Vadászat
Sikeresen lezajlott az I. Bakonyi dúvadhét
Február 8–15. között rendezték az I. Bakonyi dúvadhetet, amelyen a Bakonyi vadgazdálkodási tájegység vadászatra jogosultjai vehettek részt. A dúvadhét utolsó napján az Uzsai Erdészeti Igazgatóság úrbéri vadászházánál mutatták be a különleges tájegységi terítéket.
Fotó: Mizsei Bernadett
Büszkék lehetünk rá, hogy megyénkben egyedülálló módon az összes tájegység, vagyis a Marcal-medencei, a Bakonyi és Balaton-felvidéki is külön-külön rendez dúvadhetet. Február 15-én a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészeti Igazgatóságának úrbéri vadászházánál készítették el a Bakonyi tájegységi terítéket.
Németh Attila tájegységi fővadász a helyszínen ismertette: hét vadászatra jogosult képviseltette magát (Hód VT, Hajag Vidéki VT, Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészeti Igazgatósága, Sédmenti VT, Bakonyerdő Zrt. Agár-tetői Vadászterülete, Képesfa VT, Hegyivadász VT). Két borz, 36 róka, egy dolmányos varjú és hét szajkó került terítékre.
– Nagyon elégedettek vagyunk a terítéket illetően, összesen 46 dúvad esett. A Bakonyi tájegység tipikusan nagyvadas terület, minimális apróvadállománnyal rendelkezünk. Így itt ugyan kisebb a dúvadgyérítés jelentősége, de ettől függetlenül fontos a vadászatuk, hiszen a mi dúvadvadászatunk sikeressége hatással van a szomszédos területek apróvadállományára – hívta fel a figyelmet Németh Attila. A róka és a dolmányos varjú képes hatalmas távolságokat megtenni, míg előbbi 20–30 km-t, utóbbi 50–60 km-t, vagy még többet is vándorol. Az ötven-hatvan fős dolmányosvarjú-kolóniák akár egy nap alatt megtesznek harminc kilométert.
– A róka veszélyt jelent minden földön fészkelő madárfajra, illetve az emlősökre is. Egy-két napos koráig az őzgidát is megfogja, így rendkívül fontos a vadászata. Tény, hogy a pocokállomány-apasztásban komoly szerepük van, de ez az egyetlen pozitívum a számos negatívum mellett – hívta fel a figyelmet a tájegységi fővadász. Hozzátette, a róka közegészségügyre gyakorolt hatása sem elhanyagolható, rengeteg betegséget hordozhat. Bár a veszettséget sikerült szinte teljesen kiűzni az országból, a bennük található galandféreg emberre is halálos megbetegedést okozhat, így nem kívánatos, hogy a vidéki házak udvarát ürülékükkel vagy vizeletükkel szennyezzék.
A helyszínen Baracskay Lajos, a Veszprém Megyei Vadászkamara titkára, Simon Sándor, az Uzsai Erdészeti Igazgatóság vezetője, valamint Vezsenyi Imre vadgazdálkodási osztályvezető felhívták a figyelmet a dúvadgyérítés, különösen az aranysakál vadászatának fontosságára. A toportyán ugyanis egyre intenzívebben terjed a hazai területeken, óriási kárt okozva a vadállományban. Vadászatuk azonban sok türelmet igényel, mivel rendkívül rejtőzködő életet élnek.
Molnár Dávid, a Gerece-Marcal-völgyi Vadásztársaságok Érdekképviseleti Szövetségének hivatásos vadásza a csapdák használatának jelentőségéről beszélt.
– Mi 28-as méretű testszorító csapdákkal dolgozunk. Azt tapasztaltam, hogy a borzcsapdázás esetében a tavaszi (március végétől május végéig), illetve az őszi (szeptember végétől november végéig tartó) időszak a legeredményesebb. Ekkor zömében szukákat fogunk, de előfordulnak borzkanok is a csapdákban – mondta el a hivatásos vadász. Hozzátette, a borzok esetében azért is sikeresebb a csapdázás, mert jóval este tíz óra után élnek aktív életet, így nehéz velük összetalálkozni.
Molnár Dávid a szárnyas ragadozók elfogásához a létrás csapdát ajánlja.
– Közel két és fél éve alkalmazzuk ezt a típust, kizárólag dolmányos varjú gyérítésére. A létrás csapda annál jobb, minél nagyobb alapterületű, illetve minél magasabb, a lyukméret pedig 15×13 cm-es. A szárnyas ragadozóknál azért preferálom a csapdás gyérítést, mert ezek a dúvadfajok, főként a dolmányos varjú, de a szarka és a szajkó is annyira intelligens fajok, hogy pontosan tudják, milyen távolságból jelent veszélyt rájuk a vadász. Éppen ezért jellemzően nem is várják meg, hogy a közelükbe érjünk.
Megjegyezte, a létrás csapdák azért is kiválóak, mert a madarak valójában saját magukat fogják meg, hiszen bemennek a csalimadár vagy a kihelyezett táplálék miatt. Mivel kolóniában élnek, kíváncsiak egymásra, vagyis jó eséllyel többet is megfoghatunk egyszerre. Gyérítésük pedig azért rendkívül fontos, mert a földön és a fán fészkelő madárfajok tojásait egyaránt elpusztítják, sőt, képesek elejteni a néhány napos fácáncsibéket is.
omvk.hu
Mizsei Bernadett
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.
Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Rendőrnapi elismerések
Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
Fotó: OMVK
A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!
Forrás: OMVK
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Rendőrnapi elismerések
Min változtat a hangtompító?
Holtan, medveharapásokkal a testén találtak meg egy korábban eltűnt férfit Hargita megyében
Erdészverseny 2026
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Életbak puskavégen
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
A nagy bajszos
Szirti sassal vadászott a macskákra
110 méterről lőtte le a korongot Davide de Carolis – Benelli Advanced Impact bemutató Hatvanban
