Keressen minket

Vadászat

Új Vadászati idények 2023. novembertől

OMVK közleményt adott ki

Közzétéve:

Az egyes vadászható fajok vadászati idényét a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (vhr.) 5. számú mellékletének I. része határozza meg.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az idénytáblázat 2023. október 24-étől több pontban változott, miután a vhr.-t az agrárminiszter egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 57/2023. (X. 16.) AM rendelete módosította (ez a Magyar Közlöny 2023. október 16-ai, 147. számában jelent meg (ez itt érhető el). Ezen változások pirossal kiemelve láthatók.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

5. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

I. Vadászati idények

A B
1 a) Nagyvadfajok
2 Gímszarvas
3 gímszarvasbika szeptember 1. – január 31.
4 érett bika szeptember 1. – október 31.
5 második éves bika (első felrakás) szeptember 1. – március 31.
6 tehén szeptember 1. – január 31.február utolsó napja
7 ünő május 1. – február utolsó napja
8 borjú szeptember 1. – április 30.
9 Dámszarvas
10 dámbika október 1. – február utolsó napja
11 érett bika október 1. – november 30.
12 második éves bika (első felrakás) október 1. – április 30.
13 tehén (meghosszabbított idénnyel) október 1. – január 31. február utolsó napja
14 ünő (a tehénnel nem azonos idénnyel) június 1. – február utolsó napja
15 borjú október 1. – február utolsó napja május 31.
16 Őz
17 őzbak április 15. – szeptember 30.
18 suta, gida október 1. – február utolsó napja
19 Muflon
20 muflonkos egész évben
21 juh, jerke, bárány (egységesen; 2023. október 24-éig a báránynak külön idénye volt szeptember 1-jétől február utolsó napjáig) szeptember 1. – január 31. február utolsó napja
22 Vaddisznó
23 vaddisznó (ld. a vhr. 27. § (4) bekezdés) egész évben
24 Szikaszarvas
25 szikaszarvas egész évben
26 b) Apróvadfajok
27 mezei nyúl október 1. – december 31.
28 üregi nyúl egész évben
29 fácán (tyúk a vhr. 27. § (2) bekezdés szerint) október 1. – február utolsó napja
30 fogoly (a vhr. 27. § (3) bekezdés szerint) október 1. – december 31.
31 vörös fogoly (a vhr. 27. § (3a) bekezdés szerint) egész évben
32 nyári lúd (terítékkorlátozás a vhr. 27/A. § (2) bekezdés szerint) október 1. – január 31.
33 vetési lúd, nagy lilik, kanadai lúd, nílusi lúd
(vetési lúd, nagy lilik esetében terítékkorlátozás a vhr. 27/A. § (2) bekezdés szerint; a kanadai és nílusi lúd esetébn ld. a (4) bekezdés is)
október 1. – január 31.
34 tőkés réce (a vhr. 27/A. § (3) bekezdés figyelembe vételével) augusztus 15. – január 31.
35 szárcsa szeptember 1. – január 31.
36 erdei szalonka vadászati idény nélkül
37 örvös galamb, balkáni gerle augusztus 15. – január 31.
38 c) Egyéb apróvadfajok
39 róka, aranysakál, nyest, pézsmapocok, nyestkutya, mosómedve (a két utóbbi faj tekintetében ld. a vhr. 27. § (8) bekezdését is) egész évben
40 borz, házi görény, dolmányos varjú, szarka, szajkó (engedéllyel az apróvad szaporodási időszakában is, ld. vhr. 27. § (7) bekezdés szerint) július 1. – február utolsó napja
41 Az a), b) és c) pontokban meghatározott vadászati idények alkalmazása során az egyes vadfajoknál a 27. és 27/A. §-ban foglalt rendelkezéseket is figyelembe kell venni.

Vhr. 27. §

(1) A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is.

Ha vadászruházat, akkor->EWIDENT     Az áruházat a fényképre vagy ide kattintva éred el!

(2) A fácántyúk csak vadászati célú kibocsátása esetén vadászható, a kibocsátott mennyiség erejéig, a kibocsátóhelytől mért ezer méteres távolságon belül. A kibocsátóhely egyértelmű beazonosíthatóságához szükséges EOV földrajzi koordinátákat az éves vadgazdálkodási tervben meg kell adni.

(3) Fogoly a vadászati idényben azokon a vadászterületeken vadászható, ahol az adott vadászati évben legalább 500 példány fogoly kibocsátása történt, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint.

(3a) Vadászterületre vörös fogoly csak vadászati hasznosítás céljából bocsátható ki. A kibocsátásra szeptember 1. és február utolsó napja között kerülhet sor. Azon a vadászterületen, ahol állandó jelleggel természetes fogolyállomány él, a vörös fogoly kibocsátása tilos.

(4) Vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig. Vaddisznó kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó.

(5) Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakotmuflonkost és szikaszarvasbikát egész évben, mezei nyulat október 1-től január 15-ig, egyéb vadfaj egyedét, továbbá suta tarvadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.

(7) Apróvadas vadászterületeken aAborz, a házi görény, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető.

(8) Az elejtett nyestkutyáról, mosómedvéről fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Szent István Egyetem vadbiológiai kutatásért felelős szervezeti egységénekMagyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszéknek. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.

A kombinált ragadozó sípot a fényképre kattintva lehet megrendelni!

27/A. §

(1) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati hatóság szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben szabályozza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát.

(2) Nyárilúdból, vetési lúdból és nagy lilikbőlnaponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a vetési ludak száma nem lehet több kettőnél.

(3) Tőkés récére augusztus 15-től augusztus 31-ig kizárólag húzáson és a vízparttól – azaz a vízzel borított terület és a szárazföld találkozásától – számított 50 méteren kívül szabad vadászni. Tőkés récéből és szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb nyolc darab ejthető el. Tenyésztett tőkés réce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető.

(4) Az elejtett kanadai lúdról és nílusi lúdról fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Soproni Egyetemnek Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.

(5) A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg, valamint a betegség miatt mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérővadász köteles a vadászati naplóban „beteg” megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a vadászatra jogosultnak. A vadászatra jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály szerinti igazolást állít ki.

Forrás: OMVK

Vadászat

KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat

Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.

Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.

Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.

További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.

Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.

A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.

A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.

Forrás: Wild und Hund

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója

2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója, aki közel három évtizeden keresztül irányította a társaság munkáját.

Csonka Tibor 1980-ban szerzett erdőmérnöki diplomát Sopronban, majd szakmai pályafutását a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaságnál kezdte. Az 1980-as évektől kezdődően több vezetői pozíciót töltött be, majd a Pilisi Parkerdő Zrt.-nél szerzett további meghatározó szakmai és vezetői tapasztalatokat. 1996. október 1-jén nevezték ki a Gemenc Zrt. vezérigazgatójává.

Fotó: Ökoturisztikai Központ Gemenc

Vezetése alatt a társaság az 1990-es évek közepének nehéz, csődközeli helyzetéből stabil, eredményesen működő, szakmailag elismert erdőgazdasággá fejlődött. Munkásságát végigkísérte az értékteremtő erdő- és vadgazdálkodás iránti elkötelezettség, valamint az a törekvés, hogy az ágazat társadalmi megítélése erősödjön, és az erdészek, vadászok munkája szélesebb körben is megismerhetővé váljon.
Irányítása alatt a Gemenc Zrt. jelentős szereplővé vált az erdők közjóléti és közcélú funkcióinak fejlesztésében is. Szakmai munkáját számos rangos elismeréssel jutalmazták, és aktívan részt vett több szakmai szervezet munkájában is.
Csonka Tibor vezetői munkásságának egyik fontos eleme volt, hogy a társaság következetesen a jogszabályoknak, a szakmai irányelveknek és a természetvédelmi előírásoknak megfelelően végezte tevékenységét.
Csonka Tibor életében a vadászat és a vadgazdálkodás mind szakmai, mind személyes szinten meghatározó szerepet töltött be.
Határozott, következetes vezetőként irányította a társaságot, ugyanakkor mindig megmaradt olyan vezetőnek, aki figyelemmel volt munkatársaira, és döntéseiben az emberi szempontokat sem tévesztette szem elől.
A Gemenc Zrt. kollektívája ezúton is köszönetét fejezi ki több évtizedes elkötelezett és eredményes munkájáért, és jó egészséget kíván nyugállományba vonulása alkalmából!

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.

A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.

A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.

Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.

A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.

A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.

Forrás: FACE

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom