Vadászat
Erkölcs nélkül nincs harmónia – a vadat tisztelni, védeni kell
ALAP | Vadászesemények résztvevőjeként a Fejér megyei Alapon gyakorta megfordul Békés Sándor, akinek a többi között a Vadászetika című, negyedik kiadást is megért alapműve iránymutatásul szolgál mindazok számára, akik kapcsolatba kerülnek a vadászattal és vadgazdálkodással. Február első napján lakhelyéről, Pécsről utazott fel, hogy idén is részt vegyen a helyi vadásztársaság szezonzáró fácánvadászatán. A Kazsoki tanyán találkoztunk ismét, hogy ott folytassuk a beszélgetést, ahol korábban abbahagytuk.
Békés Sándorral Alapon találkoztunk, a Sárréti Egyetértés VT szezonzáró fácánvadászata után
A személyes találkozás előtt megkértem Békés Sándort, hogy hozza magával legújabb kötetét, amelynek címe: Erény és szenvedély – Gondolatok a vadászati etikáról, borítóján Dianával, a vadászat istennőjével. Kérésemnek eleget tett. A míves munkát kezembe veszem és belelapozok. Erkölcs nélkül nincs harmónia – olvasom, majd gondolkodom és egyetértek. Kérdéseket teszek fel. Innentől pedig átveszi a szót:
– A kötet publicisztikai feldolgozása a vadászetikai kérdéseknek. A szenvedély nemes dolog, de egy bizonyos fokon a szenvedélyt korlátozni kell, uralkodni kell felette. A szenvedélyt kordában csak az erkölcs tarthatja. Az erény és a szenvedély, az erkölcs és a vadászat egyrészt elválaszthatatlan egymástól, másrészt állandó feszültségben vannak egymással. Erkölcsösnek lenni azt jelenti, hogy a jobbik és a rosszabbik énem küzdelméből a jobbik kerekedik felül. Számomra a vadászat a barátságot jelenti – folytatja logikus okfejtését a tapasztalt vadász, Békés Sándor:
– Az a vadászat, amely csak a vad elejtéséről szól, fájdalmas hiányérzetet, sőt, néha bűntudatot ébreszt bennem. Mint az egyik legősibb mesterség, a vadászat kollektív tevékenység. Összehozta az embereket ahhoz, hogy a tőlük sokkal erősebb és hatalmasabb vadakat le tudják győzni, a fajfenntartás érdekében. Ez a fajta kollektív kapcsolat át volt itatva egymás iránt érzett emberséggel, felelősséggel és spirituális tartalmakkal. Egy vadat elejteni egyszerre öröm és gyász.
Vadat elejteni az ősember számára éppen úgy, mint ma, az igényes, művelt vadász számára, óriási felelősséggel járt, illetve jár. Az ősember több vadat nem ejtett el annál, mint amire szüksége volt. Amit viszont elejtett, annak minden részét – szőrét, bőrét, húsát, csontját –, hasznosította. A vadászatot máig körüllengi egy spirituális kultusz, amely – egyebek mellett –, a vadászat befejeztével a terítékkészítés által jut kifejezésre. A teríték a vad ravatala. A teríték által őseink az égiek és az elejtett vad bocsánatát kérték.
Juván Sesztalov, vogul származású író leír egy vadászeseményt: az ősi törzséhez hazamegy, ahol éppen egy elejtett medve gyászszertartását tartják. Jelképesen megbüntetik a vadászt, aki elejtette. Ez nálunk a vadászavatás szertartásában jut kifejezésre. Megbüntették, mert elvette a vad életét, ezért az elejtőnek is szenvednie kell. Az elejtett nagyvad szájába helyezett utolsó falat is a tisztelet kifejezője. Spirituális célja és értelme pedig az, hogy azon az úton, amely a földi világból a másik világba vezeti a vadat, ne szenvedjen semmiben sem hiányt.
Hitvilág, tapasztalás és művészetek
– A vadászőseink egy nagy erdei tisztáson, egy tábortűz mellett összeültek és megbeszélték a másnapi vadászatot – vezet vissza Békés úr ősi vadászkultúránkhoz. – Az együttlét első mozzanataként, a sámán a lobogó lángok mellett az égiek segítségét kérte. A tűz körül legelöl az öregek, mögöttük az erős ifjúság ült. Az idősek tanácsokat adtak a fiataloknak, átadva tapasztalataikat és tudásukat. Mindeközben a barlangban egy bicebóca ember, aki nem tud részt venni a másnapi vadászaton, a barlang falára vadászjeleneteket rajzol, ámde nem azért, hogy szép legyen a barlang, hanem azért, mert őseink szentül hitték, hogy amit lerajzolnak, azt birtokba is veszik.
A tábortűznél a legkülső körben ült az asszonynép, eszközöket és ruhákat készítve a másnapi vadászatra. Ebben a megidézett jelenetben máig érvényesen benne van kultúránk négy összetevője. Azaz az erkölcs és a hitvilág, a nemzedékről nemzedékre öröklődő tudás, a művészetek és a mindenkori eszközkultúra.
– Alapra miért szeret visszatérni? Játszva a szavakkal, mi az alapiak titka?
– Újságíróként és öreg vadászként is jó kapcsolatom van az itteniekkel. A vadászat előtti és utáni együttlét örömeit itt élem meg olyan intenzitással, amire vágyom. Sajnos oda jutottunk, hogy sok vadászaton, sok vadász még a terítékkészítést sem várja meg. A teríték a vad ravatala. Egyrészt a tiszteletadás a vadnak, másrészt egymásnak. Az alapiak iránt érzett mélységes tiszteletemnek és az irántuk való elkötelezettségemnek az a magyarázata, hogy itt az emberi kapcsolatok még működnek a vadászaton túl is.
Nyilvánvaló, hogy minden közösség olyan, amilyen a vezetője. Méhes Lajos időt, fáradságot, költséget nem sajnál azért, hogy a vadászat több legyen, mint lövöldözés, azért, hogy az emberi kapcsolatok fóruma és valódi közösségi–kulturális esemény legyen. Ami a teríték nagyságát illeti, a vadászati eredmények ma sokkal nagyobbak, gazdagabbak, mint Széchenyi Zsigmond korában voltak, ám a vadászat lelkiségét illetőn mégis szegényebbek vagyunk…
A vadak tisztelete és védelme
– A Vadászetika című kötete már négy kiadást élt meg, ami önmagáért beszél, a téma aktualitásából mit sem veszített. Mik a tapasztalatai az etikai elvek betartása és megszegése terén?
– A vadászetika nem mai elvárás, minden időszakban megvoltak az alapelvei. Ilyen alapelv, hogy a vadat tisztelni és védeni kell. A vadászetika alapja, hogy megtehetnék valamit, de nem teszem meg. A törvény mindig kevés, hozzá kell tenni a saját, belső törvényünket. Az erkölcs viszonyokat szabályoz, a vadászerkölcs, amit vadászetikának nevezünk, négy ilyen viszonyt szabályoz.
- A vad és a vadász viszonyát;
- A vadászok egymáshoz való viszonyát;
- A vadászok és a nem vadászok viszonyát;
- A vadászok viszonyát a természet egészéhez.
A vadászfelmenők pozitív példával szolgálnak.
– A két világháború között volt tizenhatezer vadász. A szocializmus időszakában negyvenezer, most van hatvanötezer vadász, minden évben minimum ezer fővel nő a létszámunk. Megjelenik egy új, kevésbé természeti környezetben felnőtt, városi tömeg, aminek jelentős része vállalkozó szellemű emberből áll. Ők, tisztelet a kivételnek, behozták a vadászatba a sikerorientált szemléletet, miszerint az a jó tevékenység, ami eredményt hoz, tehát lőni kell. Többnyire nincsenek vadászfelmenőik, akik pozitív mintaként szolgálhatnának számukra.
– Azon túl, hogy sokkötetes szerző, szaklapokban is publikál.
– Jelenleg a Magyar Vadász folyóiratnak vagyok a főmunkatársa. Változó tematikával, de állandó rovataim vannak. Az idei évtől induló két új rovatomból az egyik a Professzorok puskával címet viseli. Azért indítottuk el, mert a vadászatot a közelmúltban nagyon súlyos támadás érte, és ennek ellensúlyozására a magyar tudományos élet kimagasló személyiségeit mutatjuk be. A másik új rovatom a Velünk élő nagyjaink. Itt élnek még közöttünk azok, akik az 1971-es Vadászati Világkiállítást sikerre vitték. Erre azért is érdemes figyelni, mert készülünk a 2021-es Vadászati Világkiállításra.
duol.hu
Vadászat
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
A medvefül kankalin (Primula auricula) és más különleges növényfajok megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Vérteserdő Zrt. munkatársai összefogtak.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2024 tavaszán adtunk hírt arról, hogy a hazánkban igen ritka, jégkorszaki reliktum cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula), illetve más különleges növények megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a cifra kankalin egyik megmaradt, nagyjából szobányi élőhelye köré vadkizáró kerítést építettek. Hogy miért volt erre szükség, az már az első év eredményei alapján jól látható volt.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az idei monitoring idejére még látványosabb lett a különbség. Az első képpáron látható, hogy az aszály ellenére az elzárt részen még magasabb, változatosabb, színesebb lett a növényzet, míg a kerítésen kívül még jobban visszaszorult, és a kopár, dolomit alapkőzet uralja az élőhelyet.
A kerítéssel elzárt mintaterületből jól látható, hogy nem a kopár, csupasz felszín lenne itt a „normális”, de sajnos a túlszaporodott vadállomány, jelen esetben elsősorban a tájidegen, betelepített muflon miatt a növényzet – beleértve az erdő felújulását biztosító facsemetéket is – lényegében eltűnt a lejtőkről. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így maga a termőhely is tönkremegy.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
A túltartott vadállomány már országszerte akadályozza az erdők felújulását, ezért látjuk egyre több helyen kényszerből a drága, az erdőfelújítási költségeket jelentősen megnövelő vadkizáró kerítéseket erdeinkben…
Ezen a területen már ugyan elkezdődött a vadállomány csökkentése, de ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ez másutt is mihamarabb elkezdődjön, majd hatékonyan folytatódjon…
Forrás: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.
A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.
Fotó: Mudra László – Agro Jager News
Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.
Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.
Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.
Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.
Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.
Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!
Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.
Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!
Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.
Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅
Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.
Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!
Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅
Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁
Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.
Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.
Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.
Lövéstávolság: 22-25 méter.
Menekülési távolság: 54 méter.
Mathews V3 27, 66#
Vessző: Easton Aftermath 300.
Hegy: NAP Shockwave 125 grain.
Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó szerződéses és szervezeti kérdésekről. Az egyeztetésre Hatvanban, a Vadászkamara székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati múzeumban került sor június 23-án.
Fotó: Agro Jager archív
Az előzetesen a két érdekképviselet vezetősége által előkészített, a Védegylet elnöksége által egyhangúlag elfogadott javaslatok értelmében az érdekképviseleti szervezet felmondja az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel fennálló kiadói szerződését. A felmondás a szerződés szerint rendes felmondással, június 24-ével, három hónapos felmondási idő mellett történik. A döntést a megváltozott külső körülmények indokolják.
A Védegylet elnöksége arról is döntött, hogy június 23-i hatállyal felmenti dr. Kovács Zoltánt a lap főszerkesztői feladatainak ellátása alól. A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el annak érdekében, hogy a lap működése és megjelenése zavartalan maradjon. A főszerkesztő munkáját a javaslatok alapján Imre János, a Védegylet Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként a következő hónapokban.
A Kamara részéről a határozati javaslatok a Nimród Vadászújsághoz kapcsolódó pénzügyi és szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát irányozzák elő. (Az elmúlt években a kiadvány részeként jelent meg a Vadászkamara 16 oldalas hírlevele, amely ingyenesen juthatott el minden magyar vadászhoz, aki ezt a vadászjegy érvényesítésekor igényelte.)
A vadászati érdekképviseletek – amelyek általában is szoros szakmai együttműködést ápolnak – elkötelezettek amellett, hogy a Nimród Vadászújság a magyar vadászok közösségének meghatározó szakmai fóruma maradjon, a szükséges átmeneti intézkedések mellett is biztosított legyen a lap folyamatos megjelenése és szakmai színvonala, valamint a lap októbertől is megjelenhessen. Ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki a Védegylet vezetői.
Fotó: OMVK
A Vadászkamara elnöksége arról is döntött, hogy a korábban szeptember 5-ére, Pákozd-Sukorói Arborétumba és Vadasparkba tervezett Országos Vadásznapra mégsem kerül sor. Ennek alapvetően technikai és anyagi okai vannak, illetve a partner állami erdőgazdaság, a VADEX Zrt. sem tudja a korábbi elképzelések szerint támogatni az eseményt. Ehelyett a hatvani vadászati múzeumba tervezett, hagyományos Vadász-Gyermeknap idén – talán hagyományteremtő jelleggel – országos esemény lesz.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A rókás bak
KITEKINTŐ: Vietnám – Felszámolták a macskahúsmaffiát
Csütörtöktől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe
Döntések a Nimród jövőjéről
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
Házisertés ASP: minden minta negatív
Gidamentés: Precíziós vadvédelem és ágazati összefogás a gyakorlatban
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Orvvadászok rendőrkézen
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
Döntések a Nimród jövőjéről
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
