Vadászat

Afrikai sertéspestis – mennyire érintettek a Sopron környéki vadak?

Közzétéve:

2019.12.29.

Feltöltő:

Agrojager

Közepes kockázatúvá minősítették Győr-Moson-Sopron megye keleti felét az afrikai sertéspestis okozta veszélyeztetettség elemzésével foglalkozó szakemberek. Ez a járvány az emberre nem veszélyes, de a vaddisznó- és házisertés-állomány tekintetében az elmúlt évtizedek legnagyobb problémájának tekintik.

Prof. dr. Náhlik András, a Soproni Egyetem rektora

Ez a vírusos betegség elsősorban Afrikára jellemző, de 2007-ben bekerült Grúziába és onnantól kezdve szinte megállíthatatlan lett a terjedése. Az Európai Unióban 2014-ben jelent meg ez a típusa, nevezetesen Lengyelországban és a Balti-államokban. Magyarországon először 2018-ban mutatták ki Heves megyében a vírust, amely továbbra is jelentős ugrásokkal terjed.

– Már egész Kelet-Magyarország fertőzött, hiszen az afrikai sertéspestis átjött Ukrajnából és Romániából is, vélhetően vaddisznóállományok révén – emelte ki prof. dr. Náhlik András, a Soproni Egyetem rektora.

– Különös probléma, hogy a vírust a Duna sem tudta megállítani, ugyanis nemrég kimutatták a Pilisben. Először egy vadaskertben, aztán történt egy kitörés, így már szabad területen is jelen van – fűzte hozzá.

Ez azt jelenti, hogy már a Dunántúl jó része is erősen veszélyeztetett: csak három olyan megye van, amelyet alacsony kockázatúnak sorolnak be – és Győr-Moson-Sopron megye nem tartozik ezek közé.

– Megyénk keleti részét is közepes kockázatúvá nyilvánították, ami nem azt jelenti, hogy megjelent ott az afrikai sertéspestis, de fennáll ennek a veszélye – osztotta meg velünk a rektor.

– Alacsony kockázatúnak jelenleg csak Vas, Zala és Baranya megye van besorolva. Az összes többi erősen veszélyeztetett. Azonban azt kell mondanom, hogy a vírus bárhol, bármikor megjelenhet. Ugyan a terjedése vaddisznóállományokban a szakirodalom szerint évente csupán ötven kilométer környékén mozog, viszont a házisertés-készítmények révén, vagy a lábbelikre tapadt sárral könnyedén behurcolható akárhová – fejtette ki.

– A vírust mentesíteni nehéz: Spanyolországban ez negyven évbe telt. Azzal kell számolnunk, hogy viszonylag sokáig itt lesz velünk ez a probléma. Én a rövid, esetleg középtávú megoldást kizárólag abban látom, hogyha sikerül olyan vakcinát kifejleszteni, amely mentesíti a vaddisznóállományt a járvány alól. A probléma az, hogy a vírus rendkívül ellenálló, tehát több évig is képes ott maradni az erdőterületen – fűzte hozzá.

A vakcina kifejlesztésében vannak előrelépések: nemsokára elkezdenek tesztelni egy, a Spanyolországban és Portugáliában, illetve Franciaországban pusztító sertéspestis ellen kifejlesztett készítményt Magyarországon is. Csupán az a kérdés, hogy ez a hazánkban jelenlévő vírustörzsre hatással lesz-e, ugyanis itt az eredetileg Kelet-Afrikában jellemző 2-es vírustörzset azonosították – a szakemberek azonban bizakodóak.

A rektortól megtudtuk: az afrikai sertéspestis már az 1950-es évektől kezdődően jelen volt Európában. Elsősorban jellemző volt Spanyolországra és Portugáliára, de kimutatták régebben még Franciaországban, Belgiumban és Olaszországban is – ez utóbbi államban Szardínia-szigetén állandóan jelen van.

sopronmedia.hu

Következő cikk

BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁN A 20. ÉVES VADASZAT.NET!

Ne hagyd ki

Sakál ölt meg egy vizslát Dorozsmán

Vadászat

Évzáró rendezvény a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nél

Évzáró rendezvényt szervezett a Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Published

2 nap

2024.12.20.

Dr. Szilágyi Gergely PhD

Évzáró rendezvény adventi gondolatokkal, jótékonysággal, elismerések átadásával. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. az évzáró ünnepségén adta át a hosszú időn keresztül kiváló munkát végzett munkatársaknak az elismeréseit, és hagyomány már a jótékonyság, valamint az is, hogy az eseményen egy-egy egyházi és ismert világi személyiség mondja el adventi, karácsonyi gondolatait. Idén az alapvető jogok biztosa, Kozma Ákos is részt vett a rendezvényen.