Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

Adománygyűjtési felhívás – Emléktábla Dr. Béldi Ferencnek

Print Friendly, PDF & Email

Az Országos Erdészeti Egyesület adománygyűjtési felhívás tett közzé

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az Országos Erdészeti Egyesületen belül a Vértesi, az ÁESZ Budapesti, az AM helyi csoportok, valamint a Seniorok Tanácsa tagjai kezdeményezésére született meg az elgondolás, hogy készüljön emléktábla Dr. Béldi Ferenc egykori Fizika-Elektrotechnika tanszékvezetőnk emlékére.

Ehhez csatlakozott a Soproni Egyetem, az OEE Oktatási Szakosztálya, a VALUES SILVARUM Alapítvány, illetve a Béldi docens úr által vezetett tanszéken oktatott számos erdőmérnök, faipari mérnök és faipari üzemmérnök évfolyamok egykori hallgatói. Dr. Béldi Ferenc 1927. január 10-én Tatán született erdész család fiaként. A II. világháború miatt hányatott középiskolai évei* után tanulmányait erdőmérnök hallgatóként folytatta. Mérnöki oklevelét 1951-ben szerezte Sopronban. Tehetséges hallgató volt, ezért akkori tanárainak bíztatására tanársegédnek jelentkezett a Fizika Tanszékre, ahol 1952. január 1-jétől kapott kinevezést.

A Magyar Geofizikai Expedíció tellurikus mérőcsoportjának tagjaként három éven át a Kínai Népköztársaságban dolgozott. Hazatérte után adjunktusnak nevezték ki. A víz a fában való eloszlásának elektromos vizsgálata c. egyetemi doktori disszertációt írt és szerzett doktori címet 1964-ben. Még ugyanebben az évben egyetemi docens és a Fizika Tanszék vezetője lett. Vezetői és oktatás szervezői képessége már kezdő éveitől kitűnt, amelynek kamatoztatására 1969. évtől oktatási rektorhelyettesi megbízást kapott. Ebben a tisztségében további kétszeres meghosszabbítással 1978. évig dolgozott, majd három évig a Faipari Mérnöki Kar dékánja lett.

Egyetemi oktatói–kutatói és vezetői munkája során mindenkor magas követelményeket támasztott önmagával szemben, amelyet elvárt hallgatóitól, munkatársaitól, beosztottaitól. Környezetének tiszteletet adó, magának tiszteletet kiérdemlő, következetes, fáradhatatlan ember volt. Tevékenységének ideje alatt szervezője és irányítója volt az 1975. évben végrehajtott nagy tantervreform összeállításának és bevezetésének, a nappali és levelező tagozatos faipari üzemmérnök-képzés megszervezésének, a komplex államvizsga megteremtésének, a gyakorlati oktatás fejlesztésének. Munkássága széleskörű volt, a nemzetközi oktatási szervezési és kutatási kapcsolatokban. A FAO, a IUFRO és más fórum keretében végzett nemzetközi tevékenységéért osztatlan elismerésben és megbecsülésben volt része.

A mérnök- és üzemmérnök-képzés fejlesztésével, valamint a fa-fizika területén elért eredményeivel kapcsolatos előadásait hallgathatták angolul vagy németül a Soproni Nyári Egyetem hallgatóin kívül Coloradóban, Drezdában, Firenzében, Oxfordban, Stockholmban, Szófiában, Torontóban, Varsóban és Zólyomban**. Oktató-, kutató és szervező munkája mellett ápolta és hallgatókkal, oktatókkal ápoltatta a selmeci*** hagyományokat. Meggyőződéssel hirdette az összetartás és összetartozás fontosságát, amely Selmecbánya óta mindenkor jellemezte a bányász, a kohász, az erdész és a faipari szakok diákjait, tanárait. Az egyetemen és a nemzetközi fórumokon végzett munkássága mellett, kivette részét a közéletből is. 1986-ban hirtelen bekövetkezett haláláig az egyeteméért dolgozott.

 

(Papp György: Erdészeti Almanach, In Memoriam – Kiemelkedő erdészoktatók életrajzai)

*1945-ben jeles érettségi vizsgát tett Tatán a piarista gimnázium 8. osztálya végzős tanítványaként, Dr. Magyar István osztályfőnök osztályában. (A magyar kegyestanítórend tatai gimnáziumának és általános iskolájának évkönyve az 1944/45., 1945/46., és az 1946/47. iskolai évről)

**Szudánban a Khartoumi Állami Egyetemen féléves fafizikai előadás-sorozatot tartott, és vizsgáztatott. FAO tisztségviselőként támogatta a fiatal oktatókat, kutatókat abban is, hogyan készüljenek fel egy tudományos nemzetközi konferencián történő részvételre, szereplésre.

***Külön kiemelendő a selmeci diákhagyományok ápolásában az 1971-es évtől a walden viselet ismételt lehetővé tétele, ez is ennek egy kiváló példája (Dr. Kárpáti László: És újra walden – Erdészettörténeti Közlemények 60.), de említhetjük a KISZ-ház pinceklubjának kialakítását is, ami kifejezetten nevéhez köthető.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy egy jó oktatói pálya hátterében is a családi hagyományokat, hátteret kell keresni, így volt ez az ő esetében is. Dr. Béldi Ferenc egy nagyon régi erdélyi erdész család leszármazottja, apai nagyapja Béldi György a Görgényszentimrén alapított erdőőri szakiskola szolgálatvezetője volt, majd az első világháborút követően a Temesvár-Vadászerdei szakiskola tanári karához csatlakozva érkezett Tata-Tóvárosra 1919-ben, ahol a gróf Esterházy uradalom szolgálatába állt. Édesapja ugyancsak uradalmi erdész lett, majd később már a Vértesi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaságtól vonult nyugdíjba. Két unokatestvére is erdőmérnöki oklevelet szerzett Sopronban, Béldi Ákos Pál és Béldi László György is.

A Soproni Egyetem Központi épületének első emeletén, az Oktatási Rektorhelyettes irodája melletti folyosói falszakaszon elhelyezendő emléktáblára szánt adományok gyűjtését az Erdészek a Vértes Értékeiért Egyesület által alapított VALUES SILVARUM Alapítvány Kuratóriuma (cím: 2800 Tatabánya, Dózsakert u. 63.)   vállalta fel.

Az adománygyűjtés határnapja: 2024. augusztus 31.

Bankszámla száma: 

MBH Bank Nyrt.

10300002-13729932-00054908

A megjegyzés rovatba kérjük feltüntetni a befizető(k) nevét, illetve azt, hogy „Béldi emléktábla”. Az adományozók az utalással elfogadják, hogy az emléktáblára fordított költségeket meghaladó részt az Alapítvány az Alapító Okiratában megfogalmazott célokra fordítja.

Forrás: Vérteserdő Zrt. 

Mezőgazdaság

Kedvező változások a juhágazat támogatási rendszerében

Print Friendly, PDF & Email

Komoly lehetőségek állnak a hazai juhágazat előtt:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Komoly lehetőségek állnak a hazai juhágazat előtt, éppen ezért az Agrárminisztérium felülvizsgálta a szektorhoz kapcsolódó támogatások rendszerét. Ennek eredményeként 2024-től kezdődően e források fokozottan szolgálják az állatállomány genetikai minőségének javítását, illetve a minőségi árutermelést, tekintettel a juhtartók szakmai igényeire és lehetőségeire.

A fénykép illusztráció. Fotó: AM

A szakmai szervezetek javaslatait is figyelembe véve az agrártárca az idei évtől a tenyészkos-tenyészbak tenyészetbe állítása után igénybe vehető támogatás – 2016. év óta biztosított éves – keretösszegét a duplájára, 350 millió forintról 700 millió forintra emelte. A forrásbővítés mellett egyszerűbb is lesz a konstrukció igénybevétele, hiszen az eddigi két, áprilisi, illetve októberi benyújtási időszak helyett 2024-től immár csak egy kérelembenyújtási időszak marad, mégpedig június 1. és 30. között. Ez a változás azonos feltételeket teremt valamennyi jogos támogatási igényt benyújtó állattartónak a támogatás igénybevételére.

A juhászatok állatjóléti területen tett többletvállalásait egy 2022-ben indított kiskérődző állatjóléti program kompenzálja. A juhállomány genetikai minőségének javítását szolgálja a tenyésztésszervezési feladatok támogatása is, mellyel a juhtartók törzskönyvezésre, teljesítményvizsgálatra és tenyészértékbecslésre fordított költségei kerülnek kompenzálásra.

Szintén az ágazat fenntarthatóságához járul hozzá, hogy az idei évtől tovább bővült az Agro-ökológiai Program (AÖP) legeltetéssel teljesíthető gyakorlatainak köre.

Aki őshonos állatfajtával (a juhok közül ide tartozik a hortobágyi- és a gyimesi racka, a cigája, a cikta és a magyar merinó) legeltet, az választhatja az „őshonos haszonállatokkal történő legeltetés” c. gyakorlatot is. 2024-ben 1 pontért vállalható ez a gyakorlat az adott földhasználati kategória legalább 50 százalékára, míg 2025-től a tervek szerint indul egy 2 pontos változat is, ahol a terület legalább 70 százalékán kell vállalnia a termelőnek, hogy kizárólag őshonos fajtát legeltet.

Mint ismeretes, a 2023-ban indult AÖP egy önkéntes részvételen alapuló, egyéves elköteleződést igénylő közvetlen támogatási forma, ami a jól ismert Agrár-környezetgazdálkodási Kifizetésekhez (AKG) hasonlóan a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok elterjedését hivatott segíteni. Az AÖP két gyepes földhasználati kategóriájában (Natura 2000 gyepek és egyéb gyepek) egyaránt igaz, hogy alapvetően vagy kaszálással vagy legeltetéssel összefüggő gyakorlatok közül választhat a termelő. Az állattartók, s azon belül is a juhtartók számára kézenfekvő és életszerű megoldás, ha a pásztoroló vagy szakaszos legeltetést választják. A legtöbb esetben ez nem igényel többletráfordítást, hiszen a juhokat eleve ilyen rendszerekben legeltetik. Szintén az életszerű megközelítés része, hogy az adott földhasználati kategória területének 50 százalékán elegendő vállalni és teljesíteni a gyakorlatot ahhoz, hogy a terület 100 százaléka jogosult legyen a támogatásra. A hektáronkénti minimum 0,2 állategység pedig jól illeszkedik az évtizedes szakmai állásponthoz, miszerint az a magyarországi gyepterületek legnagyobb részén összeegyeztethető a gyep eltartó képességével. Az állattartással járó áldozatos munka, a legeltetés kiemelkedő környezeti előnyei egyaránt megkövetelik, hogy a program magas pontszámmal jutalmazza az ilyen vállalásokat. A pásztoroló és szakaszos legeltetés ennélfogva 2 pontos gyakorlat. Aki ezt teljesíti, annak nincs is egyéb teendője az adott gyepes földhasználati kategóriában.

A támogatási rendszer újragondolásának legfőbb célja, hogy olyan perspektívák nyíljanak a kiskérődző ágazatban, melyek igazolják, Magyarországon érdemes foglalkozni juhtartással.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Elkezdődött a dohány betakarítása

Print Friendly, PDF & Email

Megközelítőleg 2800 hektáron elindult a betakarítás:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt évek átlagát tekintve csaknem 700 termelő mintegy 2.800 hektáron 5.000-6.000 tonna dohányt termel évente. Az ágazat a feldolgozásban dolgozókkal együtt, mintegy 10.000-12.000 fő részére biztosított megélhetést – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai dohány termelés Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében összpontosul. Az Agrárminisztérium az idei év tavaszán 2,7 milliárd forint célzott támogatással járult hozzá az ágazatban működő gazdaságok eredményességéhez. Emellett természetesen az érintettek a hazai és uniós forrású egyéb agrártámogatási konstrukciókhoz is hozzáférnek. Így ők is jogosultak lehetnek különböző közvetlen támogatásokra, vagy akár vidékfejlesztési forrásokra is. A tárca az elmúlt években arra törekedett, hogy kiszámítható segítséget nyújtson a dohánytermelőknek, ezzel is segítve a termelés és a szektor kapcsolódó foglalkoztatási képességének megőrzését – tette hozzá Nagy István.

A miniszter kitért arra is, hogy tavasszal került sor az uniós szabályok által lehetővé váló úgynevezett bázisfrissítésre. Kiosztották ugyanis a 2018-as éven alapuló történelmi bázisjogosultságokat. Ez lehetőséget teremt arra, hogy hazai költségvetésből, az úgynevezett átmeneti nemzeti támogatások segítségével a korábbiakhoz képest nagyobb arányban juthassanak megfelelő forráshoz a valódi dohánytermelő tevékenységet folyató gazdák – hangsúlyozta az agrártárca vezetője.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A marhahúsexport közel 20 százalékkal csökkentexport közel 20 százalékkal csökkent

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI adatokat közölt a nemzetközi marhahúsexportról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az USA marha- és borjúhúskivitele 4,9 százalékkal maradt el 2024 első öt hónapjában az előző év azonos időszakának mennyiségétől. Az élő szarvasmarha exportja 5,2 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban, a fő célpiacra, Kanadába 9,1 százalékkal több élő állat került. Az USA marha- és borjúhús-behozatala 19,5 százalékkal, az élőszarvasmarha-importja 18,7 százalékkal nőtt ezzel egy időben.

Fotó: AKI  

A Brazil Marhahúsexportőrök Szövetségének (ABIEC) adatai szerint Brazília marhahúskivitele 1 millió 74 ezer tonna volt 2024 első öt hónapjában, ami 34,4 százalékos bővülést jelentett a tavaly január–májusi mennyiséghez képest. Kínába 472,5 ezer tonna brazil marhahús került, ami 25,4 százalékkal több a 2023 január–májusában szállított volumennél.

Ábra: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 13,2 százalékkal bővült (24,9 ezer tonna), értéke 8,4 százalékkal emelkedett 2024 január–áprilisában 2023 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Koszovó, Horvátország, Ausztria, Törökország és Lengyelország voltak. Magyarország élőmarha-importja 14,4 százalékkal 7,4 ezer tonnára, értéke 18,1 százalékkal nőtt. Az élő szarvasmarha több mint fele Dániából, Németországból és Olaszországból származott. A marhahúsexport mennyisége 18,8 százalékkal (2,8 ezer tonna), értéke 19,9 százalékkal csökkent. A marhahúsimport volumene 13,7 százalékkal (4,4 ezer tonna), értéke 6 százalékkal nőtt a megfigyelt periódusban.

Forrás: AKI

Tovább olvasom