Keressen minket

Vadászat

ÖSSZEFOGLALÓ – vadászati jogszabályváltozások

+5

AZ OMVK közleménye az elmúlt időszak fontosabb vadászati jogszabályváltozásairól

+5

Közzétéve:

+5

A vadászati érdekképviseletek – az egyéni vadászokat tömörítő Országos Magyar Vadászkamara és a vadászatra jogosult szervezetek érdekvédelmét ellátó Országos Magyar Vadászati Védegylet – egyik feladata, hogy naprakész információkkal lássa el úgy a magyar hivatásos és sportvadászokat, mint a vadgazdálkodó szervezeteket, azok vezetőit. Ezért az alábbiakban foglaljuk össze az elmúlt időszak fontosabb jogszabályváltozásait. Emellett egységes szerkezetben, a változásokat kiemelve adjuk közre a Vadgazdálkodási törvény (Vtv.) és végrehajtási rendeletének (vhr.) szövegét is.

Fotó: OMVK

Háttér

Az Országgyűlés 2023. június 13-án szavazta meg a Vtv.-t is módosító, Egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvényt. (A jogszabály a Magyar Közlöny 2023. június 22-ei, 90. számában jelent meg, amely itt érhető el.)

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A vhr.-t az agrárminiszter egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 57/2023. (X. 16.) AM rendelete módosította. (A jogszabály a Magyar Közlöny 2023. október 16-ai, 147. számában jelent meg, amely itt érhető el.)

A változások révén – amelyek kidolgozása során a jogszabályalkotó folyamatosan egyeztetett a Vadászkamarával és a Védegylettel, és figyelembe vette álláspontunkat – számos ponton változik az ágazati szabályozás és a vadászat gyakorlata.

 

A Vtv. és a vhr. egységes szerkezetben, a változások kiemelésével
(Korrektúrás Microsoft Word dokumentum – kattintson a letöltéshez!)


Összefoglaló

Azoknál a változásoknál, amelyek a későbbeikben lépnek hatályba, ezt külön jelöljük.

Eszközök

  • A vaddisznó, a róka, a nyestkutya és a mosómedve, valamint külön hatósági engedéllyel a borz és az aranysakál éjszakai vadászathoz lámpa is használható.
  • Kizárólag ugyanezen fajok esetében általánosan használhatókaz éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök. Ez a vadászati hatóság engedélyével lehetséges, amelyet akkor adnak ki, ha az állomány hatékony szabályozása vagy állategészségügyi indok teszi szükségessé. A hivatásos vadász esetében a jogosultnak csak a borz és az aranysakál ilyen eszközökkel történő elejtéséhez kell engedélyt kérnie (ennek EU-s szabályozás az oka), sportvadászok esetében az engedély minden fajra érvényes. A vadászatra jogosult a területen vadászókat tájékoztatni köteles az engedély meglétéről.
  • A róka és – külön hatósági engedéllyel – az aranysakál állományszabályozásához elektronikus akusztikai eszköz is használható.
  • FONTOS: az éjjellátó célzóeszközök nem a sportvadászat, hanem a vadgazdálkodás eszközei, ezért a hatóság akkor adja ki az engedélyt, ha enélkül nem megvalósítható a vadállomány hatékony szabályozása, vagy állategészségügyi szempontok indokolják.
  • hangtompító használata 2023. november 1-jétől legálissá válik, amennyiben megfelel a későbbiekben meghatározott követelményeknek. Ezeket, valamint a megszerzés és tartás feltételeit a Belügyminisztérium (BM) dolgozza ki. Engedélyezését elsősorban egészségvédelmi szempontok indokolják.

A vadászok körének bővítése

  • Megvalósult az „ifjúsági vadászat”: november 1-jét követően 18 helyett már 16 éves kortól le lehet tenni a vadászvizsgát, majd vadászjegyet is válthat az illető. A nagykorúság előtt
    • fegyvert nem tarthat (a fegyverhasználat alapja egy, a rendőrség által kiadott igazolás),
    • csak átengedett (nem átadott!) sörétes és a 0.22-es kalibercsaládba tartozó golyós fegyverrel vadászhat,
    • kizárólag egyéni vadászaton vehet részt, és
    • legalább ötéves gyakorlattal rendelkező vadász kíséretében és felügyelete alatt, aki átengedi neki a fegyvert.

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A változáshoz kapcsolódóan a közeljövőben módosul a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet. A vadászvizsgát megelőző tanfolyamról, a vadászvizsgáról, valamint a vadászíjjal, ragadozó madárral, magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgákról szóló 19/2022. (VII. 29.) AM rendelet szükséges módosításai már megjelentek a Magyar Közlönyben.

  • Az ifjúsági vadászathoz kapcsolódóan: szintén november 1-jétől a vadászlőfegyver átadható lesz a lőtéren a vadásztanfolyam elvégzéséről igazolással rendelkező, 15. életévét betöltött személynek.
  • Ugyancsak november 1-jétől – a nemzetegyesítés jegyében – azon magyar állampolgárok is letehetik a vadászvizsgát a tanfolyam elvégzését követően, majd válthatnak vadászjegyet, akiknek lakóhelye nem Magyarországon van. Ezen személyek a vizsgát és a vadászjegyváltást is a Vadászkamara Fővárosi és Pest vármegyei Területi Szervezeténél intézhetik.

 

Vadelütés

  • A vad által okozott kár (nem vadkár!) esetében nem róható fel a vadászatra jogosultnak, és nem tekinthető a tevékenysége során felmerülő rendellenességnek, ha a vad az életmódja, természetes viselkedése miatt jelenik meg közúton vagy lakott területen. A jogosult felelőssége csak akkor merülhet fel, ha a vad megjelenése összefügg a tevékenységével.
  • A közút illetve annak fel- és lehajtója által határolt, valamint a kerítéssel védett közút esetében az úttest és a kerítés közötti terület nem minősül vadászterületnek.
  • A vadvédelmi kerítéssel szegélyezett gyorsforgalmi utakat úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne jusson fel.
  • A sajtóban többször jelentek meg fél- és tévinformációk a pontosított szabályozással kapcsolatban, ezért a vadászati érdekképviseletek egy részletes tájékoztatóanyagot adtak közre a témában, ez elérhető ide kattintva.

Károk

  • Előzetes bizonyítási eljárás lefolytatását a károsult kérésére csak a jegyző vagy a bíróság rendelhet el, a közjegyző már nem.
  • Ha a kárt kirendelt igazságügyi szakértő méri fel, akkor erről, a felmérés helyéről, időpontjáról legalább öt nappal korábban igazolható módon értesíteni kell a vadászatra jogosultat, aki a kapcsolódó jegyzőkönyvben észrevételeket is tehet.
  • A vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítése iránti igényta kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt helyett öt napon belül kell írásban közölni a felelős személlyel.
  • Ha az előzetes bizonyítási eljárásban készült szakértői szakvélemény kézhezvételétől számított 30 napon belül a jogosult nem téríti meg a kárt, és nem születik egyezség a felek között, a károsult 30 napon belül kell, hogy bírósághoz forduljon. A határidő jogvesztő.
  • A vadkárigényt akkor lehet érvényesíteni, ha megtörtént a kárfelmérés az AM honlapján közzétett, egységes vadkárfelmérési útmutatókban leírtak szerint. (kattitnson – Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési ÚtmutatóErdei Vadkárfelvételi és Értékelési Útmutató)
  • A tavaszi gabona után mezőgazdasági vadkárt március 1-je és július 31-e között lehet igényelni (korábban április 1-je és augusztus 31-e között lehetett). Emellett új növényként bekerült a vonatkozó paragrafusba az őszi káposztarepce (augusztus 20-ától június 30-áig).
  • A vadászati tevékenység során az agráriumnak és a természetvédelemnek okozott károk (vadászati kár) körébe bekerült a gyepterületen okozott kár is. Az ilyen károkat a jogosult köteles megtéríteni.
  • A vad elpusztításával okozott kár esetében az elkövető akkor kötelezett kártérítésre, ha cselekedete szándékos volt.

Hivatásos vadászok

  • A vhr. új, 26. számú melléklete tartalmazza a hivatásos vadászt megillető lődíj mértékét. A lődíjat pénzben kell megfizetni. (Ezen vhr.-módosítás alapját egy korábbi, 2022. januárja óta hatályos Vtv. módosítás teremtette meg.)
  • A vadászati hatóság felmentést adhat a jogosultnak azon előírás alól, miszerint a kötelezően alkalmazott egy hivatásos vadászon kívül minden megkezdett 4000 hektár után egy újabbat kell alkalmaznia. Ennek feltétele, hogy az érintett terület nagysága legfeljebb 500 hektárral haladja meg a 4000-et, és a terület adottságai indokolják a felmentést.
  • Változott a vhr. hivatásos vadászok hatósági nyilvántartásához kapcsolódó, 9. számú melléklete. A vadászatra jogosult az ebben előírt adatokat kell hogy megküldje a hatóságnak, amely igazolást állít ki erről. Ezután lehet kiváltani a rendőrségnél a szolgálati jelvényt, és ezt követően veszi nyilvántartásba a hatóság a hivatásos vadászt, aki így állhat munkába.
  • A hivatásos vadász alkalmazásának megszűnését a vadászatra jogosult köteles 15 napon belül bejelenti a vadászati hatóságnál, a rendőrségnél és a Vadászkamaránál.

A vadászat rendje, adminisztrációja

  • Több nagyvadfaj esetében módosultak a vadászati idények. A változásokat követhetően átvezettük honlapunk vonatkozó oldalán.
  • Megszűnt a vaddisznóhajtás és a terelővadászat fogalma, ezeket a társas nagyvadvadászat váltotta.
  • Társas nagyvadvadászaton az eddig hajtásban és terelésen lőhető fajokon és korcsoportokon túl elejthető az első agancsú gím- dámbika, valamint a szikaszarvastehén, -ünő, -borjú.
  • 2024. március 1-jétől az egyéni beírókönyv változik, a vadászat kezdetét és végét aláírással kell ellátni.
  • Bármely vadászaton történt eseményt a naplóba haladéktalanul, de legkésőbb 6 órán belül be kell majd jegyezni és aláírással kell majd hitelesíteni.
  • Második aláírásra csak esemény esetén lesz szükség, ha nincs esemény, nem kell majd visszamenni a beírókönyvhöz.
  • A Vadászkamara 2024. március 1-jéig minden vadászatra jogosultnak biztosítja az új beírókönyveket.
  • A külföldiek vadászati engedélyeit a Vadászkamara kizárólag elektronikus formában adja ki. (Erről részletesen olvashat ide kattintva.)
  • A vadászati engedélyek az ország összes vadászterületére érvényesek, kiállításukhoz nem kell vadászatra jogosultat feltüntetni. A vadgazdálkodóknak így nem kell az eddigi felesleges többletadminisztrációval foglalkozniuk.

Vadgazdálkodás, a vadászati hatóság feladatai

  • A hatóság gím- és dámszarvas esetében külön elektronikus adatszolgáltatást is előírhat haladéktalanul az elejtést követen, és digitális fotókat kérhet be. A részleteken az Agrárminisztérium dolgozik, egyeztetve a vadászati érdekképviseletekkel.
  • Az éves terv jóváhagyásáig külön engedély nélkül hasznosíthatók a gím, dám, őz fiatal hímivarú egyedei, valamint a tarvad, a vaddisznó és a muflonkos. Ezek elejtését az adott vadászati év hasznosításába kell beleszámítani.
  • Az éves vadgazdálkodási tervben nem kell feltüntetni az egyéb apróvadfajok gyérítésének eszközeit és ütemezését, csak a végrehajtási tervszámokat.
  • A fiatal gím- és dámbikák valamint őzbakok terven felül, külön engedély nélkül elejthetők.
  • A krotáliákat nem az éves vadgazdálkodási tervben meghatározott, hanem a jogosult által igényelt darabszámban adja ki a hatóság.
  • Az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásáról a hatóság a tájegységi fővadászok mellett a területi vadgazdálkodási tanács véleményét is kikéri. A jóváhagyott tervet és annak módosításait a tájegységi fővadásznak is megküldik. A jóváhagyásra most már határidőt is szab a Vtv., ez a tárgyév április 10-e.
  • A hatóság a vadászjegyet vagy vadászati engedélyt nem csak attól vonja be, akivel szemben vadvédelmi bírságot szabtak ki, hanem attól is, akivel szemben a bíróság orvvadászat bűntettében jogerős marasztaló döntést hozott. (A visszavonás változatlanul három hónaptól öt évig terjedő időtartamra történik.)
  • Nem csak annak kell újra letenni a vadászvizsgát, akitől a hatóság vonta vissza a vadászjegyet egy évnél hosszabb időtartamra, hanem annak is, akinek a Vadászkamara érvénytelenítette ilyen időtartamra. (Például etikai vétség és az ebből következő kamarából történő kizárás esetén.)
  • A vhr. 20. számú mellékletében emelkedett több vadgazdálkodási érték. Az őz esetében csak a gidáé maradt változatlan, a különböző kategóriájú bakok és a suta esetén nőtt. (A bakoknál ugyanakkor a súlykategóriáknál nőtt a trófeatömeg is). Továbbá a mezei nyúl értéke 20 helyett 50, a fácánkakasé 10 helyett 25, a tyúké 20 helyett 50, a nyári és a vetési lúdé valamint a nagy liliké 20 helyett 50, a tőkés réce és a szárcsa 10 helyett 25, míg a hullott agancs kilogrammja 5 helyett 10 ezer forintra nőtt.

Ha vadászruházat, akkor -> EWIDENT

Trófeabírálat, trófeagazdálkodás

  • Az Országos Trófeabíráló Testület (OTT) a CIC trófeabírálati képleteinek figyelembevételével egy egységes, kötelezően alkalmazandó trófeabírálati útmutatót állít össze, ez az AM honlapján fog megjelenni.
  • Elejtett nagyvad koponyáját – vaddisznó kivételével – teljes nagykoponyával, vagy kiskoponyával és a hozzáillő levágott résszel együttesen kell bemutatni.
  • Elbírált trófeát maradandó módon kell megjelölni (vármegyekód, trófeabírálati törzsszám utolsó 5 számjegye és a vadászati év kezdő éve utolsó kettő számjegyének feltüntetése). Emellett számkóddal vagy a trófeabírálati útmutatóban leírt módon történő jelölés is alkalmazható.
  • Az első agancsú gím, dám és őz trófeabírálata ingyenes.
  • trófeabírálati díj egységesen 4000 Ft lesz november 16-ától a korábbi 2500 Ft és 5000 Ft helyett. (Erről a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet módosítása szól.)
  • Szintén november 16-ától a trófeabírálati eljárásban hozott döntés elleni fellebbezés igazgatás szolgáltatási díja 10 000 Ft lesz.
  • Szakszerűtlen elejtés esetén a trófea nem csak érmet, de oklevelet sem kap.
  • Szakszerűtlen vadgazdálkodás (elejtések) esetén a hatóság figyelmezteti a jogosultat. Ha az nem tartja be a leírtakat, és ugyanabban a vadászati évben abból a fajból, amely miatt figyelmeztetést kapott, ismét szakszerűtlenül ejt el egyedet, a hatóság a trófeás vad elejtésétől eltiltja a vadgazdálkodót.
  • Ha az OTT a kiemelkedő trófeák felülbírálatakor szakszerűtlen elejtést állapít meg, a vadászati hatóság hivatalból dönt a szakszerűtlenségről.
  • A vadászati hatóság nem igazolást, hanem hatósági bizonyítványt állít ki a trófeabírálatról. Most már ennek adattartalmát is a Vtv. és a vhr. határozza meg. A jogosult a trófea feletti rendelkezési jogot a bizonyítvány birtokában szerzi meg, a dokumentum nélkül a trófea nem hozható forgalomba és nem vihető ki az országból.

Vadászati gyakorlat

  • A vizes élőhelyeken és azok védősávjában az ólomsörét használatának teljes tilalma érvényes az EU-s jogszabályváltozások miatt. Az érintett területek felsorolását a vhr. 5. számú mellékletének III. része tartalmazza.
  • A vadászatra jogosult nem a vadászterület jellegének, hanem a vadászati módnak megfelelő vadászkutyáról kell, hogy gondoskodjon a vadászat alkalmával.

Zárttéri vadtartás

  • A nagyvadas kertek területe egységesen 200 hektár.
  • A vadaskertekben gím- és szikaszarvas egyidejűleg egymástól 2,2 m kerítéssel elkülönítve tartható.
  • Vadaskert üzemeltetésére az eddigi legfeljebb 7 vadászati év helyett
    az üzemtervi ciklus végéig köthető szerződés.
  • A zárttéri vadtartás tekintetében megszűnt az apróvadszaporító telep fogalma, megjelent a kereskedelmi célú vadtartás a vadászati, kutatások, oktatási, bemutatási és élelmiszer-előállítási cél mellett.
  • Megjelent és immár részletesen szabályozott az apróvadtartó telep fogalma. Itt nincs oktatási, bemutatási és élelmiszer-előállítási cél.
  • A Vtv.-ben részletesen szerepel, milyen adatokat kell nyilvántartania a hatóságnak a zárttéri vadtartó létesítményekről.

Fotó: OMVK

+5

Vadászat

Az utolsó dúvadhajtás Biharnagybajomban

Published

on

+1

Az utolsó dúvadhajtásra gyülekeztek Biharnagybajomban a vadászok, bent a falu közepén, hiszen a helyi részvénytársaság, irodaházának udvarát felajánlotta a vadászoknak. Ha itt összegyűlnek, azt a falu apraja-nagyja tudja. A dohánybolt előtt állók közül többen odakiáltnak ennek is, annak is, de nem rosszból, hanem, mert ott megy a sógor, a szomszéd, a jóbarát s aki nem tartozik a vadászok közé, annak is odahúz a szíve, mert mégiscsak nagy dolog a vadászat. Meg aztán most csak a róka, meg a sakál miatt zörgetik a nádasokat, mert van az is, aminek itt, vidéken, az itt élő ember egyáltalán nem örül, mert elhordja a jószágot, meg pusztít mindent, amit megbír fogni!

Reggeli gyülekező Biharnagybajom szívében. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager

Szabó Károly, az elnök köré gyülekezik mindenki. Bőven van téma, bőven van mit megbeszélni a vadászaton túl is, mert ezt is, azt is meg kell oldani, készülni kell a vetésekre meg aztán ha másról nem is, de, hogy mik történtek a faluban, azt aztán meg kell forgatni: ki, mit látott, hogy volt. Szóval igazi klubhangulat és odabent már többedjére fő le a kávé. Mindenkinek jut, aki csak szeretne inni, hiszen „Bajomban” ki nem maradhat senki! Arról szó nem lehet!

Dobos Sándor, a vadászmester tartja az eligazítást s ha tudja is mindenki, mi a törvény s azt is, hogy mit lehet és mit nem, mindenki csak hallgatja. A frissítés, ha kötelező is, de hasznos s hogy merről indul, merre tart majd a hajtás, éppen most derül ki!

Ma meghajtjuk a Szigetet és a Bakháti részt!

Vadászbarátunk traktorja az új kardántengellyel megint a régi! Fotó: Szilágyi Ferenc / Agro Jager

Volt, aki tudta és volt aki nem, de senki nem szólt, senki nem vetett közbe semmit, mert ez már eldöntött kérdés s biztos oka van annak, hogy merről megyünk, merre megy a hajtás.

Sokat nem tévedett senki, mert alaposan körbejárta a vadászmester, meg még az előző estéken egy páran és hallgatták az éjszakákat, lesték a kamerákat, merre tűnik fel, merre mozdul a dúvad.

Ha valaki egy kicsit is koslatott a rókák után, szimatolt a sakálok nyomában, jól tudja, hogy olyan óvatos, annyira fineszes, különösen az utóbbi, mármint a sakál, hogy gyakran már akkor, mikor a hajtás feláll, nyakukba kapják a nyúlcipőt és uzsgyi!

Rend a lelke mindennek! A nagytörvényű bajomiak magukkal szemben is szigorúak és nem csak a másikkal szemben! A puskának a területig tokban a helye! Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager

Senkinek nincs ellenvetése, hogy a leállók között ott áll Tóth Laci. Ha már őt választották, vigye a vendégeit is és legyenek ügyesek. Legalább szavak nélkül, már a nézéséből szót értenek egymással. Mert úgy van az, hogy itt értjük mi ám ezt is s ha úgy is teszünk, hogy kettőig nem tudunk számolni, nem azt jelenti, hogy a bihari emberrel fel lehet mosni a padlót. Nagyot téved az, aki ebben a hitben ringatja magát, mert hát a nád, a vízi világ, a Nagy-Sárrét, amely valaha körülvette Biharnagybajomot, megtanította az itteni embert. Ha kell, egy nádszálon is meg tudja sütni a szalonnát s ha hisszük, ha nem, ma is van ilyen ember. Mondhatnánk azt is, hogy nagy nyomorúság az, ha nincs az embernek még egy valamire való nyársa, de inkább az lenne a nyomorúság, ha nem lenne mit megsütni. S hogy az itteni embernek ma is van sütnivalója, nem is lehet kérdés..

Hol másutt, mint Biharnagybajomban járunk!

A régi világ még ebben a száraz időben is vissza-visszaköszön s aki bakkancsot visel, annak itt bizony ugrálnia kell… Fotó: Dózsa VT Biharnagybajom

Telefon mindenkinél van, de senki nem beszél rajta. Ám fényképezni azt lehet, miért is ne lehetne? Jól néznénk ki, ha már azt se lehetne, igaz-e? – veti oda valaki. S ami igaz, az igaz, ezzel tényleg nincs semmi baj se, ha csak nem valakinek valami takargatni valója nincs…

Már kapható! Futó Tamás: +36 70 201 4274

Szép nap elé nézünk idekint és odabent egyaránt, mert ketten vállalták, hogy rendes paprikást főznek. A birkát tegnap levágták, megnyúzták, felkockázták. Ahogyan kell. Most meg már, mire elindultunk, már sült a hagyma is. Na, nem ám együtt a hússal tették oda! Nem, nem! Erre úgy szokás, hogy megdinszteljük a hagymát, reá kerül majd a paprika. Persze, olyankor van, aki leveszi a tűzről, úgy rakja rá, majd megforgatja a hússal és vissza a tűzre. Sok fogás van, sok trükk, sokféle, de nagy eltérés a paprikástól nincsen. Hogy most Popovics István, az egyik hivatásos vadász, meg Inyog, azaz Molnár Lajos, hogy készíti, azt nem tudja senki sem. Titok s hogy igen jó a hangulat a pótkocsin jelzi, hogy valaki közbeveti, hogy:

  • Még az is lehet, hogy űk se!

Persze jól jött ki a lépés, jól csattant a vicc, mert hát vicc ez, mindenki tudja, ugyanis mind a kettő igen jó paprikást tud főzni. Persze ezért maradtak ők bent ketten!

Sose tudni mi lehet az öreg, avas fűben. Fotó: Dózsa VT Biharnagybajom

Vannak, akik hiányoznak. Itt az is számít, aki valami miatt nincs itt, vagy nem tudott jönni. Ha ígérte, hogy jönne, akkor biz’a felhívják, hogy merre vagy, komám? A barátságot komolyan veszik, ahhoz ragaszkodik ez a nép ma is. Nemcsak mondják, hogy hittel élnek, hanem tartják is, amit minden napi életükben életformává válik s nekik már fel sem tűnik. Csak az veszi észre, aki ideérkezik vagy éppen más tájakon jár, hogy a bihari ember szava ma is megmásíthatatlan s ha egyszer szavát adta, akkor inkább törjön ketté a nyelve, hogy mást mondjon. Olyan nincs és nem is lesz!

Hol másutt, mint Biharnagybajomban járunk?!

Ne bízza másra! Vadászatát foglalja le közvetlenül Dobos Sándor vadászmesternél. Cserkeljen őzbakra Biharnagybajomban, a Nagy-Sárrét szívében!

Először behozzuk a Szigetet és onnan ráfordulunk a Bakháti fasorra. Dámok tűnnek fel, furcsán , keresztben ugranak, de csendesen bújnak át az erdőn, a hajtósoron, ami addig éppen olyan csendesen vár.

Alig, hogy elindulunk itt, már a Bakháti fasoron, szól a puska. Vajon mire lőttek? Vajon eltalálták-e? És megannyi kérdés, de nem telefonál senki, mert az elállókon most a teher, hiszen a dúvad sok kárt tesz vadban, védett madárban, háziállatban egyaránt.

Figyelni kell, mert sose lehet tudni honnan pattan fel a sakál, a róka! Fotó: Szilágyi Ferenc / Agro Jager

Szépen egy vonalban megyünk s ha valaki véletlen előrébb vagy hátrébb jönne, valaki szól. Ha a vadászmester nem látná, mert éppen neki a sűrű jutott, amaz megáll vagy éppen a többi, hogy fel tudjon zárkózni. Vadászok még a hajtók is. Nagyon tudják, értik ezt, látszik rajtuk. Persze ki is derül, hogy egy némelyik már éppen, hogy tudott járni, már jött az apjával s nem úgy lett vadász, hogy majd rájött: az akar lenni. Az itteni ember ekkorra már örökös leálló lehet, ha akar, mert olyan korra már volt annyi szántásban, volt annyi kabátszaggató sűrűben, vitt már annyi nyulat, hogy mire kiért a kocsihoz, olyan sokszor letette a sárba, hogy megszámlálni nem lehet. Csendesebbek is, de ha úgy hozza a sor, nem hagyják bordába a vásznat: innen fel Szolnokig vagy Debrecenig eligazítják azt, aki „íppen” nem úgy beszél, hogy a többinek is tetszen, s örüljön neki, ha azzal meg is ússza!

Mesél az erdő. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager

Régi iskola öreg törvényei ezek, amit az itteni ember megtart. Állnak még a református templomok öreg falai, szólnak a harangok itt is.

Hol másutt? Biharnagybajomban járunk!

Nagyfa árnyékából figyeltek az elállók! Fotó: Szilágyi Ferenc / Agro Jager

„Bajomban” a napló szerint öt éve láttak és lőttek is először sakált. Mára, ha nem is rendszeres, de gyakori dúvad, ami sok kérdést felvett, de, hogy káros a vadgazdálkodásnak és a természetvédelemnek egyaránt, azt nemcsak a vadászok, hanem a nemzeti park munkatársai is tudják.

Ott fekszik a bajomi sakál – már nem rabol többet. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager

Csatornák, sűrű, jövésekkel teli partoldal, amiben, ha nehéz is menni, annyira nem teszi tönkre a ruhát, mert itt ezüstfa nincs, és ha vigyáznak rá, nem is lesz. Az csak az elhibázott, szerencsétlen telepítések miatt terjedt el s uralja, az amúgy is nyomorult homoki földek elvadult, hátrahagyott ruderális területeit…

Néhányan a Dózsa Vadásztársaság tagjai közül és a bajomi sakál. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager

Hamar kiértünk. Persze gyorsan és fegyelmezetten vonult a hajtás és ahol mutatta Tóth Laci, ott várta a csapatot a sakál. Ahogy ugrott, már pattant is a lövés. Aki látta így mesélte…

Tanakodtunk. Ha már így vagyunk, akkor nézzük meg az Ökrös-nádast és utána a Csemetekertet. Sietni be, nem igen kell. A birka öreg vót, idő kell annak! – teszi hozzá valaki, aki ismerte!

Téli szőrben Tóth Laci sakálja. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager

Csakhogy a pótkocsin felvetődött a kérdés, hogy Tóth Lacit ki avatta sakálra? Avatta nem avatta? Hogy is volt az? S ki-ki lesve ránéz a jóbarátra, mert hát a híres, avagy a hírhedt bajomi avatás életben tartójára, mi több ápolójára, fájt itt mindenkinek a foga! Még annak is, aki nem lőtt sakált! Akad még ilyen? S aki nem lőtt, az úgy hallgat, hogy az tűnik fel a többinek! Tóth Lacinak is, – hogy kivesse nyakából a hámot – eszébe jut, hogy csak az avathat, aki már lőtt, s mikor ő lőtt, akkor még nem lőtt senki…

Erős a fogazata a sakálnak s bár neki is élni kell, nincs olyan állat ami ne lenne tőle veszélyben. Nemcsak a fácán, a mezei nyúl, hanem olyan védett és fokozottan védett természeti értékeink kerülhetnek veszélybe, mint a túzok. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager

A törvény az törvény és igazat beszél.

  • Na, hát nem így van? Mondjátok, hogy nem így van!

Ám tényleg így volt, ahogy mondja s nem kell tovább forgatni. De azért Tóth Laci csak megjegyezte, hogy volt-e olyan azok között, akik „űtet” elverték volna, hogy még nem is lőttek sakált! Jaj, hát mosolyogja már ő is, meg a többi is! A bihari ember nem felejt, de nem ám!

Hol másutt…persze, hogy Bajomban járunk!

Tóth Laci, a hírhedt bajomi avatás ápolója, most sem hibázott! Gratulálunk! Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager

Ma nem kerül fácán és más se az aggatékra, csak a dúvad. Így járja. Más különben errefelé nem szeretnek kijárni februárban vadászni. A régi iskola öreg törvénye, hogy január végén elhallgatnak a puskák az Alföldön. Párban jár már a szőke liba, kergetőznek a nyulak, s a vadőr, ha ügyes már nyúlfit is lel a határban. Érkeznek a bíbicek s már seregélyt is láttak, csak az örvös galambra vár mindenki, mert az igazi meleget majd az hozza. Beszélik, hogy valaki már látott, de odébb van az még sokkal. Még akkor is, ha napokban már dörgött is az ég, de az meg inkább a Jóisten volt, figyelmeztetve mindenkit, hogy a régi törvény ma is él….

Ha dúvad is a sakál, jár neki a végtisztesség. Így illik, ez a törvény! Fotó: Dózsa VT Biharnagybajom

Bajomban, szóval Biharnagybajomban így telt az utolsó közös nap, az utolsó együtt töltött vadászat s hogy jó volt, az bizonyos, mert senki nem leste a másikat, hogy vajon mit forral ellene. Nem voltak lapos, tányér fölé hajló pillantások a kanalazások közben s ha valaki inni akart még egy kupicával az meg is tehette, mert puskáját, már azelőtt hazavitte, mielőtt leakasztották volna a bográcsot a tűzről. Aki arra járt és benézett, leültették. Üres gyomorral el nem mehetett senki, de ha máshová volt hivatalos, egy koccintás erejéig, míg megitták az áldomást, addig ott tartották. Igen, ilyenek ezek a bajomi vadászok…régi, becsületes, szókimondó emberek ma is. Találkozunk jövőre!

Írta:
Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Dobos Sándor, Szilágyi Ferenc és a többi bajomi betyár

Agro Jager News

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újabb korlátozások szűntek meg a ragadós száj- és körömfájás kitörést követően

+1

A kedvező járványügyi helyzet alapján újabb korlátozások feloldásáról döntött dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos

+1

Published

on

+1

A Nemzeti Élelmiszerlánc–biztonsági Hivatal (Nébih) és a helyi hatóságok szakemberei befejezték a járványkitörésével érintett kontaktgazdaságok mintavételeit, minden vizsgálat negatív eredménnyel zárult. A kedvező járványügyi helyzet alapján az országos főállatorvos 2025. március 18-tól újabb korlátozások feloldásáról döntött.

Fotó: NÉBIH

Többek között Győr-Moson-Sopron vármegyében – a kisbajcsi kitörés köré vont korlátozott terület kivételével – ismét engedélyezte a sertések, szarvasmarhák, juhok és kecskék belföldi technológiai mozgatását, valamint azonnali vágásra történő szállítását.

A március eleji kisbajcsi járványkitörés kapcsán összesen 45, ún. kontaktgazdaságot vizsgáltak a vármegyei kormányhivatal és a Nébih szakemberei. A vizsgálatok lezárultak: a folyamat során levett 4973 minta mindegyike negatív eredményt hozott.

A kedvező járványügyi helyzet alapján újabb korlátozások feloldásáról döntött dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos:
•    Azonnali vágásra fogékony állatok Győr-Moson-Sopron vármegye területén kívülre is kiszállíthatóak, a technológiai mozgatás azonban csak a vármegye területén történhet.
•    Baranya, Fejér, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyék területén elrendelt belföldi, valamint Európai Uniós korlátozások feloldásra kerülnek.
•    A fogékony állatfajok más tagállamba történő kiszállítása, Győr-Moson-Sopron vármegye kivételével, az ország többi területéről 2025. március 18-tól engedélyezett.

Lényeges, hogy Győr-Moson-Sopron vármegyéből továbbra is tilos harmadik országba és az Európai Uniós tagállamokba fogékony állatokat szállítani! A kereskedelmi korlátozásokról, harmadik országbeli tiltásokról bővebb információ az RSZKF kereskedelmi aloldalon érhető el: https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-kereskedelmi-informaciok
Forrás: NÉBIH

+1
Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Új-Zéland – Nehezen hozható forgalomba a vadhús. Megoldották

Published

on

+1

Új-Zélandról tudjuk, hogy igen jó vadászterületekkel bír, ám érdekes tény, hogy szemben Magyarországgal, a világ másik oldalán a lőtt vadat nehezen lehet forgalomba hozni. A vadkár kérdése azonban ettől függetlenül állandó vagy éppen egyes helyeken növekszik. A vadgazdáknak és a mezőgazdasági szereplőknek eközben számolni kell a vadkárral és a jelentős mennyiségű lőtt vad, eközben, jóformán forgalomképtelen. Erre találták meg azt a megoldást az új-zélandi vadászok, hogy adományokban eljuttatják rászoruló családoknak, ami úgy tűnik, támogatásra talált. A rászorulóknak létrehozott élelmiszerbankokban már el is helyezték az első adományokat.

Az új-zélandi vadhús gyakorlatilag forgalomképtelen, de segélyszervezeteken keresztül megtalálták a vadhús legális felhasználásának módjátt. Forrás: RNZ

Egy új jótékonysági szervezetnek köszönhetően, ingyen szállítanak ki vadhúst, a főzéshez szükséges receptekkel együtt, a rászoruló családoknak. Az élelmiszerbankok rászorulók számára adományoznak, így ezeken keresztül más élelmiszerek mellett, az Új-Zélandon forgalomképtelen vadhús nem megy kárba.

A We Hunt Food Trust lehetővé teszi a vadászoknak, hogy az általuk elejtett szarvashúst elajándékozzák a Fiordland Wapiti Alapítvány kezdeményezésén keresztül.

Roy Sloan szóvivő elmondta, hogy sok szarvast ejtettek el és a nehézségekkel küzdő családoknak adják át.

“Mindenütt szarvasok nyüzsögnek. Ha megnézed Southlandot, ott hatalmas bozótosok és termőföldek találhatók.”

Új-Zélandon a törvények gyakran megakadályozták a vadászokat a szarvashús értékesítésében, de rájöttek, hogy adományozni viszont lehet.

Sloan, a Fiordland Wapiti Alapítvány vezérigazgatója elmondta, hogy korábban próbálkoztak már – különösen a Covid-19-hez hasonló időszakokban, amikor húst szállítottak a rászoruló családoknak.

A We Hunt Food Initiative azon vágya, hogy a többi vörös hús árának töredékéért szállítson szarvashúst az élelmiszerbankoknak, úgy tűnik beválik. A támogató szervezetek kiemelték, hogy ennek nagyon örülnek, mert a vörös húsok a legnehezebben beszerezhető élelmiszerek közé tartoznak.

Invercargillben, Új-Zéland legdélebbi városában most ez a próba véget ért, amelyben körülbelül 500 kg darált húst 4 dollár/kg alatti áron értékesítettek. Most azt tervezik, hogy más termékeket is megvizsgálnak, mint például a kolbászokat és a húspogácsákat és elindítják a vadhús értékesítést a szigetországban.

Van néhány szívszorító történet- fogalmazott a Rádió Új-Zéland a cikkéban és arra számítanak hogy az új We Hunt Food jótékonysági szervezet az első évben akár öt tonna vadhúst is képes lesz kiosztani.

RNZ
Írta: Sally Wenley

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom