Vadászat
Hogyan készüljünk fel a nagyragadozókkal való együttélésre?
Dr. Patkó László, a WWF Nagyragadozók programvezetője előadást tartott Hódmezővásárhelyen
Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar: Változik a vadállomány Magyarországon, rejtőzködő nagyragadozók, hiúzok, farkasok, medvék jelentek meg például az Északi-középhegységben, médiafelhajtással kísért riadalmat okozva az emberek között.
Dr. Patkó László, a WWF Nagyragadozók programvezetője előadást tartott Hódmezővásárhelyen. (Kép: mgk.u-szeged.hu)
Az SZTE MGK Tudományos Diákköri Tanácsának szervezésében rendeztük meg a TÉNYEK ÉS TÉVHITEK előadássorozat következő programját, amelyen Dr. Patkó László, a WWF Nagyragadozók programvezetője volt a vendégünk, akivel az ember és a vadvilág együttélésének lehetőségeiről beszélgettünk.
A nagyragadozók jelenléte egy-egy területen fontos indikátor a fajfókuszú vizsgálatokhoz, mivel ha jelen vannak valahol, akkor az alattuk lévő tropikus szintek is rendben vannak az adott területen, ha elvándorolnak, újabb territóriumot keresve, akkor ott épül fel a megfelelő tápláléklánc – mondta Dr. Patkó László, a WWF Nagyragadozók programvezetője. A WWF (World Wide Fund for Nature) alapfeladataiban, például az édesvizek védelmében, a biodiverzitás feltérképezésében, az ökoszisztéma vizsgálatában, az érdekcsoportok képviseletében, tehát a globális, vagy akár nemzeti problémák megoldásában a lokális megfigyelések jelentenek alapot, amelyhez hozzátartozik bizonyos fajok vándorlásának vizsgálata is – tette hozzá a szakember.
A nemzeti parkok, vadgazdálkodók és a NAIK munkatársai valid vizsgálatokat tudnak végezni: szőr, ürülék, vizelet, vagy nyálmintát gyűjtenek megfelelő módszerekkel, majd laboratóriumban DNS-elemzésnek vetik alá a mintákat. Így pontosan megkülönböztethető a nagyragadozók vélt és valós jelenléte közti különbség egy-egy területen. Sokszor nem a farkasok felelősek a haszonállatok elpusztításáért, hanem például a kóbor kutyák.
Dr. Majzinger István (Kép: mgk.u-szeged.hu)
A járművek, az infrastrukturális beruházások vagy a turisták zavarhatják a vadászható vadfajokat, megváltoztathatják vonulási útvonalaikat, de a nagyragadozókat az ember jelenléte kevésbé befolyásolja, egy farkas akár 1000-1100 kilométert is tud vándorolni, ha korábbi vadászterületén a falkák száma megnőtt, és kevesebb lett az élelem. Ide vonzhatja a nagyragadozókat az is, ha a prédafajok állománya növekszik. Így akár az állattartók akár a vadgazdálkodók érdekei is sérülhetnek, ha a nagyragadozó prédát ejt – összegezte a szakember.
Konfliktus tehát akkor jelentkezik, ha a nagyvad ugyanott vadászik, ahol mi, vagy ha a haszonállatainkat megeszi. Dr. Patkó László beszélt az érdekcsoportok között keletkező konfliktusok megoldásának lehetőségéről is, amelyekben a párbeszédet mindig a pozitívumokkal érdemes kezdeni, lokális alapokra kell helyezni a megoldást, amely lehetőleg legyen gyakorlatorientált és nyújtson gazdasági segítséget. A párbeszéd megkezdése a legfontosabb, a konfliktusokat pedig nem szabad negatívumként értékelni, hiszen megoldásokat kívánnak és végül természetvédelmi sikereket eredményeznek. A jelenleg érvényes magyarországi jogi szabályozás szerint az állam nem fizet kártérítést a nagyragadozók okozta kárért, viszont a nemzeti park igazgatóságok támogatást nyújthatnak a védekezésben, a WWF Magyarország pedig az érdekelt felek közös asztalhoz ültetésével, konferenciákkal, szakmai kiadványokkal segítheti a nagyragadozókkal való együttélést. Az Északi-középhegység gazdálkodóinak minden esetre jobb lesz készülniük a nagyragadozók elleni védekezésre villanypászotorokkal vagy akár a Kuvasz-Őr Programmal.
Forrás: Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar
“Kevesen vagyunk itt, akiknek valamelyik fegyvere ne viselné magán Pisti keze nyomát, legyen az javítás, szerelék felrakás, vagy pusztán csak belövés…őrizzük az ujjlenyomatot emlékünkben és mindig jusson eszünkbe majd, ha célzásra emeljük a tust.”
Így búcsúztunk Tőle egykor, hiszen már 10 éve, hogy nincsen közöttünk Geges István a mindig vidám, a lősportot és a vadászatot szerető és tisztelő családfő, vadásztárs és barát.
Fotó: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Ilyenkor, ősszel szerveztük mindig a Somogyi Vadászok Lőbajnoksága versenyeket – amelynek dolgos házigazdája is volt Pista -, és amely versenyek a Geges család messzeföldön híres vendégszeretetéről, a barátságról, az együtt eltöltött kellemes emlékektől, vidám napokról voltak híresek.
„Elmegy lassan a berek, az erdő,
el a nádas, a tél, a nyár,
a hegy, a völgy, a nappal s az éjjel,
a szememlátta egész határ…
Elmegy? De talán mégsem egészen,
Meglátom tán az örök vizen,
Hiszen a szépség maga az Isten!
Lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!”
(Fekete István: Búcsú)
Őrizzük Geges István emlékét!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Révész Zsolt, a Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság területén egyéni vadászaton vett részt. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News
Hát röviden, kissé hihetetlen, ahogy történt. Kiültem a múlt héten a társaság egyik szórós lesére. Általában az autó kesztyűtartójába több doboz cigi is szokott lenni, de ez most nem így volt. 21 óra körül jöttem le a lesről és akkor szembesültem azzal, hogy nincs egy szál cigarettám sem. Akkor pakoltam és mentem a közeli városba vásárolni.
Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News
Ahogy visszaértem a területre, a földes út kezdete után, 50 méterre megálltam és gondoltam elszívok egy cigit, ott, ahol egy gazos rész van. Kiszálltam a kocsiból és még a cigarettát meg sem tudtam gyújtani, már kamerán láttam, hogy tőlem nem messze turkálgat. Hátsó ajtó kinyit, lőbot felállít. Belenézek a kamerába, még mindig ott van. Oké. Majd puska betölt.
Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News
Útjára engedtem a lövedéket. A kan súlya, megközelítőleg 180 kilogramm lehetett. A hatósági bírálat bronzéremmel jutalmazta a trófeát.
Írta és fényképezte: Révész Zsolt
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.
Fotó: Agro Jager News
Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.
A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.
Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.
Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.
Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.
Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.
Forrás: OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Harcsázás a Pó-folyón
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Őrizzük Geges István emlékét!
A bronzérmes kan
Vadászjegyváltás – megszűnik az Ügyfélkapu!
Szajkók dolgoznak Budapest és környékének városi erdőiben
Egy őshonos rágcsáló új térhódítása – Az eurázsiai hód a Dunakanyarban és az Ipoly völgyében
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
A diplomaosztós kos
A csitári barkás gímbika
Harmadik vérebfajtánk: az alpesi tacskókopó
