Keressen minket

Vadászat

Egyre több a sakál Békésben is

Egyre növekszik az aranysakálok egyedszáma hazánkban, ma már több ezres létszámra becsülik az állományukat. Ellenségük gyakorlatilag nincs, vadászni pedig nem egyszerű, ezért jelenleg a nádifarkasként, vagy toportyánféregként is nevezett állatok száma egyre gyorsabban növekszik. Nemrégiben egy tyúkját védő fiatalasszonyra támadtak az állatok Somogyban, a ragadozók szétszakították a nő nadrágját is.

Közzétéve:

Egyre növekszik az aranysakálok egyedszáma hazánkban, ma már több ezres létszámra becsülik az állományukat. Ellenségük gyakorlatilag nincs, vadászni pedig nem egyszerű, ezért jelenleg a nádifarkasként, vagy toportyánféregként is nevezett állatok száma egyre gyorsabban növekszik. Nemrégiben egy tyúkját védő fiatalasszonyra támadtak az állatok Somogyban, a ragadozók szétszakították a nő nadrágját is – közölte a BEOL.

Az aranysakáloknak nincs a természetben ellenségük, ezért egyre többen vannak (Kép: Shutterstock)

Ahogy beléptem az udvarra, láttam, hogy az állat, amit én aranysakálnak azonosítottam, rajta volt a kakason, és azzal a lendülettel nekem ugrott, elkapta és szétszakította a nadrágom szárát – idézte fel a történteket nemrégiben a Somogyi Hírlapnak Lénártné Balogh Ágnes, akit elmondása szerint egy aranysakál támadt meg. – Egy, a kezem ügyébe eső lécet kaptam fel, azzal ütöttem, szét is törtem rajta.

Ekkor elmenekült, a 180 centi magas kerítést simán átugrotta. Akkor láttam, hogy két sakál vagy róka van még az udvaromban – tette hozzá. Elmondása szerint a ragadozók másnap visszatértek a lakócsai udvarra és elvittek még egy tenyésztyúkot; a 30 éves fiatalasszony hiába zajongott a teraszon, hogy elriassza őket.

Az aranysakál nem ismeretlen hazánkban, de egy időre teljesen eltűnt az országból, és évtizedekig nem volt állandó állomány. Csak az 1980-as évek legvégén, az 1990-es évek elején jelent meg egy-egy példány újra hazánkban, majd a délszláv háborúk idején kezdett elterjedni az országban.

Ekkoriban védett is volt az állat, így aztán természetes ellenség híján szaporodását semmi sem gátolta, megfékezhetetlen módon elindult a terjedése Magyarországon. Ez mára oda jutott, hogy megyénkben is folyamatosan jelen van az állat – mondta el a megyei vadászkamara elnöke.

Hrabovszki János hozzátette, a ragadozó lényegében visszafoglalja a korábbi életterét az időközben megváltozott kultúrával és környezettel együtt, amihez egyébként az állat kiválóan alkalmazkodott.

A legfőbb probléma, hogy lényegében nincs ellenségük. A sasok ugyan nagy ritkán elkaphatnak egyet, de ez nem számottevő, emellett betegségük sincs. Korábban ugyan a veszettség tizedelte őket, de ma már a rókáknak kiszórt gyógyszeres csalik miatt az aranysakált sem ritkítja ez a kór. Szóval nincs ellensége, se betegsége, éjszakai állat, rendkívül okos, csapatban vadászó vadfaj, emiatt nagyon nehéz őt puskavégre kapni, hogy esetleg ezzel csökkentsük az egyedszámot – árulta el Hrabovszki János.

Elmondása szerint vannak már olyan megyék – például Baranya –, ahol az őz már eltűnt a sakál miatt, a gidákat ugyanis a ragadozók születésük után levadásszák, így az állomány nem tud megújulni.

Az aranysakálok minden tavasszal 4–5 kölyköt ellenek, és míg az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint megyénkben 2010-ben 33 darabra becsülték az állományt, ez tíz évvel később közel hússzorosára nőtt: a legfrissebb adatok 617 példányt jeleznek Békés megyére.

Forrás: BEOL

Vadászat

Nyílt levél Szendőfi Balázsnak

A Vadászkamara nyílt levélben fordult Szendőfi Balázshoz, és a szarvasbikáról készült videó vágatlan felvételeit kéri az eset tisztázásához.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Tisztelt Szendőfi Úr!

Ágazati érdekképviseleti szervezetként és – Önhöz hasonlóan – felelősséget érezve a magyar flóráért és faunáért, különösképpen pedig a vadászható fajokért, szeretnénk tisztán látni az Ön által október 12-én közzétett videó ügyében. Ha a helyzet úgy kívánja, szívesen működünk együtt Önnel, hogy bármiféle szabályszegés esetén annak elkövetője a megfelelő szankciókkal szembesüljön.

Fotó: OMVK

Ön azt írja: „az eseményekre semmilyen ráhatásom nem lehetett”. Ezt a legkevésbé sem vitatjuk. Ugyanakkor kérjük, tájékoztassa szervezetünket arról, hogy milyen eredményeket hozott a Kormányhivatalban, mint hatóságnál tett bejelentése, illetve – ha bűncselekményt vélt látni – a rendőrségi feljelentés? Hiszen a vadállományért aggódó állampolgárként Ön bizonyára nem hagyta annyiban a történteket. Nincs kétségünk afelől, hogy az ügy fejleményeire most, a videófelvétel közzététele után két évvel is rengetegen kíváncsiak, köztük az Ön számos követője és tisztelője.

A magunk részéről itt és most, nyilvánosan felajánlunk minden lehetséges segítséget, amelyet szakmai oldalról vagy köztestületként nyújthatunk. Tisztázzuk: amit az Ön alkotói, rendezői munkájának eredményeként látunk a videóban, üldözendőnek tartjuk! Azonban ha számít a közreműködésünkre és célt szeretnénk elérni, kérjük: publikálja, de legalábbis tegye elérhetővé számunkra teljes egészükben, vágatlanul és szerkesztetlenül, 1x-es sebességben, hangsáv esetén azzal együtt a videó elkészítéséhez felhasznált, nyers felvételeket! Ez esetben a Vadászkamara érdemben megvizsgálja a látottakat, és minden lehetőségével élve eljár az esetleges jogsértés kapcsán. Ehhez azonban az alábbi kérdésekre választ kell kapnunk:

  • Pontosan hol és mikor történt az eset?
  • Valóban „elütni és ledarálni” akarta a kombájn vezetője a vadat? (A több tízmillió forint értékű gépben óriási kárt okozna egy szarvas „ledarálása”, ráadásul a felvételek alapján a vad, amely alapvetően a munkagépeknél gyorsabb mozgásra képes, különösebb erőlködés nélkül halad a kukoricasorok között, olykor mozgás sincs a kukoricában.)
  • Mikor és ki süti el a fegyvert a szarvasbikára célozva? (A felvételen látható férfi egyszer néz bele a fegyver céltávcsövébe, de akkor sem lő: nincs visszarúgás, sőt semmilyen mozgás, nem látszik lőporfüst vagy tűz a csőtorkolatnál.)
  • Valóban ugyanaz a férfi vezeti a kombájnt és céloz a puskával? (Ön kétszer is azt állítja a videóhoz fűzött szövegben, hogy a fegyvert elsütő férfi a kombájn vezetője. A felvételeken azonban egy terepjáróban, illetve amellett látható, míg a célzás után a vezetőfülke felé intve elmegy a kombájn mellett.)
  • Amikor a férfi a céltávcsőbe néz, mire és merre céloz?
  • Pontosan hogyan üldözte a szarvast a vízig a terepjáró vezetője? (Egyszer látjuk a haladó autót, de csak a vágás kelti azt az érzetet, hogy a szarvas felé halad, egyebekben nem tudjuk meg, honnan és merre megy.)
  • Végezetül: információnk szerint a Gemenc Zrt. javaslatára a Baranya, a Bács-Kiskun és a Tolna megyei vadászati hatóság vadászati tilalmat rendelt el a szeptember 23-én tetőzött árvíz időszakában a természeti csapás sújtotta területeken. Így amennyiben Ön bizonyíthatóan ilyen területen készített felvételeket vadászati tevékenységről, a hatósági bejelentés mindenképpen indokolt. (Ezért is szükséges a felvételek készítésének pontos időpontja és koordinátái.)

 

Ha valamely okból Ön nem tett volna lépéseket a felvételekkel kapcsolatban – ami számunkra meglepő volna, látva az Ön elhivatottságát –, a Vadászkamara, mint az ágazat szabályszerű működéséért is dolgozó érdekképviseleti szervezet, megteszi a szükséges intézkedéseket, azzal együtt is, hogy az eltelt két év jó eséllyel nehezíti a történtek tisztázását. Ennek azonban mindenképp feltétele, hogy a teljes felvételek intézkedéseket megalapozó válaszokat adjanak a fenti kérdésekre, és igazolják az Ön állításait.

Végezetül két felvetést engedjen meg, a konkrét esettől függetlenül:

  • Ön azt írja, hogy a közzétett videóval mutatja meg a vadgazdálkodás „elhibázott irányát”, a „többszörösen túlszaporodott nagyvadállományt, amelyet a vadászok dolga lenne természetes létszámon tartani, de láthatóan nem képesek rá, illetve nem akarják”. Nem elemezve a nagyvadlétszám körüli szakmai kérdéseket, vajon leszűrhetők-e ilyen következtetések a nagyvadállományra vonatkozóan rendellenes körülmények között, árvíz idején forgatott videó alapján?
  • Ön azt írja: „Mindemellett hogy milyen pszichés hajlamokkal rendelkeznek a trófeavadászok, és maga a vadászat ezeket hogyan erősíti fel, erről is elég érdekes pszichológiai tanulmányok vannak.” Kérjük tegye elérhetővé ezeket a számunkra ismeretlen pszichológiai tanulmányokat, különösen annak tükrében, hogy lőfegyvert szakpszichológiai alkalmassági vizsgálatot követően lehet szereznie bárkinek.

Forrás: OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

A ragadozók okozta veszteségek továbbra is veszélyeztetik a nagy godát és a nagy pólingot

A nagy goda és a nagy póling állományait továbbra is veszélyeztetik a ragadozók okozta veszteségek és a költőhelyek leromlása. A FACE szerint az európai vadászoknak fontos szerepük van a talajon fészkelő madarak védelmében.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026. szeptember 15. és 17. között a FACE részt vett az AEWA (Afrikai–Eurázsiai Vándorló Vízimadarak Védelméről szóló Megállapodás) nagy godával és nagy pólinggal foglalkozó nemzetközi munkacsoportjainak közös ülésén.

Fotó: MME

A találkozó középpontjában a két fajra vonatkozó nemzetközi fajvédelmi cselekvési tervek (ISSAP) végrehajtásának értékelése, valamint a 2023–2025 közötti időszakra kidolgozott végrehajtási tervek aktualizálása állt a 2026–2028 közötti időszakra. Az érintett országok képviselői beszámoltak az aktuális természetvédelmi kihívásokról, prioritásokról és lehetőségekről is.

A nagy goda (Limosa limosa) és a nagy póling (Numenius arquata) állományait érintő egyik legfontosabb probléma továbbra is az alacsony költési siker. Az érintett országokban a ragadozók tevékenységét következetesen az egyik legjelentősebb olyan tényezőként azonosítják, amely korlátozza a fészkelés sikerességét és a fiókák túlélését.

A költőhelyek folyamatos csökkenése és leromlása – különösen a mezőgazdasági termelés intenzifikációja következtében – tovább súlyosbítja a helyzetet. E kedvezőtlen hatások mérséklése ezért továbbra is kiemelt természetvédelmi feladat. Hasonló problémák számos más, azonos élőhelyekhez kötődő partimadárfajt is érintenek.

Az európai vadászok már jelenleg is fontos szerepet töltenek be a ragadozók okozta veszteségek mérséklésében és a talajon fészkelő madárfajok védelmében. Ezt a hozzájárulást a jövőben tovább kell erősíteni, és szorosabban össze kell hangolni a nemzetközi fajvédelmi tervekkel.
A FACE tagszervezetei és az európai vadászok a továbbiakban is támogatják azokat a gyakorlati természetvédelmi intézkedéseket, amelyek célja a ragadozók okozta veszteségek mérséklése és a talajon fészkelő madarak költési feltételeinek javítása.

Forrás: FACE – Európai Vadászati és Természetvédelmi Szövetség

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Lengyelországban rendezték meg a nemzetközi mindenes vizslaversenyt

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A lengyel Miasto i Ludzie beszámolója szerint Bartłomiej Cholewa és GAJA z Owczej Kolebki nevű kutyája győzött a nemzetközi mindenes vizslaversenyen, amelyet két napon keresztül rendeztek meg a lengyelországi Sieradzában és a környező vadásztársaságok területein. A második helyet Natalia Ciemińska szerezte meg Alba od Zamku Barona Besse nevű kutyájával, míg a harmadik helyen Urszula Lichniak végzett. Október 4-én, vasárnap lezárult a megmérettetés, és átadták a díjakat a legeredményesebb kutyavezetőknek és kutyáiknak.

Fotó: Miasto i Ludzie

A kétnapos versenyt a Lengyel Vadászszövetség (Polski Związek Łowiecki, PZŁ) tarnówi területi szervezete rendezte meg partnereivel közösen. A rendezvény központja a sieradzai vadászlőtér volt, míg az egyes feladatokat a környező vadásztársaságok területein hajtották végre. A megmérettetésen összesen 16 kutya és vezetője indult.

A nehéz feladatokat Bartłomiej Cholewa és GAJA z Owczej Kolebki teljesítette a legeredményesebben, így megszerezték az első helyet. A második helyen Natalia Ciemińska végzett Alba od Zamku Barona Besse nevű kutyájával. A harmadik helyet Urszula Lichniak szerezte meg, aki a Moon Eyes kennelből származó két kutyával, YAKRA nevű szukájával és YOSZKO nevű kanjával indult a versenyen.

A három legeredményesebb kutyavezető a verseny végén egyaránt hangsúlyozta a rendszeres kiképzés, valamint az edzések és a korábbi versenyek során megszerzett tapasztalatok jelentőségét.

A mindenes vizslaversenyen elért eredmény ugyanis nem egyetlen látványos feladaton múlik, hanem azon, hogy a kutya számos versenyszámban, különböző körülmények között is kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtson.

Két napon át tartó, komoly megmérettetés

A sieradzai nemzetközi vizslaverseny a kutyák sokoldalúságát tette próbára. A bírálati lapon összesen 18 versenyszám szerepelt.

A bírók többek között a kutyák orrhasználatát, az állást, a terep átkutatásának módját, a lövés előtti és utáni viselkedést, az apportírozást, valamint a vízben és a nádasban végzett munkát értékelték.

A kutyáknak nagy és kis mezei munkaterületeken, valamint a vízi feladatok során egyaránt bizonyítaniuk kellett.

A bírók nemcsak a munka eredményességét, hanem annak stílusát, a kutya és vezetője közötti együttműködést, valamint az engedelmességet is figyelembe vették. A végső sorrendet az egyes feladatok során megszerzett pontszámok összesítése határozta meg.

Bartłomiej Cholewa és GAJA z Owczej Kolebki győzelme tehát a teljes feladatsor során nyújtott kiegyensúlyozott teljesítmény eredménye volt.

Nemzetközi bírói testület értékelte a vizslák munkáját

A verseny nemzetközi jellegét a bírói testület összetétele is tükrözte.

A bírók között két tapasztalt szlovák kinológus, Ján Gunč és Štefan Siksa is helyet kapott. Részvételük tovább emelte a rendezvény rangját, és lehetőséget biztosított a vizslák bírálatával, kiképzésével és gyakorlati alkalmazhatóságával kapcsolatos szakmai tapasztalatok megosztására.

A verseny vezetőbírója Krzysztof Fryc volt. A bírói testület további tagjai Zofia Karolczyk, Dorota Parka és Dariusz Spisak voltak.

A vadászkutyázás hagyományainak megőrzése is fontos cél

Krzysztof Łazowski, a Lengyel Vadászszövetség tarnówi területi szervezetének vadászati vezetője a verseny lezárását követően hangsúlyozta a rendezvény jelentőségét a tarnówi vadászkutyás közösség számára.

Már a megnyitón kiemelte, hogy az esemény nem csupán a kutyák kiképzettségének felmérésére szolgál, hanem a lengyel és a tarnówi vadászkutyás szakmai élet ünnepe is.

Egy ilyen rangos verseny megszervezésének célja a vadászkutyázás hagyományainak megőrzése és továbbfejlesztése, valamint a kutyavezetők, tenyésztők és bírók közötti tapasztalatcsere elősegítése.

A Lengyel Vadászszövetség tarnówi területi szervezete évek óta kiemelt figyelmet fordít a vadászkutyák gyakorlati kiképzésére, valamint olyan rendezvények szervezésére, amelyeken természetes körülmények között lehet felmérni a kutyák képességeit.

A nemzetközi mindenes vizslaverseny október 3-án, szombaton kezdődött, és október 4-én, vasárnap ért véget.

A kétnapos terepmunka után a résztvevők visszatértek Sieradzába, ahol kihirdették az eredményeket, és megtartották az ünnepélyes díjátadót.

Krzysztof Łazowski, a Lengyel Vadászszövetség tarnówi területi szervezetének vadászati vezetője a lengyel Miasto i Ludzie hírportálnak összegezte a Sieradzában megrendezett kétnapos nemzetközi vizslaverseny eseményeit.

A győztes Bartłomiej Cholewa és GAJA z Owczej Kolebki lett, megelőzve Natalia Ciemińskát és Urszula Lichniakot.

Forrás: Miasto i Ludzie

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom