Az ősszel várhatóan több száz ezer embert megmozgató magyarországi vadászati világkiállítás és az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megrendezése is biztos jelen pillanatban – jelentette ki a két rendezvény koordinálására kinevezett kormánybiztos a Figyelőnek adott interjúban – közölte a Világgazdaság.

A Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállításra vélhetően sok száz ezer ember fog ellátogatni (Kép:  MTI/Bodnár Boglárka)

A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért is felelős államtitkár hangsúlyozta: a vadászati világkiállítás jól szolgálja a koronavírus-járvány utáni gazdasági, turisztikai újraindítást is. A pandémia legnehezebb napjait éljük, ismét egyre több nagy rendezvényt kell lemondani, például zenei fesztiválokat.

A szeptember 25-től október 14-ig tervezett Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás megrendezése biztos?

– Szerte a világból sokan felteszik ezt a kérdést, mert a jelenlegi járványhelyzetben – az oltásban már jóval előrehaladottabb állapotban lévő néhány országot, például Izraelt és Nagy-Britanniát leszámítva – mindenki bizonytalanságban él. Ez nemcsak a magyar rendezvényeket érinti, hanem olyan világeseményeket is, mint a tokiói nyári olimpia vagy a Dubaji Világkiállítás. A kormány szándéka viszont továbbra is az, hogy megrendezzük – a Hungexpón és három vidéki helyszínen, Keszthelyen, Hatvanban, Vásárosnaményban – a vadászati kiállítást. Csakúgy, mint néhány nappal ezt megelőzően, szeptember első hetében egy másik nagy budapesti rendezvényt, a római katolikus egyház világméretű eseménysorozatát, az eucharisztikus kongresszust, ahová Ferenc pápa is ellátogat majd. S abban is bízunk, hogy a szintén a hatáskörömbe tartozó, a nemzeti ünnepek közül általában a legtöbb embert megmozgató augusztus 20-i, Szent István-napi ünnepségeket az idén végre a megszokott formában megtarthatjuk. Mindez egyébként nem egy felelőtlen politikai optimizmus. Egész egyszerűen arról van szó, hogy a válságok kezelésekor nemcsak a megoldandó problémát kell nézni, hanem azt is, milyen jövő következik utána. Márpedig a vadászati világkiállításról egyértelműen kijelenthető: jó szolgálatot tesz majd a járvány utáni gazdasági, turisztikai újraindításban.

Több iparági szereplőnek, köztük az idegenforgalomnak és a rendezvényszervezőknek mindez nyilván nagyon jó hír. Hány látogatóra számítanak a kiállításon?

– A turizmusból és a rendezvényszervezésből élőknek létkérdés, hogy újrainduljon az élet, hiszen elképesztő veszteségeket voltak kénytelenek elszenvedni a koronavírus-járvány miatt. Elemi érdekük – és a nemzetgazdaságnak is –, hogy ha a helyzet megengedi, a nemzetközi turisztikai ipar ismét működni kezdjen, az ilyen világrendezvények pedig, mint a világkiállítás és az eucharisztikus kongresszus, mentőövet jelentenek nekik. Egyébként már több mint ötven országból érkeztek kiállítói jelentkezések, amit persze erősen befolyásol, hogy ősszel milyen lesz a pandémiás helyzet a világban. Arra az esetre, ha az utazási feltételek addigra könnyebbé válnak, mi egy egymilliós látogatószámot tűztünk ki célul, ami szerintem tartható. Ez nem egy túlzó szám, elég csak abból kiindulni, hogy egy három-négy napos FeHoVára – a fegyver-, horgászat- és vadászatkiállításra – általában 60-70 ezren látogatnak ki, ráadásul az fele- vagy harmadakkora területen szokott zajlani. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy mintegy 65 ezer embernek van érvényes vadász-, félmilliónak pedig horgászjegye az országban, ők a primer célközönség. A tárlat azonban úgy készül, hogy a laikus érdeklődőknek is maradandó élményben legyen részük.

Elképzelhető, hogy a rendezvényt csak oltási igazolvánnyal lehet majd látogatni?

– Ez egy jogos kérdés, amely alapvetően befolyásolja a felkészülésünket. Az biztos, hogy új protokollokat kell kialakítani, az oltási igazolványok kibocsátásának pedig éppen az lehet az egyik értelme, hogy a koronavírus ellen beoltottak szabadabban vehessenek részt ilyen típusú rendezvényeken. Mi már a Hungexpóval és a rendezvényszervezőkkel együtt úgy készülünk, hogy szükség lesz a beengedésnél egy ilyen igazolvány-ellenőrzésre.

Szinte napra pontosan fél év múlva nyit a vadászati seregszemle. Az év elején azonban olyan sajtóhírek láttak napvilágot, amelyek szerint csúszásban vannak az építkezések. Hogy állnak most az előkészületek?

– Az eredeti szándékainknak megfelelően. A központi kiállítás helyszíne, a Hungexpo rekonstrukciója a vállalások szerint, ütemezetten halad, és minden feltétel adott lesz a megrendezéshez. A Hungexpo felújítása egyébként évtizedek óta váratott magára, a most zajló beruházás pedig olyan szempontból független a vadászati expótól és az eucharisztikus kongresszustól, hogy sem a költségvetését, sem a kivitelezését illetően nem tartozik a kormánybiztossághoz. A kőbányai vásárvárosban megújulnak a kiállítócsarnokok és ki is egészülnek egy fogadóépülettel, valamint egy új konferencia-központtal, amely nemcsak Budapesten és Magyarországon, hanem egész Közép-Európában a legnagyobb befogadóképességű ilyen létesítmény lesz. Így Budapest régiós kiállítás- és konferenciacentrummá válhat.

Mekkora a Hungexpo felújításának és a vadászati világkiállításnak a költségvetése, hány forintnál áll most a számláló?

– A Hungexpo régóta időszerű felújítása ötvenötmilliárd forintba kerül. Az éppen ötven évvel ezelőtt szintén Budapesten tartott vadászati világkiállítást is ott tartották, de azóta nem is nagyon nyúltak hozzá. Márpedig egy olyan főváros, amely a konferenciaturizmusban világszereplővé akar válni, nem engedheti meg magának, hogy ne legyen egy világszinten is versenyképes kiállítótere. Tehát a felújítás egyfajta apropóját a két nagy világrendezvény adja, de a Hungexpo rekonstrukciójával egyébként sem lehetett várni. A vadászati világkiállítás rendezési költségeiről pedig teljesen transzparens módon beszámolunk: tavaly év végén tízmilliárd forintos keretnél tartottunk, a végösszeg pedig valahol 16,5-17 milliárd forint körül fog megállni. A vadászati expó 75 ezer négyzetméternyi kiállítóteret tölt majd meg tartalommal húsz napon keresztül.

Milyen attrakciók várhatók a kiállításon?

– Bizonyos szempontból már az is kiemelkedő, hogy a vadászatot témává tesszük a 21. század elején, amikor rendszeresen negatív színben tüntetik fel ezt a tevékenységet. 1971-ben önmagában már annak hírértéke volt, hogy egy ilyen „egzotikus” eseménynek ad otthont Budapest, de ma nem lehetne pusztán erre hagyatkozni. Ezért egy összetettebb koncepciót dolgoztunk ki. Az egzotikus trófeák bemutatásán kívül részben vadászattörténeti programokat tervezünk – külön ismertetve például a közép-európai, a türk, az arab, az orosz, az észak-amerikai és a dél-afrikai hagyományokat –, részben pedig ehhez kapcsolódó kiegészítő, erdészeti, élőhelymegőrzési, fajmegóvási tartalmakat akarunk átadni a közönségnek. Fontos ugyanis, hogy bármilyen környezetvédelmi célt is tűzünk ki ma magunk elé a világban, egy dolog biztos: emberi beavatkozás nélkül megvalósíthatatlan. És szeretik, nem szeretik, a vadászatnak igenis szerepe van a környezetünk fenntartható menedzselésében, persze a világ különböző pontjain más és más módon.

Említette, hogy a vadászatot ma igen gyakran tüntetik fel negatív színben. Mi okozza ezt a megítélést?

– Nagy erők dolgoznak azon, hogy az ellenőrzött, szabályozott és szükséges vadászatot összemossák az orvvadászattal, az olyan képsorokkal, amelyeken például Afrikában legyilkolt elefántok vagy orrszarvúak láthatók. A kiállításon ezért hangsúlyosan szeretnénk bemutatni: a vadászat legnagyobb ellensége az orvvadászat, az ellenőrizetlen, illegális vadászati tevékenység, amelynek más okai vannak például Európában és Afrikában. Tehát ahogyan más természetvédők, úgy mi is küzdünk az orvvadászat ellen. Azt a nézőpontot viszont nem vagyunk hajlandók és nem is lehet elfogadni, amely kétségbe vonja a legális vadászat funkcióját például az állományszabályozásban, a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban.

– A beszélgetésben már többször szóba került a várhatóan szintén több száz ezer embert megmozgató 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, amelynek a kormányzatot érintő szakmai koordinációját ugyancsak ön irányítja kormánybiztosként. Ferenc pápa már bejelentett részvétele mennyiben írta át a felkészülési terveket például biztonsági szempontból?

– Mindkét világrendezvény nagyon komplex szervezési feladatot igényel, és kijelenthetem: a legjobb rendezvényszervezők és a személy-, esemény-, valamint helyszínbiztosítással foglalkozó legjobb, legtapasztaltabb szakemberek vesznek részt a munkában.

Forrás: Világgazdaság