Kopjafát állított egykori­ tagjai emlékére szombaton az 1874-ben alakult Karcagi­ Nagykun Vadásztársaság, amelynek jelenéről, a vadlibákkal és vaddisznókkal­ folytatott harcról Hubai Imre Csaba elnököt kér­deztük.

Hubai Imre Csaba a karcagi vadásztársaság tagjainak emlékére állított kopjafa előtt. (Fotó: Daróczi Erzsébet)

– A vadásztársaságunk 1874-ben 21 fővel alakult, ma az ország legnagyobb vadásztársasága vagyunk 104 fős létszámmal.

– Vadászterületünk több mint 26 ezer hektár. Már alapítóink is nagyon természetvédő vadászok voltak, akik megfelelő bölcsességgel az alapszabályukba ma is aktuális dolgokat vettek be.

– Vezetőtársaimmal úgy gondoltuk, hogy méltó emléket állítunk elhunyt vadásztársainknak Sinka István fafaragó vadásztársunk kopjafájával, melyhez a talapzatot Györfi Sándor Kossuth-díjas szobrászművész, szintén tagtársunk készítette. A kopjafa előtt ezentúl minden augusztusban megemlékezünk majd vadásztársainkra – sorolja Hubai Imre Csaba.

– A vadásztársaság megalakulása óta mindig voltak szélsőséges időszakok, ami a gazdálkodókat és a vadakat is megfelelő alkalmazkodásra késztette, de az alkalmazkodásban benne van a gondoskodás is – mondta a vezető.

– Nyáron a vízellátás a legfontosabb a vadak számára, melyet folyamatosan biztosítunk. Minden olyan pályázaton részt veszünk, ahol élőhelyfejlesztésre lehet kapni támogatást. A vízellátás mellett biztosítani tudjuk a vadak számára a több mint 180 hektár vadászföldünkön az ellátást is.

– A megtervezett vadgazdálkodásnak köszönhetően ebben a hőségben is kiemelkedő az állományunk. A vadeltartó képesség maximumon van az őznél. Több mint 180 bakot terveztünk kilőni és a selejtezés is megtörténik.

– Úgy igyekszünk az őzállományt kezelni, hogy a törzsállomány megfelelő fejlettséggel bírjon. Emellett fácánneveléssel is foglalkozunk, mesterségesen nevelünk évi 5–6000 fácánt, de a vadfácánállományunk is szaporodik.

– A mezeinyúl-állományunk az utóbbi két-három évben már jelentős növekedést mutat, bár még nem éri el a valamikori 500 darabot, de a törzsállomány alkalmas arra, hogy felszaporodjon, és hasznot is hozzon a vadásztársaságnak. A dúvadirtásról is szólni kell, hiszen a dúvad nekünk konkurenciát jelent az apróvadaknál.

– A határban jelen van az aranysakál, a róka, a szarka, a szajkó, a borz, ezeket korlátozzuk, hiszen ezek az állatok is a természet részei, de úgy tartjuk fent, hogy jelentős gazdasági kárt ne okozzon.

– Karcagra nem jellemző, mint máshol, hogy lakóépületek környékére bemerészkedne a vaddisznó.

– Ezt mi meg is előztük, hiszen amikor évekkel ezelőtt láttuk, hogy a csatornák mentén, az erdősávoknál bevándoroltak a város szélére a zártkertekbe, felvettük a kapcsolatot a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, és megállapodtunk abban, hogy ahol a legjobban szaporodik a vaddisznó, ott ők kordában tartják az állományt.

– Három éve kilőttünk 242 vaddisznót, ami jelentősen korlátozta a létszámot, most 50–60 disznó van a határban, ebből is elejtünk, de nyilvánvalóan a maradék olyan mértékben nem tud felszaporodni, hogy bejöjjön a városba és zavarja a zártkertek tulajdonosait, a városlakókat.

– Szólni kell azonban arról is, hogy a sertéspestis kapcsán jobban odafigyelünk a vaddisznóállományra. Különböző képzéseket tartottunk a vadászok részére, vadászaton csak az vehet részt, aki ezen ott volt.

– Az év folyamán találtunk egy tbc-s őzet a területünkön, ami arra figyelmeztetett bennünket, hogy feltárjuk azt a környezetet, ahol megtalálták, hogy megelőzzük az ilyen problémákat. Egy fertőzött őz esetlegesen veszélyeztetheti a lakosság azon részét, amely kapcsolatba kerül vele a temetőkben.

– Ennek elkerülésére mindent elkövetünk az egyházakkal közösen, de a végső megoldás a temetők körbekerítése lenne, hogy ne kerüljenek ezek a vadak a sírok közelébe se – sorolja Hubai Imre Csaba.

A vadlibák is károkat okoznak

Hubai Imre Csaba szerint jelentős probléma a határban a vadliba okozta kár.

– Nálunk csak decemberben vadászható, de a károkozása az őszi vetésben igen jelentős, s már októberben érzékelhető. A Tisza túloldalán akkor már vadászható. Ebben a kérdésben a vadásztársaság tehetetlen, mert szakhatósági döntést kellene hozzá változtatni.

– Nagyon lassú folyamat ennek a szabálynak a megváltoztatása, így addig jelentős káraink keletkeznek. További lépésekre volna szükség annak érdekében, hogy a rajtunk kívül álló okok miatt a meglévő állományt tudjuk megfelelően korlátozni, riasztani.

– Úgy gondolom, ebben a jövőben mindenképpen lépéseket kell tenni – mondta Hubai Imre Csaba.

• Jánoshalmi vadászok jártak a vajdasági Szenttamáson (szenttamas.rs)
• Évfordulóra készül a dél-bánsági Nyúl Vadászegyesület (pannonrtv.com)

szoljon.hu