Vadászat
Sikeresen lezajlott az I. Bakonyi dúvadhét
Február 8–15. között rendezték az I. Bakonyi dúvadhetet, amelyen a Bakonyi vadgazdálkodási tájegység vadászatra jogosultjai vehettek részt. A dúvadhét utolsó napján az Uzsai Erdészeti Igazgatóság úrbéri vadászházánál mutatták be a különleges tájegységi terítéket.

Fotó: Mizsei Bernadett
Büszkék lehetünk rá, hogy megyénkben egyedülálló módon az összes tájegység, vagyis a Marcal-medencei, a Bakonyi és Balaton-felvidéki is külön-külön rendez dúvadhetet. Február 15-én a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészeti Igazgatóságának úrbéri vadászházánál készítették el a Bakonyi tájegységi terítéket.
Németh Attila tájegységi fővadász a helyszínen ismertette: hét vadászatra jogosult képviseltette magát (Hód VT, Hajag Vidéki VT, Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészeti Igazgatósága, Sédmenti VT, Bakonyerdő Zrt. Agár-tetői Vadászterülete, Képesfa VT, Hegyivadász VT). Két borz, 36 róka, egy dolmányos varjú és hét szajkó került terítékre.
– Nagyon elégedettek vagyunk a terítéket illetően, összesen 46 dúvad esett. A Bakonyi tájegység tipikusan nagyvadas terület, minimális apróvadállománnyal rendelkezünk. Így itt ugyan kisebb a dúvadgyérítés jelentősége, de ettől függetlenül fontos a vadászatuk, hiszen a mi dúvadvadászatunk sikeressége hatással van a szomszédos területek apróvadállományára – hívta fel a figyelmet Németh Attila. A róka és a dolmányos varjú képes hatalmas távolságokat megtenni, míg előbbi 20–30 km-t, utóbbi 50–60 km-t, vagy még többet is vándorol. Az ötven-hatvan fős dolmányosvarjú-kolóniák akár egy nap alatt megtesznek harminc kilométert.
– A róka veszélyt jelent minden földön fészkelő madárfajra, illetve az emlősökre is. Egy-két napos koráig az őzgidát is megfogja, így rendkívül fontos a vadászata. Tény, hogy a pocokállomány-apasztásban komoly szerepük van, de ez az egyetlen pozitívum a számos negatívum mellett – hívta fel a figyelmet a tájegységi fővadász. Hozzátette, a róka közegészségügyre gyakorolt hatása sem elhanyagolható, rengeteg betegséget hordozhat. Bár a veszettséget sikerült szinte teljesen kiűzni az országból, a bennük található galandféreg emberre is halálos megbetegedést okozhat, így nem kívánatos, hogy a vidéki házak udvarát ürülékükkel vagy vizeletükkel szennyezzék.
A helyszínen Baracskay Lajos, a Veszprém Megyei Vadászkamara titkára, Simon Sándor, az Uzsai Erdészeti Igazgatóság vezetője, valamint Vezsenyi Imre vadgazdálkodási osztályvezető felhívták a figyelmet a dúvadgyérítés, különösen az aranysakál vadászatának fontosságára. A toportyán ugyanis egyre intenzívebben terjed a hazai területeken, óriási kárt okozva a vadállományban. Vadászatuk azonban sok türelmet igényel, mivel rendkívül rejtőzködő életet élnek.
Molnár Dávid, a Gerece-Marcal-völgyi Vadásztársaságok Érdekképviseleti Szövetségének hivatásos vadásza a csapdák használatának jelentőségéről beszélt.
– Mi 28-as méretű testszorító csapdákkal dolgozunk. Azt tapasztaltam, hogy a borzcsapdázás esetében a tavaszi (március végétől május végéig), illetve az őszi (szeptember végétől november végéig tartó) időszak a legeredményesebb. Ekkor zömében szukákat fogunk, de előfordulnak borzkanok is a csapdákban – mondta el a hivatásos vadász. Hozzátette, a borzok esetében azért is sikeresebb a csapdázás, mert jóval este tíz óra után élnek aktív életet, így nehéz velük összetalálkozni.
Molnár Dávid a szárnyas ragadozók elfogásához a létrás csapdát ajánlja.
– Közel két és fél éve alkalmazzuk ezt a típust, kizárólag dolmányos varjú gyérítésére. A létrás csapda annál jobb, minél nagyobb alapterületű, illetve minél magasabb, a lyukméret pedig 15×13 cm-es. A szárnyas ragadozóknál azért preferálom a csapdás gyérítést, mert ezek a dúvadfajok, főként a dolmányos varjú, de a szarka és a szajkó is annyira intelligens fajok, hogy pontosan tudják, milyen távolságból jelent veszélyt rájuk a vadász. Éppen ezért jellemzően nem is várják meg, hogy a közelükbe érjünk.
Megjegyezte, a létrás csapdák azért is kiválóak, mert a madarak valójában saját magukat fogják meg, hiszen bemennek a csalimadár vagy a kihelyezett táplálék miatt. Mivel kolóniában élnek, kíváncsiak egymásra, vagyis jó eséllyel többet is megfoghatunk egyszerre. Gyérítésük pedig azért rendkívül fontos, mert a földön és a fán fészkelő madárfajok tojásait egyaránt elpusztítják, sőt, képesek elejteni a néhány napos fácáncsibéket is.
omvk.hu
Mizsei Bernadett

Vadászat
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Megkezdődött az őzbakvadászat Magyarországon
Ma hajnalban kezdetét vette az őzbakvadászat, és ezzel – ha már a szalonkázás keveseknek adatik meg – elindult a 2026/2027-es vadászati idény. Ha nincs is teljes tilalom a vadászatra, hiszen a dúvadkontroll állandó feladatot ad a szakmának, ilyenkor a régi regula, a régi iskola szerint hallgatnak a fegyverek, és csendesen jártuk és járjuk ma is az erdőket.

Albert Attila, a FROMMER Fegyverbolt kereskedelmi igazgatója.
Persze szép dolog a csend, vagy ahogy Szeged környékén mondják, a csönd, de mit lehet akkor tenni, ha a FROMMER megint előrukkolt egy ajánlattal, amely mögött ott áll újfent a Franchi.
Megújult a FROMMER Vadászbolt
Eltelt egy pár hónap azóta, mióta a FROMMER Vadászboltban jártunk. Az arculat sem a régi, a homlokzat is új, s mondhatnánk, hogy az üzlet odabent nem változott, de már ez sem igaz. Csak az öreg márkák, az öreg fegyvermárkák azok, amelyek biztosítják a régi patinát.
Tágas üzlet, lépcső lefelé, és a fegyverboltok hamisíthatatlan illata az, ami megragad sportlövészt, vadászt, rendőrt vagy bármelyik fegyveres testület tagját. Itt, Magyarország legnagyobb fegyverboltjában nem ismerik azt a szót, hogy nincs – mondhatom, hogy még leírva sem.

Albert Attilával, a FROMMER Vadászbolt kereskedelmi igazgatójával már egy hete beszélgettem arról, hogy kapuban az őzbaknyitány. Állította, hogy összeszednek egy csomagot, kifejezetten a vadászokra szabva, és jöjjek be, nézzem meg, mert érdemes.
Franchi vadászcsomag – kaliberek és alapok
Lássuk!
A Franchi vadászcsomag akciója úgy néz ki, hogy egy Franchi golyós puskát választhatunk az alábbi kaliberekben:
- .223 WIN
- .243 WIN
- .270 WIN
- 6,5 Creedmoor
- .308 WIN

Egy FRANCHI Black Horizont Syn .243 WIN egy KONUS távcsővvel. Fotó: Agro Jager
Korábbi években volt szerencsénk kipróbálni a .243 WIN fegyverüket, és biztos vagyok benne, hogy az őzes kalibercsalád legnagyobbik tagját senkinek sem kell bemutatni, de aki szívesen utánanézne, azok számára korábbi cikkem itt érhető el.
Hangtompító: Aimsport Triton 4i
Az új fegyverek mindegyike már gyári csőmenettel ellátott, így a hangtompítókat azonnal felszerelhetjük, s mi mást tennénk rá, mint a svéd acélt, az Aimsport Triton 4i hangtompítót.

A FRANCHI a svéd Aim Sport hangtompítóját ajánlja fegyvereihez, amit széles választékban érhetünk el a FROMMER Fegyverboltban.
Főszerkesztőnk éppen egy ilyen hangtompítóval vadászik. Sok élményünk kapcsolódik hozzá, amire a legjobban emlékszem, az az, hogy egy alkalommal kissé hosszabb idő eltelt a vadászat után, miután esztergagépbe fogva tudtuk csak szétszedni, de annak olyan kemény a felülete és rajta a festék, hogy a tokmányok szorítása ellenére sem pattant le a felület, és a fogásnyomok sem látszódtak meg rajta – de erről majd később, egy másik cikkünkben mesélünk!
Éjjellátó vagy hagyományos céltávcső?
Sok vita lengi körül az éjjellátókat. Ma már nem ritka, és számolnunk kell azzal is, hogy megkérdezik egy-egy beszélgetésen: na, mégis, hogyan láttad a sötétben a vadat?
Nincs ezzel baj, de amikor őzet, gímet ejtünk el, még meg is sértődhetünk, de azzal tudjuk csak a legjobban az ellenünk áskálódók ellen tenni, ha odavetjük, hogy bikavadászatra, őzbakvadászatra nekem hagyományos céltávcsövem van. Ami igaz is!
KONUS LZ-30 céltávcső és kiegészítők
Ezért a FROMMER a KONUS LZ-30-as távcsövét ajánlja, 3–12×56-os céltávcsövével, s aki nem hiszi, annak meg is lehet mutatni. Ráadásul szégyenkezni sem kell: annyira jó képet ad, és a gyorsoldású acélszerelékkel pillanatok alatt össze- és felszerelhetjük a puskánkra – még otthon is és fegyvermesterhez sem kell mennünk.

Aki őzre, szarvasra indul, annak felesleges éjjellátó céltávcsövet vásárolnia.
A cserkelés mellé bőr vállszíjat és a biztonságos szállításhoz Franchi puskatokot adnak kiegészítőként.
Ár és garancia
A teljes szett ára: 749 999 Ft, amely mellé a megszokott, mesebeli Franchi garancia jár, mintegy hét esztendővel!

Íme a FRANCHI őzbakcsomagja: középen a FRANCHI Horizon Black Synt golyós fegyverével. A csomagban szerepel továbbá egy céltávcső, hangtompító, szerelékek, fegyverszíj és tokok: mind a fegyvernek, mind pedig a hangtompítónak.
Elérhetőség – FROMMER Fegyverbolt
A fegyverek megtekinthetők a FROMMER Fegyverboltban:
Budapest
Szenes Iván tér 10.
1089
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Április 15-én, hajnalban, kezdetét vette Magyarországon az őzbakvadászat. Így, Hajdú-Bihar vármegyében, Biharnagybajomban, a Dózsa Vadásztársaságnál is útnak indultak a vadászok. A Nagy-Sárrét szívében gazdálkodó társaság központjában, a Dózsa Agrár Zrt. székházánál találkozott idei első vendégükkel Dobos Sándor vadászmester – tudta meg az Agro Jager.

Az elejtő német vizslájával érkezett őzbakvadásztra. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager
Abból a szempontból különleges helyzetben vagyunk – vágott bele Dobos Sándor vadászmester –, hogy a területen egyáltalán nem vetnek őszi káposztarepcét, ami sokszor nagyon megnehezíti a vadásztatást.
Az elmúlt években csomagos vadászati lehetőséget is kínál a társaság, s a Biharnagybajomba érkező új vendégek közül többet megkedvelték, és az együtt töltött őszi napok után lehetőség nyílt arra is, hogy őzbakot is ejthessenek el. Lám, a barátságos nyitás meghozta az eredményét…
A tél, Biharnagybajomban sem kímélte sem a vadállományt, sem a vadgazdákat, és a folyamatos etetés mellett is ügyelni kellett az őzre. Ennek ellenére az idősebb őzbakok nehezebben viselték a telet, miközben a nyúl a téli hónapokat könnyebben élte túl.
Ilyen tájt már az őzbakok szépen elfoglalják a revírjüket, ám 2026-ban nehezebben bújnak elő. Ezt a gyengébb mozgást fokozza, hogy április második dekádjára, miután a talajmenti fagyok is elmúltak, egyre több gazda jelent meg a határban, akik megkezdték a kapás növények vetését. Döntően napraforgó és kukorica kerül a földekbe, de a kalászosok gyomirtási és rovarvédelmi munkái is aktuálissá váltak.
Ennek ellenére vágtak neki a vadászatnak, s miután több fiatal őzbak és lőhető “öreg úr” megneszelte a vadászokat, úgy döntöttek, hogy egy, már az előző évben is visszarakott őzbakot cserkelnek be. A kora tavaszi határjárások, őzbakfigyelések lám meghozták az eredményt. Bár tudjuk, hogy a szerencse mégiscsak fontos, amolyan fűszere a vadászatnak, s ha szeretjük is a biztosat, a vadászatban nincs olyan ember, aki ne utasítaná el. Nehéz megérteni a vadászok lélektanát, azt a vadászét pedig különösen, aki akkor sem búslakodik, ha nem vette le a válláról a puskáját…

Az első őzbak Biharnagybajomból. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager
A bajomi hajnal, a bajomi reggel most kedvezett mind a vadásznak, mind kísérőjének, s ha nem is közel, de úgy 170 méterre keresztbe állt előttük a keresett őzbak. Nem volt mire várni: az elejtés biztos, az őzbak kora nem lehet kérdés Debrecenben sem, s ha most nem, talán sosem kerül terítékre. Még egy telet nem él túl, s ezzel a trófeával sem kell szégyenkeznie sem a vendégnek, sem a társaságnak.
A távolban egy gépész felegyenesedett a vetőgép mellől, s figyelte a vadászokat. Na, nézz oda, még kutyát is vittek. Persze jó a vizsla, ha netán úgy esne, de inkább lőjük meg pontosan.
Az őzbakot 170 méterről egy .308 WIN lőszerrel szerelt, billenőcsövű, egylövetű IZS márkájú puskával hozták terítékre. A blatt lövés után mintegy 20 méteres halálvágta után feküdt el, ahol birtokba vették a vadászok…
Dobos Sándor vadászmester elbeszélése nyomán,
írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vármegyei értekezlet az afrikai sertéspestisről
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP-értekezletet szervezett.
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP értekezletet tartott a vadászkamara székházában 2026. április 14-én. A meghívottak között szerepeltek járási főállatorvosok, a vadászati hatóság képviselői, a tájegységi fővadászok, a Vadászkamara elnöke, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály munkatársai.

Fotó: OMVK
Az értekezletet dr. Szauer Rita főosztályvezető asszony nyitotta meg, aki beszélt az értekezlet témaköreiről, céljáról, a hatóság tapasztalatairól.
Ezt követően Kiss Barbara, élelmiszerbiztonsági felügyelő tartott előadást, amelynek témája: beszámoló a 2025/2026. vadászati év diagnosztikai célú kilövéseiről, elhullott vaddisznókkal kapcsolatos adatokról, eseményekről, valamint a 2026/2027. vadászati évben várható változásokról volt. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az elmúlt évben mind a három vadgazdálkodási tájegységben tartott a főosztály járványügyi képzést. Az akkori fokozódó járványügyi helyzet növekvő érdeklődést eredményezett a vadászatra jogosultak részéről. Elmondta, hogy sajnos a döntéshozó, vezető tisztségviselők a vadászatra jogosultak részéről viszont továbbra sem aktívak, pedig nagyon fontos szerepük lenne az információk továbbadásában, illetve a szükséges intézkedések meghozatalában.

Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!
Beszélt a 2025/2026-os vadászév diagnosztikai kilövéseinek vármegyei eredményeiről, kiemelte az új országos főállatorvosi határozat főbb változásait. Ezek között szerepel többek között, hogy minden jogosult számára kötelezően kell diagnosztikai kilövést teljesíteni, függetlenül attól, mennyi vaddisznót becsült a területén. Változás továbbá, hogy minden vadászatra jogosultnak akciótervet kell készítenie, és azt április 15-ig be kell nyújtani az állategészségügyi hatóság részére. Kitért a belterületi vadmegjelenés kérdéskörére is. Az 5/2025. számú OFA határozat szabályozza a belterületen elejtett vaddal kapcsolatos feladatokat, mely szerint minden belterületen elejtett vadat jelölni kell, és meg kell semmisíteni.
Vezsenyi Imre, ASP szaktanácsadó az ASP mentesítéssel kapcsolatos aktualitásokról tartott előadást. Kiemelte, hogy Veszprém vármegye még mindig mentes a betegségtől, ezért továbbra is közepes kockázatú besorolása van. Azonban nem szabad megvárni, hogy ideérjen a vírus, hiszen nincs nagyon messze az ASP vármegyénk határaitól! Leszögezte, a vadászatra jogosultakat motiválttá kell tenni a vaddisznó minél nagyobb arányú elejtésében, hiszen nem az kérdés, hogy ideér-e a betegség, hanem az, hogy mikor és erre mennyire leszünk felkészülve? Részletes tájékoztatást kaptak a jelenlévők a jelenlegi országos járványügyi helyzetről. Ezen kívül ismertették az országos főállatorvosi határozat főbb sarokpontjait és a Nemzeti Akcióterv prioritásait.
Az előadások végén dr. Szauer Rita kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett, ahol a jelenlévők mind elmondhatták tapasztalataikat, észrevételeiket a témával kapcsolatban.


