Keressen minket

Vadászat

ÖSSZEFOGLALÓ – vadászati jogszabályváltozások

+5

AZ OMVK közleménye az elmúlt időszak fontosabb vadászati jogszabályváltozásairól

+5

Közzétéve:

+5

A vadászati érdekképviseletek – az egyéni vadászokat tömörítő Országos Magyar Vadászkamara és a vadászatra jogosult szervezetek érdekvédelmét ellátó Országos Magyar Vadászati Védegylet – egyik feladata, hogy naprakész információkkal lássa el úgy a magyar hivatásos és sportvadászokat, mint a vadgazdálkodó szervezeteket, azok vezetőit. Ezért az alábbiakban foglaljuk össze az elmúlt időszak fontosabb jogszabályváltozásait. Emellett egységes szerkezetben, a változásokat kiemelve adjuk közre a Vadgazdálkodási törvény (Vtv.) és végrehajtási rendeletének (vhr.) szövegét is.

Fotó: OMVK

Háttér

Az Országgyűlés 2023. június 13-án szavazta meg a Vtv.-t is módosító, Egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvényt. (A jogszabály a Magyar Közlöny 2023. június 22-ei, 90. számában jelent meg, amely itt érhető el.)

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A vhr.-t az agrárminiszter egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 57/2023. (X. 16.) AM rendelete módosította. (A jogszabály a Magyar Közlöny 2023. október 16-ai, 147. számában jelent meg, amely itt érhető el.)

A változások révén – amelyek kidolgozása során a jogszabályalkotó folyamatosan egyeztetett a Vadászkamarával és a Védegylettel, és figyelembe vette álláspontunkat – számos ponton változik az ágazati szabályozás és a vadászat gyakorlata.

 

A Vtv. és a vhr. egységes szerkezetben, a változások kiemelésével
(Korrektúrás Microsoft Word dokumentum – kattintson a letöltéshez!)


Összefoglaló

Azoknál a változásoknál, amelyek a későbbeikben lépnek hatályba, ezt külön jelöljük.

Eszközök

  • A vaddisznó, a róka, a nyestkutya és a mosómedve, valamint külön hatósági engedéllyel a borz és az aranysakál éjszakai vadászathoz lámpa is használható.
  • Kizárólag ugyanezen fajok esetében általánosan használhatókaz éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök. Ez a vadászati hatóság engedélyével lehetséges, amelyet akkor adnak ki, ha az állomány hatékony szabályozása vagy állategészségügyi indok teszi szükségessé. A hivatásos vadász esetében a jogosultnak csak a borz és az aranysakál ilyen eszközökkel történő elejtéséhez kell engedélyt kérnie (ennek EU-s szabályozás az oka), sportvadászok esetében az engedély minden fajra érvényes. A vadászatra jogosult a területen vadászókat tájékoztatni köteles az engedély meglétéről.
  • A róka és – külön hatósági engedéllyel – az aranysakál állományszabályozásához elektronikus akusztikai eszköz is használható.
  • FONTOS: az éjjellátó célzóeszközök nem a sportvadászat, hanem a vadgazdálkodás eszközei, ezért a hatóság akkor adja ki az engedélyt, ha enélkül nem megvalósítható a vadállomány hatékony szabályozása, vagy állategészségügyi szempontok indokolják.
  • hangtompító használata 2023. november 1-jétől legálissá válik, amennyiben megfelel a későbbiekben meghatározott követelményeknek. Ezeket, valamint a megszerzés és tartás feltételeit a Belügyminisztérium (BM) dolgozza ki. Engedélyezését elsősorban egészségvédelmi szempontok indokolják.

A vadászok körének bővítése

  • Megvalósult az „ifjúsági vadászat”: november 1-jét követően 18 helyett már 16 éves kortól le lehet tenni a vadászvizsgát, majd vadászjegyet is válthat az illető. A nagykorúság előtt
    • fegyvert nem tarthat (a fegyverhasználat alapja egy, a rendőrség által kiadott igazolás),
    • csak átengedett (nem átadott!) sörétes és a 0.22-es kalibercsaládba tartozó golyós fegyverrel vadászhat,
    • kizárólag egyéni vadászaton vehet részt, és
    • legalább ötéves gyakorlattal rendelkező vadász kíséretében és felügyelete alatt, aki átengedi neki a fegyvert.

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A változáshoz kapcsolódóan a közeljövőben módosul a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet. A vadászvizsgát megelőző tanfolyamról, a vadászvizsgáról, valamint a vadászíjjal, ragadozó madárral, magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgákról szóló 19/2022. (VII. 29.) AM rendelet szükséges módosításai már megjelentek a Magyar Közlönyben.

  • Az ifjúsági vadászathoz kapcsolódóan: szintén november 1-jétől a vadászlőfegyver átadható lesz a lőtéren a vadásztanfolyam elvégzéséről igazolással rendelkező, 15. életévét betöltött személynek.
  • Ugyancsak november 1-jétől – a nemzetegyesítés jegyében – azon magyar állampolgárok is letehetik a vadászvizsgát a tanfolyam elvégzését követően, majd válthatnak vadászjegyet, akiknek lakóhelye nem Magyarországon van. Ezen személyek a vizsgát és a vadászjegyváltást is a Vadászkamara Fővárosi és Pest vármegyei Területi Szervezeténél intézhetik.

 

Vadelütés

  • A vad által okozott kár (nem vadkár!) esetében nem róható fel a vadászatra jogosultnak, és nem tekinthető a tevékenysége során felmerülő rendellenességnek, ha a vad az életmódja, természetes viselkedése miatt jelenik meg közúton vagy lakott területen. A jogosult felelőssége csak akkor merülhet fel, ha a vad megjelenése összefügg a tevékenységével.
  • A közút illetve annak fel- és lehajtója által határolt, valamint a kerítéssel védett közút esetében az úttest és a kerítés közötti terület nem minősül vadászterületnek.
  • A vadvédelmi kerítéssel szegélyezett gyorsforgalmi utakat úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne jusson fel.
  • A sajtóban többször jelentek meg fél- és tévinformációk a pontosított szabályozással kapcsolatban, ezért a vadászati érdekképviseletek egy részletes tájékoztatóanyagot adtak közre a témában, ez elérhető ide kattintva.

Károk

  • Előzetes bizonyítási eljárás lefolytatását a károsult kérésére csak a jegyző vagy a bíróság rendelhet el, a közjegyző már nem.
  • Ha a kárt kirendelt igazságügyi szakértő méri fel, akkor erről, a felmérés helyéről, időpontjáról legalább öt nappal korábban igazolható módon értesíteni kell a vadászatra jogosultat, aki a kapcsolódó jegyzőkönyvben észrevételeket is tehet.
  • A vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítése iránti igényta kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt helyett öt napon belül kell írásban közölni a felelős személlyel.
  • Ha az előzetes bizonyítási eljárásban készült szakértői szakvélemény kézhezvételétől számított 30 napon belül a jogosult nem téríti meg a kárt, és nem születik egyezség a felek között, a károsult 30 napon belül kell, hogy bírósághoz forduljon. A határidő jogvesztő.
  • A vadkárigényt akkor lehet érvényesíteni, ha megtörtént a kárfelmérés az AM honlapján közzétett, egységes vadkárfelmérési útmutatókban leírtak szerint. (kattitnson – Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési ÚtmutatóErdei Vadkárfelvételi és Értékelési Útmutató)
  • A tavaszi gabona után mezőgazdasági vadkárt március 1-je és július 31-e között lehet igényelni (korábban április 1-je és augusztus 31-e között lehetett). Emellett új növényként bekerült a vonatkozó paragrafusba az őszi káposztarepce (augusztus 20-ától június 30-áig).
  • A vadászati tevékenység során az agráriumnak és a természetvédelemnek okozott károk (vadászati kár) körébe bekerült a gyepterületen okozott kár is. Az ilyen károkat a jogosult köteles megtéríteni.
  • A vad elpusztításával okozott kár esetében az elkövető akkor kötelezett kártérítésre, ha cselekedete szándékos volt.

Hivatásos vadászok

  • A vhr. új, 26. számú melléklete tartalmazza a hivatásos vadászt megillető lődíj mértékét. A lődíjat pénzben kell megfizetni. (Ezen vhr.-módosítás alapját egy korábbi, 2022. januárja óta hatályos Vtv. módosítás teremtette meg.)
  • A vadászati hatóság felmentést adhat a jogosultnak azon előírás alól, miszerint a kötelezően alkalmazott egy hivatásos vadászon kívül minden megkezdett 4000 hektár után egy újabbat kell alkalmaznia. Ennek feltétele, hogy az érintett terület nagysága legfeljebb 500 hektárral haladja meg a 4000-et, és a terület adottságai indokolják a felmentést.
  • Változott a vhr. hivatásos vadászok hatósági nyilvántartásához kapcsolódó, 9. számú melléklete. A vadászatra jogosult az ebben előírt adatokat kell hogy megküldje a hatóságnak, amely igazolást állít ki erről. Ezután lehet kiváltani a rendőrségnél a szolgálati jelvényt, és ezt követően veszi nyilvántartásba a hatóság a hivatásos vadászt, aki így állhat munkába.
  • A hivatásos vadász alkalmazásának megszűnését a vadászatra jogosult köteles 15 napon belül bejelenti a vadászati hatóságnál, a rendőrségnél és a Vadászkamaránál.

A vadászat rendje, adminisztrációja

  • Több nagyvadfaj esetében módosultak a vadászati idények. A változásokat követhetően átvezettük honlapunk vonatkozó oldalán.
  • Megszűnt a vaddisznóhajtás és a terelővadászat fogalma, ezeket a társas nagyvadvadászat váltotta.
  • Társas nagyvadvadászaton az eddig hajtásban és terelésen lőhető fajokon és korcsoportokon túl elejthető az első agancsú gím- dámbika, valamint a szikaszarvastehén, -ünő, -borjú.
  • 2024. március 1-jétől az egyéni beírókönyv változik, a vadászat kezdetét és végét aláírással kell ellátni.
  • Bármely vadászaton történt eseményt a naplóba haladéktalanul, de legkésőbb 6 órán belül be kell majd jegyezni és aláírással kell majd hitelesíteni.
  • Második aláírásra csak esemény esetén lesz szükség, ha nincs esemény, nem kell majd visszamenni a beírókönyvhöz.
  • A Vadászkamara 2024. március 1-jéig minden vadászatra jogosultnak biztosítja az új beírókönyveket.
  • A külföldiek vadászati engedélyeit a Vadászkamara kizárólag elektronikus formában adja ki. (Erről részletesen olvashat ide kattintva.)
  • A vadászati engedélyek az ország összes vadászterületére érvényesek, kiállításukhoz nem kell vadászatra jogosultat feltüntetni. A vadgazdálkodóknak így nem kell az eddigi felesleges többletadminisztrációval foglalkozniuk.

Vadgazdálkodás, a vadászati hatóság feladatai

  • A hatóság gím- és dámszarvas esetében külön elektronikus adatszolgáltatást is előírhat haladéktalanul az elejtést követen, és digitális fotókat kérhet be. A részleteken az Agrárminisztérium dolgozik, egyeztetve a vadászati érdekképviseletekkel.
  • Az éves terv jóváhagyásáig külön engedély nélkül hasznosíthatók a gím, dám, őz fiatal hímivarú egyedei, valamint a tarvad, a vaddisznó és a muflonkos. Ezek elejtését az adott vadászati év hasznosításába kell beleszámítani.
  • Az éves vadgazdálkodási tervben nem kell feltüntetni az egyéb apróvadfajok gyérítésének eszközeit és ütemezését, csak a végrehajtási tervszámokat.
  • A fiatal gím- és dámbikák valamint őzbakok terven felül, külön engedély nélkül elejthetők.
  • A krotáliákat nem az éves vadgazdálkodási tervben meghatározott, hanem a jogosult által igényelt darabszámban adja ki a hatóság.
  • Az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásáról a hatóság a tájegységi fővadászok mellett a területi vadgazdálkodási tanács véleményét is kikéri. A jóváhagyott tervet és annak módosításait a tájegységi fővadásznak is megküldik. A jóváhagyásra most már határidőt is szab a Vtv., ez a tárgyév április 10-e.
  • A hatóság a vadászjegyet vagy vadászati engedélyt nem csak attól vonja be, akivel szemben vadvédelmi bírságot szabtak ki, hanem attól is, akivel szemben a bíróság orvvadászat bűntettében jogerős marasztaló döntést hozott. (A visszavonás változatlanul három hónaptól öt évig terjedő időtartamra történik.)
  • Nem csak annak kell újra letenni a vadászvizsgát, akitől a hatóság vonta vissza a vadászjegyet egy évnél hosszabb időtartamra, hanem annak is, akinek a Vadászkamara érvénytelenítette ilyen időtartamra. (Például etikai vétség és az ebből következő kamarából történő kizárás esetén.)
  • A vhr. 20. számú mellékletében emelkedett több vadgazdálkodási érték. Az őz esetében csak a gidáé maradt változatlan, a különböző kategóriájú bakok és a suta esetén nőtt. (A bakoknál ugyanakkor a súlykategóriáknál nőtt a trófeatömeg is). Továbbá a mezei nyúl értéke 20 helyett 50, a fácánkakasé 10 helyett 25, a tyúké 20 helyett 50, a nyári és a vetési lúdé valamint a nagy liliké 20 helyett 50, a tőkés réce és a szárcsa 10 helyett 25, míg a hullott agancs kilogrammja 5 helyett 10 ezer forintra nőtt.

Ha vadászruházat, akkor -> EWIDENT

Trófeabírálat, trófeagazdálkodás

  • Az Országos Trófeabíráló Testület (OTT) a CIC trófeabírálati képleteinek figyelembevételével egy egységes, kötelezően alkalmazandó trófeabírálati útmutatót állít össze, ez az AM honlapján fog megjelenni.
  • Elejtett nagyvad koponyáját – vaddisznó kivételével – teljes nagykoponyával, vagy kiskoponyával és a hozzáillő levágott résszel együttesen kell bemutatni.
  • Elbírált trófeát maradandó módon kell megjelölni (vármegyekód, trófeabírálati törzsszám utolsó 5 számjegye és a vadászati év kezdő éve utolsó kettő számjegyének feltüntetése). Emellett számkóddal vagy a trófeabírálati útmutatóban leírt módon történő jelölés is alkalmazható.
  • Az első agancsú gím, dám és őz trófeabírálata ingyenes.
  • trófeabírálati díj egységesen 4000 Ft lesz november 16-ától a korábbi 2500 Ft és 5000 Ft helyett. (Erről a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet módosítása szól.)
  • Szintén november 16-ától a trófeabírálati eljárásban hozott döntés elleni fellebbezés igazgatás szolgáltatási díja 10 000 Ft lesz.
  • Szakszerűtlen elejtés esetén a trófea nem csak érmet, de oklevelet sem kap.
  • Szakszerűtlen vadgazdálkodás (elejtések) esetén a hatóság figyelmezteti a jogosultat. Ha az nem tartja be a leírtakat, és ugyanabban a vadászati évben abból a fajból, amely miatt figyelmeztetést kapott, ismét szakszerűtlenül ejt el egyedet, a hatóság a trófeás vad elejtésétől eltiltja a vadgazdálkodót.
  • Ha az OTT a kiemelkedő trófeák felülbírálatakor szakszerűtlen elejtést állapít meg, a vadászati hatóság hivatalból dönt a szakszerűtlenségről.
  • A vadászati hatóság nem igazolást, hanem hatósági bizonyítványt állít ki a trófeabírálatról. Most már ennek adattartalmát is a Vtv. és a vhr. határozza meg. A jogosult a trófea feletti rendelkezési jogot a bizonyítvány birtokában szerzi meg, a dokumentum nélkül a trófea nem hozható forgalomba és nem vihető ki az országból.

Vadászati gyakorlat

  • A vizes élőhelyeken és azok védősávjában az ólomsörét használatának teljes tilalma érvényes az EU-s jogszabályváltozások miatt. Az érintett területek felsorolását a vhr. 5. számú mellékletének III. része tartalmazza.
  • A vadászatra jogosult nem a vadászterület jellegének, hanem a vadászati módnak megfelelő vadászkutyáról kell, hogy gondoskodjon a vadászat alkalmával.

Zárttéri vadtartás

  • A nagyvadas kertek területe egységesen 200 hektár.
  • A vadaskertekben gím- és szikaszarvas egyidejűleg egymástól 2,2 m kerítéssel elkülönítve tartható.
  • Vadaskert üzemeltetésére az eddigi legfeljebb 7 vadászati év helyett
    az üzemtervi ciklus végéig köthető szerződés.
  • A zárttéri vadtartás tekintetében megszűnt az apróvadszaporító telep fogalma, megjelent a kereskedelmi célú vadtartás a vadászati, kutatások, oktatási, bemutatási és élelmiszer-előállítási cél mellett.
  • Megjelent és immár részletesen szabályozott az apróvadtartó telep fogalma. Itt nincs oktatási, bemutatási és élelmiszer-előállítási cél.
  • A Vtv.-ben részletesen szerepel, milyen adatokat kell nyilvántartania a hatóságnak a zárttéri vadtartó létesítményekről.

Fotó: OMVK

+5

Mezőgazdaság

Rusvai Miklós a hirado.hu-nak: Beláthatatlan következményei lesznek, ha nem szűnik meg a ragadós száj- és körömfájásjárvány

+1

Rusvai Miklós víruskutató nyilatkozott a járványról és annak hosszú távú hatásairól.

+1

Published

on

+1

Több mint fél évszázad után ismét megjelent Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF). A párosujjú patás állatokat érintő betegség rendkívül ragályos, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szigorú intézkedéseket léptetett életbe. A járvány miatt egyre több ország vezet be importkorlátozást, amely hosszú távon a magyar gazdaságot is súlyosan megviselheti. Rusvai Miklós víruskutató a hirado.hu-nak nyilatkozott a járványról és annak hosszú távú hatásairól.

Kiemelt kép: Egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telep, ahol Orbán Viktor miniszterelnök a ragadós száj-és körömfájás megfékezésével kapcsolatos munkát ellenőrizte 2025. március 10-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

A Nébih múlt pénteken jelentette be, hogy 52 év után újra felbukkant Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás. A tünetek március 3-án jelentkeztek egy kisbajcsi állattartó telepen, Győr-Moson-Sopron vármegyében, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak.

A kórokozó jelenlétét a Nébih laboratóriuma is alátámasztotta, így a járványkitörésben érintett szarvasmarha telepen azonnali zárlatot rendeltek el, és megkezdődött az állomány felszámolása. A fertőzés helyszínére Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogatott, majd arra kérte az embereket, hogy tartsák be a hatóságok előírásait.

A Nébih szerint a járványügyi helyzet rendkívüli, ezért országos, illetve a Dunántúl teljes területét érintő korlátozásokat vezettek be. Március 17-ig tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása. A közeli állatkertek, vadasparkok további rendelkezésig nem látogathatók, továbbá a védő- és megfigyelési körzeten belül vadászni is tilos. A járvány miatt ideiglenesen bezárt a győri állatkert, a Fővárosi Állat- és Növénykert állatsimogatója, a Hortobágyi Vadaspark, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén is korlátozásokat vezettek be. A Magyar Természetjáró Szövetség arról számolt be, hogy már bizonyos turistautakat is lezártak, hogy megakadályozzák a betegség terjedését.

Hogyan került 52 év után Magyarországra a vírus?

Rusvai Miklós állatorvos-virológus a hirado.hu-nak beszélt arról, hogy nem egyedi jelenség, hogy több évtized után újra felbukkanjon egy vírus. Magyarországon legutóbb 1973-ban azonosították a kórokozót, bár ekkor csak néhány állaton, nem egy nagy létszámú tenyészetben. Nagy-Britanniában 2001-ben szintén több évtized után bukkant fel a betegség, míg Németországban idén januárban csaknem 40 év elteltével.

Kiemelte, hogy a nemzetközi forgalom olyan mértékű, hogy a kellemetlen mellékhatásaival is számolni kell. „Minden járvány terjed, a világkereskedelem, a közlekedés, az élelmiszerek és az állatok forgalma miatt bármikor előfordulhat, hogy vírusos, szennyezett termék kerüljön Magyarországra. Nagyon aprólékos vizsgálat kell majd ahhoz, hogy megállapítsák, honnan kerülhetett ide a betegség. A leggyakrabban Egyiptomban, a Közel-Keleten és Afrikában fordul elő.” 

A virológus szerint nem biztos, hogy teljességgel megállapítható, hogyan került Magyarországra a vírus. Az azonosításhoz a legtöbb információt az adja, ha a vírus közeli rokonáról már van egy minta a Nemzetközi Genetikai Bankban.

„Beláthatatlan következményei lesznek a magyar mezőgazdaság és az állattenyésztés szempontjából, ha nem szűnik meg a ragadós száj- és körömfájásjárvány”

– hangsúlyozta Rusvai Miklós.

Hozzátette, hogy a legtöbb vírusfertőzés ellen nincs gyógymód, a ragadós száj- és körömfájás esetén pedig kifejezetten tilos oltóanyagot használni. „Minden állomány vakcinázása tilos. Éppen azért, hogyha behurcolják a vírust, akkor azonnal jellemző tünetekkel jelentkezik, majd miután azonosították a betegséget fel tudják számolni az állományt.” Rusvai Miklós szerint az állatok rendszeres vakcinázása sokkal többe kerülne, mint időszakosan leölni akár ezer példányt. Mint mondta, az állomány felszámolása még mindig olcsóbb, mintha évente több millió adag oltóanyagot használnának fel, ami rendkívül nagy költség. Emellett a vírus jelenlétét csak konzerválni lehetne, mivel számos állatban tünetmentesen lenne jelen a kórokozó.

Súlyos gazdasági károkat okozhat

A ragadós száj- és körömfájásjárvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát, és az exportpiac is jelentősen szűkült. A Nébih honlapján található csütörtöki összesítés szerint már tizennyolc ország szigorított a magyar tej- és hústermékek importján. Rusvai Miklós elmondta, hogy Magyarország rengeteget veszít amiatt, hogy három hónapig semmilyen fertőzéshez köthető termék nem mehet át a határon. „Az exportunkat három hónapra tönkreteszi egy járványkitörés, és ha egy újabb jelentkezne, akkor újraindul a három hónap, ami akár évekre elhúzódhat, reméljük, hogy ilyen nem lesz.”

Rusvai Miklós arra is kitért, hogy a vírus megjelenési helyénél, Győr vármegye területén a fogékony vadfajokból is vérmintát vesznek. Véleménye szerint, ha egy erdei vaddisznó esetében kiderülne a fertőzöttség, úgy nagyon nehéz lenne bizonyítani, hogy a vírus kipusztult. A Nébihnek így akár több száz, több ezer vadmintával kellene rendszeresen monitoringvizsgálatot végeznie. „Jelenleg Kisbajcs területén van egy három kilométeres védőzóna, illetve egy tíz kilométeres megfigyelési zóna, ahol minden érintett állatot ellenőriznek. Ahhoz, hogy a járvány megszűnését bejelentsék, az összes bevizsgált mintának negatívnak kell lenni.”

 Így fertőz a ragadós száj- és körömfájás betegség

A ragadós száj- és körömfájás a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége. A Nébih szerint rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett fogékonyak rá a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb párosujjú patás állatok is. Heveny, lázas általános tünetekkel és hólyagok kialakulásával jár, amelyek a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábakon és a tőgybimbókon jelennek meg. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár.

A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor az egész állományt fel kell számolni. A terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, ragályfogó tárgyakkal, fertőzött takarmánnyal vagy az állatok gondozóinak ruházatán keresztül. Ritkán, kedvező időjárási feltételek esetén, különösen nagy sertéstelepek közelében, széllel való terjedés is előfordul.

A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el. A kórokozó első azonosítási helyén, Győr-Moson-Sopron vármegyében március 17-ig tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása. A közeli állatkertek, vadasparkok további rendelkezésig nem látogathatók, továbbá a védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat is tilos.

Forrás: Híradó

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Vadászat

Terepmotorosokat fogtak a Monostorpályi-legelőn

Published

on

0

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának munkatársa 2025.03.08-án a rendőrséggel szervezett és kivitelezett közös akció során tetten ért három személyt, akik a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet országos jelentőségű védett természeti területén terepmotoroztak. A homoktalajok a motorosok számára csalogatóak, azonban az élővilágban jelentős és legtöbbször visszafordíthatatlan kárt okoznak a technikai sportok.

Terepmotorosokat csíptek el a rendőrök és a természetvédelmi őrszolgálat munkatársai Monostorpályiban. Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park

A nyílt homokpusztagyepen történő közlekedés akár már egy alkalommal is lassan regenerálódó sebeket ejt a gyep szerkezetében. Egy kisebb teljesítményű motorral is jelentős károkat lehet okozni. A Monostorpályi-legelőn illegálisan kialakított motoros pályát használók már több száz négyzetméteren szüntették meg a különösen értékes nyílt homokpusztai gyeptársulást.

A laza váztalajok sajnos nehezen regenerálódnak, ezért védelmük kiemelten fontos. Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park

A Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársa a visszatérő jellegű problémára reagálva felvette a kapcsolatot a Berettyóújfalui Rendőrkapitányság, Hosszúpályi Rendőrőrs munkatársaival. Napokig tartó szervezést, egyeztetést és információgyűjtést követően lett kijelölve a közös akció időpontja.

A természetvédelmi területek határait táblákkal jelzik. Látogatásuk sokszor csak a kijelölt útvonalakon lehetséges. Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park

Az illetékes természetvédelmi őr beható területismeretét felhasználva az akció résztvevői szervezetten, több irányból megközelítve zárták el a motorosok esetleges menekülési útvonalait. Az igazoltatást követően közigazgatási és szabálysértési hatósági eljárás indult a motorosok ellen, akik együttműködőek voltak és elismerték felelősségüket.

Monostorpályiban három motorost igazoltattak a rendőrök. Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park

Az akció sikeressége pozitív visszhangot váltott ki a lakosság, a helyi erdő- és gyepgazdálkodók, valamint állattartók körében, ami jelzi, hogy a szabályozott keretek között végzett sporttevékenység tiltott helyen és formában történő kivitelezése nem csak természetvédelmi szempontból okoz problémákat, hanem gazdasági károkat is okozhat!

A gyepterület természetvédelmi mivoltát több hatósági és turisztikai tájékoztató tábla jelzi.

A Hortobágyi Nemzeti Park a Berettyóújfalui Rendőrkapitányságtól és Hosszúpályi Rendőrőrstől kért segítséget. Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park

A védett természeti területeken, valamint a Natura 2000 hálózatba tartozó területeken a szakágazati jogszabályok alapján tilos, illetve engedélyhez kötött a járművel történő közlekedés.
A jövőben kollégáink a hasonló technikai sportokkal érintett helyszíneken továbbra is rendszeresen tartanak ellenőrzést a rendőrséggel közösen az illegális cselekmények visszaszorításának érdekében – közölte a Hortobágyi Nemzeti Park.

 

Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park
Írta és fényképezte: Utassy Bence – Természetvédelmi Őrszolgálat

 

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Vadászat

Magányos éjszakai cserkelés a Körös ártérben – Egy emlékezetes vaddisznóvadászat

+1

Csordás István vaddisznóra vadászott:

+1

Published

on

+1

A vadászat egy olyan szenvedély, amely nemcsak türelmet és kitartást igényel, hanem mély tiszteletet is a természet iránt. 2022. december 7-én éjszaka, egy emlékezetes vadászatban volt részem a Körös-Maros Nemzeti Park területén, a Körös ártér sűrűjében.

Fotó: Csordás IStván – Agro Jager News

Egyéni cserkelő vadászatot terveztem, és bár egyedül vágtam neki az éjszakának, nem voltam teljesen magam a területen – két másik vadász is próbára tette szerencséjét, tőlem 800 méter, illetve 1,3 kilométer távolságban.

A körülmények rendkívül nehezek voltak. A terep mocsaras, sáros, a növényzet pedig szinte áthatolhatatlan. Az éjszaka fagyos volt, a levegő dermesztően hideg, ami csak még inkább fokozta a vadászat izgalmát. A kezemben egy TIKKA T3X Super Varmint pihent, amelyhez Hornady Superformance 165gr SST lőszert használtam – egy megbízható fegyver, amelyben ezúttal sem kellett csalódnom.

Két-három órányi mozdulatlan várakozás után végre mozgást észleltem. A semmiből bukkant elő egy 11-13 egyedből álló konda, amely óvatosan haladt a sűrűben. Szívem hevesebben vert, ahogy figyeltem őket, és próbáltam kiválasztani a számomra legmegfelelőbb vadat. Végül döntöttem – egy jó méretű, bőven mázsa feletti példányra esett a választásom.

A lövés pontos volt, az első találat elérte célját, de a disznó még így is az ártér extrém sűrűjébe menekült. Kezdetben azt hittem, hogy 80 méterre sikerült elejtenem, ám a keresés során kiderült, hogy az első vérnyomot csak 135 méterre találtam meg. A terep nehézségei miatt vissza kellett mennem az autóhoz egy bozótvágó késért, majd négykézláb utat kellett vágnom a sűrűben, hogy megközelíthessem a vadat.

Mire elértem az elejtett vaddisznót, egy vadásztársam is a helyszínre érkezett, és közösen dolgoztunk azon, hogy kihozzuk a vadat – nem volt könnyű feladat, de sikerrel jártunk. Ez a terület különösen közel áll hozzám, így boldogan konstatáltam, hogy Diána istennő ismét mellém állt ezen az éjszakán.

A vadászat után a zsákmány húsát a családommal is megosztottam. Egy jó vadászat után nincs is jobb, mint egy ízletes pörkölt és néhány pohár pálinka a szeretteink körében. Ez az éjszaka nemcsak egy sikeres vadászat története volt, hanem egy felejthetetlen élmény is, amelyre mindig szívesen gondolok vissza.

Írta és fényképezte: Csordás István

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom