Vadászat
Érdekelt a vadász és a gazda is a védelemben
Baranya megyében is túlszaporodott a vadállomány, emiatt ilyenkor főként a gazdák foghatják a fejüket. Hiszen a tavaszi vetésektől kezdve egészen a betakarításig nem csak a jó időjárás miatt, hanem a vad által okozott károk miatt is aggódhatnak.
A vadkárelhárítási időszak tavasszal, a kukorica elvetésétől kezdődik és egészen a betakarításig folyamatosan van feladatuk a gazdáknak és a vadászoknak is.
– A vaddisznó rááll a sorra, és mint a vetőgép, úgy megy rajta végig több száz méter hosszan. Mikor egy-egy zsák vetőmag 60–70 ezer forint, akkor el tudjuk képzelni, hogy milliós károkat tudnak okozni – mondja Vig Imre, a Garéi Gímszarvas VT vadászmestere.
A vadászokat sokszor éri kritika, hogy nem védik meg a termőterületeket a vadtól, ám a vadkárelhárításban a gazdáknak is van kötelességük.
– Azt kérjük, hogy a tulajdonos az erdő és a földje között hagyjon egy minimum ötméteres szakaszt, ahol a vadászok tudnak közlekedni, vadra lőni. Segítség, ha a gazda megengedi, hogy leseket telepítsenek a földjére, nyiladékok legyenek a kukoricatáblák között – sorolta Vig Imre. Mint fogalmazott, a vadásznak sincs könnyű dolga, elég csak abba belegondolni, hogy neki több ezer hektáron kell felügyelnie.
A földtulajdonos feladata, hogy időben szóljon, ha károsítják a terméskukoricát. A vadászok ilyenkor segítenek villanypásztorral körbekeríteni a földet. A vadak dézsmálásából nem csak a gazda szenved kárt, hiszen a vadkár kifizetése vadásztársaságokat tehet tönkre, ezért mindkét fél érdeke a hatékony együttműködés.
– Korábban nagyon sok földtulajdonos az elkerítésben látta a megoldást, ám emiatt a vad ott csinált több kárt, ahová szorult. Alakul egy olyan együttgondolkodás, hogy ha meghagyjuk a vad életterét, nem kerítünk be területeket, akkor oszlik a kár. Sajnos azt alig lehet elérni, hogy egyáltalán ne legyen kára a gazdának, de ezáltal közel sem lesz annyi, mint annak, akire a kerítések miatt „áttolják az állatokat” – mondta a vadász. A villanypásztor sem tökéletes védőháló. A szarvas ellen jó, azonban a vaddisznó keresztülmegy rajta, az őz pedig menetből átfut közte.
A védekezés miatt nem mindegy, milyen állat okoz kárt
Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke elmondta, sok lehetősége van a gazdának, hogy a vadkár ellen védekezzen. Vannak bizonyos vadriasztó szerek, amiket kijuttatnak a területre, vagy az erdő szélére kiakasztanak vadriasztót, ami ugyanúgy vegyi anyagokat tartalmaz, égetéssel, hanghatásokkal is lehet eredményeket elérni. Emellett nem mindegy, hogy őz, szarvas, nyúl vagy vaddisznó okozza a károkat, ezért a vadgazdálkodónak és a gazdának közösen kell eldönteni, hogy milyen módon védekezzenek. Nem az a cél, hogy a kerítések hosszúságát növeljék, mert ezzel csak azt érik el, hogy az elkerítetlen részekre szorulnak a vadak, ott pedig többszörös károkat okoznak.
- Útmutató készül a vadkárfelmérésre
- Erdei vadkárfelmérési útmutató
- Vadkárelhárítás vagy új erdőkultúrák védelme: hazai vadhálógyártó-üzemet avattak
- Villanypásztor vagy vadriasztó?
bama.hu
Mezőgazdaság
Újabb korlátozások szűntek meg a ragadós száj- és körömfájás kitörést követően
A kedvező járványügyi helyzet alapján újabb korlátozások feloldásáról döntött dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos
A Nemzeti Élelmiszerlánc–biztonsági Hivatal (Nébih) és a helyi hatóságok szakemberei befejezték a járványkitörésével érintett kontaktgazdaságok mintavételeit, minden vizsgálat negatív eredménnyel zárult. A kedvező járványügyi helyzet alapján az országos főállatorvos 2025. március 18-tól újabb korlátozások feloldásáról döntött.

Fotó: NÉBIH
Többek között Győr-Moson-Sopron vármegyében – a kisbajcsi kitörés köré vont korlátozott terület kivételével – ismét engedélyezte a sertések, szarvasmarhák, juhok és kecskék belföldi technológiai mozgatását, valamint azonnali vágásra történő szállítását.
A március eleji kisbajcsi járványkitörés kapcsán összesen 45, ún. kontaktgazdaságot vizsgáltak a vármegyei kormányhivatal és a Nébih szakemberei. A vizsgálatok lezárultak: a folyamat során levett 4973 minta mindegyike negatív eredményt hozott.
A kedvező járványügyi helyzet alapján újabb korlátozások feloldásáról döntött dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos:
• Azonnali vágásra fogékony állatok Győr-Moson-Sopron vármegye területén kívülre is kiszállíthatóak, a technológiai mozgatás azonban csak a vármegye területén történhet.
• Baranya, Fejér, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyék területén elrendelt belföldi, valamint Európai Uniós korlátozások feloldásra kerülnek.
• A fogékony állatfajok más tagállamba történő kiszállítása, Győr-Moson-Sopron vármegye kivételével, az ország többi területéről 2025. március 18-tól engedélyezett.
Lényeges, hogy Győr-Moson-Sopron vármegyéből továbbra is tilos harmadik országba és az Európai Uniós tagállamokba fogékony állatokat szállítani! A kereskedelmi korlátozásokról, harmadik országbeli tiltásokról bővebb információ az RSZKF kereskedelmi aloldalon érhető el: https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-kereskedelmi-informaciok
Forrás: NÉBIH
Vadászat
KITEKINTŐ: Új-Zéland – Nehezen hozható forgalomba a vadhús. Megoldották
Új-Zélandról tudjuk, hogy igen jó vadászterületekkel bír, ám érdekes tény, hogy szemben Magyarországgal, a világ másik oldalán a lőtt vadat nehezen lehet forgalomba hozni. A vadkár kérdése azonban ettől függetlenül állandó vagy éppen egyes helyeken növekszik. A vadgazdáknak és a mezőgazdasági szereplőknek eközben számolni kell a vadkárral és a jelentős mennyiségű lőtt vad, eközben, jóformán forgalomképtelen. Erre találták meg azt a megoldást az új-zélandi vadászok, hogy adományokban eljuttatják rászoruló családoknak, ami úgy tűnik, támogatásra talált. A rászorulóknak létrehozott élelmiszerbankokban már el is helyezték az első adományokat.

Az új-zélandi vadhús gyakorlatilag forgalomképtelen, de segélyszervezeteken keresztül megtalálták a vadhús legális felhasználásának módjátt. Forrás: RNZ
Egy új jótékonysági szervezetnek köszönhetően, ingyen szállítanak ki vadhúst, a főzéshez szükséges receptekkel együtt, a rászoruló családoknak. Az élelmiszerbankok rászorulók számára adományoznak, így ezeken keresztül más élelmiszerek mellett, az Új-Zélandon forgalomképtelen vadhús nem megy kárba.
A We Hunt Food Trust lehetővé teszi a vadászoknak, hogy az általuk elejtett szarvashúst elajándékozzák a Fiordland Wapiti Alapítvány kezdeményezésén keresztül.
Roy Sloan szóvivő elmondta, hogy sok szarvast ejtettek el és a nehézségekkel küzdő családoknak adják át.
“Mindenütt szarvasok nyüzsögnek. Ha megnézed Southlandot, ott hatalmas bozótosok és termőföldek találhatók.”
Új-Zélandon a törvények gyakran megakadályozták a vadászokat a szarvashús értékesítésében, de rájöttek, hogy adományozni viszont lehet.
Sloan, a Fiordland Wapiti Alapítvány vezérigazgatója elmondta, hogy korábban próbálkoztak már – különösen a Covid-19-hez hasonló időszakokban, amikor húst szállítottak a rászoruló családoknak.
A We Hunt Food Initiative azon vágya, hogy a többi vörös hús árának töredékéért szállítson szarvashúst az élelmiszerbankoknak, úgy tűnik beválik. A támogató szervezetek kiemelték, hogy ennek nagyon örülnek, mert a vörös húsok a legnehezebben beszerezhető élelmiszerek közé tartoznak.
Invercargillben, Új-Zéland legdélebbi városában most ez a próba véget ért, amelyben körülbelül 500 kg darált húst 4 dollár/kg alatti áron értékesítettek. Most azt tervezik, hogy más termékeket is megvizsgálnak, mint például a kolbászokat és a húspogácsákat és elindítják a vadhús értékesítést a szigetországban.
Van néhány szívszorító történet- fogalmazott a Rádió Új-Zéland a cikkéban és arra számítanak hogy az új We Hunt Food jótékonysági szervezet az első évben akár öt tonna vadhúst is képes lesz kiosztani.
RNZ
Írta: Sally Wenley
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Március 29-én indul a tavaszi rókavakcinázás
A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik.
A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással egyidőben ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a betegséget megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi célt szolgál.

Fotó: NÉBIH
Az immunizálás az érintett területeken vakcinatartalmú csalétkek kisrepülőgépekről való kijuttatásával történik. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.
A Nébih a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a vakcinázás eredményességét. Az előző évek adatai azt mutatják, hogy az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.

Ábra: NÉBIH
A veszettség fő terjesztője a nagyjából hatvanezer példányt számláló hazai állománnyal bíró vörös róka. A kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig erősen ajánlott, ugyanis a betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, valamint az emberre is.
A betegség a szomszédos országok közül Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, valamint ismételten megjelent Szlovákia keleti régiójában is. 2022-ben Magyarországon is megváltozott a veszettséghelyzet, ugyanis Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18 veszettségeset igazolódott. Tekintettel arra, hogy 2022 szeptemberében Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.
A betegség behurcolása vélhetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén történt meg. Mivel az utóbbi években az ukrán és román állategészségügyi hatóságok nem tudták rendszeresen elvégezni a rókák vakcinázási programját, a határhoz közeli területeken továbbra is nagyobb a járványügyi kockázat.
Mindezeket figyelembe véve, a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása kulcsfontosságú, azaz a továbbiakban is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutató elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.
A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.
A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.
Forrás: NÉBIH