Vadászat
Csapajeles vércsapa vizsgát rendeznek Káld-Hidegkúton
CACT csapajeles vércsapa vizsgát rendez az Ebtenyésztők Sárvár Környéki Egyesülete március 11-én tacskók és vadász terrierek részére. A bírói kíséret nélküli munkavizsgán a kutya és vezetője önállóan dolgozik a csapán, melyre 1 óra áll rendelkezésükre. Az vizsgáról annak egyik szervezőjét, Hermánné Bedics Rita FCI tacskó és terrier munka teljesítménybírót, tacskótenyésztőt kérdezte az Agro Jager News.
Hermánné Bedics Rita FCI tacskó és terrier munka teljesítménybíró
A bírói, kíséret nélküli vizsga esetén a bíró csak indításnál és érkezésnél van jelen, figyeli a csapa felvételét, a csapán történő indulást, a megérkezést, méri a munkaidőt. A vizsgázót korona nem kíséri.
A csapa elkészítéséhez csapacipőt használnak a bírók és 2,5 dl szarvasvért hasznának fel, a csapa hossza 600 méter, két töréssel, 6-10 órás, melynek nyomvonalát a fektetésnél GPS-el is rögzítik.
Tacskók Forrás: Hermánné Bedics Rita
A sárvári vizsgára maximálisan 15 nevezőt tudnak fogadni. A vizsgának évek óta a Sárvártól 10 kilométerre fekvő, festői környezetű, nagyvadban gazdag Káld-Hidegkút biztosítja a vadászterületet.
A csapákon, minden kutyavezetőnek a maximális pontszámhoz és a CACT cím eléréshez meg kell találnia a vizsgabiztosok által kitett, csapánként négy-négy db csapajelet, amelyek a színkód mellett hitelesítést is tartalmaznak. A sikeres munkavizsgához 3 db, úgynevezett csapajel megtalálása szükséges.
Kattints -> FROMMER Budapest
A március 11-i vizsga mellett azonban október 14.-én kerül sor a X. Jubileumi Hubertusz Kupa megrendezésére, két szakágban:
-könnyített vércsapa: 2-4 órás, 400 méter hosszú, 2 töréssel
-nehezített vércsapa: 1000-1200 méter hosszú, minimum 12 órás, maximum 20 órás, 3 töréssel.
A mesterséges vércsapa vizsgák alkalmasak arra is, hogy a kutya és vezetője összehangolódjon, a vezető megtanulja a kutya jelzéseit, ezáltal biztonságosan haladhassanak a csapán. A sikeres munkavizsga esetén a kutya jogosult a kiállításokon munka osztályban indulni, későbbiekben az előírt feltételeket teljesítve, munka champion címet is szerezhet, ha a szülők munkavizsgával rendelkeznek, a tenyésztő jogosult prémium törzskönyv kiváltására az utódoknak.
Hermánné Bedics Rita bíró kiegészítette, hogy a tacskó nemcsak egy kiváló társ, egy kiváló vadásztárs, hanem egy kiemelkedő munkabírású fajta, univerzális vadászkutya is. Saját tapasztalata, hogy mesterséges vércsapán 55 órás csapán is sikeres munkát végzett egy tacskó.
Középrigóci Wally Gina Fotó: Hermánné Bedics Rita
Egy-egy fajta, mint a tacskó is- különleges képességei miatt a vadgazdálkodás, a természetvédelem, a külterületeken élő gazdálkodók szemében, ma is fontos munkakutya. Nélkülük bizonyos gyakorlati problémákat nehezen vagy egyáltalán nem lehet megoldani ma sem, nélkülözhetetlenek a vadászat számára.
A vizsga nevezési díja 15 000 Ft.
A nevezési határidő: február 28.
Bővebb információ: Hermánné Bedics Rita
Tel.: +36 30 461 14 32
ESKEversenyek@gmail.com
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Hermánné Bedics Rita
***
Hirdetni szeretne?
Írjon a marketing@agrojager.hu címre!
Vadászat
Gyorsított eljárásban emeltek vádat a dél-somogyi orvvadásszal szemben
Atádhír: Acélhuzalból készült hurokkal ölt meg egy gímszarvastehenet az a dél-somogyi férfi, aki ellen a Nagyatádi Járási Ügyészség gyorsított eljárásban emelt vádat orvvadászat bűntette és lopás vétsége miatt.
Fotó: Atádhír
A vádirat szerint a férfi 2023 januárjában kiment a lakóhelye melletti külterületen található erdőrészletbe, ahol a vadak vonulási útvonala mellé öt, acélhuzalból készített hurkot helyezett ki a fákra azért, hogy azzal vadakat ejtsen el.
Néhány nappal később ellenőrizte a hurkokat, és egy patak partoldalán lévő vadváltó résznél az egyik hurokban egy elpusztult gímszarvastehenet talált, aminek az élővad értéke 200 ezer forint volt. A férfi a helyszínen kizsigerelte az elpusztult állatot, de a húst már nem vihette magával, ugyanis a helyszínre kiérkező rendőrök ezt meghiúsították.
A rendőrök a húst, a bűncselekmény elkövetéséhez használt eszközöket, és a többi hurkot is lefoglalták, illetőleg a húst a sértett képviselőjének kiadták.
A Nagyatádi Járási Ügyészség ezt követően a bűncselekmények elkövetését beismerő férfit gyorsított eljárásban a Nagyatádi Járási Ügyészség állította. A bíróság a vádlottat a váddal egyezően mondta ki bűnösnek a terhére rótt bűncselekményekben, és ezért őt 1 év 8 hónap szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ügyészség az ítéletet tudomásul vette – írja a Somogy Vármegyei Főügyészség.
Forrás: Atádhír
Vadászat
Harmadik lett a Kaszó Kupán az ugodi hivatásos vadász
Három napon keresztül a Kaszó Zrt. és a Magyar Véreb Egylet 29. alkalommal rendezte meg a Kaszó Kupa országos vérebfővizsgát.
VEOL: Három napon keresztül a Kaszó Zrt. és a Magyar Véreb Egylet 29. alkalommal rendezte meg a Kaszó Kupa országos vérebfővizsgát, illetve annak részeként a tenyészszemlét. A versenyen a Bakonyerdő Zrt. Farkasgyepűi Erdészetének kerületvezető vadásza, ifj. Horváth Róbert a harmadik helyet szerezte meg.
Forrás: Horváth Róbert -VEOL
Hazánk legrangosabb, de nemzetközi mércével nézve is kiemelkedő versenyére csak olyan kutyát lehetett nevezni, amelyik rendelkezik elővizsgával, illetve legalább 80 dokumentált sikeres utánkereséssel. Az elnökség a körzetfelelősök javaslatát figyelembe véve ezen kritériumok alapján hívta meg a résztvevőket. Horváth Róbert 2014-ben már megnyerte ezt a versenyt, most ugyan harmadik lett, de, mint mondta, az, hogy nem a dobogó legfelső fokán végeztek, csak a sors fintora volt.
– Előzetesen magammal szemben az elvárás a dobogó volt; az, hogy ebből mit sikerül kihozni, nagyban a szerencsétől is függ, hiszen ezek véletlenszerű sebzések – mesélte Róbert. – Kutyámnak, Belsőcsányi Almának, azaz Zarának a verseny előtt 184 eredményes munkája volt, melyből 86 hajszával végződött, így bíztam benne, hogy jól fogunk szerepelni. A versenyen két munkánk volt, előbb Kaszópusztán egy gímszarvasborjút kellett megkeresnünk, ami 1200 méter körüli vezetékmunka volt, ez azt jelenti, hogy vezetéken volt a kutya és próbáltuk kibogozni, merre mehetett a sebzett vad. Sajnos a sakálok éjjel megelőztek bennünket, így a lábon lőtt gímszarvast már csak dermedten találtuk meg.
Másodszor állhatott dobogóra a Kaszó Kupán az ugodi hivatásos vadász Fotó: Horváth Róbert – VEOL
Róbertnek társával ezután Nagybajomban egy csánklövött vaddisznót kellett megkeresnie, melyet 16 órával korábban ért a lövés, ami vélhetően a jobb hátsó lábát találta el.
– Nagyon izgalmas és a körülmények miatt nehéz volt ez az utánkeresés, 4,5 kilométeres vezetékmunkával értük utol a vaddisznót, ami szinte azonnal nekünk támadt. Azt hiszem, helyesen döntöttem a munka utolsó pillanataiban, amikor a kutyám és a magam testi épségét védve lőttem, így a hajsza elmaradt. A hajsza azt jelenti, hogy a kutyát elengedem, egyedül dolgozik és megállásra kényszeríti a már sebzett vadat. Nem vagyok elégedetlen, hiszen Zara mindkét alkalommal ügyesen kidolgozta a sebzett vad csapáját, így sikerült az állatot terítékre hozni – tette hozzá a hivatásos vadász, aki nem mellesleg hannoveri véreb szuka kutyájával megkapta a legjobb vezetékmunkáért járó különdíjat is.
Forrás: Veszprém vármegyei hírportál
Vadászat
Sikeresen gyérítették a ragadozókat a Jászkunságban
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászszövetség és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vadászkamara idén is megrendezte a ragadozó gyérítési hetet térségünkben.
SZOLJON: Ez előző évinél több rókát, aranysakált és borzot hoztak terítékre a vadászok a most megtartott vármegyei ragadozógyérítési hét folyamán. A program eredményhirdetéssel és díjátadóval egybekötött záróakkordját szerda délelőtt tartották a szolnoki Diana Vadásztársaságnál.
Fotó: OMVK
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászszövetség és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vadászkamara idén is megrendezte a ragadozó gyérítési hetet térségünkben.
Kasuba András, a vármegyei vadászkamara titkára elmondta, ez a program 2018-ban indult, fő célja pedig az, hogy a tavaszi időszakban a vadászható kártékony vadfajoknak az egyedszámát csökkentsék fokozott intenzitással. Teszik ezt annak érdekében, hogy a haszonvad, apróvad szaporulatát megóvják, illetve segítsék felnevelését. Az idei gyérítés március 17-én kezdődött és 21-ig tartott. A szőrmés és tollas vadak elejtése természetesen ezúttal is a jogszabályokban engedélyezett módon és eszközökkel történt a gyérítés során.
Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON
Ezúttal 25 vadászatra jogosult vett részt a programon, míg tavaly húszan voltak. Nyestből 3 darabot sikerült terítékre hozni, aranysakálból 14-et, rókából 151-et, borzból 41-et. Dolmányos varjúból 19 darabot, szarkából 22-t, szajkóból 10 darabot lőttek. Összesen 261 vadat ejtettek el.
A tavalyi évhez viszonyítva a szőrmés vadakból többet lőttek. Tavaly aranysakálból 4 példányt lőttek ki, rókából 116-ot, borzból is csak 16 darabot. Viszont szarkából tavaly volt több, akkor 197 darabot lőttek, ennek az az oka, hogy a szarka elejtési ideje kicsit később kezdődik.
Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON
A hivatásos vadászok heti eredményét értékelték is, bár a vadászkamara titkára hangsúlyozta, nem az a lényeg, hogy ki milyen mennyiséget lőtt ki, hanem a részvétel a programban. A legeredményesebbek teljesítményét azonban csak elismerték serleggel és oklevéllel. Az úgynevezett lődíjnak megfelelően számolták ki a helyezéseket: a madarak 10 sörétes lődíjat érnek, a borz, nyest 15-öt, az aranysakál 50-et, a róka 75-öt ér. Az összes lődíjat pedig elosztották területarányosan, hiszen az egyes területeken nem ugyanannyi a hivatásos vadász. Ez alapján harmadik helyen végzett a Jász-Föld Zrt. Jászladány, második lett a mesterszállási Mester Vadásztársaság, az első helyezést pedig a Boldogházi Földtulajdonosi Közösség Vadásztársasága érdemelte ki. Különdíjat is kiosztottak, a negyedik helyezett Tiszaugi Tisza Vadásztársaságnak.
Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON
A szerda délelőtti zárórendezvényen az is elhangzott, 2018 óta az Országos Vadgazdálkodási Alap keretein belül a vadászatra jogosultaknak lehetőségük van beszerezniük csapdákat is, amivel elősegíthetik a kártékony vadak hatékonyabb gyérítését. A csapdák szakszerű lefektetése érdekében a hivatásos vadászoknak minden évben továbbképzést tartanak, hogy ennek gyakorlatát minél jobban el tudják sajátítani.
Kasuba András hangsúlyozta, a vadászattal és a csapdázással nem a ragadozó vadfajok kiirtása a cél, hanem állományuk alacsony szinten tartása. Ezáltal ugyanis nagyobb arányban tudják a haszonvadak felnevelni a szaporulatot, illetve a betegségek terjedési lehetőségét is csökkentik a területen.
MESE: 23. rész – Az utolsó sakálhajtás és a bajba jutott fülesbagoly
Gyorsított eljárásban emeltek vádat a dél-somogyi orvvadásszal szemben
Harmadik lett a Kaszó Kupán az ugodi hivatásos vadász
Kuvaszok segítik a polgárőrök munkáját
Sikeresen gyérítették a ragadozókat a Jászkunságban
AGRÁRMINISZTÉRIUM: Öt és félmilliárd az anyajuhtartóknak
Kapitális szürkeharcsákat fogtak a Lehőczi holtágon – Galériával
DEBRECEN: Kutatók állítottak össze kérdőívet a méhészetért
Agrárjogi fórumot rendeztek Miskolcon – GALÉRIÁVAL
Vadászokra támadt
Sebzett sakál támadta meg a vadászt
Farkas támadt egy erdészre Csehországban
Farkas tűnt fel a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén
Gímszarvasok Marcaliban + videó
Dámszarvasokat fényképeztek Nógrád vármegyében – Galériával
Nyestkutyát hoztak terítékre a Jászságban
Nyestkutyát hoztak terítékre Farmoson – GALÉRIÁVAL
Három éjjel és 100 kilométer Nógrád vármegyében
JOG: A mezőgazdasági haszonbérleti szerződés módosítása
