Vadászat
Jótékonysági vadászat Szerbiában
VAJDASÁG | Szerbia első jótékonysági vadászatát vasárnap Topolyán szervezték meg a magyar Országos Jótékonysági Vadászat Nonprofit Kft. felkérésére.

A magyarországi Fejér megyéből indult az akció, Fejes László kezdeményezésére. Pásztor István, a VMSZ és a tartományi képviselőház elnöke is felkarolta az akciót, Csallóközi Eszter, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulja védnökségével a topolyai Őzbak Vadásztársaság megszervezte a jótékonysági vadásznapot.
Brindza Lajos szervező elmondta, abban bízik, hogy a példa ragadós lesz, illetve lesz még folytatása a nemes kezdeményezésnek. A jótékonysági vadászatot kezdetben ötvenegy személy támogatta, fővédnöke pedig Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa volt. Végül több mint ötezer eurót sikerült így összegyűjteni, hiszen a vadászat lezajlása után, amelyen nyolcvannyolc fácánt lőttek, többen jelezték, hogy szeretnének a karitatív megmozduláshoz csatlakozni. A pénzzel az SMA-1 beteg vajdasági kisfiú, Pál Gajódi Olivér gyógyulásához járulnak hozzá.
Brindza Lajos azt is elmondta, így sikerült azt is megmutatni, hogy a vadászok is képesek összefogni egy nemes cél, nemes ügy érdekében. Példaként említette, hogy a vadászok helyismeretének köszönhetően sikerült a napokban megtalálni Dél-Szerbiában egy elveszett párt. A most összegyűlt pénzt pedig teljes egészében Olivér megsegítésére utalják át.
MEGKEZDTÉK A VADAK ETETŐHÖZ SZOKTATÁSÁT
A vadászegyesületek is megérzik a járványhelyzet okozta válságot. Lung László, a topolyai Őzbak Vadászegyesület elnöke elmondta, hogy az idei évre a koronavírus-járvány a vadászat és főleg a vadászturizmus esetében is rányomta bélyegét. Az idén így elmaradtak a külföldi vadászok, akik elsősorban őzbakra vadásztak az előző években és ez általában két-három millió dináros bevételt jelentett az egyesület számára. Ennek a jelentős összegnek az idén csupán mintegy tíz százalékát sikerült megvalósítani néhány belföldi vadászturista jóvoltából.
Az elnök arról is szólt, hogy megkezdték a rendszeres vadetetést, mivel mostanra már a parcellák többségéről betakarították a mezőgazdasági termelők a terményeket és így a vadállatok kevésbé találnak élelmet maguknak. Ahogyan a korábbi évek során, így ebben az évben is mintegy ötven mázsa kukoricát biztosítottak a vadetetésre. Az egyesület mintegy hetven tagot számlál. A szabályzat alapján a hatvanöt évnél nem idősebb tagok kötelesek aktívan részt venni a vadetetésben. Egyaránt és folyamatosan helyeznek ki élelmet az apróvad, illetve az őzek etetésére. Az őzetetőben a kukorica mellett lucernaszénát, tehénrépát és sót is elhelyeznek időnként. A vadetetést egyébként a hivatásos vadőr szervezi.
Az elnök azt is elmondta, hogy a nyúlállomány csökkenése volt tapasztalható az utóbbi időben és emiatt hat évig nem vadászták a nyulat az általuk felügyelt területen. Most viszont az állomány enyhe szaporodását észlelték. A nyúlállomány csökkenésének az oka véleménye szerint a mezőgazdaságban tapasztalható intenzív vegyszerhasználat lehet. Az őzek esetében szerencsére nincs szó állománycsökkenésről, talán amiatt, hogy nagyobb testű állatokról van szó, és azok kevésbé érzékenyek a vegyszerek kisebb koncentrációjára. A fácánpopuláció viszont nem önfenntartó. A gyérítésükhöz a ragadozók is hozzájárulnak, a rókák mellett megjelentek a sakálok is a területen. Korábban a Dózsa birtokon el is ejtettek egy példányt, azóta csak észlelték, de a zentagunarasi vadászoknak az idén is sikerült elejteni a nádi farkasnak is hívott ragadozó egy példányát.
Lung elmondása szerint úgy lehet csak a fácánállományt fenntartani a területen, ha rendszeresen előnevelt csibéket engednek szabadon. Ebben az évben is hatszáz darab tizenkét hetes előnevelt fácáncsibét engedtek el. Ezek közül mintegy háromszáz már kilövésre került ebben az évben. A legutóbbi elnökségi ülésen úgy döntöttek, hogy januárban még két fácánvadászatot szerveznek.
magyarszo.rs
Vadászat
KITEKINTŐ: Németoszág – A mosómedvék alkalmazkodnak: miért nem működnek már sokszor a csapdák?
Az elmúlt években jelentősen felerősödött az invazív mosómedvék elleni vadászat a németországi Bielefeldben
Az elmúlt években jelentősen felerősödött az invazív mosómedvék elleni vadászat a németországi Bielefeldben. De milyen módszerekkel próbálja a város visszaszorítani az állományt – és mennyire eredményesek ezek?
A Bielefeld városa (Észak-Rajna–Vesztfália tartomány) a múlt héten tette közzé a 2025/26-os vadászati év mosómedve-terítékét: összesen 1374 állatot ejtettek el. Ez jóval magasabb szám, mint az előző években. Összehasonlításképpen: 2022/23-ban 440, 2023/24-ben 700, míg 2024/25-ben 918 mosómedvét lőttek ki.

Fotó: Pixabay
A jelentős növekedés annak is köszönhető, hogy egyre több vadász vállalt szerepet a megelőzésben és az állomány gyérítésében. Bielefeld városának közrendészeti hivatala – mint alsóbb szintű vadászati hatóság – a szerkesztőség megkeresésére közölte:
„A város felhívását követően tavaly mintegy húsz vadász jelentkezett pluszban arra, hogy segítséget nyújtson az ingatlan- és háztulajdonosoknak a mosómedvék által okozott problémák kezelésében. Ez egyrészt tanácsadást jelent arra vonatkozóan, miként lehet megakadályozni, hogy a mosómedvék bejussanak az épületekbe, másrészt pedig csapdázással történő befogást a lakott, vadászatilag korlátozott területeken.”
Hogyan próbálják visszaszorítani a mosómedvéket?
Arra a kérdésre, hogy milyen módszerekkel próbálják a vadászok és a város csökkenteni a mosómedve-állományt, a hivatal a megelőzésre és a vadászatra hivatkozott:
„A város különféle tájékoztató anyagokkal – online felületeken, szórólapokon, telefonos megkeresések során – hívja fel a figyelmet a megelőzés fontosságára. Kiemelten kérik a lakosságot, hogy ne hagyjanak ki élelmet, például madár- vagy süneleséget, valamint akadályozzák meg, hogy az állatok feljuthassanak a tetőkre. A vadászterületeken a gyérítés lövéssel és csapdázással történik, míg lakóövezetekben és házak környékén kizárólag csapdázással.”
Tovább fokozzák a vadászatot?
Arra a kérdésre, hogy a város tervezi-e a mosómedvevadászat további intenzívebbé tételét, nem érkezett konkrét válasz. A hivatal szerint ez a vadászterületeken a vadászatra jogosultak döntésén múlik, a lakott területeken pedig az ingatlantulajdonosok igénye szabja meg a beavatkozás mértékét.
A város a populáció visszaszorításának sikerességéről sem tudott előrejelzést adni:
„Előrejelzés nem lehetséges, mivel nincsenek pontos adatok a mosómedve-állomány nagyságáról, és az jelenleg nem is mérhető fel megbízhatóan. Elképzelhető például az is, hogy az intenzívebb vadászatot kezdetben magasabb szaporodási ráta ellensúlyozza.”
A hivatal szerint a mosómedvék rendkívül tanulékony állatok, ami jelentősen megnehezíti a csapdázásukat:
„A csapdával történő vadászatnak az állatok tanulóképessége miatt megvannak a korlátai. Egyre több megfigyelés szól arról, hogy a mosómedvék alaposan megvizsgálják a csapdákat, de nem mennek bele. Többször azt is megfigyelték, hogy a mosómedvék kinyitották a csapdákat, amikor fajtársaik azokba beszorultak.”
Forrás: Pirsch
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – Szakszerűtlenül elhelyezett vaddisznótetemek miatt nyomoz a rendőrség Iphofennél
Vaddisznótetemekkel teli utánfutó miatt nyomoz a kitzingeni rendőrkapitányság
Iphofen (Kitzingen járás). Szokatlan és egyben felháborító esettel foglalkozott szerdán délelőtt a kitzingeni rendőrkapitányság: a „NatURwald Wolfsee” erdei tanösvény parkolójában egy otthagyott utánfutóra bukkantak, amelyből erős bomlásszag áradt. A helyszínre érkező rendőrök gyanúja hamar beigazolódott – az utánfutóban több vaddisznótetem volt.

Egy Iphofen közelében lévő erdei parkolóban vaddisznótetemekkel teli utánfutót találtak – a rendőrség nyomoz. Fotó: DJZ
A rendőrséghez reggel 10:15 körül érkezett bejelentés az erős, kellemetlen szagról. A járőrök nemcsak a súlyos bomlásszagot észlelték, hanem az utánfutóból kifolyó szerves folyadékokat is – ami egyértelműen arra utalt, hogy az elhullott vadakkal vagy a vadfeldolgozásból származó maradványokkal nem megfelelően bántak.
A jármű tulajdonosát, egy 35 éves férfit a Neustadt an der Aisch–Bad Windsheim járásból azonosították, aki később megjelent a helyszínen és kinyitotta az utánfutót.
Az utánfutóból összesen nyolc vaddisznótetem került elő. A jelenlegi információk szerint ezeket szabályosan egy állati hulladékkezelő telepre kellett volna szállítani. Hogy az utánfutót miért hagyták egy érzékeny természeti területen, azt a folyamatban lévő nyomozás vizsgálja.
A kitzingeni rendőrkapitányság arra kéri az esetleges tanúkat, hogy akik információval rendelkeznek az utánfutó ott hagyásának időpontjáról vagy gyanús megfigyelésekről, jelentkezzenek a 09321/141-0 telefonszámon.
Forrás: DJZ
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.
Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.

Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.
Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.
További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.
Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.
A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.
A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.
Forrás: Wild und Hund

