Az ágazati jogszabályok idei változásai (összefoglaló itt) érintették az elejtési jelekre vonatkozó szabályozást illetve a lődíj kérdését is. Ez utóbbit október 24-e óta pénzben kell megfizetni a hivatásos vadásznak, és munkabérként, az alapbéren felül teljesítménybérként kell számfejteni. Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos és a sportvadászok érdekképviseleteként az alábbi összefoglaló tájékoztató anyagot adja közre, hogy segítse a hivatásos szakszemélyzetet és a vadászatra jogosultakat a kapcsolódó jogszabályi előírások helyes értelmezésében és alkalmazásában.

Fotó: OMVK

Elejtési jelek

• A vadászati hatóság a vadászatra jogosultaknak előírja a rókára, borzra, aranysakálra, dolmányos varjúra, szarkára, valamint a szajkóra vonatkozóan a fajonként gyérítendő mennyiséget a vadászterület jellege, a vadállomány adottságai és a tájegységi vadgazdálkodási terv figyelembevételével, valamint a tájegységi fővadász ajánlásának mérlegelésével.
• A hivatásos vadász a jogszabályokban engedélyezett módon és eszközökkel elvégzi a gyérítést és gyűjti az elejtési jeleket (emlősök esetén egyedenként egy pár fül, madarak esetén egyedenként egy pár láb).
• A tájegységi fővadász évente legalább egy alkalommal megszámlálja, igazolja a bemutatott elejtési jeleket, majd a jogosult képviselője a tájegységi fővadász jelenlétében megsemmisíti azokat.
• A lődíj elszámolásának rendjét a jogosult állapítja meg, ezt köteles a vadgazdálkodási jelentéssel együtt a vadászati hatóság részére megküldeni.
• A tájegységi fővadász által kiállított igazolást a vadászatra jogosult az éves vadgazdálkodási jelentéssel együtt nyújtja be a vadászati hatósághoz.
• Az előírt éves terv nem teljesítése esetén a vadászati hatóság szankcióval sújthatja a jogosultat.

Lődíj

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A Magyar Közlöny 2021. évi 237. számában jelent meg az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény, amely több ponton módosította a Vadgazdálkodási törvényt (Vtv.) is. Egyebek mellett a hivatásos vadászokhoz kapcsolódó előírásokat tartalmazó részben az 54. § kiegészült egy új bekezdéssel:

(4) A hivatásos vadász részére a szolgálati feladata teljesítése során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok egyedeinek elejtése, elfogása után az abban meghatározott mértékű lődíj jár. A lődíj teljesítésével kapcsolatos részletes szabályokat a hivatásos vadász munkaszerződésében kell meghatározni.

A 2021. évi CL. törvény indokolásának vonatkozó része alapján a jogalkotói szándék egyértelmű:

„A hivatásos vadászok szolgálati feladatainak teljesítésével összefüggésben indokolt a törvényben rögzíteni, hogy a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok elejtése, elfogása után az abban meghatározott összegű lődíj jár, amely kifizetésének módját a hivatásos vadász munkaszerződésében kell meghatározni. A módosítással a lődíj tekintetében az eddig is meglévő, jogszabály által előírt természetbeni juttatás (lőszer) átkerül az ágazati törekvésekkel összhangban munkabér jellegű kategóriába, mely a törvény végrehajtására kiadott rendelet módosításával válik majd teljessé. A módosítás indoka, hogy a lőszerben való lődíj kifizetés már idejét múlt, a kifizetése kevéssé ellenőrizhető, továbbá a fegyver és lőszer tárolás tekintetében adott esetben akár szabálytalanságot eredményező mennyiséget is jelenthet. A lődíj munkabér jellegű kifizetése esetén a vadászatra jogosult költségei valamelyest emelkednek, ugyanakkor a hivatásos vadász munkabér jellegű bevételhez jut, amely a központi költségvetés terén adó és járulék bevételt generál.”

A Vtv. végrehajtási rendeletének (vhr.) módosítását is tartalmazó jogszabály, Az agrárminiszter egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 57/2023. (X. 16.) AM rendelete a Magyar Közlöny 2023. október 16-ai, 147. számában jelent meg. Ennek révén került be a vhr.b-e egy új, 26. számú melléklet, amely a hivatásos vadászt megillető lődíj mértékét tartalmazza, az alábbiak szerint:

Az új lődíjszabályozás számos előnyt biztosít a korábbiakhoz képest:

• egyszerűsíti a dúvadjel elszámolását,
• ellenőrzése egyértelmű,
• megfelel a munkajog és adójog szabályainak,
• más jogszabályokkal (pl.: Fegyvertörvény és a ahhoz kapcsolódó rendelet, Büntető Törvénykönyv) összhangban van,
• a vadászatra jogosultnak meg kell fizetnie,
• a vadászatra jogosult által kalkulálható, tervezhető,
• a hivatásos vadász teljesítménybérként kapja az alapbérén felül,
• a hivatásos vadászt a kárt okozó egyéb apróvadfajok gyérítésére motiváló tényező,
• arányban áll az érintett fajok károkozó képességével és az elejtés nehézségével.

Lődíjelszámolás

A vadászatra jogosult tehát 2023. október 24-étől a lőszer helyett pénzben fizeti meg a hivatásos vadásznak az elejtési jelekért járó lődíjat. A térítendő bruttó bér és a fizetendő szociális hozzájárulási adó nem terheli meg jelentősen nagyobb arányban a jogosult költségvetését, mint a lőszer. A legfontosabb talán mindemellett az, hogy a vadőr ezután szabadon dönthet arról, hogy a lődíj révén kapott teljesítménybérét, jövedelmét hogyan használja, illetve a lőszer mennyiségi tárolására vonatkozó szabályokat is minden esetben be tudja tartani, továbbá nincs lőszerekkel kapcsolatos „cserekereskedelemre” illetve különböző számlamanőverekre kényszerítve.

A lődíjat munkabérként, az alapbéren felül teljesítménybérként kell számfejteni. A jövedelemként számfejtett, kifizetett összeg ezáltal megjelenik az adott hónap bérelszámolásában (bérjegyzékén, bérfizetésében), illetve a munkáltató 08-as (a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adók, járulékok bevallására szolgáló) bevallásában, természetes személyenkénti (hivatásos vadászonkénti) bontásban. A bevalláson kívül a nettó bér kifizetése terhelésként a jogosult bankszámláján jelenik meg, a jóváírás pedig a hivatásos vadász bankszámláján, tehát ellenőrizhető.

A Primos nyúlsíró sípot a fényképre kattintva lehet megrendelni!

A 26. számú mellékletben szereplő összegek bruttó bérként értendőek. A bruttó összeg adó és járulékvonzatai a következők:

• a munkavállaló (hivatásos vadász) béréből levonásra kerül a 15%-os személyi jövedelemadó és 18,5% társadalombiztosítás járulék, így kapjuk meg a nettó (kifizetendő) bért,
• a munkáltatót (vadászatra jogosult) terheli a bruttó béren felül a 13%-os szociális hozzájárulási adó.

A vadászatra jogosult a hivatásos vadász(ok) bruttó bérének és a tervekben jóváhagyott és terítékre hozott egyéb apróvadfajok mennyiségének ismeretében előre meg tudja határozni a személyi jellegű ráfordításait éves viszonylatban. A jogosult helyesen teszi, ha a lőszerszámla helyett havi nyilvántartást küld a könyvelésnek, amelyben rögzíti minden egyes hivatásos vadásznál az elejtett fajt, mennyiséget, a 26. mellékletben meghatározott, egyedenként értendő összeget, valamint az ezek szorzataként és összegeként számfejtendő bruttó teljesítménybért.

A munkabérként számfejtendő alapbér és teljesítménybér munkajogi és adóügyi szempontból egyértelmű helyzetet teremt: az adók és járulékok megfizetésén kívül egyéb kötelezettsége nem keletkezik se a munkáltatónak, se a munkavállalónak. A fizetendő adók és járulékok a különböző jogszabályi rendelkezésekben foglalt feltételek esetén adó-, adóalap- illetve járulékkedvezményekkel csökkenthetőek (pl.: a családi adó- és járulékkedvezmény erre a jövedelemre is érvényesíthető a személyi jövedelemadó törvényben rögzített keretösszeg mértékéig, illetve a 25 alattiak személyi jövedelemadó mentessége is érvényesíthető). Bizonyos esetekben adó- vagy járulékmentesség is érvényesül, pl. saját jogú nyugdíjas munkavállaló esetén nem keletkezik pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiaci járulékfizetési kötelezettség. A kedvezményekre való jogosultság egyénileg mérlegelendő.

A hivatásos vadász esetében a pénzben kifizetett lődíj jövedelem, tehát az alapbéren felül számfejtett és kifizetett teljesítménybér munkabér, így pl. hitel felvételekor a hitelt folyósító pénzintézet figyelembe veszi a munkáltató által igazolt nettó jövedelemként. Emellett ez az időbéren felül kifizetett teljesítménybér nyugdíjalapot képző jövedelem, tehát a nyugellátás összegének meghatározásánál beleszámítják a havi nettó átlagkeresetbe.

Összességében a lődíj jogi, adózási és térítési helyzete rendeződött, a korábbi lőszerekkel kapcsolatos ügyeskedést váltotta, amely meglehet, hogy nehézségekkel és pénzügyi hátrányokkal is együtt jár, de nem trükközésre és „okosban” történő megoldásokra épül. A lődíj emelésére és értékállóságára vonatkozóan a Vadászkamara megteszi a szükséges lépéseket, amelyben minden lődíjjal kapcsolatos szakértő munkájára számítunk.

Forrás: OMVK