Természetvédelem
Fuss az erdész szemével – téli terepfutó-kihívás a Pilisi Parkerdőben
Az Országos Erdészeti Egyesület „Sportolj tudatosan az erdőben!” nevű programsorozatának célja, hogy az outdoor tevékenységek kedvelői sportolás közben olyan érdekességeket figyeljenek meg és összefüggéseket vegyenek észre, amelyek révén jobban elmerülhetnek az erdei élővilágban. A program része a „Fuss az erdész szemével” című terepfutó-kihívássorozat. Ennek hetedik, téli állomása visszatér a Pilisi Parkerdőbe, ahol a híres viadukttól indulva a Biatorbágy fölötti mészkőfennsík változatos erdejében és látványos sziklaperemén március 15-ig teljesíthető a kihívás.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
Látványos útvonal, alig húsz percre Budapesttől
A sorozat aktuális, hetedik kihívása a négy előzőhöz hasonlóan a Pilisi Parkerdőbe invitálja a futókat. A cél ismét a Budai-hegység, ezúttal azonban annak déli része, a Biatorbágy fölött, az Iharos-hegy körül elterülő erdő. A 13 kilométer hosszú, 385 méter szintemelkedést tartalmazó körút különlegessége a Nyakas-kő és a Madár-szirt látványos mészkőpereme, a Kő-orr kaptárkövei, a híres biatorbágyi viadukt, illetve természetesen a terület jellemző erdői, a mészkedvelő tölgyesek, a molyhos tölgyesek, a cseresek, vagy a kopárfásítások során ültetett feketefenyvesek.
A részletes ismertető és a letölthető track ITT érhető el!

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
A rajthely Budapest központjából, a Déli pályaudvarról vonattal 20 perc alatt elérhető, de megközelíthető Kelenföldről menetrend szerinti helyközi buszjárattal, illetve személygépkocsival az M1-es autópályán vagy az 1-es főúton.
Már maga a rajt is különleges helyen van: a kettős viadukt alatt, ahol 1931-ben a híres merényletet elkövették. A hidakat egészen 1979-g használták vasúti célokra, végül sétányt alakítottak ki rajtuk.
Utunk azonban nem erre vezet, hanem a sárga sáv jelzésen a Madár-forrás felé, majd innen kapaszkodunk fel a Kő-orr látványos kilátópontjához. Itt már kapunk egy kis ízelítőt abból a kőzetből, amelynek utunk majdani látványosságát köszönhetjük, és amely döntően meghatározza a környező erdőket is. Ez a 12-15 millió éves „tinnyei mészkő”, amelyet hatalmas területen bányásznak a mai napig – ebből épültek Budapest legismertebb középületei is.
Ez a kőzet határozza meg a terület talaját is. Mészkedvelő tölgyesekben, melegkedvelő molyhos tölgyesekben, cseresekben futunk. A cser jellegzetessége, hogy elszáradt leveleinek java része nem hullik le egyből, hanem a tél folyamán a fán marad. Ezek a levelek tavasszal hullanak csak le, amikor majd az újonnan jövök „lelökik” a tavalyi elszáradtakat. Jobbra tőlünk az Iharos-hegy, amelynek csúcsán egykor légvédelmi rakétabázis állt – éppúgy, mint a szintén a Pilisi Parkerdőhöz tartozó Pilis-tetőn, a Lom-hegyen vagy az Urak asztalán. A terület egy részén egykor karsztbokorerdők és sziklagyepek terültek el – ezeket a „kopárokat” fásították később az erdészek a ma is látható feketefenyőkkel.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
A sárga sáv jelzésről előbb a piros sávra, majd egy éles jobbkanyarral a piros keresztre térünk át, amely már az útvonal legnagyobb látványosságához, a Nyakas-kőhöz és a mellette hosszan elhúzódó Madár-szirthez vezet. Különleges, a Budai-hegységben másutt nem átélhető élmény ezen a kanyonszerű, kitett mészkőperemen futni, magasan a Benta-patak völgye fölött.
A Madár-szirten túl az út a híres Szily-kápolna alatt vezet vissza a viadukthoz. Az útvonalról „erdész szemmel” olvasható leírás az Országos Erdészeti Egyesület honlapján.
Feladatok
A kihívás a téli időszakban, 2023. március 15. éjfélig él, egyrészt a táv teljesítésével, másrészt az útvonalhoz tartozó feladat megoldásával. A feladat: a kör teljesítése közben fényképet kell készíteni egy csertölgyről, amelyen még rajta vannak az elszáradt levelek. Ezt a fényképet az Országos Erdészeti Egyesületnek (erdeisportok@oee.hu) elküldve a megfejtők nyereményjátékban vehetnek részt, melyen a szervező három ajándékcsomagot sorsol ki.
Sportolj tudatosan az erdőben!

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
Az elmúlt években kiugróan megnőtt az erdei sportok és outdoor tevékenységek népszerűsége. A terepfutás is igen elterjedt sportággá vált. Az Országos Erdészeti Egyesület az Agrárminisztérium támogatásával éppen ezért indította útjára a „Sportolj tudatosan az erdőben!” sorozatot, melynek keretében minden évszakban egy-egy erdei útvonal, track követhető végig, bármikor teljesíthető, úgynevezett „instant” kihívás formájában. Az előre megadott útvonalon végigfutva, a tracket vagy a QR-kóddal ellátott, fákra erősített irányjelző táblákat követve, a kiegészítő információkat elolvasva egy ismeretterjesztő erdei futókalandban vehetnek részt a vállalkozó kedvű sportolók.
Mészáros Péter szóvivő
Természetvédelem
Kiemelt vadvédelmi feladatok aszály idején
Vadvédelem a Vértes és a Gerecse vidékén:
A Vértes és a Gerecse magasabb térszintjei felszíni vízfolyásokban szegények, az optimálisnál jóval kevesebb csapadék a mészkövön keresztül gyorsan a mélybe jut. A hegylábi források és a térség tavainak elérése kimerítő vándorlásra kényszerítheti a nagyvadfajokat szárazság idején.

Fotó: Vérteserdő
Vérteserdő Zrt. vadgazdálkodóként mintegy 30 ezer hektárt érintően lát el vadvédelmi feladatokat, amelyek közül ebben az időszakban kiemelkedik az itatóhelyek, dagonyák folyamatos vízutánpótlása, valamint a víztározók nyugalmának és hozzáférhetőségének biztosítása. Az éltető víz nemcsak a néhány hónapos szarvasborjak és őzgidák túlélését segíti, de kedvezőbb életfeltételeket teremt számos védett és fokozottan védett faj számára is.
A lajtoskocsival történő vízutánutánpótlásól videó és további képek a Facebook oldalunkon tekinthetőek meg ITT.
Forrás: Vérteserdő Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Lombos fákra került tizenkét költőláda
A Dévaványai–Ecsegi‑pusztán természetvédelmi szakemberek költőládákat helyeztek ki.”
A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén a közelmúltban tizenkét költőládát helyeztünk ki a kerecsensólymok számára. A fából készült ládákat lombos fákra tettük, hogy minél jobban emlékeztessék a madarakat a természetes fészkekre.

Fotó: Szegedi Fruzsina
A költőládákat általában a magasfeszültségű vezetékek tartóoszlopainak tetejére szokás kihelyezni, ezúttal azonban eltértünk ettől a gyakorlattól. Éppen azért, mert Dévaványa térségében a kerecsensólymok eddig is inkább a természetes fészkeket választották költőhelyül. A többi sólyomféléhez hasonlóan ők sem maguk építik otthonukat, hanem más madarak – például parlagi sasok, egerészölyvek – fészkét foglalják el. Jelen esetben tehát „féltermészetesnek” mondható fészket kínálunk számukra.
A költőládák kihelyezéséhez az apropót most a Kerecsensólyom-védelmi LIFE projekt szolgáltatta, amelyben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is részt vesz. Ők vállalták a kihelyezés költségeit, a ládákat ugyanis csak alpinista segítségével tudtuk a magas fákra erősíteni.
Mivel a kerecsensólymok semmilyen fészekanyagot nem hordanak, ezért a költőládákba apró gyöngykavicsokat tettünk. Ezek a strapabíró, időtálló kavicsok egyrészt nem engedik elgurulni a tojásokat, másrészt az esővíz is átfolyik rajtuk. A ládákat a LIFE program keretében kijelölt mintaterületen helyeztük ki.
A tizenkét költőláda első hallásra talán soknak tűnhet, tekintve, hogy évente általában csak 5-7 pár költ Dévaványa térségében. Pontosabban csak ennyiről tudunk, ugyanis a kerecsensólymok fészkeit nem könnyű megtalálni. Sosem lehet tudni ugyanis, hogy éppen egy parlagi sas, vagy egy egerészölyv fészkébe rakták-e a tojásaikat, s mivel egyáltalán nem félősek, jól tűrik a stresszt, s az ember közeledtére sem repülnek fel a fészekből. Joggal bízhatunk tehát abban, hogy jövőre akár mind a tizenkét fészekben találunk majd költő kerecsensólymokat.
Az idei fiókák már hetekkel ezelőtt kirepültek, de még a fészkek környékén tartózkodnak. Mozgásukat a rájuk helyezett műholdas jeladókkal jól tudjuk követni.
Forrás: KMP
Természetvédelem
Sikertörténet: egy költőládából kiesett kerecsensólyom fiókát mentettünk
Szakemberek egy kerecsensólyom-fiókát mentettek meg a pusztulástól.
A kerecsensólyom (Falco cherrug) a fás-sziklás ázsiai sztyepp költőmadara. A sík- , valamint a domb- és hegyvidéki rövidfüvű gyepes élőhelyeken is találkozhatunk fajjal. Sikeres költéséhez nélkülözhetetlen a fák és sziklafalak megléte. A kerecsensólyom a többi sólyomféléhez hasonlóan nem épít fészket. A sziklafalak esetében a tojók a más madarak (például holló) fészekmaradványait használják, vagy a sziklapárkány talajába alakítják ki a tojások helyét. A fás élőhelyeken leginkább az ölyvek és a sasok üres fészkeit használják a költéshez. Évente egyszer költ, általában 3-4 tojást rak, az európai állomány fészkelése március végén, április elején kezdődik.

A kerecsensólyom fióka a viharos szél következtében esett ki a költőládából (fotók: Puskás József)
Az elterjedési területének jelentős részén vonuló faj, ugyanakkor a déli és a közép-európai fészkelő állomány állandónak tekinthető. A fiókák gyakran nagy területekre kóborolhatnak, illetve vonuló viselkedést is mutathatnak.
A kerecsensólyom táplálékbázisát leginkább a talajon élő, közepes termetű rágcsálók (hörcsög, ürge stb.) alkotják, de kisebb – egér méretű – fajok is szerepelnek az étlapján, valamint repülő madarakat (seregély, galambfajok) is zsákmányol.
Veszélyeztető tényezői között említhetjük az élőhelyek eltűnését és megváltozását, illetve a fő táplálékállat, az ürge állományainak csökkenését. Továbbá a nem megfelelő módon alkalmazott rágcsálóirtó-szerek és a szándékos mérgezés, valamint az elektromos vezetékhálózat okozta áramütések is nagy mértékben hozzájárulnak a populációk csökkenéséhez.
A kerecsensólyom európai populációjának 60%-a hazánkban található, ennek megfelelően a védelem kiemelt jelentőséggel bír a természetvédelem számára. A faj hazai állománya az 1980-as években a kipusztulás szélére sodródott. Az aktív természetvédelmi tevékenységeknek köszönhetően napjainkra a magyarországi populáció 180-200 párra becsülhető.
A kerecsensólyom fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 1 000 000 Forint.
Forrás: KNP