Vadászat
Vadgazdamérnök képzés az új agráregyetemen
2021. február 1-jétől hivatalosan is elkezdi működését a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amellyel a magyar agrár-felsőoktatás átszervezése után dinamikus, a piac számára keresett, jól felkészült, gyakorlatorientált, de tudományos alapokra épülő tudással képeznek agrárszakembereket.

Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

Fotó: Pelsőczy Csaba/AM
Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, mint az alapítvány kuratórium elnöke, a sajtótájékoztatón elmondta: Sokan alábecsülik az agrárium szerepét, pedig ez egy kiemelt jelentőségű szektor, a magyar GDP 10 százalékát adja az agrárium és a hozzá kapcsolódó iparágak. Az agrár- és élelmiszeripar mindemellett az egyik leginnovatívabb terület, elég csak a precíziós gazdálkodásra, a biotechnológiára, az élelmiszeriparra gondolni. Az alapítvány felállításának kiemelt célja, az oktatás és kutatás terén is úttörő tudásközpont létrehozása, hogy az eddigi hagyományos agrárismereteken túl, erős legyen a gazdálkodási, digitális ismeretek átadása is az egyetemen. Azt is el szeretnénk érni, hogy rövidtávon Magyarország legjobb, hosszabb távon a régió egyik legfajsúlyosabb egyetemévé váljon a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. Agrárfókuszú képzést tervezünk megvalósítani, de olyan kiegészítő képzésekre is lehetőség lesz, amelyek segítségével a végzett hallgatók a vidéki értelmiség bástyái lehetnek majd, ilyen például a pedagógiai, művészeti képzés.
A sajtótájékoztatón a kuratórium tagjai is bemutatkoztak, így Dr. Nagy István agrárminiszter, Prof. Dr. Bedő Zoltán akadémikus, kuratóriumi tag nemzetközi viszonylatban is elismert búzanemesítő, Prof. Dr. Horn Péter rector emeritus, Lázár János kormánybiztos és végül, de nem utolsó sorban, Dr. Gyuricza Csaba megbízott rektor.
Forrás: Nimród Vadászújság Facebook oldala – Szilágyi Bay Péter
Mezőgazdaság
Újabb korlátozások szűntek meg a ragadós száj- és körömfájás kitörést követően
A kedvező járványügyi helyzet alapján újabb korlátozások feloldásáról döntött dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos
A Nemzeti Élelmiszerlánc–biztonsági Hivatal (Nébih) és a helyi hatóságok szakemberei befejezték a járványkitörésével érintett kontaktgazdaságok mintavételeit, minden vizsgálat negatív eredménnyel zárult. A kedvező járványügyi helyzet alapján az országos főállatorvos 2025. március 18-tól újabb korlátozások feloldásáról döntött.

Fotó: NÉBIH
Többek között Győr-Moson-Sopron vármegyében – a kisbajcsi kitörés köré vont korlátozott terület kivételével – ismét engedélyezte a sertések, szarvasmarhák, juhok és kecskék belföldi technológiai mozgatását, valamint azonnali vágásra történő szállítását.
A március eleji kisbajcsi járványkitörés kapcsán összesen 45, ún. kontaktgazdaságot vizsgáltak a vármegyei kormányhivatal és a Nébih szakemberei. A vizsgálatok lezárultak: a folyamat során levett 4973 minta mindegyike negatív eredményt hozott.
A kedvező járványügyi helyzet alapján újabb korlátozások feloldásáról döntött dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos:
• Azonnali vágásra fogékony állatok Győr-Moson-Sopron vármegye területén kívülre is kiszállíthatóak, a technológiai mozgatás azonban csak a vármegye területén történhet.
• Baranya, Fejér, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyék területén elrendelt belföldi, valamint Európai Uniós korlátozások feloldásra kerülnek.
• A fogékony állatfajok más tagállamba történő kiszállítása, Győr-Moson-Sopron vármegye kivételével, az ország többi területéről 2025. március 18-tól engedélyezett.
Lényeges, hogy Győr-Moson-Sopron vármegyéből továbbra is tilos harmadik országba és az Európai Uniós tagállamokba fogékony állatokat szállítani! A kereskedelmi korlátozásokról, harmadik országbeli tiltásokról bővebb információ az RSZKF kereskedelmi aloldalon érhető el: https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-kereskedelmi-informaciok
Forrás: NÉBIH
Vadászat
KITEKINTŐ: Új-Zéland – Nehezen hozható forgalomba a vadhús. Megoldották
Új-Zélandról tudjuk, hogy igen jó vadászterületekkel bír, ám érdekes tény, hogy szemben Magyarországgal, a világ másik oldalán a lőtt vadat nehezen lehet forgalomba hozni. A vadkár kérdése azonban ettől függetlenül állandó vagy éppen egyes helyeken növekszik. A vadgazdáknak és a mezőgazdasági szereplőknek eközben számolni kell a vadkárral és a jelentős mennyiségű lőtt vad, eközben, jóformán forgalomképtelen. Erre találták meg azt a megoldást az új-zélandi vadászok, hogy adományokban eljuttatják rászoruló családoknak, ami úgy tűnik, támogatásra talált. A rászorulóknak létrehozott élelmiszerbankokban már el is helyezték az első adományokat.

Az új-zélandi vadhús gyakorlatilag forgalomképtelen, de segélyszervezeteken keresztül megtalálták a vadhús legális felhasználásának módjátt. Forrás: RNZ
Egy új jótékonysági szervezetnek köszönhetően, ingyen szállítanak ki vadhúst, a főzéshez szükséges receptekkel együtt, a rászoruló családoknak. Az élelmiszerbankok rászorulók számára adományoznak, így ezeken keresztül más élelmiszerek mellett, az Új-Zélandon forgalomképtelen vadhús nem megy kárba.
A We Hunt Food Trust lehetővé teszi a vadászoknak, hogy az általuk elejtett szarvashúst elajándékozzák a Fiordland Wapiti Alapítvány kezdeményezésén keresztül.
Roy Sloan szóvivő elmondta, hogy sok szarvast ejtettek el és a nehézségekkel küzdő családoknak adják át.
“Mindenütt szarvasok nyüzsögnek. Ha megnézed Southlandot, ott hatalmas bozótosok és termőföldek találhatók.”
Új-Zélandon a törvények gyakran megakadályozták a vadászokat a szarvashús értékesítésében, de rájöttek, hogy adományozni viszont lehet.
Sloan, a Fiordland Wapiti Alapítvány vezérigazgatója elmondta, hogy korábban próbálkoztak már – különösen a Covid-19-hez hasonló időszakokban, amikor húst szállítottak a rászoruló családoknak.
A We Hunt Food Initiative azon vágya, hogy a többi vörös hús árának töredékéért szállítson szarvashúst az élelmiszerbankoknak, úgy tűnik beválik. A támogató szervezetek kiemelték, hogy ennek nagyon örülnek, mert a vörös húsok a legnehezebben beszerezhető élelmiszerek közé tartoznak.
Invercargillben, Új-Zéland legdélebbi városában most ez a próba véget ért, amelyben körülbelül 500 kg darált húst 4 dollár/kg alatti áron értékesítettek. Most azt tervezik, hogy más termékeket is megvizsgálnak, mint például a kolbászokat és a húspogácsákat és elindítják a vadhús értékesítést a szigetországban.
Van néhány szívszorító történet- fogalmazott a Rádió Új-Zéland a cikkéban és arra számítanak hogy az új We Hunt Food jótékonysági szervezet az első évben akár öt tonna vadhúst is képes lesz kiosztani.
RNZ
Írta: Sally Wenley
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Március 29-én indul a tavaszi rókavakcinázás
A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik.
A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással egyidőben ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a betegséget megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi célt szolgál.

Fotó: NÉBIH
Az immunizálás az érintett területeken vakcinatartalmú csalétkek kisrepülőgépekről való kijuttatásával történik. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.
A Nébih a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a vakcinázás eredményességét. Az előző évek adatai azt mutatják, hogy az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.

Ábra: NÉBIH
A veszettség fő terjesztője a nagyjából hatvanezer példányt számláló hazai állománnyal bíró vörös róka. A kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig erősen ajánlott, ugyanis a betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, valamint az emberre is.
A betegség a szomszédos országok közül Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, valamint ismételten megjelent Szlovákia keleti régiójában is. 2022-ben Magyarországon is megváltozott a veszettséghelyzet, ugyanis Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18 veszettségeset igazolódott. Tekintettel arra, hogy 2022 szeptemberében Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.
A betegség behurcolása vélhetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén történt meg. Mivel az utóbbi években az ukrán és román állategészségügyi hatóságok nem tudták rendszeresen elvégezni a rókák vakcinázási programját, a határhoz közeli területeken továbbra is nagyobb a járványügyi kockázat.
Mindezeket figyelembe véve, a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása kulcsfontosságú, azaz a továbbiakban is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutató elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.
A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.
A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.
Forrás: NÉBIH