Vadászat
A vadászatnak szigorú szabályai vannak a balesetek elkerülésének érdekében
Az autóbalesetek gyakoribbak, mint amikor valaki vadászat közben szenved sérülést. Hosszú hónapok, évek telnek el fegyverhasználat miatt vagy közben bekövetkezett tragédia nélkül, amíg az utakon naponta történnek szomorú dolgok. Ám tény: voltak, vannak és lesznek is vadászbalesetek.
A vadászat veszélyes foglalkozás és sport, emiatt (is) szigorú etikája van. Tény, hogy előfordulnak vadászbalesetek, azonban szerencsére nem gyakran (Illusztráció: Shutterstock)
Azonban a vadászok nem mészárosok, nem felelőtlen, következetlen emberek, mint amilyennek sokan kikiáltják őket. Hasonló negatív jelzőkből, amelyekkel sokan a hivatásos és a sportvadászokat illették, nem volt hiány a közelmúltban, miután a Bakonyban elhunyt egy olasz vendégvadász. A (meg nem erősített) hírek szerint a társa nem tudta, mire lő a ködös időben. A lövedék pedig nem vadat, hanem embert talált el, aki a helyszínen elhunyt. Idén nem ez volt az első vadászat közben bekövetkezett baleset: több hónapja a Pilisben is történt, ám az szerencsére nem volt halálos kimenetelű.
A korábbi években Zalában is volt példa hasonlókra, köztük a nagy port kavart 2007-es bocskai esetre, amelynek során egy német vadász hunyt el. A szakértői vizsgálat szerint egy tócsáról pattant fel a gurulatot kapott lövedék.
Ha a számokat nézzük: idén hozzávetőlegesen hatvanezer vadászjegyet adtak ki magyaroknak, külföldieknek pedig harminc-harmincötezret. Mindebből kétszer fordult elő baleset: egy halálos és egy sérüléssel járó. Hogy mindenki alkalmas-e arra, hogy fegyver legyen a kezében, nos, ezt lehetne vitatni. Azonban a hivatásos vadászok négyévente pszichológiai, alkalmassági vizsgálaton vesznek részt, a sportvadászok pedig az első fegyverhez jutás előtt. Ezeken elvileg kiszűrhetőek az alkalmatlanok.
Elmondható, hogy ritkán történnek vadászbalesetek, de ennek ellenére az interneten kommenthadjárat indul egy-egy után. A bakonyi eset kapcsán csak úgy áradt az ítéletcunami a neten. Rengetegen követelték a vadászat betiltását, gyilkosoknak, ostoba embereknek titulálták a vadászokat. Sokan nem csak bíróként nyilvánultak meg, s nem pusztán ítéletet hoztak. Rekonstruálták is „agyban” a balesetet, ami egyesek szerint azért következett be, mert „ezek a vadászok össze-vissza lövöldöznek”.
Hopp Tamás
Pedig a vadászatnak szigorú szabályrendszere, etikája van. Erről is beszélt Hopp Tamás, az Veszprém Megyei Vadászkamara megyei vadgazdálkodási és vadvédelmi bizottságának elnöke, aki maga is fél évszázada vadászik. Sok mindent látott már…
– Természetesen történnek vadászbalesetek, ám szerencsére ritkán – mondta Hopp Tamás. – Sokszor évek is eltelnek anélkül, hogy előfordulna. Szabályok, szigorítások, előírások vannak, épp a biztonság érdekében. Viszont ezeket be kell(ene) tartani. A legfontosabb, legalapvetőbb tudnivaló, hogy egy mozgó, fekete folt még nem vad. Bizonytalanul nem szabad lőni. Csak arra, amiről pontosan tudom, micsoda.
Nem is csak az azonosítatlan célpont esetén lehet probléma. Egy árok átugrása közben is elsülhet a puska. Pontosabban, elsülhetne, mert ennek elkerülésére is van instrukció. Ki kell üríteni a fegyvert, ha nehéz terepre ér a vadász. Úgy szabad csak átlépnie a gödröt. A magaslesre fel- és arról lemászni szintén üres puskával kell. És még sorolhatnánk…
Akár egyéni, akár társas vadászatról van szó, mindkettő veszélyes üzemnek számít. Mivel mindkét esetben fegyvert használnak emberek, ami pedig – a mondás szerint is – „visszafelé” is elsülhet. Hiába előrelátó és szabálykövető a vadász.
Társas vadászaton például természetes és evidens, hogy negyven-ötven ember kezében is puska van. Ez pedig a rutinos vadászatvezetők vállára is komoly terhet ró. Mondták már néhányan, alig várják, hogy baleset, sérülés nélkül érjen véget a nap egy-egy nagyobb társas vadászat után. Mert ugye nem biztos, hogy mindenki körültekintő…
– A lőállásban szabad csak megtölteni a puskát a társas hajtóvadászatoknál. Vannak tilos lőirányok, ahol a vadásztárs áll és még folytathatnánk. A fácánvadászatnál 45 fok alatt nem szabad lőni a madárra, a vonalon, ahol a társak állnak, tilos áthúzni – csak felemelve – a fegyvert. A gyülekezőhelyre is csak üres puskával szabad menni. Ki kell venni a töltényt, nyitva kell hagyni a fegyvert. Látszódnia is kell a fegyveren, hogy üres.
Egyébként pedig, tévedés azt hinni, hogy a társas vadászatok esetén több a baleset – állította Hopp Tamás. – A megtörtént esetek nagy része az egyéniek során következett be, s jobbára vaddisznó-elejtéseknél. Vélhetően azért ezeknél, mert egy szarvasbikát el kell bírálni, meg kell nézni az agancsát, a tehén és a borjú esetében szintén meg kell határozni a paramétereket. A vaddisznó viszont mérleges nélkül lőhető. Bármekkora, bármilyen nemű.
A szakember szerint a kapzsiság, a figyelmetlenség, a mohóság és a kapkodás miatt következhet be leginkább baleset.
Jómaga is látott félszáz éves erdész-, vadászpályafutása alatt hasonlókat. Évtizedekkel ezelőtt véletlenül lőtte meg az egyik vadász a másikat. Elhagyta a leállított vadász a helyét és így már veszélyeztette a szomszédját. A felelőtlenség következménye meg egy súlyos sérülés lett.
Volt, ami azért történt – mint Hopp Tamás elmesélte -, mert a vadász ideges volt, hogy egész nap nem lőtt egy disznót sem. Végül pedig a sűrűben mozgó foltra lőtt, aki egy ember volt.
– Rengeteg vadászatot vezettem – így a vadgazdálkodási és vadvédelmi bizottság elnöke. – Elsőként, az eligazításkor mindig a már említett dologra hívom fel a résztvevők figyelmét. A mozgó fekete folt még nem biztos, hogy vad. Ha nem ismerjük fel teljes biztonsággal, mire célzunk, akkor nem lövünk. Nem utólag nézzük meg, mire sütöttük el a fegyvert.
No, de mi a helyzet borús időben, szürkületben, gyér fényben? Hiába van sasszeme sok vadásznak, azért nem biztos, hogy a sötétben is csalhatatlanul látnak…
– Holdvilágban, cserkelés közben egy fekete pont tűnhet vadnak. Legalábbis, hiheti ezt a vadász. Úgy is, ha a pont két perc múlva megmozdul. Itt is csak az lehet döntő a lövés szempontjából, ha száz százalékosan tudja, disznóról van szó. Ami pedig a lesről történő vadászatot illeti: ha például leszáll a vadász a lesről, megy vissza a társa felé, lámpával jelezve s fütyörészve kell társának tudatára adni mindezt. Bár van, hogy a lámpa lemerül, akkor viszont a hangját kell hallatnia. Amennyiben két ember megy ki vadászni, s később mindketten más irányba indulnak, előtte meg kell beszélni, hol s mikor találkoznak majd – összegezte Hopp Tamás.
Ami az alkoholos befolyásoltságot illeti – ugyanis voltak, akik eleve ittasnak, masszív „tintásnak” titulálták a vadászbalesetek kapcsán a vadászokat – Hopp Tamás azt mondta: a vadászok döntő többsége vadászat után iszik meg jólesően egy kis áldomást. Akik viszont előtte isznak „célzóvizet”, azok lehetnek emiatt kábultak, akárcsak, ha autóba ül valaki egy-egy pohár szeszesital elfogyasztása után…
– Nagyon ritkán gellert kaphat a golyó – folytatta. – A lövedék visszapattanhat a fáról, kőről, így okozhat sérülést a szomszédnak. Volt ilyen is, tény. De a valószínűsége elenyésző. A már említett dolgok a gyakoribbak. A vadászemberek – és ide az orvvadászok természetesen nem tartoznak – alapvetően törvénytisztelőek, szabálykövetőek. A legfontosabb a szabályok betartása. A balesetek döntő többségét valamilyen előírás be nem tartása okozta. Utólag pedig kár már magyarázni bármivel.
duol.hu | forestpress.hu
Vadászat
Célkeresztben az orvvadászat
A Rendőrmúzeum 2024-ben egy vadászat, orvvadászat témájú roll-up kiállítást szervezett
A Készenléti Rendőrség Rendőrmúzeumának kiállítása is része volt az október 26-án, Vásárosnaményban megrendezett Vadásznap és Trófeamustra rendezvénynek.
Fotó: Rendőrség
A Rendőrmúzeum 2024-ben egy vadászat, orvvadászat témájú roll-up kiállítást szervezett, melynek célja, a természet iránt érdeklődők részére betekintést nyújtani a vadászat világába, illetve különböző bűnügyek ismertetésével felhívni a figyelmet az orvvadászat jogellenességére és a vadászat veszélyeire. A kiállítás 2024 szeptemberében az Európai Unió vadászati főigazgatóinak informális ülése keretében debütált, melynek a Vásárosnaményban megtekinthető Hunor Vadászati és Természeti kiállítás adott otthont.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
A kiállítás 2024. október 26-án, a megyei Vadásznap és Trófeamustra rendezvény keretében nyílt meg a nagyközönség előtt. Ezen a napon az érdeklődők a múzeum könyvtárának vadászati tematikájú könyveibe is belelapozhattak, továbbá a vitrinekben – orvvadász bűncselekmények elkövetésénél használt, a rendőrség által lefoglalt – házi készítésű, átalakított fegyvereket is megtekinthették. Látható volt egy olyan különleges szarvasagancs is, amibe szinte „belenőtt” egy dróthuzal, ezzel jól szemléltetve a hurkolás pusztítását.
Fotó: Rendőrség
A tárlatot a Rendőrmúzeum vezetője, Kékiné Rozsnyai Éva nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy egy új típusú kiállítás megvalósítása volt a cél, amely a vadászati szakma és a vadászok számára is hasznos információkat nyújt, ugyanakkor a laikus látogatóknak is érdekes lehet. Emellett rávilágít arra, hogy a vadászat messze túlmutat a trófea megszerzésén, hiszen a törvények által szabályozott, fenntartható vadászat szerves része a vadgazdálkodásnak és a vadvédelemnek.
Fotó: Rendőrség
A vadászatra jogosult szervezetek – zömében vadásztársaságok – által végzett és az állami szervek által felügyelt vadászat segít megőrizni a fauna természeti egyensúlyát és biológiai sokféleségét, megelőzve egyes fajok túlszaporodását, vagy más fajok eltűnését. A délután folyamán a vadásznaphoz kötődően több nyilvános kerekasztal beszélgetésre is sor került, amelyen többek között a vadászati bűncselekményekről is szó esett.
Kreitz Zsuzsanna r. alezredes asszony a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Műveleti Szolgálat Bűnügyi Technikai Főosztály vezetője gyakorlati tapasztalatokkal látta el a hallgatóságot, az áldozattá vagy elkövetővé válás megelőzése érdekében.
Forrás: Rendőrség
Vadászat
Továbbképzést tartottak vármegyénk szakembereinek
A Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban került sor a Heves vármegye hivatásos vadászai kötelező éves továbbképzésére.
2024. október 28-án Hatvanban a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban került sor a Heves vármegye hivatásos vadászai kötelező éves továbbképzésére.
Fotó: OMVK
Szűcs Iván hivatásos vadász alelnök köszöntőjét követően Kovács István János tirkár ismertette a napi programot. Elsőként Dr. Kovács Imre a 310. Mátra-alja-Dél-hevesi Vadgazdálkodási Tájegység tájegységi fővadásza tartott előadást A vadkár térítési eljárás szabályai és gyakorlata címmel.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
Őt követte a Magyar Madártani Egyesülettől Deák Gábor, aki az új Kerecsen Life programot mutatta be, és ismertette a már lezárult Helikon Life program eredményeit. A harmadik előadásban a Kite Zrt. képviselője, Nagy Gábor mutatta be a Mavic 3 Thermal hőkamerás drónt és ismertette a használati lehetőségei a vadgazdálkodásban.
Fotó: OMVK
Az előadásokat követően Lakatos Anna igazgatóhelyettes és Kőmíves-Rab Barbara tárlatvezető kalauzolta körbe a hivatásos vadászokat a múzeumban. A program egy közös ebéddel zárult a hatvani Svéd Korona Étteremben.
Fotó: OMVK
Forrás: Kovács István János s.k. titkár – OMVK
Vadászat
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Ha léteznek szimbolikus helyszínei a magyarságnak, akkor ebből egyet bizonyosan megtalálhatunk az Ormánságban, amely a Dráva folyó bal partján, a honfoglalás óta magyarlakta terület. Reformátusok, kálvinisták lakják-e tájat. 45 település tartozik ide és úgy tartja a mondás: „Addig tart az Ormánság határa, ameddig a bikla* ér!” – s mintha ezt a szarvas is tudná, hiszen napjainkban, ha feltűnik egy-egy gímbika egy-egy trófeamustrán, arról a helyiek bizonyosan megmondják: No! Ez innen származik! Ezen a tájon rendezte meg, a 2024-ben terítékre került gímbikák trófeáiból, a Mészáros Kálmán és Hohmann Endre által vezetett három vadásztársaság közös trófeaszemléjét október 27-én, Szaporcán, az Ős-Dráva Látogatóközpontban, amelyet Agyaki Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke, az OMVK alenöke nyitott meg.
A vendégeket Hohmann Endre vadászmester (balról) és Mészáros Kálmán elnök fogadta. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Az Ormánságnak, avagy ahogy még a régi öregek ma is mondják, az Ormányságnak, meghatározója volt a Dráva-folyó, azonban az ártéri gazdálkodást, amely oly jellemző volt a magyarságunkra, nemcsak itt, hanem az ország megannyi pontján ma már nyomokban sem találjuk meg. A XVIII. században második felétől megindult folyószabályozás és ármentesítés, ami fokozatosan átrajzolta a vizes területekből kiemelkedő dombokra, az ú.n. “ormákra” települt tájat.
A megnyitón a Baranya Vadászkürt Együttes játszott. Videó: Agro Jager
Az 1767. évi úrbérrendezés új helyzetet teremtett a gazdálkodásban a jobbágyok úrbéres földjének és a földesurak kezelésében lévő majorsági birtokoknak a szétválasztásával, a jobbágyi jogok és kötelezettségek rögzítésével. Ennek alapján az országot, így az Ormánságot is, megroppantották a Habsburgok adói és az Ormánságban az évszázados hagyományokkal rendelkező ártéri gazdálkodás fokozatosan hanyatlásnak indult.
Aki korán kelt október 27-én Szaporcán, a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutatóközpontjában, azt ilyen csodák várták. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A víz lassan, lassan fogyni kezdett és mára ott sincs, ahol mindig is volt, ahol mindig is megtalálta a vizet a vad. Az egymást követő forró, aszályos nyarak azt hozták el az Ormánságba, hogy 250 évvel az ártéri gazdálkodás hanyatlását követően, itatni kellett a szarvast – tette hozzá Hohmann Endre, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság vadászmestere. Rámutatott, hogy az okot a múltban kell keresni, de a megértésen túl sok lehetőségünk, megváltoztatni a korábbi döntéseket, nincs.
Jóbarátok, jószomszédok érkeznek. Az Ormánságban összetartanak az emberek, összetartanak a vadásztársaságok. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Nem elégséges azonban vizet vinni az itatóba, mert az ma-holnap elfogy és ha mi nem fogunk vizet vinni, ha mi nem itatjuk a szarvast, akkor mégis ki fogja? – tette fel a kérdést az Agro Jager Newsnak Hohmann Endre. Meg kell keresni azokat a sarokpontokat, hogy víz kerüljön oda, ahol az korábban természetes úton bejárta a területet. Ez ma már nemcsak vadgazdálkodást érinti, hanem a mezőgazdaságot is szorongató kérdéskör és ki kell mondani azt is, hogy az erdőink is veszélyben vannak. Ha ma még a tölgy el is éri a vizet, de mi lesz jövőre, mi lesz tíz év múlva? Át kell gondolni, meg kell tervezni és a víznek utat kell biztosítani, hogy életben maradjon a vidék, hogy életben maradjon a szarvas.
A megnyitó előtti pillanatok: Agyaki Gábor, az OMVK alelnöke, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke a legkisebbekre is szakított időt. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A trófeák átlagsúlya 10 kilogramm fölött állt meg 2024-ben. A szarvas nehezen mozdult el a víz mellől és ez egész évben jellemző volt a nagyvadra. Miközben még tíz éve ki-kijöttek s tudtuk, hogy be-beállnak egy-egy szójásba, kukoricásba, most erről szó nem lehetett, mert már augusztusban üres volt a határ. Olyan nyílt területek láttunk, mint korábban novemberi időszakokban és az erdő, a víz gyűjtötte-rejtette a szarvast.
Folyamatosan érkeznek a vendégek az ország minden tájáról. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A vadásztatásban is nehéz kihívásokkal találkoztunk. A megszokott stílusban, a megszokott rendben aligha kerülhetett volna 40 bika, ide, a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutató központjába. Ugyanis ahhoz, hogy a vendégeket eredményesen kísérhessük ebben a bőgésben, a hivatásos vadászaink mellett a tagságnak is jelentős szerep jutott, mert meg kellett figyelni, merre és milyen szarvasbikák járnak – tette hozzá Hohmann Endre vadászmester.
Példás! Ezt az agancsot egy, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság területén esett gímszarvas hullajtotta el, még 2023-ban és úgy gondolták, ha már itt hozták terítékre a tavalyi agancs is kerüljön a trófea alá! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Mészáros Kálmán, a társaság és mondhatjuk nyugodt szívvel, hogy a szarvaskör elnöke kiemelte, hogy a szarvasgazdálkodás teljes egészében egy válaszút előtt áll. Régi, megszokott árak mellett a mezőgazdaság szervesen megváltozott: mind gazdálkodásában, mind pedig az időjárás okozta eleddig nem tapasztalt extrém melegek, csapadék hiányok vagy éppen özönvízszerű, napokig tartó esőkkel. Megváltozott a vadászat körüli milliő és a gasztrokultúra, a borkultúra s a vendéglátás olyan szinten alakult át, hogy összességében kell újragondolni, újratervezni azt, amit ma vadászatnak, vadászati turizmusnak nevezünk.
Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!
Koncepció kell, ki kell alakítani azt, ami mentén öt, tíz év múlva eredményeket tehetünk le az asztalra, mindezt úgy, hogy a vadászati ágazat, a vadgazdálkodásnak stabil, kiszámítható, konzekvens, ha úgy vesszünk egyértelmű irányokat adunk – jogi értelemben is. Megkerülni, elodázni már pedig ezt nem lehet és olyan szakembereknek kell leülni, akik képesek átlátni a szektort, mind horizontálisan, mind pedig vertikálisan. Egy-egy érdeket nem kiragadva, a személyeskedést félretéve, összeállítani egy olyan hosszú távú vadgazdálkodási tervet, ami megalapozza, megerősíti azt a bázist, amelyet ma itthon és a világban is úgy ismernek, hogy az ormánsági szarvas. Rendezni kell, egyértelművé kell tenni, hogy kinek, mi a feladata. Átláthatóvá kell tenni a jogszabályi környezetet, le kell ülnie az ágazatnak, ami itt, az Ormánságban, már 100 000 hektáron gyakorlatban is működik. Ehhez illeszteni kell és megkerülhetetlen az is, hogy egy működő képes gazdálkodási tervet adjunk ki, ami lehet, hogy az ország más részein nem életképes, de azt is figyelembe kell venni, hogy egyes tájak, tájegységek adottságai, mind lehetőségeiben, mind pedig a genetikai értelemben véve eltérőek és ez fokozottan igaz az Ormánságra.
Ünnepélyes megnyitó Szaporcán: balról Hohmann Endre vadászmester, Mészáros Kálmán elnök és Agyaki Gábor, az OMVK alelnöke, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Mészáros Kálmán hozzátette, hogy hazánk vadgazdálkodása rendkívül heterogén, rendkívül változatos. Ahogy sok száz éven keresztül eltért a Dráva bal partjának és jobb partjának a gazdálkodása itt, a magyar-horvát határ mentén, úgy az alapjaiban ma sem változott, de tudomásul kell venni, hogy akaratunkon kívül bizonyos dolgok -, mint az időjárás – megváltoztak, amihez embernek, állatnak a megmaradásért is változni kell. Azonban a fejlődéshez nem elégséges, hogy mennyiségében és minőségében megmaradjunk, mert akkor valójában csak a megőrzés szintjéig jutottunk el, miközben az Ormánságban, figyelve a szarvas eredményeit, ott rejtezhet egy világrekord is, amely eredmény az itt összefogott, együttgondolkodó vadásztársaságok eredménye lesz, ugyanis a szarvas nem ismeri a társaságok területhatárait.
Az ország talán legifjabb vadászkürtös hölgyei, akik a Baranya Vadászkürt Együttes csapatát erősítik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Sok feladat, sok munka vár az Ormánságban élőkre, amely elől itt senki nem akar elbújni – folytatta Mészáros Kálmán, de ahhoz, hogy ennek a nagyszabású munkának látszatja is legyen, pontos, precíz irányokra, meghatározott célokra van szükség. Ebben a munkában, egy sarokpontban mindenki máris is egyetértett s ez lesz az, ami össze fogja kötni a vadgazdákat. Ez pedig nem más, mint: a szarvas.
A trófeabemutató ünnepélyes hangulatáért a Baranya Vadászkürt Együttes felelt, akiket Agyaki Gábor, az OMVK alelnöke, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke vezetett. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A jó hangulatú szaporcai találkozón reggelivel várták a vendégeket s frissen őrölt kávé mellett járhatta körbe a trófeákat mindenki, aki belépett a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutató központjába. Agyaki Gábor elhozta a Baranya Vadászkürt Együttest s a kis csapatban egészen kicsi lánykák is bátran fújták, a nagyok mellett, a vadászkürtöt. Jöttek Győrből, Budapestről, Debrecenből, Békéscsabáról és Szegedről is a vendégek. Messziről s ha valaki végig nézett a vendégseregen, láthatta, hogy akad itt egy másik szilárd oszlopa is a vadászatnak a szarvason kívül, ami nem más, mint a családok, a fiatalok és a gyerekek. A gyerekek, akiket a szüleik már otthon sem tudnak hagyni ilyenkor, akik már vadászkürtöt szorongatva ott állnak díszes vadászruhában, szépen vasalt ingben édesapjuk mellett, mert valaki otthon szépen, tisztán útnak indította őket. Míg van honnan elindulni, míg van hova megérkezni a vadászat után, addig lesz az Ormánságban is szarvas…
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
*bikla: magyar tájszó, több rétegű női szoknya
Célkeresztben az orvvadászat
Sopronban beváltak a terepmotorok
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
Megjelentek a referenciaárak a 2024. évi kárenyhítő juttatáshoz
Jelentősen emelkedtek a takarmánynövények árai
Ismét egy erdőgazdaság nevével éltek vissza a tűzifacsalók
2025-től új uniós előírás érinti a vizes élőhelyen gazdálkodókat
Továbbképzést tartottak vármegyénk szakembereinek
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Visszanéző (2020): Életbikám története
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Beteljesült álom!
Fegyvertartás – ismét kedvező jogszabályváltozások
A pusztavacsi öreg harcos
A diplomaosztós kos
Bárhol, bármikor kifuthat eléd!
Életbika
Három a magyar igazság!
