Vadászat
Egyre több a sakál Békésben is
Egyre növekszik az aranysakálok egyedszáma hazánkban, ma már több ezres létszámra becsülik az állományukat. Ellenségük gyakorlatilag nincs, vadászni pedig nem egyszerű, ezért jelenleg a nádifarkasként, vagy toportyánféregként is nevezett állatok száma egyre gyorsabban növekszik. Nemrégiben egy tyúkját védő fiatalasszonyra támadtak az állatok Somogyban, a ragadozók szétszakították a nő nadrágját is.

Az aranysakáloknak nincs a természetben ellenségük, ezért egyre többen vannak (Kép: Shutterstock)
Ahogy beléptem az udvarra, láttam, hogy az állat, amit én aranysakálnak azonosítottam, rajta volt a kakason, és azzal a lendülettel nekem ugrott, elkapta és szétszakította a nadrágom szárát – idézte fel a történteket nemrégiben a Somogyi Hírlapnak Lénártné Balogh Ágnes, akit elmondása szerint egy aranysakál támadt meg. – Egy, a kezem ügyébe eső lécet kaptam fel, azzal ütöttem, szét is törtem rajta.
Ekkor elmenekült, a 180 centi magas kerítést simán átugrotta. Akkor láttam, hogy két sakál vagy róka van még az udvaromban – tette hozzá. Elmondása szerint a ragadozók másnap visszatértek a lakócsai udvarra és elvittek még egy tenyésztyúkot; a 30 éves fiatalasszony hiába zajongott a teraszon, hogy elriassza őket.
Az aranysakál nem ismeretlen hazánkban, de egy időre teljesen eltűnt az országból, és évtizedekig nem volt állandó állomány. Csak az 1980-as évek legvégén, az 1990-es évek elején jelent meg egy-egy példány újra hazánkban, majd a délszláv háborúk idején kezdett elterjedni az országban.
Ekkoriban védett is volt az állat, így aztán természetes ellenség híján szaporodását semmi sem gátolta, megfékezhetetlen módon elindult a terjedése Magyarországon. Ez mára oda jutott, hogy megyénkben is folyamatosan jelen van az állat – mondta el a megyei vadászkamara elnöke.
Hrabovszki János hozzátette, a ragadozó lényegében visszafoglalja a korábbi életterét az időközben megváltozott kultúrával és környezettel együtt, amihez egyébként az állat kiválóan alkalmazkodott.
A legfőbb probléma, hogy lényegében nincs ellenségük. A sasok ugyan nagy ritkán elkaphatnak egyet, de ez nem számottevő, emellett betegségük sincs. Korábban ugyan a veszettség tizedelte őket, de ma már a rókáknak kiszórt gyógyszeres csalik miatt az aranysakált sem ritkítja ez a kór. Szóval nincs ellensége, se betegsége, éjszakai állat, rendkívül okos, csapatban vadászó vadfaj, emiatt nagyon nehéz őt puskavégre kapni, hogy esetleg ezzel csökkentsük az egyedszámot – árulta el Hrabovszki János.
Elmondása szerint vannak már olyan megyék – például Baranya –, ahol az őz már eltűnt a sakál miatt, a gidákat ugyanis a ragadozók születésük után levadásszák, így az állomány nem tud megújulni.
Az aranysakálok minden tavasszal 4–5 kölyköt ellenek, és míg az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint megyénkben 2010-ben 33 darabra becsülték az állományt, ez tíz évvel később közel hússzorosára nőtt: a legfrissebb adatok 617 példányt jeleznek Békés megyére.
Forrás: BEOL
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV







