Vadászat
VADÁSZAT: Most kezdődik el
Még a gólya és a ragyogó, kékszínű tollú szalakóta vagy az aranymálinkó itthon van, amikor július végén a nyárfák már el-eldobnak egy-egy elsárgult levelet. A fák közül a nyárfa az, aki leghamarabb mutatja meg, hogy telik az idő. Pediglen gazdag a határ, érik a dinnye és azt is tudom, hol érik a szeder, hol tanyáznak a kert alatt az őzek. Közeleg, közeleg az ősz, akkor is, ha nem akarjuk észrevenni. A hótt Kerezs felett már húznak a vadkacsák s hiába megyünk le nap, nap után Ottokárral fürdeni, rendre minden délután a Fehér hídnál találjuk őket, mert visszatérnek hozzánk.

A híres “giling-galangos” templom, a Keresztelő Szent János Plébánia látképe. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager News
Aztán egy villanás és átfordult a naptár augusztusra s bár melegek az éjszakák, a sejtelmes nyári éjszakák, azonban nap nap után egyre csak hosszabbodnak. Kiégnek a tarlók s a dűlőutak vastag porában is éppen csak kapaszkodik az élet. A tarlók jobb helyeken feketék s ha az aratáskor siettek, akkor a madárnak is maradt szem. Persze mindig marad, ha gereblyével is szednék össze, akkor is marad a forgókban. A vihar miatt megfeküdt gabona is a vadé. Nem akar beköltözni a magtárba s marad a vadnak, ami megleli, de mindet az sem tudja felszedni. S mikor egy-egy kis eső érkezik, a búza képes a földről kicsírázni, gyökeret vetni. Megszólalnak az őszi tücskök augusztusra és újra kizöldülnek a tarlók. Járja azt a ruca, megtalálja a nyúl, az őz és bizony húz már a liba is az ilyen helyekre. Ne zavarjuk őket…

Érik a naprafrogó. Szeged alatt megannyi kutatóintézet kísérleti táblái komoly veszélynek vannak kitéve. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager News
Telefonok jönnek-mennek, egyeztetések s igen, akkor találkozzunk Szegeden! Találkozzunk! Jó lesz már újra otthon, mert itthon sem rossz, de azért a Jóisten mégiscsak két hazát adott. Gerlézni lehetne máshol is.

Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager News
Elnöki körlevél. Olvasom, hogy ülésezett az intézőbizottság s a vadkárra való tekintettel a tagságnak is részt kell venni a gerle vadászatában, mert a város alatt berendezkedett kutatóintézetek kísérleti tábláiban, a gazdák napraforgó földjeiben, tetemes károkat okoznak máris a galambok, amelyekhez a városból érkezők csatlakoznak, s az északról megindult vonulókkal együtt már túltesznek azon a határon, amelyet egy-egy termelő képes egyáltalán elviselni.

A vadászterület az Országos Meteorológiai Szolgálat Szegedi Állomásáról kapta a nevét. Érdekesség, hogy az udvarukon álló fára rakott fészket 2023-ban egy szarka család. Sikeresen költöttek is. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager News
A beosztásokat a hivatásos vadász rendezi, nekünk ma a Meteorológia jut. Ha akarunk, mehetünk többször is, más nem lesz kint. Barátunkat, Kiri Tamást invitáljuk, tartson velünk. Régóta ismerjük, de mindig elcsodálkozom, hogy a felesége, Katica, amikor a vadászatról van szó, sose tartja vissza. Igaz, valami program lehetett, ezért egy órával későbbre tettük a találkozót, de nem lehet elkésni. Végül is nagyon meleg van, talán késik is a húzás – hivatásosunk is erről mesélt, csak tényleg menjünk ki, mert ne legyen nagyobb kár.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Ilyen meleg talán a tavalyi aszályos időben sem volt. Bár az országban vannak vármegyék, ahol bőven esett, de az Alföld egyes részein idén is jelentős szárazságot tapasztalunk. Elég csak bemenni a kukoricákba, s megnézni, milyenek lettek a kötések és mekkorák a csövek.

Ottokárral figyelünk. Meleg van. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager News
A napraforgó jobban mutatja és a meleget is jobban tűri, de, hogy megtermékenyültek-e szemek, azokat ránézésre nehéz megállapítani. Vannak módszerek, amelyeket öreg, vetőmagtermelő agrármérnököktől tanultam s a becslés, a szántóföldi hozamok saccolása, mindig is komoly tudománynak számított. Emlékszem, jó 12 éve találkoztam egy Békés vármegyei felügyelővel, Veress Vilmossal, aki egy szántóföldi szemlén egyszer csak megállt s arról mesélt, hogy fiatal agrármérnökként 35-40 növényt termeltek. Péter! Ahhoz kellett igazi integrált szemlélet – mondta nekem. S ami igaz, az igaz, gyakorlati tudásuk felbecsülhetetlen volt. Hallgattam a szántóföld szélén, csendesen, mert az ember tudja, ki az, aki mögött, akiben ott van az a tudás, amire minden vonatkozásban fel lehet nézni – kérdőjelek nélkül. S a furcsa az, ha ilyen fajta emberrel találkozunk, hogy egy ilyen szakember arra is nyitott, hogy a másik felől érdeklődjön, hogy az mit tud s dogmatikusan nem ragaszkodnak az általuk tudottakhoz. De kérem szépen, ehhez át kellett esni azon, hogy az agyagot kibányászták, majd megformálták és végül a kemencében kiégették…

Az első napon a Merkelemmel és természetesen a világ legboldogabb német vizslájával vadászhattam együtt. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager News
Gergely, az Agro Jager News, lapunk főszerkesztője, a FROMMER Fegyverbolt jóvoltából egy FRANCHI Feeling AC-t koptat. Műanyag tok, szövettáskák a fődaraboknak, fegyverolajok, csere choke-ok. Úgy vigyázz rá, hogy múltkor azt is megkérdezte, hogy tiszta-e a kezem. Persze, amikor találkozott Bedőcs Lacival és látta, hogy a vitrinből kivett luxuspuskát fehér szövetkesztyűben fogták meg, sokszor úgy érzem, hogy ezzel a FRANCHI-val is szíve szerint így tenne. Persze, új puska és ha így megy, unokáink is látni fogják.

Gergely féltve őrzi a FRANCHI Feeling AC-jét. Fotó: Agro Jager News
Már csak-csak meg is sértődtem volna, de jöttek a gerlék s úgy voltam vele, hogy semmi baj, majd az öreg Merkelemmel vadászok aznap. Jól ment a lövés, a húzás elindult, már nem is tettem le a puskámat.

Az öreg Merkelemmel, “aki” mindig velem van. Fotó: Agro Jager News
Persze Gergely egyáltalán nem bánta, hiszen az elmúlt egy évben teljesen összenőttek és nem is szívesen adja oda senkinek, az idén 155 éves fegyvergyár remekét, a Feelinget. Forróság volt és persze a nagy táblában hárman nem igen tudtuk megforgatni a gerlét, ezért úgy döntöttem kerülök egyet s a tábla közepére beszálló madarakat forgatom meg.

Ottokárral beszélgetek.
Ottokár a nagy meleg ellenére sem akart otthon maradni. Szeretem ezt a kutyát, mert a vadászat szeretete mindent felülír nála. Ezért nekem kell rá vigyázni, de Gergellyel nem volt hajlandó maradni s most, hogy lassan kétéves lesz, igen megválogatja, hogy kivel barátkozik. Ha úgy vesszük, haverfelvétel Ottokárnál nincs. Csóti Jani barátom kutyája volt ilyen, hagyta, hogy megsimogassam, ismert is Jack, de csak is Janit szerette. Nyakas, öntörvényű német vizsla volt és úgy látom Ottokár is az lesz.
A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Ottokár már nem az első kutyám s azokat a nevelési hibákat, amiket korábban elkövettem, nála már sikerült áthidalni. Behívás, mindenek felett s persze legyen jó orra, apportozzon, szeresse a vizet s lehetne sorolni mind azt a sok kritériumot, amit egy vadászkutyának meg kell ütnie. Igen, nincs kompromisszum. Nem lehet az, hogy majd megtanulja, meg majd belejön. Sose fog. Az a kutya, ami nem tudja küllemében, teljesítményében, munkabírásában és tegyük hozzá feladatmegoldásában, ami kell a vadászathoz, csak kedvenc. Valaki kedvence, akit szeretni kell, vagy szeretnünk kell, de mindenki tudja körülötte, hogy vadászatra, munkára nem való, ahogy így van ez minden egyes szakmában is. Ezeket a kérdéseket nem lehet elkenni, mert aztán sorra jönnek a hibák s ilyenkor tesszük fel a kérdést: miért, hiszen mindent megtettünk. Meg. Magadhoz képest igen, de az elvárások szintjét még megsem közelítetted. S teheti az a kutya a dolgát, ha vadászatra nem jó… Egy new yorki pszichológus vezette be a fogalmat, miszerint mentálisan el kell engedni. S ez különösen igaz egy-egy szeretett kedvencre, avagy kegyeltre. Mert szegény kutya nem is érti, hogy mi a baj vele, de a jó vadászmester, ha a sarkán áll, akkor megmondja. Mert azt meg köll mondani – na legyünk autentikusak, ha már Szögedön vadászunk. Azért ő a vadászmester és azért járt iskolába, nem az élet iskolájába, mert az az iskola mellett van, hanem iskolába, padok közé, ahol szemben ott áll a katedra!

Lapunk főszerkesztője Dr. Szilágyi Gergely PhD: kölcsön adom a FRANCHI-t, ha megígéred, hogy vigyázol rá! Fotó: Agro Jager News
Ottokár azonban jó, de foglalkozni kell vele s ha tetszik, ha nem, a kiválasztás után az adottságok nem elegendőek ahhoz, hogy jó kutyánk legyen. Ki kell képezni s hogy az jó is maradjon. Nap, nap után foglalkozni kell vele. Ha valakik közölünk ezt igazán tudják, azok a solymászok s nézzük meg, vannak ott olyanok is, akik a sólyom mellett kutyát is vezetnek. Kerek szemekkel lehet csodálkozni – ha nem is illik, hogy mit tud egy kutya, amelyiket minden nap dresszíroznak, mert olyan nincs, hogy a sólyom nem szállhat fel. Annak repülni „köll”, arra teremtette a Jóisten, hogy szelje az ég kék magasságait…ahogyan a gerlék is szinte, mint egy-egy kődarab zuhannak alá.

Ottokár készenlétben. Fotó: Agro Jager News
A napraforgó tányérjai barnára száradtak, a virágtányér pikkelyei, mint egy-egy éles penge, úgy szabdalják az ember karját. Volt idő, amikor kutatóként parcelláról, parcellára jártam, heteket a növények között töltöttem. A legjobb, legszívósabb katonai zubbonyt is rojtosra tudja szeldelni. Keresztbe nem is megyek, csak a sorokon erre-arra, s a gerle laposan röppen fel előttem. Fölém egy se fordul s úgy járom be a sok tíz hektáros táblát, hogy el sem sütöm a puskát, de amarra lent szól, de olyan messze vannak tőlem, hogy nem látom, hogy esik-e madár.
A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Egy biztos, hogy ma ezt a táblát megvédtük s azért, a tarisznyába is kerül. A gerlével azonban sok gond van, nehéz kopasztani, de bizton állíthatom, hogy érdemes. Ha többet is lőne az ember, négyet-ötöt egy csomagba téve, később, mikor beköszöntenek a zimankós vadászatok felér a gyógyszerrel a galambleves. Különleges és én nem is szeretek mást készíteni belőle.
Ami madarat lőttünk, összeszedtük. Ottokár sokat segített, lelkesen ugrott a lőtt vadért, de vagy öt liter vizet biztos megivott, a többit meg kiborogatta. Majd fürdesz otthon, vagy lemenjünk a Maty-érre, az evezős pályára? Lehet, csak készítsük el a terítéket…
Pénteken nem tudtunk újra kimenni, de a szombat lehet a mienk – ha gondoljuk, mondta a vadásztársam és egyben a társaság hivatásos vadásza a telefonba. Hajnalban ott leszünk!

Kiri Tamás barátunk érkezik első gerléjével. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager News
A szekrényből az ünneplős puskámat vettem elő, a mélyvésett, grénerzáras Salvinellimet. Mikor összeraktam a virradatban a szemem sarkából láttam, hogy Gergely is észrevette. Tudta ő, de nagyon jól tudta, hogy azt hoztam, mert már a tokjáról megismerte!

Tamás és Gergely terítéke előtt Ottokárral. Fotó: Agro Jager News
- Na, cserélünk? Egy napra? Oda adod a FRANCHI Feelinget?
- Cserélünk, de lőszert is adjál hozzá!
Mindig az üzlet, de üsse kavics!
- Itt a ládám, amennyit csak akarsz, tesó!

Salvinellim Gergelyhez került. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager News
Azért jó, hogy a kezembe került a Salvinelli. Bevallom, hogy az öreg Merkel tusa már kopottas, már-már régi idők öreg vadőr puskáihoz hasonlít, amit nem lehet csak úgy megvenni, hiszen a patinához idő kell. Volt olyan vadászat, amikor kinéztek vele, de mikor ballagtam fel a térdig érő vízben és hoztam a récéket, a helyi vadőrök, mert azok nem hivatásos vadászok voltak, hanem vadőrök, tudták, mit jelentett az a kopottas puska. Megtörve, átvetve a hátamon jobb kezemben és a balkezemben is egy-egy csokor kacsa s néztem, a partot, hol tudnék felkapaszkodni. Te Barcson jártál, te meg Szegeden. Üdv az erdésznek! Jó szerencsét!
Na, az nem nekünk kell komám és úgy hátba vágott egy firma, pedig alig ért a vállamig. Na nem már csak te hiányoztál s ha nem is illik a klikkesedés, vadászaton meg különösen nem, de az erdészetis évek nem mennek el nyomtalanul, ahogy minden szakmában így van. Jaj, de tudjuk, hogy ki milyen tanuló volt, ki milyen gyerek volt, hogy ki milyen iskolába járt, ha járt egyáltalán…
Hogy ennek a FRANCHI fegyvernek lesz-e patinája, meglehetősen jó kérdés, de aki gyártotta, annak már nem az. Lesz bizony, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a BERETTA Holding nem engedte, hogy eltűnjön és a kis manufaktúrát, a maga 150 évével, magához vette. A FRANCHI, a történelem egy szelete, a tűzfegyverek hőskorszakának, a vadászfegyverek történelmének. Ne feledjük, a komplett töltény, amely a gyutacsot, a hüvelyt és a lövedéket, valamit a gyúelegyet magában foglalja, a FRANCHI gyár születése előtt alig 20 évvel találták fel az USA-ban! A jelenleg ismert tűzfegyverek, a vadászatban használt puskák történelmét vehetjük a kezünkben, amikor Olaszország egyik legrégebbi gyárából vásárolunk puskákat.

A FRANCHI Feeling kombinált biztosítója. A bock elrendezésű fegyverek esetében először az alsó csövet süssük el, ekkor beül a vállgödörbe a puska és a második lövést stabilan tudjuk leadni. Fotó: Agro Jager News
Gergely érkezik, hogy a biztosító előre, hátra, ez a sorrendváltó. Ugratom kicsit – döntöm el magamban.
- Te! Ez nem romlott el? Olyan könnyen mozog.
Egy pillanatra megáll, aztán megszólal.
- Ez nem a német puskád, amin eltörik az ujjad, mikor kibiztosítod.

Betöltöm a FRANCHI Feeling Ac-t. Kezdődik a vadászat. Fotó: Agro Jager News
Visszakapom, de nem piszkál, mert tudja, hogy nem véletlen hoztam ki az olasz puskámat, hiszen így mégiscsak könnyebb összehasonlítani a két fegyvert. Persze nem hagyja ki…
- A tieden, ezen a Salvinellin, még nincs csere chocke, ugye?
Mindig is okos volt, nehéz megszorítani.
- Tudod, azzal a puskával meg kell tanulni lőni!
Hallgat, de már nevet és jön a következő kérdés.
- Mit csinálsz, ha kellene mind a két csőre egy teljes szűkítés, mert libázni megyünk?

A FRANCHI Feeling előagya. Fotó: Agro Jager News
Ej, igaza van, de én kezdtem s hogy mennyire szerencsém van érkezik egy gerle és elékapom a FRANCHI Feelinget. Leesik, de most is emlékszem arra a pofonra, amit kaptam a puskától.
- Be kell szorítani Igazgató úr!
- Köszi, de nekem rövid Főszerkesztő úr!
Ilyen ez a vadászat és apu csak neveti. Lajos napja van és ez egy kicsit ünnepi vadászat is, hiszen mégiscsak együtt vagyunk, mint régen. Alkatra is hasonlítanak, mindketten, ők a Sáfrány ágra ütöttek, vékony csontú, én meg jobban sasi vagyok, Szilágyi fajta – így mondták az öregek, amikor édesanyám megmutatott a pólyában, Körösnagyharsányban. Bay nagyanyám, született Bittó Lujza, állítólag összecsapta a tenyerét és mondta is: jaj fiam, ez egy vad sasi. Hol vannak már a régi öregek, mintha a nagyszüleim most tették volna be a kertajtót, hogy kimennek a kertbe…

Földön, vízen, levegőben. Mindenre ügyelni kell! Gép érkezik a szegedi repülőtérre. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager News
Amott, fent, a Keresztelő Szent János plébánia hatalmas templomtornya. A „giling-galangos”, a híres. Igen, künn vagyunk a határban, hárman, s vadászunk. Ha változott is az idők folyamán a templom, a régi kövek még állnak, ott vannak lenn a fundamentumban s ha újak is kerültek is rá, ha újra is meszelték, a harangok nem költöztek el. Lelke van ennek a toronynak is. Innen olybá tűnik, mintha a kotlós köré mind odagyűltek volna a naposcsibék s a megannyi ház köréfonódik a híres templom.

Gerle tolla miatt ügyeljünk a kutyánkra. Fotó: Agro Jager News
Erre itt új út épült, arra fel, a Nagyfeketésnek is kanyarog egy. Vasút. Felettünk repülő húz el alacsonyan. Sok mindenre kell ügyelni, ahogy régen is így volt, ma sem változnak a dolgok és ha ebben merevnek is hangzik, de a templomok még állnak. De álljanak is! Mint ahogy azt kívánom mindenkinek, hogy legyen vadászat is, mert anélkül az ember is kevesebb. Készülünk magunk formájában, készülnek a többiek is. Készülök rá, hogy jövünk, hogy legyen helye a gerlének, hogy legyen levesnek való télen is. Ne álltassuk magunkat: vadászok vagyunk, de csak rajtunk múlik, hogy milyen vadászok, hogy milyen emberek is vagyunk s ez már hitbéli kérdés. A döntés múlik rajtunk.
Hubert, a vadászmanó története folytatódik. A könyvet fényképre kattintva lehet megrendelni!
Gergely FRANCHI Feeling AC-je szépen dolgozik. Tetszik az alumínium tok, a sötét dióagy és persze könnyű. Egy barátom egyszer azt mondta, hogy azért jó egy eszköz, mert vastag, hogy abban van anyag. Kétségtelen, de a vas és az acél között éppen az a különbség, hogy az acél, vékonyabb szerkezete ellenére is, sokszor nagyobb terhelést visel el, amit az olaszok a fegyvergyártás terén 150 éve tudnak. Ez a tudás, ez az olasz minőség az, amit a FRANCHI valójában képvisel és amiért a BERETTA felvásárolta a céget.

A FRANCHI Feelingje. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager News
A napvégén, mikor már a kutya nyelve is lógott, aztán csak megkapom még Gergőtől, hogy:
- Azért csak jobb ezzel vadászni, mint a Merkellel! Nem lóg úgy a kezed, mint tegnap előtt.
- Neked se!
Ezen egy pillanatra elcsodálkozik aztán nevet.
- Jó, hogy bátyó, mert ez is olasz!

Terítékünk Ottokárral, amelyet a FRANCHI Feelig AC 12/76-os fegyverével lőttünk. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager News
Mókázva, egymást ugratva kezdtük a 2023/2024-es vadászati idényt, társaságomnál. Barátokkal, édesapámmal, testvéremmel és persze Ottokárral, aki nekünk már családtag és bebizonyította a Vadászati Alkalmassági Vizsgáján, hogy létezik olyan, hogy 184 pontból, 184 pontot ér el egy kutya. Magasra tettük a mércét Ottokárnak, amit megugrott a fiatalúr!

Künn a határban a FRANCHI Feeling Ac-vel. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager News
Az Agro Jager News szerkesztőségének nevében kívánunk minden olvasóknak egy nagy kalappal erre az esztendőre. Szép terítékeket, közös vadászatokat vagy éppen csendes, esőáztatta erdőben egyedüli leseket, amikor az erdők templomában, azoknak a legeslegmélyén, megszólal a várva várt öreg bika.
A tavalyi. Akit csak nekünk rendelt a Jóisten. Akit titkolunk, akiről sose beszélünk senkinek, mert a mienk s a kérés utáni várakozás, a türelmes várakozás az, ami bennünket vadászokká nevel. Ennek az ideje következett most el, vége van a nyárnak…kezdődik. Most kezdődik. Minden most kezdődik el.
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD, Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Ritka eseményre került sor a veszprémi Betekints étteremben, ahol a Veszprém Vármegyei Vadászkamara tisztelettel és szeretettel búcsúztatta nyugdíjba vonulása alkalmából Baracskay Lajost, aki 28 éven keresztül odaadóan szolgálta a vármegye vadász közösségét a kamara titkáraként.

Fotó: OMVK
A kivételes eseményen a kamarai és vadászszövetségi küldöttek mellett megtisztelte jelenlétével az ünnepeltet a főispán, az országos szervezet és a vadászati hatóság képviselői is, továbbá a legszűkebb családi kör is osztozott a megható pillanatokban, ezzel is hangsúlyozva Baracskay Lajos munkájának és személyének elismertségét a vadászvilágban és a magánéletben egyaránt.
A leköszönő titkártól búcsút vett a kamara vezetősége és munkatársai, majd elismerésének jeleként Takács Szabolcs főispán, az Országos Vadgazdálkodási Tanács elnöke egy elegáns faliórával köszönte meg Baracskay Lajos fáradhatatlan munkáját. A Verga Zrt. nagylelkű ajándékaként egy muflonkos, míg a Bakonyerdő Zrt. egy felejthetetlen élménnyel, egy dámbika elejtésének lehetőségével ajándékozta meg a leköszönő titkárt. Pap Gyula vármegyei elnök egy vadászfestménnyel fejezte ki köszönetét a majdnem három évtizedes közös munkáért.

Fotó: OMVK
Baracskay Lajos közel három évtizedes munkássága a Veszprém Vármegyei Vadászkamara élén elévülhetetlen érdemeket szerzett a vármegye vadgazdálkodásának és a vadászközösség összetartásának terén. Nyugdíjba vonulása a kamara és a vadászok számára egyaránt jelentős változás, de az általa letett alapok biztosítják a sikeres munka folytatását. A Veszprém Vármegyei Vadászkamara hálásan köszöni Baracskay Lajosnak a sokéves áldozatos munkáját, és jó egészséget, valamint sok örömet kíván a nyugdíjas évekre családja körében!
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Csabai Béla: A húsvéti őzbakom
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, az őzbakvadászok között, fogalomszámba megy. Persze jó, erős, mutatós őzbakok esnek máshol is, de a “jászsági” és úgy az egész vármegye olyan őzállománnyal bír, hogy nagyon bízom benne, ennek a titkát soha nem fejtik meg. A nagy távolságok, a sokszor elérhetetlen messzeségben, a végtelen búzamezőkön kiálló őzbakok után, csak sóvárog az ember, miközben akad itt ártér és komoly erdők is. Aki járt erre, sose felejti el és ha csak egy-egy alkalommal lógott a vállán puska, sokáig elkíséri. Most az Agro Jager News érdeklődésére Csabai Béla meséli el, hogyan ejtette el a Szolnoki Diána Vadásztársaságnál a képen látható őzbakot, amelyre Dávid Valentin hivatásos vadász kísérte.

Csabai Béla őzbakjával. Fotó: Dávid Valentin / Agro Jager
Csabai Béla: Április 18-án történt. A Szolnoki Diána Vadásztársaságnál már 12 éve vagyok tag. Akkor nap, már hajnalban, de még sötétben mentünk ki Valentinnal, mivel előző napon a vadőrünk, az utolsó lővilágban látta az előtte megfigyelt őzbakot. Mivel az őzbak az ártérből váltott ki, így a gáton, a Tisza-folyó mellett foglaltunk helyet. Ahogy kezdett pirkadni egy nyúlcsalád jelent meg. Percekig nézegettük őket, közben mögölünk egy suta és tavalyi két bakgidája váltott ki az erdőből. A vadőrünk mondta, hogy átmegy a fasor túloldalán lévő repcetáblára, hogy megnézze, hogy talán ott van-e a kiszemelt. Egyedül maradtam.
15 perc után hív, hogy menjek utána, mert a repcetábla melletti réten kint látja az őzbakot. Összeszedtem a felszerelésem és elindultam a vadőr után. Miután odaértem hozzá, mutatja, hogy ott a mi kiszemeltünk. Na, láttam én, de úgy 400 méterre tőlünk, több más őzzel egyetemben. A kísérőm javasolta, hogy menjünk visszább két művelőnyommal, amit a gépek vágtak a repcében. Igen ám, de a legszélső művelőnyomban egy “hatos” fiatal bak állt. 200 métert cserkeltünk a repcében, miközben eláztatott minket egy tavaszi zápor is. Hirtelen jött, nem is tudtunk rá felkészülni.

Csabai Béla kívánatos őzbakja. Fotó: Csabai Béla / Agro Jager
Mikor a kiszemeltünkkel egyvonalba értünk, felkelt a repce szélén még egy fiatal őzbak, ami minket méregetett. 20 perc mozdulatlan várakozás közben csatlakozott hozzá még egy fiatal őzbak. Azt hittük, most elállt mellőlünk Diana. Azonban még 20 perc várakozás után egy egerészölyv elrepült a két fiatal őzbak felett, amitől megriadtak és odébb álltak. No!
Mégis csak ránk mosolygott Diana, így el tudtuk foglalni a megfelelő helyünket. Lehasaltunk a repce szélére, hogy ne tűnjünk ki a környezetből és vártunk, mert a a mi őzbakunk meg eközben lefeküdt. 45 percet hasaltunk a vizes fűben, miközben záporok áztattak minket, de kitartottunk. A vadőr egyszer csak suttog, hogy jön felénk a suta és nagyon a mi irányunkba nézeget. Én nem láttam még akkor, de 30 másodperc múlva megint megszólal, hogy jön a kiszemeltünk is a suta után.
Én ekkor láttam meg a sutát. Nem sokkal később pedig megláttam Őt! Folyamatosan követtem. Amikor először megállt, akkor pont úgy állt meg, hogy egy fűcsomótól nem láttam tisztán. Amikor újból elindult, láttam meg újra, de egy nádas gödör szélén állt meg, ám ekkor már 72 méterre volt tőlünk és ott kezdett el szedegetni. Ekkor mondta a vadőr: most jó és ha gondolom!

Jó kísérővel sem egyszerű a vadászat. Fotó: Csbai Béla / Agro Jager
Nem tudtam a puskát rendesen a vállamba fogni és célzás közben is tudtam, hogy ez nehéz lesz. Mindent megtettem, de a lövés pillanatában is láttam, hogy hátracsúszott. Így is jelzett és rögtön beugrott a nádasba. Vadőr is megerősítette a találatot és egy kis várakozásra kért engem. Mit tehettünk mást?

Emlékezetes maradt az idei húsvéti őzbakom története. Fotó: Dávid Valentin / Agro Jager
Dohányoztunk és miután végeztünk a kis szünetünkkel, elindultunk a nádas gödör azon pontjához, ahol beváltott az őzbakunk. Mikor odaértünk a beváltási helyéhez, már meg is pillantottuk. Dermedten feküdt előttünk, úgy öt méterre. A vadőrünk gratulált nekem és ott hagyott az őzbakkal, hogy töretet és a terítékhez szükséges gallyakat begyűjtse. Gyönyörködtem ez idő alatt eme remek őzbakban és a trófeámban.
Így esett el az én húsvéti őzbakom…
Írta és fényképezte:
Csabai Béla
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Új elemekkel bővült a kereskedelmi célú álltartó telepekre belépők kötelező nyilvántartása
A NÉBIH szigorításokat vezetett be a járványok megelőzése érdekében:
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy 2025. április 20-tól Magyarország egész területén valamennyi kereskedelmi célú állattartó telepen kibővített adattartalmú látogatási naplót kell vezetni. A dokumentumban a telep területére be- és kilépő személyeket, továbbá a gépjárműforgalmat teljes körűen kell rögzíteni. A cél az állattenyésztést fenyegető állatjárványok továbbterjedésének megállítása.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A kibővített adattartalmú látogatási napló vezetését a Magyarország állattenyésztését fenyegető és sújtó madárinfluenza, afrikai sertéspestis, kiskérődzők pestise és kiemelten a ragadós száj- és körömfájás állatbetegségekkel összefüggésben a betegségek továbbterjedésének megakadályozása és a kártételének csökkentése érdekében rendelték el.
Minden olyan személyt, aki belép a telepre, de nem szerepel a – már megszokott – jelenléti íven, valamint minden olyan gépjárművet, amely nem tartozik a mindennapi telepi munkavégzéshez szükséges járművek közé, a látogatási naplóban naprakészen rögzíteni kell. A napló hiánytalan vezetéséért a telepvezető/tartó/tulajdonos felel.
Amennyiben az állattartó nem tartja be a határozatban foglaltakat, az illetékes hatóság bírságot szabhat ki.
Minden további információ elérhető a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/rszkf
https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza
https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
https://portal.nebih.gov.hu/kiskerodzok-pestise
Forrás: NÉBIH