Keressen minket

Vadászat

Exkluzív vadászbál Villányban – Galéria+Videó

Közzétéve:

Három vadásztársaságot képviselve köszöntötte Mészáros Kálmán elnök,  Villányban, a Bock Pincészetben, február 18-án megrendezett vadászbál résztvevőit. Bár hagyomány, hogy évről évre Villány egyik legszebb pincészetében búcsúztatja el az Ormánsági Diána, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság és az Ormánság Gyöngye Vadásztársaság a mögöttünk álló vadászidényt, mégis a Bock kápolnában celebrált Hubertusz mise, a filmvetítés és az ilyenkor átadott, szezonzáró trófeakatalógus, az exkluzív környezet, abszolút kiemeli a vadászbálok sorából.

Hubertusz mise a Bock kápolnában Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter

Villányban már a Római Birodalom idején foglalkoztak szőlőműveléssel. Napjainkban, Magyarország legdélibb borvidékén, szubmediterrán klímán, kicsivel több, mint 2000 hektáron termelnek szőlőt. A legmelegebb borvidékünkre jellemző, hogy hosszú, forró nyári hónapok alatt érik a szőlő. Az itt megtelepült népek mindegyike hozzátett ahhoz, hogy ma, méltán híres és az egyik legfejlettebb magyar borvidék a villányi. Kétségtelen tény, hogy a történelmi alapokra egy magasan képzett, magasan kvalifikált borász- és növényorvos-közösség adja a hátteret. A ma ismert pincerendszer stabil alapja a borászoknak, amely kialakítása elévülhetetlen érdeme a sváboknak.Mészáros Kálmán elnök Villányban megnyitja a vadászbált Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter

A vendégeket, Mészáros Kálmán, a szarvasvadászkör elnöke köszöntötte, aki kiemelte: az, hogy ilyen eredményeket ért el ez a három társaság, nem más, mint az összefogás és a szakmai alapokra helyezett, felelős vadgazdálkodás egyeneságú következménye. Jól példázza a felelős vadászati magatartást, hogy a vendégvadászatok után, a tagi vadászatok alatt olyan önmérsékletet tanúsított a három vadásztársaság tagsága, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni, hiszen ez dicséretet érdemel. Hozzátette, hogy a 2022/2023-as gazdálkodási év soha nem látott terhekkel érkezett, hiszen az elmúlt 100 év második legaszályosabb éveként vonul be a társaság és az ormánsági szarvas történetébe is. Vártuk az esőt, vártuk, hogy zsendül a határ, de az esők elmaradtak. Az egész nyár azzal telt, hogy itattunk, itattunk és itattunk. Ma már tudjuk, hogy a legjobb döntést hoztuk, amikor nem hagytuk magára az ormánsági szarvast. Sok feladat áll még előttünk: minden bizonnyal értékelni a kialakult helyzetet, majd ki kell jelölni a stratégiai célokat, hogyan folytassuk. De a ma este most az ünneplésé – nyitotta meg a villányi vadászbált Mészáros Kálmán elnök.

Hubertusz mise a Bock kápolnában

A Bock Pince bálterméből, kanyargós pincejáratokon, majd egy százméteres folyosó végén értük el a föld alatti, 10 méter mélyen fekvő, hat boltívből álló, 17 méter átmérőjű, 200 m2-es körpincét, ahol a Pécsi Egyházmegye villányi plébánosa, Darnai József Ágoston, a Baranya Vadászkürt Együttessel várta a vendégeket.

A Pécsi Egyházmegye villányi plébánosa, Darnai József Ágoston Hubertusz misét celebrál a Bock Kápolnában Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter

Kétségtelen tény, hogy a földalatti kápolna, a Heimann Ferenc szekszárdi építész által megálmodott, rendkívül különleges akusztikájú, varázsú helyszín és nem utolsó sorban a plébános szavai, elcsendesítették a bál résztvevőit. Nem túlzás kijelenteni, hogy szakmai és minden más szempontok szerint is olyan kezekben él az ormánsági szarvas, amely soha nem látott gyarapodását hozta az itteni állományoknak, de a plébános felhívta a figyelmet arra, hogy az úton maradni: hitbeli kérdés és döntéseink összessége. Elhatározás és választások sora, hogy azt az irányt tartsuk, amelyen elindultunk. A pár perces misét a Baranya Vadászkürt Együttes szignálja zárta.

A Baranya Vadászkürt Együttes Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter

Hohmann Endre, a Rotwildring, a szarvasvadászkör vadászmestere összegezte, hogy kettő gímszarvastrófeát is 15 kilogramm fölött mérlegeltek a Baranya Vármegyei Kormányhivatal munkatársai. Soha nem látott sikereket értünk el és egységesek voltunk abban is, hogy a most terítékre került nagy bikákon felül, talán két, esetleg három bika is megüthette volna a 16 kilogrammos határt. Bent maradtak.

Balról Agyaki Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke, középen Hohmann Endre, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének Vadvédelmi és Vadgzdálkodási Bizottság vezetőségi tagja, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság vadászmestere és Hohmann Péter, az OMVK Baranyai Vármegyei Területi Szervezetének sportvadász alelnöke Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter

Nem bántuk meg, hiszen a gímnek a korosbítás mindig jót tesz. Ezt a szemléletet követik a szomszédos vadásztársaságok is, hiszen azt is le kell szögezni, hogy ezek a jó eredmények, csakis az összefogással érhetőek el. Ám – folytatta – olyan, rajtunk kívül álló folyamatokkal is számolni kell, amelyek nyilvánvalóan az állomány mennyiségi szabályozását célozzák és amely döntések szakmai alapjai kérdőjelekre épülnek, s mi több, sok esetben teljesen nélkülözik a szakmai hátteret, a szakmai alapokat. A mezőgazdaságot, benne a vadgazdálkodást, a természetvédelmet csakis integrált szemlélettel lehet vizsgálni és nem lehet egy-egy érvet kiragadva drasztikus, sok tízesztendő munkáit felszámolni.

A 154 éves Franchi, ma már a Beretta Csoport tagja

A kerítések telepítése, az élőhelyek, az erdők elzárása nem lehet megoldás, nem lehet alternatíva. A szarvas nem egy betelepített, hanem egy őshonos állatfaj, amely mindig is itt élt a Kárpát-medencében. Törvényszerű tehát, hogy a szarvas élőhelyeit nem csökkenteni, hanem szélesíteni kell. Ebben az egyik lehetőség az ökológiai gazdálkodás térnyerése, amely együttesen, a magyar vadgazdálkodás lehetőségét is magában tartogatja.

A 2022-es szarvasbőgésben esett gímszarvasbikákról szóló katalógus rendre a vadászbálra jelenik meg Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter

Trófea Katalógus 2022

A Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság hagyományteremtő céllal, három éve indította el a trófeakatalógusát, amelyet a szarvasbőgés után jelentetnek meg és a tagságnak, illetve a vendégkörnek, az utókornak mementóként adnak át. A katalógusba, az idényben esett bikák adatai kerülnek be: 2022-ben 36 bika agancsa, 36 elejtő trófeája szerepel a kiadványban. Hohmann Endre kiemelte, hogy a katalógus egy egzakt, visszakereshető könyv, amelyben pontosan megtalálhatóak a területen esett bikák adatai.

Keresztes Ildikót Bock József (középen), a Bock Pincészet tulajdonosa és Mészáros Kálmán elnök köszönti Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter

Ez egyrészt fontos szakmai útmutató, másrészt a tagtársak, a vendégek számára egy tájékoztató, hiszen a terítékek mellett gyakran csak nagyon kevesen állhatnak. Persze a trófeaszemle erre egy kiváló lehetőség, de azt követően az ormánsági szarvasok egy olyan útra lépnek, amelyet talán soha nem tudunk lenyomolni, messze elkerülnek a hazájukból. Így a katalógussal egy kicsit talán, itthon maradnak, – nekünk. A kiadványban interjúkat olvashatunk Mészáros Kálmán elnökkel, Hohmann Endre vadászmesterrel és Hlaszni Lajos titkárral. Míg Poth Sándor: Az idő teljességéről a felnőtteknek, addig Hohmann Endre ötletére már a legkisebbeknek is jutott két oldal, amelyben Valterral, a kórósi erdészmanóval kalandozhatnak. Valter, aki a Hubert, a vadászmanó történeteiben, mint Arthur bácsi jóbarátja már korábban is feltűnt, a Dráva mellett, a téli erdőben, frissen hullott hóban cserkel…

Vörösboros szarvas, barnamártással: az ízekről a Bock Pincészet séfjei és csapata gondoskodott Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter

A bál sztárvendégét, Keresztes Ildikót, Bock József, a Bock Pincészet tulajdonosa és Mészáros Kálmán, a Rotwildring elnöke köszöntötte. Vacsorára, majd éjféli lakomára Hohmann Endre, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság területéről vaddisznósüldőket és szarvasborjúkat ajánlott fel, amelyet a Bock Pincéhez tartozó Bock Étterem séfjei dolgoztak fel és tálaltak a vendégeknek. A bál Villányban pitymallatig tartott…

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Vadászat

Szebenye-pusztán találkoztak a bélusvölgyi vadászok

Published

on

Észak-Csereháton, a Bélusvölgye Vadásztársaság Szebenye-pusztai vadászházában szervezte meg az ide trófeamustráját, amelyen mintegy 36 gímbika trófeáját lehetett megtekinteni, illetve ekkor vehették át ünnepélyes keretek között az elejtők. Kövér János, a vadásztársaság elnöke kiemelte, hogy amellett, hogy ismét egy forró, csapadékszegény, aszályos nyár után köszöntött be a szeptemberi szarvasvadászat, egy meglehetősen eredményes bőgést zárhattak. Eredményeikre büszke, az elért sikerek mögött pedig pontos és tapasztalt, gondos vadgazdálkodást láthatott minden vendég a területen. A munka tovább folytatódik, amelybe, a vadásztársaságon túl, a térség vadgazdálkodóinak összefogása is ott rejlik – tájékoztatta az Agro Jagert Oravecz Attila.

Megnyitó. Forrás: Oravecz Attila / Agro Jager

Egy vadásztársaság életében a trófeamustra mérföldkő. Egy-egy ilyen szemlén, nemcsak a társaság, aktuális helyzetét, lehetőségeit láthatjuk, hanem a hivatásos vadász, a vadőr is mérlegre kerül. Míg a múlt héten a Drávamentén tapasztalhattuk meg, hogy a társaság kitárta a kapuit, addig most itt Észak-Csereháton tekinthetünk körbe, hogy valójában mire képes a szarvas és körülötte az ember.

A minden agancs mellé az elejtő megkapja a grandlikat is, ízlésesen csomagolva. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager

A Bélusvölgye vadásztársaság ezen a napon megmutatta és akinek kedve tartotta, kilátogathatott Szebenye-pusztára, hogy milyen gímbikák estek 2024-ben. Oravecz Attila kiemelte: örömmel fogadták, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal vadászati szakigazgatásában dolgozó felügyelők elfogadták a meghívásukat, ami visszajelzés számukra, hogy a kormányhivatalban is fontos, mi történik, nemcsak itt, hanem a környező társaságok területén.

A Bélsuvölgye Vadásztársaság Szebenye-pusztai vadászháza. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager

A szarvas kettős életet él. Napjainkban számokban, íróasztalok felett is megjelennek, de igazán csak a terepen, egy-egy társaság, egy-egy térség egészében lehet megérteni, hogy mit jelent egy-egy populációval gazdálkodni, őrizni. Egy állományt nem lehet pár ezer hektárra beszorítani, azzal integráltan, egységesen kell gondolkodni. Ha jó is a kapcsolat, ha 20 éves barátságok kötik össze az itt dolgozó vadőröket, hivatásos vadászokat és működik az együttgondolkodás, azonban a jogszabályi előírásoknak meg kell felelni. Ez azonban akkor működik igazán jól, ha egy-egy térség lehetőségeire, szaknyelven fogalmazva, a vadeltartó képességére illesztik és nem egy egységes, országos direktívának kell megfelelni.

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Trófeák a Bélusvölgye Vadásztársaság bemutatóján. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager

Úgy gondolom, hogy ehhez időszerű lesz bevezetni egy új fogalmat is, amely a földtulajdonosok irányába mutat, miszerint mire képes, mit képes megtenni a szarvasért, a vadért a gazdaember? Szerencsés együttállás, ha vadászik, de még szerencsésebb eset, ha az agrárszektor stabil lábakon és kiszámíthatóan működik – nyugodtabb gazdasági helyzetben minden szereplő nyugodtabban reagál.

Bélusvölgye Vadásztársaság, Szebenye-puszta. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager

A gazdákkal, a földtulajdonosokkal való kommunikációban a Bélusvölgye vadásztársaság vonatkozásában kétoldalú kapcsolat rajzolódik ki, melyet mi sem példáz jobban, hogy egy terület bokros, elhagyatott részeit kitisztítva, Oravecz Attila megkereste a földtulajdonost, hogy ha lehetne és a tervezett munkában nem hátráltatná, akkor mentsék meg a régi almafákat. Személyes sikere Oravecz Attilának, de amellett, hogy régi almák maradtak meg a gyümölcsnemesítőknek, az erdőjáró embernek, de ott maradtak az öreg fák, amelyeket minden évben felkeres a vad is. Ez a terület kitakarítása után sem változott meg. Sőt!

A Bélusvölgye Vadásztársaság vendégét köszöntik a Szebenye-pusztai bemutatón. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager

Oravecz Attila kiemelte, hogy mire beköszöntött az ősz, a leseket kijavítgatták, a sózókat feltöltötték és a vadföldeket előkészítették. Ez utóbbi kapcsán sok-sok éves gyakorlat, hogy a vadföldekbe őszi árpát vetnek, amit nem takarítanak be, hanem lábon hagynak. Azon úgy bagózik a szarvas, a vaddisznó és minden vadja az erdőnek, ahogyan csak szeretné, mikor már tejesen érik. Mikor aztán odakerül a sor, hogy aratni kellene, sem vágják le. Aki ismeri az árpát, tudhatja, hogy érés után csakhamar összetörik, összeborul. Nyár közepén aztán nehéz tárcsával leforgatják, bekeverik azokat a szemeket, amit a vad elhagy, ami kipergett. Vetésre, több, mint elég. Az első augusztusi esők hatására aztán kicsírázik és őszre nemcsak bokáig érő, hanem már szárba szökkent árpa várja a szarvasokat, de jó legelője minden vadnak.

Agro Jager NewsHirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

A szarvas az elmúlt években jobban helyben maradt az Észak-Cserehátban – folytatja Oravecz Attila és a kollégákkal, vadőr barátokkal egyre kevesebbszer állunk meg egy-egy trófea előtt: Na, ezt láttam én is! Sokat beszélgettünk erről – teszi hozzá, de arra jutottunk, hogy a tarvadnak kedvezve, az sem mozdul ki messzire s a rudlikat a bikák sem keresik. Ilyen megfigyeléseket szűrtünk le, amelyet érdemes lenne itt is tudományos eredményekkel igazolni, mert tapasztalataink erre mutatnak.

Ravatalon a Bélusvölgye Vadásztársaság 36. gímbikája a társaság Szebenye-pusztai trófeamustráján. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager

A 2024-es bőgés nagyon jól indult és sem a meleg, sem a száraz idő nem vetette vissza a bikákat – meg is szólaltak! Szeptember 2-án terítékre került az első gímbikánk és azután sorban szólt a vadászkürt a szarvasok felett. Az összes kolléga is dolgozott a szomszédban, néha-néha tudtunk beszélni, s ha már nem hallottunk egymásról, akkor fogtuk a telefont és összecsörögtünk. Persze az utánkeresések megadták a közös hangot, mert mi is, a szomszédok is át-átmentünk a szomszéd területére. Akkor már hívtuk is a kollégát, hogy szükségünk van a segítségükre, mert nagyon úgy tűnik, hogy „vendégvadászatra” érkezünk. Ez megszokott, mindennapos – együttműködés nélkül nem tudnánk ilyen eredményeket elérni.

Pontos, precízen tervezett vadgazdálkodás az alapja a szarvasgzdálkodásnak. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager

Sokan kérdezik, hogy a bőgőhelyeket, hogyan gondozzuk? Mi azt látjuk, hogy az a legjobb, ha az ősi beállóhelyekre mi egyáltalán nem megyünk be – semmilyen eszközzel. Azt a birodalmat meghagyjuk a szarvasnak. Ha azt választotta, akkor mi tiszteletben tartjuk s ha a királynak megfelel, akkor mi nem akarjuk, hogy jobb legyen. Viszont körülötte, azért kedveskedünk neki. Aztán meg: mindig örülünk, ha augusztusban újra és ugyanott megszólalnak a bikák, hiszen jelzés, hogy valamit csak „eltaláltunk” idén is…

Trófeák díszítették a Bélusvölgye Vadásztársaság Szebenye-pusztai vadászházát. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager

A trófeamustra idei legjobb gímbikáját 12 évesre bírálták és 9,37 kilogrammot nyomott. Remélem nem gondolja senki, hogy nagyképűség a társaságunk részéről, de ez a bika „csak” egy mellékbikája volt egy csapatbikának, „akit” lehetőségeink miatt nem hoztunk terítékre. Talán ilyet még a társaság soha nem tett, de meghagytuk. Elnök úrral sikerült egyeztetni és megmaradt nekünk jövőre, megmaradt a teheneknek. Mondhatom, lehet, hogy a valaha lőtt legjobb gímbikánk lesz. Keveset láttuk, de annál többet hallottuk. Úgy gondoltam, ha ez a bika maradhatna még egy évet, akkor olyan erős genetikával fordulhatunk rá a következő évtizedre, ami meghatározó lehet a gazdálkodásunkban.

Vendégek a Bélusvölgye Vadásztársaság Szebenye-pusztai vadászházában. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager

Hogy találkozunk-e ezzel a bikával? Hogy jövőre ide fog-e beállni? Senki sem tudja. Egy viszont biztos: jó pár csatát megnyert ezen az őszön és láttuk, ahogy terelgeti a teheneit. Kell egy ilyen új dolog és nem szeretnénk ezekből az elképzeléseinkből engedni. Újat, változást szeretnénk s legyen ennek a szarvasnak az erdő az otthona, legyen még a mienk. Neveljen az erdő, neveljen az Észak-Cserehát még szarvast: sokkal jobbat! Mi, amit tudunk, megadjuk a szarvasnak. Sokkal többet már nem tehetünk hozzá, maradt hát az önmérséklet.

Díszvendégek Szebenye-pusztán: Hrabovszki János, az OMVK Békés Vármegyei Területi Szervezetének elnöke és kedves felesége. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager

vendégekkel, tagtársakkal, a kollégákkal jól telt a Szebenye-pusztai napunk. Szükségünk is volt erre, mert a nap, nap utáni vadászatok elfárasztottak mindannyiunkat. Korai kelések, késői fekvések és napközben a rengeteg munka, nemcsak a vadászházban, hanem területen is. Trófeakikészítések, út a kormányhivatalba, a kamarához. Krotália igénylések, dokumentációk, papírmunka, megannyi feladat, amit nem görgethetünk napról napra, azt el kell végeznünk minden nap. S arról még nem is beszéltem, hogy a tacskókopóinkkal is foglalkozni kell, mert hát a napi tréning mindenkinek kell, embernek, állatnak egyaránt.

Oravecz Attila, a Bélusvölgye Vadásztársaság hviatásos vadásza, vadőre a 2024-ben megrendezett Szebenye-pusztai trófeabemutatón. Fotó: Bélusvölgye Vadásztársaság

Panaszra egyáltalán nincs okunk, itt, a Bélusvölgye vadásztársaság területén, feladat viszont bőven terem. Hozzá kell tenni, hogy az érmes arányunk 40%-os, az érmes bikák átlagsúlya 7 kilogrammot ért el. A korosítás és a minőségi szelekció felé mozdultunk el és a fiatal, már láthatóan gyenge adottságú szarvast is vadásztuk a bőgésben – új vonulat, de nem engedtük el, ha találkoztunk. Meglátjuk, milyen eredmények jönnek, ami persze egy, két év alatt biztosan nem fog látszódni, mint ahogy az az eredmény sem, hogy a trófeamustrán annyi gyerek játszott a Szebenye-pusztán, hogy sokszor keresni kellett, kinek, merre van a sráca. S ha meg is mosolyogtuk a gyerekricsajt, azért tudni kell, hogy belőlük lesznek a következő generáció hajtói és apukájuk, a nagyapjuk, a nagybácsijuk mellett válnak olyan vadásszá, akik mellett majd mi is leállunk egy-egy standra vagy beülünk melléjük majd az autóba, mikor megállnak a házunk előtt, hogy gyerünk ki a hegyre, oda, ahová régen mi vittük őket – mesélt Oravecz Attila az Agro Jagernek a Bélusvölgye Vadásztársaság Szebenye-pusztai vadászházában…

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fényképezte: Oravecz Attila és Szabó Róbert

Agro Jager News
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Célkeresztben az orvvadászat

A Rendőrmúzeum 2024-ben egy vadászat, orvvadászat témájú roll-up kiállítást szervezett

Published

on

A Készenléti Rendőrség Rendőrmúzeumának kiállítása is része volt az október 26-án, Vásárosnaményban megrendezett Vadásznap és Trófeamustra rendezvénynek.

Fotó: Rendőrség

A Rendőrmúzeum 2024-ben egy vadászat, orvvadászat témájú roll-up kiállítást szervezett, melynek célja, a természet iránt érdeklődők részére betekintést nyújtani a vadászat világába, illetve különböző bűnügyek ismertetésével felhívni a figyelmet az orvvadászat jogellenességére és a vadászat veszélyeire. A kiállítás 2024 szeptemberében az Európai Unió vadászati főigazgatóinak informális ülése keretében debütált, melynek a Vásárosnaményban megtekinthető Hunor Vadászati és Természeti kiállítás adott otthont.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

A kiállítás 2024. október 26-án, a megyei Vadásznap és Trófeamustra rendezvény keretében nyílt meg a nagyközönség előtt. Ezen a napon az érdeklődők a múzeum könyvtárának vadászati tematikájú könyveibe is belelapozhattak, továbbá a vitrinekben – orvvadász bűncselekmények elkövetésénél használt, a rendőrség által lefoglalt – házi készítésű, átalakított fegyvereket is megtekinthették. Látható volt egy olyan különleges szarvasagancs is, amibe szinte „belenőtt” egy dróthuzal, ezzel jól szemléltetve a hurkolás pusztítását.

Fotó: Rendőrség

A tárlatot a Rendőrmúzeum vezetője, Kékiné Rozsnyai Éva nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy egy új típusú kiállítás megvalósítása volt a cél, amely a vadászati szakma és a vadászok számára is hasznos információkat nyújt, ugyanakkor a laikus látogatóknak is érdekes lehet. Emellett rávilágít arra, hogy a vadászat messze túlmutat a trófea megszerzésén, hiszen a törvények által szabályozott, fenntartható vadászat szerves része a vadgazdálkodásnak és a vadvédelemnek.

Fotó: Rendőrség

A vadászatra jogosult szervezetek – zömében vadásztársaságok – által végzett és az állami szervek által felügyelt vadászat segít megőrizni a fauna természeti egyensúlyát és biológiai sokféleségét, megelőzve egyes fajok túlszaporodását, vagy más fajok eltűnésétA délután folyamán a vadásznaphoz kötődően több nyilvános kerekasztal beszélgetésre is sor került, amelyen többek között a vadászati bűncselekményekről is szó esett.

Kreitz Zsuzsanna r. alezredes asszony a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Műveleti Szolgálat Bűnügyi Technikai Főosztály vezetője gyakorlati tapasztalatokkal látta el a hallgatóságot, az áldozattá vagy elkövetővé válás megelőzése érdekében.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Vadászat

Továbbképzést tartottak vármegyénk szakembereinek

A Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban került sor a Heves vármegye hivatásos vadászai kötelező éves továbbképzésére.

Published

on

2024. október 28-án Hatvanban a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban került sor a Heves vármegye hivatásos vadászai kötelező éves továbbképzésére.

Fotó: OMVK

Szűcs Iván hivatásos vadász alelnök köszöntőjét követően Kovács István János tirkár ismertette a napi programot. Elsőként Dr. Kovács Imre a 310. Mátra-alja-Dél-hevesi Vadgazdálkodási Tájegység tájegységi fővadásza tartott előadást A vadkár térítési eljárás szabályai és gyakorlata címmel.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

Őt követte a Magyar Madártani Egyesülettől Deák Gábor, aki az új Kerecsen Life programot mutatta be, és ismertette a már lezárult Helikon Life program eredményeit. A harmadik előadásban a Kite Zrt. képviselője, Nagy Gábor mutatta be a Mavic 3 Thermal hőkamerás drónt és ismertette a használati lehetőségei a vadgazdálkodásban.

Fotó: OMVK

Az előadásokat követően Lakatos Anna igazgatóhelyettes és Kőmíves-Rab Barbara tárlatvezető kalauzolta körbe a hivatásos vadászokat a múzeumban. A program egy közös ebéddel zárult a hatvani Svéd Korona Étteremben.

Fotó: OMVK

 

Forrás: Kovács István János s.k. titkár – OMVK

Tovább olvasom