Fotó: OMVK

Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer

A 2017-ben létrehozott Országos Vadgazdálkodási Alap, amely révén a Vadászkamara összességében több mint 3 milliárd forint támogatást biztosított a vadgazdákodási ágazatnak, az évek során kisebb-nagyobb módosításokon esett át. Mostanra azonban megértek a koncepcionális változások is: az országos pályázati alap helyett az erre elkülönített forrásokat a vármegyei területi szervezetek kezelhetik a következő pályázati évtől. A Vadgazdálkodási Alapot a Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer váltja, amelyből a korábbi vadgazdálkodási célokon kívül a hivatásos vadászokat támogató programok is megvalósulhatnak.

Dr. Jámbor László, a kamara elnöke kifejtette: az új rendszerben a vadászatra jogosultak vármegyei száma jelentené a vármegyei pénzügyi keret alapját, vármegyénként történne a pályáztatás. A korábbi statisztikák alapján csak három vármegye jogosultjai pályáznának kisebb összegű forrásra, mint eddig. Ezt a későbbi tapasztalatok – a forrást meghaladó igények – tükrében akár orvosolni is lehet majd. Az elnök ezzel együtt kiemelte: a Területi Szervezetek felelőssége immár nagyobb lesz, hisz a vármegyei forrás felosztásáról, célokról az Elnökség által megalkotandó szabályzat adta keretrendszeren belül, de a jövőben önállóan döntenek. A pályázati rendszer átalakítását elsöprő többséggel támogatták a küldöttek. A változásokról részletesen itt olvasható tájékoztatás.

Feladatarányos finanszírozás

A nyúlsíró sípot a fényképre kattintva lehet elérni!

Változott a kamara bevételeinek a központ és a vármegyei Területi Szervezetek közötti megosztását szabályozó feladatarányos finanszírozás rendszere is. Dr. Jámbor László emlékeztetett: a három fő bevételi forrás – a vadászjegyek és a külföldiek vadászati engedélyeinek díja, illetve a tagdíj összegén a folyó vadászati évre nem változtatott az erre 2023 decemberében jogszabályban feljogosított érdekképviselet. A konkrét, befolyó bevételek érdemi változására így nem kell számítani 2024-hez képest. Ily módon a kamara ezekben az esztendőkben összesen mintegy évi 2,95 milliárd forintból gazdálkodhat.

Az újonnan kialakított, és az Elnökség által korábban jóváhagyott finanszírozási struktúrában a tagdíj a továbbiakban is 100%-ban a területi szervezeteknél marad, míg a vadászati engedélyek teljes bevétele a központhoz kerül. Utóbbi oka, hogy az engedélyek a vadászati turizmustól függenek, és potenciálisan kiszámíthatatlanabbak, a központ pedig jobban le tudja reagálni az évközben kiegyenlítetlen módon érkező bevételeket.

Ami változott, az a vadászjegyekből befolyó díjak elosztása. Korábban ez sávos alapon történt, a vadászok száma alapján, ami azonban anomáliákhoz vezetett: amennyiben egy vármegye vadászlétszáma csak minimálisan lépte át a sávhatárt akár felfelé, akár lefelé, jóval több vagy éppen jóval kevesebb finanszírozást kapott, mint más, az adott kategóriába tartozó Területi Szervezetek. Ennek kiküszöbölésére a jövőben minden szervezet 45 millió forintot tarthat meg a vadászjegybevételből, mint működési hozzájárulást, a fennmaradó részből pedig vadászonként 6000 (a Főváros és Pest vármegyei szervezet esetében 3500) forintot.

Ily módon a feladatarányos finanszírozás jóval egyszerűbb, átláthatóbb és igazságosabb lesz, ugyanakkor minden Területi Szervezet több bevételhez jut, mint eddig. Összesen mintegy 170 millió forinttal több forrás oszlik el közöttük, mint tavaly.

Ami a központ költségvetését illeti, a források – a működési költségeken túl – továbbra is az Alapszabályban meghatározott célokat szolgálják. Ezek közül külön is érdemes kiemelni a vadgazdálkodás támogatását – immár a Vadgazdálkodási Alapot váltó Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer keretében –, valamint a Kiemelt Kamarai Célok finanszírozását („Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési program, vadgazdálkodási kutatások, Országos Vadásznap és a hivatásos vadászok munkafeltételeinek, helyzetének javítása).

Fotó: OMVK

Egyebek

Több ponton változott a szervezet Alapszabálya, a vonatkozó napirendi pont előterjesztője dr. Kovács Sándor sportvadász alelnök volt, aki a szavazást is lebonyolította. A módosítások jelentős része a pályázati rendszer átalakításával függött össze. Emellett a jövőre esedékes tisztújításhoz, a küldöttközgyűlésekhez, a jegyzőkönyvvezetéshez, a küldötti mandátumokhoz kapcsoló pontosításokról is döntés született.

A 2026-os küldöttközgyűlésen tisztújításra is sor kerül. Ennek előkészítése el is kezdődött. Miként dr. Jámbor László emlékeztetett, már a két megelőző tisztújítás alkalmával is egy évvel korábban megválasztották a Jelölőbizottságot, hogy a jelölésre valódi idő álljon rendelkezésre. A testület elnökének Szalai Árpádot, a kamara Komárom-Esztergom vármegyei Területi Szervezetének elnökét, míg tagjainak Hrabovszki Jánost, a Békés, illetve Polónyi Györgyöt, a Heves vármegyei területi szervezet elnökét választották meg.

A küldöttek a fentieken túl elfogadták a szervezet központjának 2024-es tevékenységéről, illetve gazdálkodásáról szóló beszámolót, valamint a 2025-ös költségvetést is.

Az „egyebek” napirendi pont keretében Bajdik Péter főtitkár a többi között a szervezet országos eseményeiről tájékoztatott: a Hivatásos Vadászok Országos Szakmai Versenyéről, amelyet idén Csongrád-Csanád vármegyében, Ópusztaszeren rendeznek június 18-19-én, az Országos Vadásznapról, amelyet október 17-19-én tartanak a Győr-Moson-Sopron vármegyei Göbös-majorban, valamint az idei – nemzetközi – vizsla Főversenyről, amelyre Vásárosnaményban kerül sor október 17-19-én.

Az ülés zárásaként dr. Jámbor László megköszönte a küldöttek munkáját, amelyet a jövőre záruló választási ciklus alatt végeztek. Az idén esedékes vármegyei tisztújítások kapcsán kérte: az egyes pozíciókra történő jelölések, illetve a választások során a szokottnál is jobban tartsák szem előtt a szakmai felkészültséget, az agilitást, lévén a következő évek – már csak a vármegyei szinten működő pályázati rendszer miatt is – feltétlenül rátermett és proaktív hozzáállást követelnek majd meg az érdekképviselettől.

A vadászkamara küldöttközgyűléseinek összes anyaga évekre visszamenőleg elérhető honlapunkon ide kattintva.

Forrás: OMVK

A miniszter közölte, a Szlovák Állami Természetvédelem hétfőn benyújtotta a 350 egyedet érintő tervezett kilövés indoklását. Hozzátette, hogy szerdán a kormány elé terjesztik a medvék által érintett járásokban a rendkívüli helyzet kihirdetésére vonatkozó javaslatot, amely lehetővé tenné az egyszerűsített kilövést.

A miniszter szerint minél több a medve, annál gyakoribbak a találkozások az emberrel, illetve az okozott károk is nagyobbak. „Meggyőződésem, hogy ahogy Romániában bevezették, úgy Szlovákiában is hamarosan bevezetjük a megelőző kilövési kvótát” – mondta. Hangsúlyozta, hogy a medveállomány szabályozása átfogó és megelőző jellegű lesz, ahogyan korábban is. Hozzátette, egyeztetett a román környezetvédelmi miniszterrel, akivel tapasztalatokat cseréltek.

Minden valószínűség szerint barnamedve támadott meg egy férfit a Poľana alatt, a Detvához tartozó Zapriechody városrész közelében vasárnap. A férfi halálát súlyos fejsérülés okozta, amelyet a jelek szerint medvetámadás során szenvedett el. Biztonsági okokból a tűzoltókat fegyveres rendőrök kísérték az éjszakai kutatás során.

Forrás: Parameter