Keressen minket

Vadászat

Őzbaknyitány Mezőcsáton – GALÉRIÁVAL

Április 15-én országszerte megkezdődött az őzbakok vadászati idénye. Az őz, az alföldi vadásztársaságok legfontosabb vadfaja, s mondhatjuk úgy is, hogy az itt élő emberek, vadászok nagyvadja.

Közzétéve:

Április 15-én, Magyarországon megkezdődött az őzbakok vadászati idénye. Az őz, az alföldi vadásztársaságok legfontosabb vadfaja, s mondhatjuk úgy is, hogy az itt élő emberek, vadászok nagyvadja. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében járunk, Miskolc és Mezőkövesd között, Mezőcsáton, ahol elsősorban az abnormális, rendellenes agancsállású őzbakokra indult vadászni Orbán Attila hivatásos vadász – tájékoztatta az Agro Jager Newst Sánta István, a Mezőcsáti Hubertusz Vadásztársaság elnöke.

Április 15-én került terítékre a képen látható őzbak a Mezőcsáti Hubertusz Vadásztársaság terüeltén.

Tarsoly Tamás, a vadásztársaság vadászmestere összefoglalta, hogy ebben az évben, mintegy 50 őzbak vadászatát engedélyezte a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal. Az őz gazdálkodása, napjainkra számos kihívás elé állította, nemcsak a helyi, hanem országos viszonylatban is a vadgazdálkodókat.

Jelenleg – az őshonos őzre – a legnagyobb veszélyt, az aranysakál állományainak növekedése jelenti. Mezőcsáton, az aranysakál terjedése olyan mértékű, hogy a jogszabályban meghatározott, speciálisan rókára, aranysakálra engedélyezett csapdaparkkal már heti rendszereséggel fognak sakált, úgy, hogy a hivatásos vadászok és a társaság tagjai is rendszeresen vadásszák. Kiterjesztve azonban elmondható, hogy a környező vadásztársaságok is intenzíven gyérítik, ennek ellenére, az aranysakál terítékadatai látványosan növekednek.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Az őz nyolcéves korában kulminál. Utódnevelési stratégiája, hogy a suta, a gida megerősödéséig fekteti a gidát, amelyre az őzbak is éppen ugyanúgy vigyáz, mint az anyaállat. Miközben télen rudlikba verődnek az őzek, tavasztól a késő őszi hónapokig ez a laza kötelék is felbomlik és a suták az őzbakokkal töltik a tavaszi és a nyári hónapokat. Velük együtt pedig a gidák is. Az aranysakál társas, falkás viselkedése, különösen a vadászatai során, rendkívül eredményes. Mindez, komoly feladatok elé állítja már nemcsak a vadgazdálkodókat, hanem a természetvédelem szakembereit is, hiszen a földönfészkelő védett, fokozottan védett madár- és emlősfauna évtizedes eredményei veszhetnek kárba.

Mezőcsáton, jellemzően szántóföldi növénytermesztésből élnek a helyi gazdálkodók, amely a jelenlegi szerkezetben azt jelenti, hogy az őszi kalászosok mellett, kukoricát, napraforgót és őszi káposztarepcét termelnek. Az erdősültség rendkívül alacsony és egy 200 hektáros erdőtömböt leszámítva, jóformán a fogyatkozó mezővédő erdősávok és a dűlőutak mentén gyakorlatilag fás, cserjés részekkel sem számolhatnak. Nádasok és Tiszakeszi felé, a Tisza közelsége jelent azért változatosságot a területen, ahol egy-egy kisebb nagyobb tó a vízivad vadászatának is kedvez.

Orbán Attila hivatásos vadász az Agro Jager Newst arról tájékoztatta, hogy ebben az évben, a rendkívül enyhe téli hónapokat követően, most egy olyan érdekes helyzetet alakult ki, hogy a csak „ceruza” agancsot nevelő őzbakok 2023-ban vastagabb szárat tisztítottak, miközben az ígéretes, kapitális őzbakok trófeái jelentősen, akár 50 grammal is kevesebb tömegűek lehetnek. Mutatós, tetszetős agancsokra számítunk, amelyeknek a sűrűsége jelentősen kisebb, mint az elmúlt években, vagy amit általában egy-egy agancstól várunk.

Az őz agancsfejlődését évtizedek óta próbálják modellezni, de tény, hogy voltak olyan hetek, amikor a vad számára olyan kedvező és meleg időszakok váltogatták egymást, hogy az őzek számára kitett szemes- és szálastakarmány egyáltalán nem fogyott. Ez Mezőcsáton is megtörtént.

2023-as vadászati idény különlegessége, folytatta Orbán Attila hivatásos vadász, hogy az átlagnál több abnormális és rendellenes agancsállású őzbakot figyeltek meg. Így úgy határoztak, hogy az első cserkeléseket, az első vadászatokat, ilyen jellegű agancsok felkutatásával, cserkelésével kezdik.

A hideg idő, a csapadékot hozó front nem kedvezett. A borongós, esős, szeles időben a vad, nem szívesen hagyja el a fekhelyét. Abban a szerencsés helyzetben voltam – állt meg egy pillanatra Orbán Attila hivatásos vadász, – hogy tagtársunkat, Markó Sándor barátunkat vadásztathattam.

A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A területét ismerő hivatásos vadász, a jó vadőr, hogy nyelvi kincsünket, magyar nyelvünket is ápoljuk, mire elérkezik az őzbak vadászati idénye, már a területén lévő összes őzbakot ismeri. Persze pontosan eddig a pontig papírforma a vadászat, hiszen egészen más egy teleobjektíven megfigyelni egy-egy vadonélő állatot és teljesen más vadászni, cserkelni.

Ez történt most is, – emlékszik vissza Orbán Attila a délelőtti vadászatra. A csak Líceumnak nevezett területrészen terepjárónkkal elakadtunk. Úgy voltam vele, hogy már nem járunk messze, így hátra hagyjuk az autót és gyalog megyünk tovább. Mire megérkezett a segítség, mi már cserkeltünk, de az ottani rozsban, az addig rendszeresen megfigyelhető őzbaknak híre hamva sem volt. Biztos megérezte, hogy egy jeges eső közeleg, ami minket is arra kényszerített, hogy visszainduljunk Mezőcsátra.

Latolgattuk az esélyeinket, hiszen az őzbakot szerettük volna megtalálni, legalább egy pillantást vethettem volna rá én is. Sok minden kavarog ilyenkor az emberben – meséli,-  hiszen az őzbakok verekednek és ha a valaki azt hiszi, hogy nem történhet baj egy őzbakkal, az nagyon téved. Számtalan veszély leselkedik rá és a területfoglalások idején ezek a kicsiny őzek rettentő keményen harcolnak a territóriumokért és persze a sutákért.

Április 15-én került terítékre a képen látható őzbak a Mezőcsáti Hubertusz Vadásztársaság területén.

Pontosan ezzel az őzbakkal telelt egy papilómás suta is. Tudtuk és napról napra láttuk, hogyan hatalmasodik el a szerencsétlen állaton a betegség és úgy döntöttünk, hogy mielőtt a nagy melegekkel megérkeznek a legyek, megváltjuk a szenvedéseitől. Ez az őzbak azonban a vadászat után is rendszeresen feltűnt. Az egyik agancsa valami oknál fogva előre állt és emiatt sem szerettük volna, hogy az állományban a jellegzetes agancsállás, néhány év múlva ismét feltűnjön.

Az áprilisi, bolondos jeges zuhé után újra kint álltunk Markó Sándorral. Cserkeltünk és távcsöveztünk, hogy hátha megpillantunk legalább egy agancsvéget. Ahol reggel elsétáltunk, mert látszódtak még a nyomaink, onnan 10 méterre egyszer csak felállt. A lőirány és már-már a szelünk is kedvezőtlen volt. Így nem tudtunk mit tenni, oldalazva, cserkeltünk. Nehéz pillanatokat éltünk át. Mikor biztos voltam benne és a barátunk is szívesen vállalta a lövést, megálltunk. Megdöbbentő, de 120 méterre cserkeltük be. Aki valaha vadászott őzre, tisztában van azzal, hogy ez irreálisan kicsi távolság. Nem túlzás, hogy Diána velünk volt.

Mezőcsáton, a Mezőcsáti Hubertusz Vadásztársaság vadászházának udvarán délelőtt mindösszesen hat őzbak terítéke felett szólt a vadászkürt – tájékoztatta az Agro Jager Newst a Mezőcsáti Hubertusz Vadásztársaság.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Orbán Attila hivatásos vadász, Mezőcsáti Hubertusz Vadásztársaság

Vadászat

Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba

Sakálok támadtak nyaralókra Izraelben: 11 ember sérült meg

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Izraeliinfo: Tizenegy embert, köztük három gyereket láttak el kórházban, miután sakálok támadtak nyaralókra a Kinneretnél, a Duga strand környékén péntek éjjel. A sérültek könnyebb harapásos és karmolásos sérüléseket szenvedtek, valamennyien megkapták a szükséges oltásokat, és többségüket hazaengedték. Egy beteget további megfigyelésre bent tartottak.

Fotó: Izraelinfo

A Magen David Adom mentőszolgálat hajnali 2:52-kor kapott bejelentést arról, hogy több embert valószínűleg sakálok haraptak meg a Kinneret partján. A mentők első ellátásban részesítették a sérülteket, majd többeket a porijai Északi Egészségügyi Központba szállítottak.

Az első vizsgálatok szerint a sakálok feltehetően élelem után kutatva jutottak be a sátorozók területére. A hatóságok szerint az állatok valószínűleg megérezték a sátrak környékén hozzáférhetően hagyott étel szagát, ezért közelítették meg az éjszakázókat. A pánikban több nyaraló megsérült, a helyszínre érkező parti felügyelők és rendőrök végül elűzték az állatokat a strand területéről.

Az egyik legsúlyosabbnak tűnő eset egy 12 éves kislányt érintett. Családja szerint a gyerek az éjszaka közepén arra ébredt, hogy egy állat van a sátorban. A sötétben először azt hitte, hogy a család kutyája, majd a sakál az arcán sebesítette meg. Nagymamája az izraeli médiának azt mondta: az egész családi nyaralás néhány perc alatt rémálommá vált. A kislányt ellátták, varratokat kapott, és veszettség elleni megelőző kezelést kezdtek nála.

A történtek után az Egészségügy Minisztérium és a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatósága arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a támadó állatok közül legalább egy veszettséggel fertőzött lehetett. A gyanús állatot a figyelmeztetés kiadásáig nem fogták be. A minisztérium közölte: aki vadállattal érintkezett, harapást vagy karmolást szenvedett, azonnal forduljon orvoshoz, mert a veszettség veszélyes és kezelés nélkül halálos betegség.

A hatóságok azt kérik a kirándulóktól és kempingezőktől, hogy ne etessenek vadállatokat, ne hagyjanak ételt vagy szemetet a természetben, még lezárt zacskóban sem, és az éjszakai táborhelyeken az élelmiszert lehetőleg zárt autóban tárolják. A háziállatok tulajdonosait arra is emlékeztették, hogy kutyáikat és macskáikat a törvény szerint be kell oltatni veszettség ellen.

Yossi Naba, a Kinneret Városok Szövetségének elnöke súlyosnak nevezte az esetet, és sürgős intézkedéseket kért a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatóságától, valamint az állategészségügyi szolgálatoktól. Szerinte a nyári szezonban éjszakai járőrökre van szükség a strandokon, hogy hasonló eset ne ismétlődhessen meg.

A Kinneret környéke nyáron Izrael egyik legnépszerűbb belföldi üdülőhelye, a hétvégi eset azonban elég kellemetlen emlékeztető arra, hogy a természetben a „csak egy szendvicset hagytunk kint” mondat néha egészen rossz véget ér.

Forrás: Frank Péter – Izraelinfo

Tovább olvasom

Vadászat

29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn

2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak, amely immár közel három évtizede jelenti a vármegye vadászainak egyik legfontosabb lövészeti találkozóját. A korongvadász versenyre ezúttal 49 induló nevezett, akik egyéniben és csapatban is összemérhették felkészültségüket.

Fotó: Szegedi László – OMVK

A rendezvény ünnepélyes megnyitóján a Bakony Vadászkürt Egyesület tagjai a hagyományokhoz híven „Gyülekező” kürtszignállal köszöntötték a résztvevőket. Ezt követően Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőjében felidézte, hogy a mostani már a huszonkilencedik alkalommal megrendezett nagydíj, és örömmel állapította meg, hogy olyan vadásztársak is jelen voltak, akik az első versenyen is rajthoz álltak. Beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedek alatt természetes generációváltás zajlott le nemcsak a versenyzők, hanem a lőtér munkatársai között is. Elismerően szólt a létesítményben megvalósult fejlesztésekről, majd eredményes és sportszerű versenyzést kívánt valamennyi résztvevőnek.

A megnyitót követően a szervezők ismertették a technikai tudnivalókat, kiosztották a rajtszámokat, valamint külön hangsúlyt fektettek a biztonsági előírások betartására. A versenyzők ezt követően foglalták el helyüket a pályákon, ahol kezdetét vette a megmérettetés.

Fotó: Szegedi László – OMVK

A verseny során számos kiváló sorozat született. A jól sikerült találatokat gyakran taps és biztatás kísérte, de a koronglövészet természetéhez híven akadtak bosszantó hibák és kihagyott lehetőségek is. A sportszerű légkör azonban végig megmaradt, a résztvevők pedig ismét bizonyították, hogy a koronglövészet nem csupán verseny, hanem közösségi élmény is.

Eredmények

Férfi egyéni

  1. Siffer Géza – 47 találat
  2. Hüll László – 45 találat
  3. Kokojev Vitalij – 44+1 találat (szétlövés után)

Női egyéni

  1. Hettyei Emőke – 45 találat
  2. Hettyei Anita – 39 találat
  3. Hettyei Bianka – 29 találat

Csapatverseny

  1. Bakonyerdő Zrt. „A” csapata – 121 találat
  2. Tési Fennsík Vadásztársaság – 119 találat
  3. Noszlopi Vadásztársaság – 118 találat

Különdíj
Csobánc Vadásztársaság – 124 találat

Az eredményhirdetésen a legeredményesebb egyéni és csapatversenyzők vehették át díjaikat csatári Lászlótól, a lőtér tulajdonosától és Pap Gyula vadászkamarai elnöktől, majd kötetlen beszélgetés mellett zárult a nap. A résztvevők ellátásáról a hagyományoknak megfelelően a tavalyi év győztes csapata gondoskodott, míg az italokat a Veszprém Vármegyei Vadászkamara biztosította.

Fotó: Szegedi László – OMVK

A jó hangulatú rendezvény végén már a jövő évi jubileumi találkozó került szóba: a XXX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjon a vendéglátás feladata a különdíjas eredményt elérő Csobánc Vadásztársaságra vár majd.

A huszonkilencedik nagydíj ismét bebizonyította, hogy a lövészeti felkészültség fejlesztése, a biztonságos fegyverkezelés és a vadászközösség összetartozásának erősítése kéz a kézben jár. A résztvevők egyhangú véleménye szerint kiváló hangulatú, emlékezetes napot tölthettek együtt Balatonfűzfőn, amely méltó előfutára volt a jövő évi jubileumi, harmincadik versenynek.

Fotó: Szegedi László

Forrás: -PS- OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Hivatásos vadászok regionális válogató versenye

A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először,

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először, regionális jelleggel. A verseny célja a három legjobb jáger kiválasztása egy nívós válogató keretében, ahol a megyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket júliusban, az országos megmérettetésen.

Fotó: OMVK

20 versenyző indult összesen a versenyszámokban, úgy, mint korong- és golyóslövészet, trófeabírálat, sebzési jelek vizsgálata, teszt és növényfelismerés.
A somogyi kamarai delegáció hat versenyzőből és a korábbi helyi versenyek bíráiból állt.

Versenyzőink közül Rózsa Martin, Boda Csaba és Beda János lettek az I-III. helyezettek, míg Rózsa Martin az összesített versenyben előkelő ezüstérmes helyet vívott ki, így ő képviseli Somogyot a főversenyen. Igazán jó hangulatú és színvonalas versenyt raktak össze a helyiek, külön köszönet Kenesei István titkár kollégának!

Jövőre Somogyon a sor a rendezést illetően, és bár magasra került a léc, szeretettel várjuk a vasi és zalai hivatásos vadászokat egy hasonlóan jól szervezett versenyen!

Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom