Természetvédelem
AM: Rendkívüli jelentőségű az egyedülálló vizes élőhelyek helyreállítása
Magyarország teljes területének több mint negyede természetközeli állapotban maradt fenn, amely Európa országaihoz viszonyítva egyedülálló, az ország területének 21%-a Natura 2000 terület, 9%-a pedig védett természeti terület – jelentette ki Rácz András, a „A Fertő-táj természetes élőhelyeinek komplex helyreállítása és fejlesztése” című KEHOP projektzáró rendezvényen, Sarródon, szerdán.
Rácz András államtitkár, Agrárminisztérium. Fotó: Pelsőczy Csaba/AM
Az államtitkár beszédében emlékeztetett, ez a terület nem egybefüggő, hanem feldarabolódott, mozaikos szerkezetben maradt fenn, a jó természeti állapot megőrzése érdekében pedig állandó beavatkozások szükségesek. Ezt a munkát végzi a 10 hazai nemzeti park igazgatóság több mint 1240 munkatárssal.
Vizesélőhely Békés vármegyében Zsadány és a Begécsi-víztározó között. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A természeti állapot javításához szükség van az európai uniós beruházási projekt lehetőségekre, mint az idén ciklusát záró KEHOP – Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Programra. Az elmúlt 8 év során ezen program keretében a hazai nemzeti parkok mintegy 38 milliárd forint nagyságrendű összeget használtak fel, 100 beruházással több mint 100 ezer hektár területen javítva a természeti környezet állapotát – fűzte hozzá Rácz András.
Ha elérhető áron, minőségi outdoor ruházatot keres, akkor EWIDENT! Részletekért kattints a fényképre!
Az államtitkár kijelentette: ezen beruházások kétharmada klasszikus élőhely rekonstrukciót érintett, amelynek kétharmada vizes élőhely rekonstrukcióra fókuszált, mint a ma záruló projekt is. A második legjelentősebb a természetvédelmi fejlesztés a kezelési infrastruktúra korszerűsítése volt, a védett gyepeket országszerte 14 ezer őshonos magyar haszonállat segítségével tartják karban a nemzeti parkok munkatársai, ezzel génmegőrzési feladatot is végezve. A megváltozott társadalmi igényeknek hála a bemutatási tevékenység is előtérbe került az elmúlt időszakban, egyre többen érdeklődnek az aktív kikapcsolódási lehetőségek iránt, mint a természetjárás, a kerékpározás, valamint a vízi és barlang túrák. A nemzeti parkok a magyar ökoturizmus letéteményeseivé váltak, a hazai több mint 700 ökoturisztikai létesítmény mintegy fele nemzeti park fenntartásban áll – szögezte le Rácz András.
Rácz András államtitkár, Agrárminisztérium. Fotó: Pelsőczy Csaba/AM
Az államtitkár arról beszélt, hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság az elmúlt KEHOP ciklus keretében 5 projektet 3 milliárd forint nagyságrendben valósított meg 20 ezer hektár hatásterületen. Ezen felül határon átnyúló projektek segítségével több mint 2 milliárd forintot használt fel természetvédelmi munkákra – méltatta a nemzeti park munkatársait az államtitkár, majd hozzátette: a ma záruló projekt több mint 875 millió forinttal 11 ezer hektár területen fejlesztette a vizes élőhelyeket és a Fertő környéki gyepeket.
Jogosítványra van szüksége? Keresse munkatársainkat vagy további részletekért kattintson a fényképre!
2022 decemberében az Európai Bizottság elfogadta a KEHOP+ programot, amely 42 milliárd forint összeggel lehetőség nyújt majd hazánkban több mint 100 ezer hektár területen javítani a természeti környezet állapotát – emelte ki Rácz András.
Forrás: Agrárminisztérium
Fotó: Pelsőczy Csaba Agrárminisztérium
Borítókép: Vizesélőhely Békés vármegyében, Zsadány és a Begécsi-víztározó között. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Természetvédelem
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban.
Április 24-én egy nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Kisbogárzói-tavon. A madarak csak rövid ideig tartózkodtak itt, másnap már továbbindultak költőhelyükre.
A fotó illusztráció. Készítette: Motkó Béla
Kardoskút térségében most a szárazság az úr, egyedül a nemzeti park igazgatóság Sóstói Állattartótelepének közelében található Kisbogárzói-tóban van víz. Nem csoda hát, hogy a batlák kis létszámú csapata éppen itt állt meg pihenni. A délutáni órákban érkeztek, majd táplálkozás után az éjszakát is a tavon töltötték, másnap viszont már nem láttuk őket.
A batlák a Szaharától délre eső területeken, a trópusi Afrikában töltik a telet, s áprilisban térnek vissza költőhelyükre. A XIX-XX. század fordulóján még nagy számban költöttek Magyarországon, a Kis-Balatonon például több százas telepük volt. Aztán hosszú kihagyás után, az 1980-as években jelentek meg ismét költőfajként. Napjainkban csak a Hortobágyon költenek rendszeresen, de csak kis számban, 10-15 pár. Az utóbbi évtizedekben néhány alkalommal a Kis-Sárréten is költöttek.
A batlák hazánkban is általában nádasokban fészkelnek, s mivel kevesen vannak, ezért a többi gémfajjal közös telepeken rakják le tojásaikat. Ha lehetőségük van rá, akkor próbálnak a nagyobb növényzetben maradni, rejtve a kíváncsi szemek elől. Táplálékul főként puhatestűeket és férgeket fogyasztanak, de megeszik a kétéltűeket, ebihalat is, szinte mindent, amit csak találnak a vízben.
A nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén szinte minden évben megfigyelünk vonuló batlákat. Tavaly egy népesebb, 19 példányból álló csapatot is láttunk a Fehér-tó közelében található barackosi élőhelyen.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója
Anyák napján, a délelőtti órákban adott életet borjának egy gímszarvastehén a Körösvölgyi Állatparkban.
Különleges és megható eseménynek lehettek tanúi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyének, a Körösvölgyi Állatparknak a látogatói május első vasárnapján. Anyák napján ugyanis a délelőtti órákban adott életet borjának az egyik gímszarvastehén.
Fotó: KMNP
Az új jövevény érkezése nemcsak a természet örök körforgásának szép példája, hanem szimbolikus üzenetet is hordoz ezen a jeles napon. A szarvasborjak általában késő tavasszal, kora nyáron jönnek világra, így az időzítés teljesen természetes – mégis különleges, hogy éppen Anyák napjára esett az első borjú érkezése. A nőivarú kisborjú egészséges, már az első órákban lábra állt, és anyja gondoskodó közelségében tölti első napjait.
A szarvastehenek rendkívül odaadó anyák: a néhány perces ellést követően gondosan tisztogatják borjukat, majd biztonságos, rejtett helyen pihentetik. A kicsinyek bundája kezdetben pettyes, ami kiváló rejtőszínt biztosít számukra a fűben és az aljnövényzetben. Az első hetekben a ragadozók elleni védelemként a borjak „szagmentesek” és többnyire mozdulatlanul lapulnak, míg anyjuk táplálkozni jár, majd visszatér hozzájuk szoptatni.
A Körösvölgyi Állatpark látogatói az elkövetkező hetekben megpillanthatják a fiatal állatot, amint anyja közelében fedezi fel környezetét. Az állatpark munkatársai arra kérik a vendégeket, hogy fokozott figyelemmel és nyugalommal közelítsenek a kifutóhoz, hiszen ebben az érzékeny időszakban különösen fontos az anya és borja zavartalan együttléte.
Látogassanak el a parkba és ismerjék meg közelebbről az állatpark legifjabb lakóját!
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Szalakóta Zalában
Természetvédelmi szakemberek szalakótát figyeltek meg a Nyugat-Zala Tájegységben
Április 29-én munkatársaink, Schneidler Viktor és Magyari Máté a Nyugat-Zala Tájegységben igencsak meglepődve fékeztek le, majd tolattak vissza egy helyi faiskola melletti kerítésnél, ugyanis annak egyik oszlopán egy szalakóta (Coracias garrulus) üldögélt.
Magyari Máté, BfNPI
A szalakóta a Dunántúlon vonulási időben is különösen ritkának számít, kivéve Fejér megyét, ahol az utóbbi évtizedben stabil és növekvő állománya alakult ki. Egykoron, amikor még a legeltetéses gazdálkodás hétköznapi volt és a hatalmas, vegyszerezett monokultúrás szántók helyett változatos és fajgazdag, öreg fákkal tarkított legelők borították a tájat, valamennyi dunántúli megyében előfordult kisebb-nagyobb számban. Azonban a gazdálkodási szerkezet gyökeres megváltozása és a rovarok totális irtására törekvő gyakorlat, mely ragadozómadarainkat is megtizedelte, az 1970-80-as évekre a Dunántúlon kvázi megszüntette a faj állományait. Valaha Zala megyében is előfordult, különösen a Hetés környékén, az emberek népiesen „ződ bákány”-nak nevezték. Napjainkban keletről lassacskán terjed újra a gyönyörű, kék tollú faj, működési területünkön Veszprém megyében tavalyelőtt öt, Észak-Somogyban tavaly két költőpár telepedett meg és várhatóan tovább terjeszkednek. Zalában az utóbbi évtizedben vonulási időszakban került megfigyelésre mindössze 4-5 alkalommal , olykor a megfigyelő számára is csak pár pillanatra. Most másodszor sikerült fényképpel dokumentálni e csodálatos madár példányát megyénkben.
Megtelepedését és védelmét odúkihelyezéssel igyekszünk elősegíteni az arra alkalmas élőhelyeken, ahol még kiterjedt legelők és az azokhoz kapcsolódó gazdag rovarvilág található.
Szöveg és fotó: Magyari Máté, BfNPI
KITEKINTŐ: Németország – Szakszerűtlenül elhelyezett vaddisznótetemek miatt nyomoz a rendőrség Iphofennél
75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
Fontos a hazai juhállomány védelme
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Életbak puskavégen
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
A nagy bajszos
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
Szirti sassal vadászott a macskákra
