Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Vadászat

Erkölcs nélkül nincs harmónia – a vadat tisztelni, védeni kell

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

ALAP | Vadászesemények résztvevőjeként a Fejér megyei Alapon gyakorta megfordul Békés Sándor, akinek a többi között a Vadászetika című, negyedik kiadást is megért alapműve iránymutatásul szolgál mindazok számára, akik kapcsolatba kerülnek a vadászattal és vadgazdálkodással. Február első napján lakhelyéről, Pécsről utazott fel, hogy idén is részt vegyen a helyi vadásztársaság szezonzáró fácánvadászatán. A Kazsoki tanyán találkoztunk ismét, hogy ott folytassuk a beszélgetést, ahol korábban abbahagytuk.

Békés Sándorral Alapon találkoztunk, a Sárréti Egyetértés VT szezonzáró fácánvadászata után

A személyes találkozás előtt megkértem Békés Sándort, hogy hozza magával legújabb kötetét, amelynek címe: Erény és szenvedély – Gondolatok a vadászati etikáról, borítóján Dianával, a vadászat istennőjével. Kérésemnek eleget tett. A míves munkát kezembe veszem és belelapozok. Erkölcs nélkül nincs harmónia – olvasom, majd gondolkodom és egyetértek. Kérdéseket teszek fel. Innentől pedig átveszi a szót:

– A kötet publicisztikai feldolgozása a vadászetikai kérdéseknek. A szenvedély nemes dolog, de egy bizonyos fokon a szenvedélyt korlátozni kell, uralkodni kell felette. A szenvedélyt kordában csak az erkölcs tarthatja. Az erény és a szenvedély, az erkölcs és a vadászat egyrészt elválaszthatatlan egymástól, másrészt állandó feszültségben vannak egymással. Erkölcsösnek lenni azt jelenti, hogy a jobbik és a rosszabbik énem küzdelméből a jobbik kerekedik fe­lül. Számomra a vadászat a barátságot jelenti – folytatja logikus okfejtését a tapasztalt vadász, Békés Sándor:

– Az a vadászat, amely csak a vad elejtéséről szól, fájdalmas hiányérzetet, sőt, néha bűntudatot ébreszt bennem. Mint az egyik legősibb mesterség, a vadászat kollektív tevékenység. Összehozta az embereket ahhoz, hogy a tőlük sokkal erősebb és hatalmasabb vadakat le tudják győzni, a fajfenntartás érdekében. Ez a fajta kollektív kapcsolat át volt itatva egymás iránt érzett emberséggel, felelősséggel és spirituális tartalmakkal. Egy vadat elejteni egyszerre öröm és gyász.

Vadat elejteni az ősember számára éppen úgy, mint ma, az igényes, művelt vadász számára, óriási felelősséggel járt, illetve jár. Az ősember több vadat nem ejtett el annál, mint amire szüksége volt. Amit viszont elejtett, annak minden részét – szőrét, bőrét, húsát, csontját –, hasznosította. A vadászatot máig körüllengi egy spirituális kultusz, amely – egyebek mellett –, a vadászat befejeztével a terítékkészítés által jut kifejezésre. A teríték a vad ravatala. A teríték által őseink az égiek és az elejtett vad bocsánatát kérték.

Juván Sesztalov, vogul származású író leír egy vadászeseményt: az ősi törzséhez hazamegy, ahol éppen egy elejtett medve gyászszertartását tartják. Jelképesen megbüntetik a vadászt, aki elejtette. Ez nálunk a vadászavatás szertartásában jut kifejezésre. Megbüntették, mert elvette a vad életét, ezért az elejtőnek is szenvednie kell. Az elejtett nagyvad szájába helyezett utolsó falat is a tisztelet kifejezője. Spirituális célja és értelme pedig az, hogy azon az úton, amely a földi világból a másik világba vezeti a vadat, ne szenvedjen semmiben sem hiányt.

Hitvilág, tapasztalás és művészetek

– A vadászőseink egy nagy erdei tisztáson, egy tábortűz mellett összeültek és megbeszélték a másnapi vadászatot – vezet vissza Békés úr ősi vadászkultúránkhoz. – Az együttlét első mozzanataként, a sámán a lobogó lángok mellett az égiek segítségét kérte. A tűz körül legelöl az öregek, mögöttük az erős ifjúság ült. Az idősek tanácsokat adtak a fiataloknak, átadva tapasztalataikat és tudásukat. Mindeközben a barlangban egy bicebóca ember, aki nem tud részt venni a másnapi vadászaton, a barlang falára vadászjeleneteket rajzol, ámde nem azért, hogy szép legyen a barlang, hanem azért, mert őseink szentül hitték, hogy amit lerajzolnak, azt birtokba is veszik.

A tábortűznél a legkülső körben ült az asszonynép, eszközöket és ruhákat készítve a másnapi vadászatra. Ebben a megidézett jelenetben máig érvényesen benne van kultúránk négy összetevője. Azaz az erkölcs és a hitvilág, a nemzedékről nemzedékre öröklődő tudás, a művészetek és a mindenkori eszközkultúra.

– Alapra miért szeret visszatérni? Játszva a szavakkal, mi az alapiak titka?

– Újságíróként és öreg vadászként is jó kapcsolatom van az itteniekkel. A vadászat előtti és utáni együttlét örömeit itt élem meg olyan intenzitással, amire vágyom. Sajnos oda jutottunk, hogy sok vadászaton, sok vadász még a terítékkészítést sem várja meg. A teríték a vad ravatala. Egyrészt a tiszteletadás a vadnak, másrészt egymásnak. Az alapiak iránt érzett mélységes tiszteletemnek és az irántuk való elkötelezettségemnek az a magyarázata, hogy itt az emberi kapcsolatok még működnek a vadászaton túl is.

Nyilvánvaló, hogy minden közösség olyan, amilyen a vezetője. Méhes Lajos időt, fáradságot, költséget nem sajnál azért, hogy a vadászat több legyen, mint lövöldözés, azért, hogy az emberi kapcsolatok fóruma és valódi közösségi–kulturális esemény legyen. Ami a teríték nagyságát illeti, a vadászati eredmények ma sokkal nagyobbak, gazdagabbak, mint Széchenyi Zsigmond korában voltak, ám a vadászat lelkiségét illetőn mégis szegényebbek vagyunk…

A vadak tisztelete és védelme

– A Vadászetika című kötete már négy kiadást élt meg, ami önmagáért beszél, a téma aktualitásából mit sem veszített. Mik a tapasztalatai az etikai elvek betartása és megszegése terén?

– A vadászetika nem mai elvárás, minden időszakban megvoltak az alapelvei. Ilyen alapelv, hogy a vadat tisztelni és védeni kell. A vadászetika alapja, hogy megtehetnék valamit, de nem teszem meg. A törvény mindig kevés, hozzá kell tenni a saját, belső törvényünket. Az erkölcs viszonyokat szabályoz, a vadász­erkölcs, amit vadász­etikának nevezünk, négy ilyen viszonyt szabályoz.

  • A vad és a vadász viszonyát; 
  • A vadászok egymáshoz való viszonyát; 
  • A vadászok és a nem vadászok viszonyát; 
  • A vadászok viszonyát a természet egészéhez.

A vadászfelmenők pozitív példával szolgálnak.

– A két világháború között volt tizenhatezer vadász. A szocializmus időszakában negyvenezer, most van hatvanötezer vadász, minden évben minimum ezer fővel nő a létszámunk. Megjelenik egy új, kevésbé természeti környezetben felnőtt, városi tömeg, aminek jelentős része vállalkozó szellemű emberből áll. Ők, tisztelet a kivételnek, behozták a vadászatba a sikerorientált szemléletet, miszerint az a jó tevékenység, ami eredményt hoz, tehát lőni kell. Többnyire nincsenek vadászfelmenőik, akik pozitív mintaként szolgálhatnának számukra.

– Azon túl, hogy sokkötetes szerző, szaklapokban is publikál.

– Jelenleg a Magyar Vadász folyóiratnak vagyok a főmunkatársa. Változó tematikával, de állandó rovataim vannak. Az idei évtől induló két új rovatomból az egyik a Professzorok puskával címet viseli. Azért indítottuk el, mert a vadászatot a közelmúltban nagyon súlyos támadás érte, és ennek ellensúlyozására a magyar tudományos élet kimagasló személyiségeit mutatjuk be. A másik új rovatom a Velünk élő nagyjaink. Itt élnek még közöttünk azok, akik az 1971-es Vadászati Világkiállítást sikerre vitték. Erre azért is érdemes figyelni, mert készülünk a 2021-es Vadászati Világkiállításra.

duol.hu

Természetvédelem

Konferenciánk a KAP-ról – VIDEÓK AZ ELŐADÁSOKRÓL

Print Friendly, PDF & Email

„Élőhelyfejlesztés és élőhelyvédelem a mezőgazdasági területeken – fókuszban az agrártámogatási lehetőségek” címmel konferenciát szerveztek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A vadászkamara Természetvédelmi Szakbizottsága több éve szervez szakmai rendezvényeket, amelyeken következetesen a vadgazdálkodás és valamely társterület keresztmetszetében található témaköröket veszi górcső alá. Idén június 12-én, a Békés vármegyei Szarvason került sor az éves konferenciára „Élőhelyfejlesztés és élőhelyvédelem a mezőgazdasági területeken – fókuszban az agrártámogatási lehetőségek” címmel, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) közös szervezésben.

A konferencia megnyitója. A mikrofonnál Tóth Péter. Fotó: OMVK

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Anna-ligeti központjában tartott esemény apropója evidens: a mezőgazdasági területek művelésének módja meghatározza egyebek mellett az apróvadfajok állományát, a művelés mikéntjét pedig az agrártámogatási rendszerek befolyásolhatják. Ahogy Tóth Péter, a szervező szakbizottság elnöke elmondta, az Európai Unió mezőgazdasági támogatási rendszerének, a közös agrárpolitikának (KAP) tavaly megkezdődött költségvetési ciklusában a földhasználók számára egy sor olyan új lehetőség nyílt meg, amelyek a környezet és az élőhelyek szempontjából is kedvező változásokat tehetnek lehetővé. A támogatások fejében önként vállalt kötelezettségek teljesítésével tehát a gazdálkodók érdemben változtathatnak az agrárélőhelyek állapotán, minőségén. A kulcs a földhasználók önkéntessége: így a társágazatoknak – természetvédelemnek, vadgazdálkodásnak – partnerként tekintve a gazdálkodókra meg kell győzniük őket a vállalások előnyeiről. Ehhez adott részletes ismereteket a szarvasi rendezvény, amelyen gyakorlattal és rálátással rendelkező szakemberek osztották meg tapasztalataikat.

A résztvevőket elsőként a házigazda, dr. Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója köszöntötte. Kiemelte, hogy a vadgazdálkodás és természetvédelem egyik közös platformja egyértelműen az élőhelyfejlesztés. Személyes tapasztalataiból, emlékeiből a többi között felidézte azt is, hogy a ’80-es évek burgenlandi kultúrsivatagjai az agrárium fejlődésével nálunk is leváltották a biológiai sokféleségnek kedvezőbb mezőgazdasági struktúrát. A folyamat megállításához, de legalábbis lassításához van szükség olyan rendezvényekre, mint a kamara és az MME konferenciája.

Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében szintén üdvözölte a kezdeményezést. Ismertetve a nemzeti park igazgatóságok élőhelyfejlesztésben elért eredményeit – ezek közül kiemelve a kerecsensólyom és a túzok védelmét – felajánlotta az igazgatóságok és a szaktárca tapasztalatait, hogy a jövőben például a nemsokára induló, új Agrár-környezetvédelmi Program nagyobb hatékonysággal futhasson. Ebben nagy szerepet játszhatnak azon szakértők, akik mára több tízezer helyszíni ellenőrzést tudhatnak a hátuk mögött, és többezer gazdálkodóval beszéltek, megismerve hozzáállásukat, tapasztalataikat.

Bajdik Péter, a vadászkamara főtitkára emlékeztetett: az elmúlt években a konferenciasorozat keretében a szakbizottság és partnerei foglalkoztak a zöldítés hatásaival, a vízgazdálkodással, a vizes élőhelyek helyzetével, valamint a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével végzett kaszálással. Az adott rendezvény témáinak fontosságát a klímaváltozás adja, amely miatt egyre több gazdálkodó keres alternatív bevételi forrásokat: amelyek a KAP forrásai is lehetnek.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ha élnek ezekkel, a biodiverzitást is erősítik, ami az apróvadfajoknak szintén kedvez. Emlékeztetett: a Vadászkamara saját forrásait is hadrendbe állítja a cél érdekében: az Országos Vadgazdálkodási Alapból az elmúlt években milliárdos nagyságrendű finanszírozást biztosított a vadgazdálkodóknak élőhelyfejlesztésre. Gondolatai zárásaként úgy fogalmazott: az esemény lehet az első lépés egy olyan tanácsadói hálózat létrehozására, amelyben minden érdekelt szakterület képviseltetheti magát.

Dr. Halmos Gergő, az idén 50 éves MME ügyvezető igazgatója elmondta: a szervezet figyelemmel kísérte a mezőgazdasági területeken az EU-csatlakozást követően tapasztalt változásokat. Nem meglepő módon Magyarországon is az steril élőhelyi környezet alakult ki, amely évtizedekkel korábban már tagországokban. Hozzátette: még azzal együtt is, hogy az elmúlt időszakban javult a helyzet, igen messze vagyunk az uniós csatlakozás előtti állapotoktól. Megjegyezte: a nehezen követhető a társadalmi változásokat is fontos megérteni, hogy meg lehessen határozni, mily módon motiválhatók a földhasználók a KAP-os lehetőségek kihasználására. Az MME a maga részéről kezdetektől igyekszik közreműködni a szakpolitikában, a szemléletformálásban, és mindezt partnerekkel – így a vadászkamarával – együttműködésben teszi, hiszen a közös munka hatékony, még ha nem is mindig és minden témában jutnak közös nevezőre. A konferenciáról szólva leszögezte: az nem az egyes szakterületekről szól, sokkal inkább a jövőnkről, a fenntarthatóság megteremtéséről.

A konferencia előadásai teljes egészükben visszanézhetők (forrás: az MME YouTube csatornája)

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Óvatosan az utakon! ŐZEK!

Print Friendly, PDF & Email

Augusztus közepéig tart az őzek párzása

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A következő egy hónapban a szokottnál is figyelmesebben kell közlekedniük az autósoknak, ugyanis augusztus közepéig tart az őzek párzása. A vadásznyelven üzekedésnek nevezett időszakban ezek az állatok sokkal gyakrabban jelennek meg a közutakon!

Az európai őz párzási viselkedése során az őzbakok kergetik a sutákat vagy a konkurenciaharc során egymást. Ilyenkor a szokásosnál aktívabbak, nagyobb területen mozognak – akár napközben is. Lévén hazánk legnagyobb egyedszámú (a becslések szerint több mint 369 ezres a faj állománya) és legelterjedtebb nagyvadfattjáról van szó, gyakorlatilag az egész ország területén számíthatunk felbukkanásukra a közúton, ami fokozott balesetveszélyt jelent körülbelüljúlius második felétől augusztus közepéig. Ezt igazolják a statisztikai adatok is: az évi mintegy 7400 nagyvadelütésnek 78%-ánál őzet gázolnak, jó részét az üzekedés alatt. (Statisztikai adatok forrása: Országos Vadgazdálkodási Adattár).

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara arra kéri a gépkocsivezetőket, hogy a következő hetekben fokozott óvatossággal közlekedjenek! Az alábbiak betartásával jelentősen csökkenhet a vad- és gépjármű ütközések száma.

  • Indokolt esetben (rossz látási viszonyok, rosszul belátható útszakasz) közlekedjenek lassabban a megengedett sebességnél!
  • Az őz nem jár egyedül: ha egy átszaladt előttünk, még mindig ne gyorsítsunk, szinte biztosan másik is követi!
  • Amennyiben a vadelütés elkerülhetetlen, akkor vészfékezzünk és készüljünk fel az ütközésre, de semmiképp se rántsuk félre a kormányt! Máskülönben letérhetünk az útról vagy átsodródhatunk a szembejövő sávba!
  • Végezetül: a vadveszélyt jelző közlekedési táblák ebben az időszakban nem nyújtanak elegendő támpontot a vezetőknek a vad várható felbukkanása tekintetében, hiszen az őzek nem a megszokott rutinjuknak megfelelően mozognak a területen.

A vadelütésekre vonatkozó szabályozásról itt írtunk honlapunkon egy tavalyi jogszabályváltozás nyomán.

Forrás: Országos Magyar Vadászati Védegylet- Országos Magyar Vadászkamara

 

Tovább olvasom

Vadászat

Nagy értékű gímszarvasok pusztultak el villanypásztorba gabalyodva

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Mintegy négy, nagy értékű gímszarvasbikát találtak elpusztulva a Drávamenti Szarvas Vadásztársaság területén. Az elmúlt évben a vadkár körüli kérdések országos viszonylatban az érdeklődés középpontjába kerültek. Míg a kormányzat elrendelte a használaton kívüli kerítések felszámolását, addig más területeken ideiglenes és állandó kerítések épültek. Az elmúlt héten a Dráva mentén mintegy négy gímszarvast találtak drótokba gabalyodva, elpusztulva – tájékoztatta az Agro Jagert, Mészáros Kálmán, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonos Vadásztársaság elnöke.

A magára hagyott villanypásztorba csavarodott egy gímszarvas bika, elpusztult. Fotó: Drávamenti Szarvas FVT / Agro Jager

Négy, nagy értékű, nemcsak pénzben, de genetikai értelemben is értékes gímszarvas tetemére bukkantak a Drávamenti Szarvas Földtulajdonos Vadásztársaság területén. Mészáros Kálmán, a társaság elnöke és az Országos Magyar Vadászkamara Baranya Vármegyei Területi Szervezetének alelnöke kiemelte, hogy ez a probléma nemcsak a vármegyében jelentkezik, hanem országos viszonylatban is előfordul. Kiemelte, hogy miközben a kormány bontja és hatalmas költségekkel felszámolja a sok évtizede használaton kívüli kerítéseket, addig egy új elképzelés szerint, sok helyütt magánerőből építenek olyan helyekre is kerítést, amely minden szakmai szempontból indokolatlan. Látható, hogy a kerítések építésével, a vad életterét csökkentve, a szomszédos gazdák területeiben hatványozottan jelentkezik vadkár.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Hohmann Endre, a társaság vadászmestere kiemelte, hogy a földtulajdonosi hátterű vadásztársaság alapját a növénytermesztésből élő gazdák adják, akik különféle módszerekkel óvják a termelt növényeiket. Ebből egy módszer a villanypásztor telepítése, amely, ha megfelelően is üzemel, akkor is állandó felügyeletet és gondozást igényel. Persze ismert tény, hogy minden problémára ez sem jelent megoldást.

Vadőr küzd az elhanyagolt villanypásztor drótjával, lenn a Dráva mellett. Fotó: Drávamenti Szarvas FVT / Agro Jager

A vad élőhelye az erdő és a mező. Onnan sem kitiltani, sem elzárni nem lehet. A villanypásztorok működése egyszerű, hiszen magasfeszültségük miatt ugyan megüti a vadat, de alacsony áramerőségük miatt nem jelentenek veszélyt sem emberre, sem állatra. Az egyszálú drótsodrony azonban nehezen szakad és ha nincs alatta rendszeresen lekaszálva az aljnövényzet, akkor nem képes leadni az óvatlan vadra a feszültséget, ugyanis más részeken, szakaszokon leföldel.

Állathoz, emberhez méltatlan sors. Így pusztultak el a szarvasok a Dráva mellett. Fotó: Drávamenti Szarvas FVT / Agro Jager

Jól bevált gyakorlat, hogy a telepítések előtt a vadgazdálkodók minden esetben segítenek kihelyezni a kerítést, de a vadkár megelőzésében és a kerítés üzemeltetésében már nincs kapacitásuk, amely későbbiekben a termelő feladata.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Tény, közölte Mészáros Kálmán, hogy az elmúlt napokban megdőlt évszázados melegrekordok alatt sok-sok órát szenvedtek az elpusztult szarvasok.

Elpusztult kapitális gímbika a Dráva mellett. A társaság elnöke kéri, hogy aki villanypásztort telepít, az előtte egyeztessen és a kihelyezett eszközöket folyamatosan ellenőrizze, üzemeltesse. Fotó: Drávamenti Szarvas FVT / Agro Jager

Mészáros Kálmán, a Drávamenti Vadásztársaság elnöke kéri és felhívja minden mezőgazdász figyelmét, hogy az általa üzemeltetett villanypásztorokat folyamatosan ellenőrizzék s ha drótba tekeredett, csavarodott állatot látnak, akkor a helyi vadásztársaságokat haladéktalanul értesítsék. Ekkora hőségben sokszor alig pár óra alatt annyira felhevülnek a drótba akadt állatok, hogy menthetetlenül kimúlnak. Hozzátette, hogy a kommunikációra alapozott vadkár megelőzésen lehet csak az igazi hangsúly. Mindenki érdeke az, hogy a vadkár és egyáltalán a károk értéke csökkenjen, miközben emberségesen bánunk a vaddal. A képen látható szarvasok – koruk miatt is – sok-sok éves, a környékbeli vadgazdálkodók együttes munkájának az eredménye, melyeknek pusztulása nemcsak a helyi, hanem a Dél-Baranya vadállományának vesztesége is.

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Agro Jager News

Tovább olvasom