. Az emberi élet a legfontosabb, és valakinek a felelősséget vállalnia kell! Országos szinten a vadászok évi 400 egyedet vettek ki a vadállományból, ha ezt a folyamatot meggátolják, akkor számolni kell évi 400 medvét pluszba a meglévő állományhoz (ehhez még nincs hozzáadva az évi szaporulat), ami katasztrofális következményekhez vezet úgy az ember, mint az állatvilág számára;
• Ha a vadászat nem megoldás a túlszaporulat megfékezésére és csökkentésére, akkor szükség lesz az áttelepítésre;
• Ha az EU területalapú támogatást biztosít azoknak a tulajdonosoknak, akiknek a területein haris (Crex Crex) él, akkor kapjanak támogatást azok a tulajdonosok is, akinek a területein medve van. Ha a tulajdonosok erre támogatást kapnának, akkor jobban védenék a medve élőhelyét;
• A Környezetvédemi Minisztérium promoválta a SUAS (Serviciul de Ugenta a Animalelor Salbatice) megalakulását. A vadásztársulatok már rendelkeznek teljesen felszerelt irodával, terepjárókkal, ismerik a területet, nem kell egy teljesen új rendszert felépíteni, hanem a meglévőt kellene felkarolni. A helyi csendőrség és a helyi állatorvosok közreműködésével megoldódna a sürgősségi vadállatvédelem problémája is. Az államnak maradna tőkéje a vadkárok kifizetésére;
• Fontos lenne egy EU által támogatott medvemenhely kialakítása.

Jelenleg is tárgyalásokat folytatunk a Hargita megyei polgármesteri hivatalokkal, vadásztársulatokkal és állatorvosokkal. Reményeim szerint ki tudunk alakítani egy olyan megyie szintű rendszert, amely gyorsan és hatékonyan tudná kezelni a helyi problémákat. Javasolnám, hogy a Life Program keretén belül Hargita megyében próbáljuk ki ezt a rendszert. Ha beválik és működik, akkor be lehetne vezetni országszinten is.

Tisztelettel

Marmureanu-Biró Leonard
igazgató