Keressen minket

Vadászat

Egy vasárnap huszonnégy nyúl terítéken

Közzétéve:

Feltöltő:

KÁRPÁTALJA | Arra már valamennyi környékbeli vadász felkapta a fejét, amikor híre ment, hogy a Badalói Vadásztársaság az elmúlt vasárnap huszonnégy nyulat hozott terítékre. Hisz Nimród itteni utódai úgy könyvelték el, hogy a 2020-as esztendő a maga szélsőséges időjárásával abszolút nem kedvezett az apróvad elszaporodásának. Ez alól persze lehetnek kivételek, például a jelentős határzónás területekkel rendelkező Badaló. Egyesek főként ezzel magyarázzák a múlt vasárnapi gazdag zsákmányt.

– Bátran állíthatom, hogy a mostani eredmény is főként a korábbi építkező munkánk hozadéka és nem a helyi esetleges kedvező adottságoknak a következménye – vallja Székely József, aki több mint tíz éve áll a Badalói Vadásztársaság élén.

– Büszke vagyok rá, hogy a csapat az első pillanattól kezdve támogatta azt a programot, amit a kezdetek kezdetén meghirdettem. Ez pedig egyszerű számításokon alapul. Ha a nyúlvadászati idény végén, a téli vadszámláláskor mondjuk ötven nyulat írtunk össze, akkor anyánként négy szaporulattal számolva őszre nagyjából kettőszázötven nyulunk lesz. Ha hozzávesszük, hogy egy nyúlvadászati idényben hat-hétszeri kivonulás engedélyezett, s mi vadászok vagyunk huszonöten, akkor bizony kiderül, hogy éppen csak hogy megvan az egy főre jutó mennyiség minden alkalomkor. Megjegyzem, ehhez a fialáshoz és a neveléshez ideális körülmények szükségesek. Tehát nem olyan aszályos április és esős június, mint azt tapasztalhattuk valamennyien a lassan mögöttünk hagyott évben. No és eddig nem vettük számításba a nyulak legfőbb természetes ellenségének a kártékony tevékenységét.

– Gondolom, a rókáról van szó, amelynek egyedszáma vidékünkön mindenütt jóval meghaladja az ideálisat.

– Így igaz. A mi vadászterületünk közel kétezer hektáros, s mivel tudományosan bizonyított tény, hogy elegendő ötszáz hektárra egyetlen ilyen kis ragadozó, a meglevő 35–40 példányra becsült rókaállomány négy-ötszörös túlterhelést jelent vadászterületünkre, és komoly veszélyt elsősorban a nyúlra, a fácánra, a fogolyra. Pedig évek óta kíméletlen harcot folytatunk a Vuk-nemzetség tagjaival szemben. Három évvel ezelőtt egy szezonban kétszáznegyven vörös bundás került terítékre, a járásban talán a legtöbb. Tavaly kétszázhúsz példányt ejtettünk el. A kívülálló egyszerűen el nem tudja képzelni, mi pusztítást végez a nyúl- a fácánfiak között ez a ragadozó. A cikk elején említettük a határ közelségét mint lehetséges pozitívumot. Az igazság viszont az, hogy Magyarországon más elbírálás alá esnek a rókák, így ott ellenük kevésbé szigorúan lépnek fel. Készséggel elismerem, hogy a Tisza ártere kiváló vadbúvó és -nevelő hely, de csak akkor, ha a szaporodási időszakban nem önt ki a folyó. Ám ez az utóbbi években többször is megtörtént. Egyébként azt tapasztaltuk, hogy a nyúl kevésbé érzékeny az időjárásra, mint például a fácán. Ez meglátszik az idei állomány nagyságán is.

– Visszatérve a múlt vasárnapi gazdag terítékre. Valaki mondhatná, hogy ez szerencse dolga.

– Ez így igaz, ám a korábbi évek nyúlvadászatain is hasonló eredmények születtek, s járva a határt, igencsak biztató kép fogadott. Az elmúlt vasárnap négy hajtást terveztünk be, de kettő is elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy minden vadászunk zsákmánnyal térjen haza. És ami nagyon fontos és nem lehet elégszer hangsúlyozni: dicséret illeti a vadászkollektívát, mivel annak tagjai nem csupán a vadászatok alkalmával jeleskednek, hanem akkor is, amikor össze kell gyűjteni a vadjaink megsegítéséhez szükséges terménymennyiséget, s azt az etetők körül rendszeresen el kell helyezni. Szóval az eredmények nem maguktól születnek, hanem csak akkor, ha hosszú távra szóló tudatos vadgazdálkodást folytatunk.

karpatinfo.net

Vadászat

Magányos éjszakai cserkelés a Körös ártérben – Egy emlékezetes vaddisznóvadászat

Csordás István vaddisznóra vadászott:

Published

on

A vadászat egy olyan szenvedély, amely nemcsak türelmet és kitartást igényel, hanem mély tiszteletet is a természet iránt. 2022. december 7-én éjszaka, egy emlékezetes vadászatban volt részem a Körös-Maros Nemzeti Park területén, a Körös ártér sűrűjében.

Fotó: Csordás IStván – Agro Jager News

Egyéni cserkelő vadászatot terveztem, és bár egyedül vágtam neki az éjszakának, nem voltam teljesen magam a területen – két másik vadász is próbára tette szerencséjét, tőlem 800 méter, illetve 1,3 kilométer távolságban.

A körülmények rendkívül nehezek voltak. A terep mocsaras, sáros, a növényzet pedig szinte áthatolhatatlan. Az éjszaka fagyos volt, a levegő dermesztően hideg, ami csak még inkább fokozta a vadászat izgalmát. A kezemben egy TIKKA T3X Super Varmint pihent, amelyhez Hornady Superformance 165gr SST lőszert használtam – egy megbízható fegyver, amelyben ezúttal sem kellett csalódnom.

Két-három órányi mozdulatlan várakozás után végre mozgást észleltem. A semmiből bukkant elő egy 11-13 egyedből álló konda, amely óvatosan haladt a sűrűben. Szívem hevesebben vert, ahogy figyeltem őket, és próbáltam kiválasztani a számomra legmegfelelőbb vadat. Végül döntöttem – egy jó méretű, bőven mázsa feletti példányra esett a választásom.

A lövés pontos volt, az első találat elérte célját, de a disznó még így is az ártér extrém sűrűjébe menekült. Kezdetben azt hittem, hogy 80 méterre sikerült elejtenem, ám a keresés során kiderült, hogy az első vérnyomot csak 135 méterre találtam meg. A terep nehézségei miatt vissza kellett mennem az autóhoz egy bozótvágó késért, majd négykézláb utat kellett vágnom a sűrűben, hogy megközelíthessem a vadat.

Mire elértem az elejtett vaddisznót, egy vadásztársam is a helyszínre érkezett, és közösen dolgoztunk azon, hogy kihozzuk a vadat – nem volt könnyű feladat, de sikerrel jártunk. Ez a terület különösen közel áll hozzám, így boldogan konstatáltam, hogy Diána istennő ismét mellém állt ezen az éjszakán.

A vadászat után a zsákmány húsát a családommal is megosztottam. Egy jó vadászat után nincs is jobb, mint egy ízletes pörkölt és néhány pohár pálinka a szeretteink körében. Ez az éjszaka nemcsak egy sikeres vadászat története volt, hanem egy felejthetetlen élmény is, amelyre mindig szívesen gondolok vissza.

Írta és fényképezte: Csordás István

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

A farkas és a prérifarkas – A méretkülönbség megértése

Farkas és a prérifarkas méretkülönbségei a Yellowstone Nemzeti Parkban:

Published

on

Először is érdemes megjegyezni, hogy a Yellowstone Nemzeti Park ad otthont az Egyesült Államok legnagyobb és legegészségesebb prérifarkasainak. A park bőséges táplálékforrást biztosít számukra, és a védett terület határain belül, valamint a zord telek hatására, ezek az állatok általában valamivel nagyobbra nőnek és hosszabb ideig élnek, mint máshol. Nem kérdés, hogy itt találhatók a legpompásabb példányok közül is a legimpozánsabbak.

Fotó: Yellowstone Through The Lens

Évente számtalan alkalommal találkozom olyan utazókkal, akik keresztezték egy ilyen robusztus Yellowstone-i prérifarkas útját. Sok esetben azonban azt hiszik, hogy farkassal találkoztak, vagy legalábbis bizonytalanok abban, hogy melyik állatot látták. Ha érdeklődőek és tanulni szeretnének, vagy esetleg fényképet is készítettek, szívesen elmagyarázom a különbségeket. Néha viszont, ha csak egy emlékről van szó, hagyom, hogy megmaradjon számukra az élmény izgalma.

De az igazság egyszerű: amikor egy farkast látsz… nem lesz kérdésed felőle.

Ez a fénykép az eddigi legjobb példám arra, hogy milyen hatalmas méretkülönbség van a Yellowstone két csúcsragadozója között. A hajnali napfényben öt prérifarkas köröz egy friss tetem felett. Bár öten vannak, mégsem tudják megakadályozni, hogy az igazi csúcsragadozó elvegye azt, amit kinézett magának. Egy szürke farkas nyugodtan lép be a jelenetbe, és minden gond nélkül elsétál a dühösen ugató és nyüszítő prérifarkasok között. Erőteljes mozdulattal kitép egy lábat a tetemből, majd zavartalanul elvonul. A prérifarkasok próbálják kifejezni méltatlankodásukat, az egyik legnagyobb példány pedig egy rövid ideig még követi is a farkast.

És itt él ez a fénykép. Mindig is az egyik személyes kedvencem marad, mert tökéletesen megmutatja azt a hatalmas különbséget, ami a két faj között fennáll.

Forrás: Yellowstone Through The Lens

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Óvatosan! Őzet és vaddisznót gázoltak Veszprém vármegyében

Published

on

Az elmúlt napokban is történtek vadbalesetek Veszprém vármegye útjain – közölte a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Toyota Hilux gázolt őzet. Forrás: Rendőrség

Egy budapesti hölgy a 71-es számú főúton, Balatonfűzfő külterületén ütött el vaddisznót, egy veszprémi férfi autója elé pedig, Devecser térségében futott egy őz.

Mercedes gázolt vaddisznót. Forrás: Rendőrség

A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság felhívj a figyelmet arra, hogy:

– a vadveszélyt jelző táblánál a megszokottnál lassabban közlekedj!
– folyamatosan figyeld az út mindkét oldalát!
– ha vadat látsz, azonnal lassíts!
– szerelj vadriasztót járművedre!
– ha egy őzet vagy szarvast láttál, számíts többre is! Általában ezek az állatok csoportokba verődnek.

A rendőrség kéri, hogy a vadveszélyt jelző táblák után a megszokottnál óvatosabban közlekedjünk! Forrás: Rendőrség

Kattints IDE és nézd meg, hol jellemző Veszprém vármegyében leginkább a vadak előfordulása az utakon!

Forrás:
Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom