Vadászat
Az V. Békés Vármegyei Vadász- és Horgásznap – GALÉRIÁVAL
Békés vármegyében, Békésen, Dánfokon a város és a környék, de mondhatjuk, hogy a vármegye egyik legszebb természeti környezetében rendezték meg 2024-ben a vadásznapot, amelyet immáron ötödik alkalommal a horgászokkal közösen hirdettek meg.
Békés vármegyében, Békésen, Dánfokon a város és a környék, de mondhatjuk, hogy a vármegye egyik legszebb természeti környezetében rendezték meg 2024-ben a vadásznapot, amelyet immáron ötödik alkalommal a horgászokkal közösen hirdettek meg. Míg a helyszín különleges, addig az időpont szokatlannak számított, de Hrabovszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Terület Szervezete és a Békés Megyei Vadászszövetség elnöke, az Agro Jager Newst arról tájékoztatta, hogy rendhagyó, de az egyesületek közösen azt fogalmazták meg, hogy inkább így, nyárelőn találkozzanak. Nos, ahogy körbenézek, úgy látom, hogy jó döntésnek bizonyult – mondta az elnök.
Megnyitó ünnepség az. V. Békés Vármegyei Vadász- és Horgásznapon Békésen. Fotó: Agro Jager
A Békés vármegyei vadásznapokat évtizedekig Dobozon, a Kettős-Körös partján rendezték. Már akkor látszott, hogy ez a vármegye szívesen összegyűlik, szívesen megmozdul a felhívásokra. Abban az időben még sokszor lőporfüst is kevergett a bográcsok között, ma már csak lőtéren lehet koronglövészetet rendezni. Bár meg kell hagyni, soha, senki nem emlékszik arra, hogy baleset történt volna.
Kéz a kézben: a kamara a tagokat, addig a szövetség a társaságokat tömöríti. Fotó: Agro Jager
A dobozi vadásznapok után egyszer csak más helyszínre került a vadásznap és azóta a vármegyei vadászok évről évre új és újabb helyszínt választanak, ami mondjuk ki, hogy nagy lökést adott a sorozatnak. Jártak a vadászok már sok helyszínen: Gyulán a vár alatt, Mezőberényben, Sarkadon és lehetne folytatni a sort. Egy biztos, hogy a Békés vármegyeiek eltalálják, ha úgy vesszük, ráéreznek a sikerre.
Várakozás: a megnyitó előtti pillanatok – balról Oszlács Norbert, a Rádió 1 Békés-, és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei szerkesztője, mellette balról Nemes Attila, a Körösvidéki Horgász Egyesületek ügyvezetője, ifj. Hrabovszki János, a Békés Vármegyei Vadászszövetség elnökségi tagja és a képen jobbról Erdei Márta, az OMVK Békés Vármegyei Területi Szervezet Diana Szakbizottságának tagja. Fotó: Agro Jager
Oszlács Norbert, a Rádió 1 Békés-, valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei szerkesztője és egyben a vadász- és horgásznap műsorvezetője, lapunknak úgy fogalmazott, hogy ez bizonyosan azért is van, mert ebben a vármegyében vendégszerető emberek laknak és aki ebbe a vármegyébe ellátogat, azt mindenki le is ülteti az asztalához. A vadászcsaládból származó rádiós ugyan nem vadászik, de kiemelte, hogy mikor a vadásznapok műsorvezetését elfogadja, kicsit mindig hazajön és jól esik számára, amikor látja, hogy vadidegen látogatókat is megkínálnak a vadászok, leültetik maguk közé.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A megnyitón külön köszöntötték a szervezők dr. Rákóczi Attilát, a Békés Vármegyei Kormányhivatal főigazgatóját, majd Hrabovszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Terület Szervezete és a Békés Megyei Vadászszövetség elnöke vette át a szót.
Az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Terület Szervezete és a Békés Megyei Vadászszövetség elnöke kitüntetést ad át Molnárné Szín Rózának, a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőr alezredesének a békési vadász- és horgásznapon. Fotó: Agro Jager
1990-ben még 1500-an voltunk vadászok, most mintegy 3000-en vagyunk Békésben, miközben az országban ugyanez a szám, 30 ezerről 70 ezerre emelkedett. A horgászat és a vadászat a természethez kötődik, nem egy online, internetes világ a mienk. Számítógépen keresztül nem is érezhetők azok az ízek és illatok, amelyek a vadásznapi főzést jellemzik. Kiemelte, hogy a vadászat nemcsak sport, hanem hagyomány is, amelyet vadászatokon lehet véglegesen elsajátítani.
Kürtös várakozik az ünnepségen. Fotó: Agro Jager
Dr. Kutyej Lajos, a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségének alelnöke leszögezte, hogy azért ünneplik együtt a vadász- és horgásznapot, mert a két tevékenység közös, mondhatni egy tőről fakad, mert a zsákmányszerzés ősi ösztönén alapul mindkettő.
Eközben a Kettős-Körös oldalában megteltek a parkolók. Fotó: Agro Jager
Ma már ez részben szabadidős tevékenységgé, a természet szeretetén alapuló hobbivá nemesedett. Magyarországon napjainkban a horgászat a virágkorát éli. Ennyi horgász, ennyi horgász kezelésében lévő vízterületen még nem horgászott Magyarországon. Az országban a regisztrált horgászok száma meghaladta az egymilliót és a Körös-vidéken mintegy 28 ezren horgásznak, ahol 2400 hektáron 68 különböző vízterület áll rendelkezésre.
Szálkásszőrű tacskók a Sarkadkeresztúri Vadásztársaság trófeái előtt. Fotó: Agro Jager
Itt, Békés vármegyében, a szövetség évente több mint 2000 tonna pontyot telepít a horgászvizekbe. Hozzátette, hogy nagy öröm számára, hogy a IX. Körös-völgyi Halászlé- és Halételkészítő Versenyt is megnyitották a horgász-,vadásznapon, amelyre a pontyokat a szövetség a Körös-vidék vizeiben felnőtt, kiváló ízű halakból biztosította.
Folyamatosan érkeztek a családok, jó helyszínnek és jó időpontnak számított a június elseje az V. Békés Vármegyei Vadász- és Horgásznap megrendezésére. Fotó: Agro Jager
A vadász-horgász találkozó jó alkalom arra is, hogy a tagságot tájékoztassák és arra is, hogy kitüntetéseket adjanak át. A vadászok-horgászok tradíciós kapcsolatokat ápolnak a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitánysággal. Az elmúlt évtizedekben kötött együttműködési megállapodások, a közös akciók mentén, a rendőrség aktív támogatásával visszaszorították az orvvadászatot. Ebben az Észak-Békés vármegyei kistérségben élő egyenruhások kiemelkedő teljesítménye mindenképpen figyelemre méltó teljesítmény, amelyet a kamara évről évre nem felejt el megköszönni.
Molnárné Szín Róza, a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőr alezredese kitüntetésével. Fotó: Agro Jager
2024-ben Molnárné Szín Róza, a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőr alezredese, a vadászvizsgáztatásban és a fegyverügyekben nyújtott, magas színvonalú szakmai munkájáért Hubertusz Kereszt arany fokozatát vehette át, illetve Halmágyi Antal rendőr alezredes is ezt a kitüntetést érdemelte ki az V. Békés Vármegyei Vadász ás Horgásznapon.
Gróf Nádasdy Ferenc emlékplakettet vehetett át a békési Kittenberger Vadásztársaság, amelyet Balogh Béla elnök képviselt. Fotó: Agro Jager
Mindenképpen figyelemre méltó teljesítményt ért el a békési Kittenberger Kálmán Vadásztársaság az elmúlt években s ebben, a 2024-ben megrendezésre került vármegyei vadásznapon, ahol a város mellett a házigazda szerepet is felvállalták. Aki valaha is szervezett vadásznapot, tudja, hogy nem könnyű helyet állni s bár ezt sikeresen teljesítették is, mégis nem emiatt kaphatták meg a vadgazdálkodóknak járó legmagasabb szakmai kitüntetést. A gróf Nádasdy Ferenc emlékérem rangját jelzi, hogy nem kötelező a vármegyének adományozni, viszont, akik kiérdemlik, azok szakmai munkáját általában a szűken vett környezete, a szomszéd vadásztársaságok is elismerik. Jelentősége, szakmai elismerése így hangsúlyos az ágazatban. Az emlékplakettet Balogh Béla, a társaság elnöke vehette át.
Hatalmas standdal, szinte teljes taglétszámmal képviseltette magát a rendező, a 2024-es helyszínt biztosító békési Kittenberger Vadásztársaság. Fotó: Agro Jager
További kitüntetéseket nyújtottak át: Dr. Szentkereszty Tamás László a Magyar Vadászatért Érdemérmet, Kis Róbert, ifj. Kiss László, Baji László, dr. Takács Árpád, Békés Vármegye főispánja Nimród Vadászérmet, míg Békés Vármegye Vadgazdálkodásáért Érdeméremet Veres Sándor, Holcz Károly és Babinyecz János vehetett ét. Főispáni elismerésben ifj. Németh András, a Kígyósi Vadásztársaság hivatásos vadásza, Molnár Magdolna Gabriella, a KHESZ felügyelő bizottságának elnöke, továbbá Makra Tibor, a Biharugrai Földtulajdonosok Vadásztársaság elnöke részesült.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
A vármegye nehezen eszmél abból a tragédiából, hogy a verőcei hajóbalesetben a dévaványaiak elveszítették Varga Mártont. A fiatal, kiváló képességű, tanulmányi eredményű, a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Technikum erdésztechnikus jelöltjét a Dévaványai Vadásztársaság kérésére posztumusz Hubertus arany fokozat kitüntetésre javasolták, amelyet a bizottság egységesen támogatott és a vármegyei napon egy perces néma felállással tisztelegtek az emléke előtt – érthető módon, a szokásosnál is nehezebben teltek a másodpercek.
Szép táblákkal készültek a békésiek. Ez bizony már a Körösök-völgye. Fotó: Agro Jager
Az ünnepélyes megnyitó záróeseményén végül Zuberecz Tibor, Békés vármegyei fővadász, az Országos Magyar Vadászkamara Békés vármegyei titkára, felavatta a vármegye új vadászait, akiknek szokásához hűen, dörgedelmesen mégegyszer felhívta a figyelmét a vad szeretetére, a vad óvására, gondozására és a tiszteletére.
Zuberecz Tibor, a Békés vármegyei fővadász avatja az új vadászokat. Fotó: Agro Jager
A vármegyei horgászok és vadászok sátrainál eközben lázasan készültek, főttek a különféle vadpörköltek, paprikások, hallék, sültek a halak, húsok, főtt a csúsza. Megannyi praktika, megannyi íz kavargott és kiderült, hogy nemcsak a vármegyéből, hanem még Bajáról is elutaztak Békésre – Valaki felhívta a figyelmemet arra, hogy dunai hallé fő, mert ott sorakozik már a gyufa tészta is! Ami igaz, az igaz, nem vettem észre, de azt már igen, hogy a hagyományos kolbászok mellett halkolbásszal is kedveskedtek a vendégeknek, akiket a Magyar Halkolbász Lovagrend várt.
A V. Békés Vármegyei Vadász-, és Horgásznap kitüntettjei. Fotó: Agro Jager
Sok helyen láthattunk trófeákat, de arra senki nem gondolt, amikor megállt egy gímszarvastrófeákat bemutató félkörben, hogy azt a sarkadkeresztúri Egyetértés Vadásztársaság tagjai ejtették el. Bakucz Péter, Sarkadkeresztúr polgármestere és a társaság elnöke az Agro Jager Newsnak kiemelte, hogy annyian megkérdezték, hogy külön, kézzel egy lapra felírták, hogy a „Sarkadkeresztúri helyi trófeák”.
A sarkadkeresztúri vadászokat Bakucz Péter a társaság elnöke és egyben a falupolgármestere vezette. A vendégeket gímszarvas pörkölttel kínálták. Fotó: Agro Jager
Az elnök hozzátette, hogy kifejezetten jó az együttműködés a helyi gazdákkal és Sarkadot elhagyva egy olyan érintetlen, vadregényes tájon gazdálkodhatnak, amelyért nagyon hálásak a „keresztúri” vadászok. Mély erdők, csatornák, rétek, legelők váltakoznak és jó szomszédok – tette hozzá az elnök, aki nem engedett el, míg meg nem kóstoltam a gímszarvaspörköltjüket. Oszlács Norbert, a Rádió1 vármegyei szerkesztőjének szavai jutottak eszembe, aki éppen az imént nyilatkozta lapunknak, hogy a Békés vármegyei vendégszeretet páratlan az országban, amit azzal egészítenék ki, hogy a Kis-Sárrét mai népei pedig ma is elevenen ápolják ezt a hagyományt.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
Árusok, vásári forgatag, antikváriusok, no, meg a Békés-Dánfok Körösvilág állandó kiállítása mellett Békés vármegye kincseit lehetett megtekinteni. Szerénység nélkül mondhatjuk, hogy van mire büszkék lenni az itt élőknek. Sokáig Dél-Békés emelkedett ki a mezei nyúl állományaival, de hozzá kell tenni, hogy amikor vérfrissítésről volt szó, soha nem fukarkodtak és adtak északra, adtak Hajdú-Bihar vármegyének, de került Csongrád-Csanád vármegyébe is, olyan társaságoknak, akik tenni akartak a vadállományért és áldoztak rá. Ebben a sorban kell kiemelni elsőként a Hódagro Zrt. Vadásztársaság elnökét is. Kétségtelen, hogy a Dél-Békés mezei nyúl állományának génállománya olyan életerős, hogy képes más élőhelyen, más termőhelyi adottságokon nemcsak életben maradni, hanem reproduktív állományokat létrehozni.
A megnyitó után Hrabovszki Jánost, a Vésztői Vadásztársaság standján pillantottuk meg. Fotó: Agro Jager
Míg Dél-Békés a mezei nyúlban erősített s zárkózott fel hozzá a megye, addig a híres Békés vármegyei dámállomány, amely Gyula, Gyulavári, Doboz, a Kettős-Körös deltájában szerénység nélkül is, azaz külföldön is világhírű, addig Bélmegyer és a körülötte lévő társaságok összefogásával ma már úgy tűnik, hogy hamarosan felállhat a képzeletbeli dobogóra.
Hogy mit jelent a Kettős-Körösön horgászni, arról igazán a Békési Horgász Egyesület tudna csak mesélni. Fotó: Agro Jager
Nem szabad elfeledkezni a fácántenyésztésről sem, mert a vármegye több pontján olyan intenzív fácántenyésztést folytatnak, amelynek sikerei alkalmasak arra, hogy beépítsék a középiskolai tananyagba, a szakirányítás kiegészítésével pedig az egyetemi képzésben is alkalmas lehet. Miközben a Körös-Maros Nemzeti Park kihívásainak is meg kell felelni, mert a vármegye fontos bázisa a túzoknak, ahol meg a híres békési őz is lakik.
Úgy tartja a mondás: ha már rendőrt látsz, nagyobb baj nem lehet! A rendőrség gyerekprogramját kicsik és nagyok egyaránt élvezték. A Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság egyenruhásai az V. Békés Vármegyei Vadász-, és Horgásznapon. Fotó: Agro Jager
Kéz a kézben a két szektor az agrárágazaton belül s míg a kiállításon balkézre, a vadászat, a vadgazdálkodás eredményeit lehetett megtekinteni, addig jobbkézre, a Békés vármegye természeti kincseiről lehetett tájékozódni egy interaktív, klimatizált teremben.
Könyvritkaság bukkabnt fel Békésen, mert egy 1887-es kiadású Hermann Ottó könyvet is meg lehetett vásárolni.
A trófeák között kapitális őzbaktrófeákat is bemutattak, amelyek híre hamar végigszaladt a látogatók között és sokan megkeresték a kiállítást.
Egy biztos, hogy az V. Békés Vármegyei Vadász- és Horgásznap sikere sokáig tükröződik a Dánfoki duzzasztó fölött a Kettős-Körös feszített víztükrén és sokáig emlékezni is fogunk rá. Elkísérnek az ízek, a barátságok, a kézfogások, a vendéglátás. No’iszen Békés vármegyében járunk, ahol a barátság, az adott szó, a vendégjog még jár. Megtartják, megadják. Azonban, ahogy a kártyában szokás, lehet 19-re lapot kérni.
Gyerekek az édesapjukkal Békésen, az V. Békés Vármegyei Vadász-, és Horgásznapon. Fotó: Agro Jager
Az Agro Jager Newsnak Hrabovszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Terület Szervezete és a Békés Megyei Vadászszövetség elnöke bejelentette, hogy már elkezdték a 2025-ös vármegyei vadásznap szervezését és abban egyeztek meg az imént az elnökséggel, hogy nincs kivétel: jövőre a vármegye összes vadászát meg fogják hívni. Már a jogászok azon dolgoznak, hogyan lehet technikailag és jogilag is személyes meghívót küldeni a kamarai tagoknak.
Békés vármegye, azért nemcsak a mezei nyúl, hanem a nagy bakok hazája is.
A vadászszövetségen belül a társasági tagokat el tudják érni, de vármegye 3000-es kamarai tagságát személyesen is szeretnék megszólítani. Kijelentette, ahhoz, hogy mindenki jól érezze magát, úgy tervezik intézni, hogy mindenkinek lehetősége legyen ebédelni, mindenkinek lehetősége legyen leülni, hogy mindenkinek legyen arra helye, hogy megpihenjen.
A Fényűző magyar agrár kennel kutyái és barátaik, vendégek az V. Békés Vármegyei Vadász- és Horgásznapon. Fotó: Agro Jager
Ehhez egy olyan helyszínt is kell választani, ahol ekkora tömeget képesek legyenek kezelni és nem utolsó sorban vendégül látni. Hrabovszki János az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Terület Szervezete és a Békés Megyei Vadászszövetség elnöke tájékoztatójában kiemelte, hogy a vármegyei vadásznap sikeres lebonyolításában és biztosításában nagy szerepet vállalt fel a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság egyenruhás és motoros rendőr állománya s bízik benne, hogy 2025-ben a nagyszabású vadász-horgásznapon tovább segítik ezt a szakmai-szabadidős találkozót.
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Németh László kerületvezető vadász 47 éve szolgál Lábodon. Vadásztarisznyájában számtalan élmény és történet lapul, jöjjön most ezekből egy újabb:
Fotó: Németh László
“Ennek a szép hivatásnak – mint az életben oly sok mindennek – az alappillére az idő és a türelem. Idő kell a kapitális bikának, idő kell a nagy kannak, de sajnos a mai felgyorsult, rohanó világban éppen ideje nincs az embereknek.
Míg régen lovaskocsival, kismotorral jártuk az erdőt, addig most terepjáróval. 1984-től 7 éven át a Homokszentgyörgy melletti Mariettapusztán laktam. Bizony, időbe telt, míg elmentünk Nagysallérba takarmányért, szénáért, aztán széthordtuk az erdőn.
Lovaskocsival gyűjtöttük össze a lőtt vadat is a vadászatok után. Nem vittük egyesével a Nagysallérban lévő hűtőházba, hanem a kis vadtároló kamránkban gyűjtöttük, míg nem jött össze egy fuvarra való.
Fotó: Németh László
A szeptember viszont más volt. A bikákat természetesen egyesével szállítottuk be Én elmondtam a hajtónak, merre találja a bikát, ő lovaskocsival kiment érte az erdőre, felhúzatta a lovakkal a kocsira a vadat és elkocsikázott szépen Nagysallérba vele. Volt, hogy egy fél napba, olykor még egy napba is beletellett, de idővel meg volt. Ha délután kettő órára ért be a bika, akkor kettő óra után volt teríték. Nem volt ezzel senkinek – a vadásznak sem -, semmi problémája, mi pedig megadtuk a módját mindennek, ahogy kellett, még ha későn is volt teríték. De szép idők voltak, az a sok különleges szarvasbika, annyi vad volt, mint égen a csillag és a vadkár kérdéséhez is másként álltak!
Fotó: Németh László
Nem tetszik, amerre a világ tart, sok szempontból egyre nehezebb dolga van a vadgazdának a mindennapokban, rengeteg a kerítés, a villanypásztor, a vad állandó stresszben él, az utánunk jövő fiatal generáció, a mai ifjú hivatásos vadászok már nem is tudják milyen az, ha valóban nyugalomban van a vad!
Fotó: Németh László
Felgyorsult a világ és szerintem nem jó irányba halad. Mindenki mindent azonnal akar, nincs idő semmire és türelmetlenek az emberek. Amikor én kezdtem, még nagyon más világot éltünk és teljesen más mentalitást kívánt meg tőlünk a hivatás.
Fotó: Németh László
Hogy élem ezt meg? Jó egészségem ellenére elmegyek nyugdíjba, ebben, azt hiszem, benne van minden. Talán nem is olyan nagy baj, hogy ebben a formában ebből én már kifelé megyek…”
Forrás: SEFAG Zrt.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Vadászat
A jövő vadgazdálkodásának és vadászatának víziója
Kerekasztal beszélgetést tartottak a jövő vadgazdálkodásáról Fehérvárcsurgón
NapTár 20241108 Fejér Vadászakadémia A jövő vadgazdálkodása
Novemberben folytatódott a Fejér Vadászakadémia
Fehérvárcsurgón, a Károlyi kastélyban rendezte meg az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete a Fejér Vadászakadémia „A jövő vadgazdálkodása és annak víziója” című szakmai programját.
Fotó: OMVK
Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)
A 2024. november 8-i kerekasztal beszélgetés meghívott vendégei: Prof. Dr. Heltai Miklós intézetigazgató (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő), dr. Godó Nándor, a „Godó Ferenc” Vadgazda Egyesület (Heves vármegye) képviseletében, valamint dr. Presser Zoltán ügyvéd (Komárom vármegye) voltak. A beszélgetést Pechtol Lajos, az OMVK Fejér Vármegyei Területi Szervezete titkára vezette.
- A Fejér Vadászakadémia negyedik rendezvényén ezúttal is időszerű témát hoztunk a hallgatóság elé – kezdte köszöntőjét Méhes Lajos, az OMVK Fejér Vármegyei Területi Szervezete elnöke. Fontos, hogy a vízió legyen inspiráló és iránymutató! Dietrich Stahl szerint a vadász feladata, hogy betartsa a törvényt, védje a vadat, ápolja ember és vad egymás mellett élését. Ez olyan feladat, amelyet csak mértékkel és tervezéssel lehet megfelelően ellátni. A vadászati szokások tisztelete egyenes út ahhoz, hogy akár a törvényi kötelezettségen túl is minden vadász betartsa a szabályokat akkor is, amikor egyedül van, és senki nem látja. A vadászati szokások ápolása a vadászat népszerűségének fontos része. A kívülállókra hathat pozitívan, de akár irritálóan is. Éppen ezért, nekünk, vadászoknak, mindig tudatosan és példamutatóan kell viselkednünk!
Fotó: OMVK
Dr. Jámbor László, az OMVK elnöke megnyitójában beszélt a vadászkamara működésének tartalmi elemeiről, növekvő anyagi erőforrásairól, a területi szervezetek helyi kezdeményezéseiről, amelyek pozitív irányba mozdítják a vadgazdálkodást, az ifjúságnevelést, valamint a hivatásos vadászok munkáját. Mind több helyi gyakorlat országos érdeklődésre tart számot, vannak megyék, amelyek élen járnak az aktivitásban. Ezek sorába tartozik Fejér vármegye, ahol sokat tesznek a vadászattal kapcsolatos társadalmi megítélés javulásáért. Az ifjúságnevelés részét képezi nem csupán a korábbi legendák életpályájának, hanem azoknak a példaképeknek a bemutatása, akik a közelükben élnek. Mondandója befejezéseként megköszönte a Fejér vármegyei és az országos társszervezetekben dolgozó kollégák azon hozzáállását, mentalitását, amivel sok mindent sikerült az utóbbi időben a helyére rakni.
Missziónk egy új vízió alkotása
A kerekasztal beszélgetés moderátora, Pechtol Lajos bevezetőjében célként fogalmaztameg: – Remélem, hogy felvetéseink inspirálják az ágazatban munkálkodó politikai és szakmai vezetőket egy modern, szabad, szabályokra és tradíciókra épülő vadgazdálkodás és vadászat megvalósításában. A tanácskozás mottójául Jean-Jacques Rousseau egyik mondását választotta: “Nem az a szabadság, hogy azt teheted, amit akarsz, hanem, hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz.”
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
A vízió megfogalmazása fontos és alapvető részét képezi a stratégiai tervezésnek, melynek keretében a törvényalkotó az ágazat minden érintettjével (természetvédelem, igazságügy, belügyminisztérium pénzügyminisztérium), valamint a vadászok érdekképviseleti szervezetével együtt megalkotja a víziót és a missziót egyaránt. Az első hallásra egyszerűnek tűnő feladat gyakran állítja kihívások elé a vadászatra jogosultak vezetőit, hiszen ami a fejekben megvan, – és szerencsére az esetek többségében határozott elképzelése van a vezetőknek a jövőt illetően, – azt nem mindig egyértelmű papíron megfogalmazni.
A vízió segítségével lefektetjük, hogy a jövőben mit akarunk elérni. Fontos különbség a vízió és a misszió között, hogy a misszió inkább ajelenre koncentrál. Feltehetünk magunknak olyan kérdéseket: “Mit csinálunk? Mi az alapja a vadgazdálkodásnak és vadászatnak? Kit és hogyan szolgálunk ki, mennyiért? Ha sikerül a kérdésekre választ adni, akkor sikeres a misszió megalkotása.
A világ sosem volt olyan összetett, mint manapság, arról nem is beszélve, hogy egyre csak bonyolódik, a rendezetlenség felé halad. Napjaink olyan problémáival szembesülünk, mint a klímaváltozás, környezetszennyezés, az élelmiszer- és energiahiány, továbbá a nehezen kiszámítható pénzügyi piacok, a kevéssé tervezhető jövő. Mindezek hatással vannak a vadgazdálkodásra és vadászatra.
Fotó: OMVK
Milyen faktorok a legfőbb meghatározóak?
- Környezeti változások: Klímaváltozás, időjárási anomáliák, aszály, árvíz, biodiverzitás, élőhely-csökkenés, ragadozók, betegségek. „Klíma menekültek”.
- Gazdasági változások: Tőkehiány, kereslet-kínálat változása, költségek növekedése, megtérülési idő. Vad által okozott kár, vadban okozott kár. Munkabér.
- Társadalmi változások: Vadászatellenesség. A konfliktushelyzetek száma növekszik. Szabályozatlan belterületi problémák, erdei turizmus, magatartási minimum, közösségeknél nincs egy közös erkölcsi alap, nagymértékű szembenállás, megosztottság. Emberi agresszió, ösztönök felülkerekedése(ember embernek farkasa, vadász vadásznak ellensége…).
Kiszolgáltatott ágazatból szolgáltató ágazat
Heltai Miklós szerint a vadgazdálkodás és így a vadászat jövője is a társadalmi kapcsolatrendszerekben betöltött szereptől függ: – Ha ezen a szemüvegen keresztül nézünk szeretett szakmánkra, akkor bizony nagyon rossz a helyzetünk, megítélésünk. Nincs olyan társadalmi kapcsolatunk (általában a városi többségi társadalommal, a természetvédelemmel, az állatvédelemmel, a növénytermesztéssel, az erdőgazdálkodással), ahol ne ez a szakterület lenne a negatív jelzőkkel körülírt fél (aki megöli a szegény állatkákat csak úgy sportból, aki védett fajokat lő le, aki kínozza az állatokat, aki túlszaporítja az egyes fajokat, amik így aztán mérhetetlen károkat okoznak). A negatív jelzők miatt pedig menekülünk, kiszolgáltatottá válunk. A jövő kérdése tehát, hogy hogyan leszünk kiszolgáltatott ágazatból szolgáltató ágazat?
Fotó: OMVK
A vadgazda „kiskorúként” kezelése
- A többségi társadalom számára minden ragadozó állat védendő, amíg nem az ő rovására létezik. Az állatvédelem minden egyes egyed elvesztését gyászolja. A természetvédők nem tudják eldönteni, hogy mit védjenek. A növénytermesztők érdekei szemben állnak a vadászok érdekeivel – kezdte érvelését dr. Godó Nándor. – Azokat a problémákat keressük meg, amik rajtunk múlnak, amiket mi rontottunk el, amiket ki tudunk küszöbölni. A profitorientáltság szkizofrén (kóros) állapotokat teremt, a vadásztársaságok többsége nem profitorientáltan gazdálkodik, a létfenntartás a cél, így a fejlesztésekre nem marad pénz. A vad az állam tulajdona, de az állam nem jó gazda. Az állam kiadja a vadgazdálkodást a kezéből, miközben a vadgazdát „kiskorúként” kezeli. Ezen sürgősen változtatni szükséges, miként azon is, hogy a vadásztársaságok ne gazdálkodó egységenként, hanem egyesületként működjenek!
A jogász szemével
- Jogászként tulajdonképpen hozzá lehet szólni minden felvetett kérdéskörhöz, de a jogász leginkább akkor jön képbe, amikor a vízió és a cél tiszta – hangsúlyozta dr. Presser Zoltán. – Ekkor a jogász feladata, hogy “szavakba”, jogszabályokba öntse azt, mit is akarunk elérni. Miután pedig ezt megtette, utána az ő feladata jelezni, hogy “kezdünk eltévedni a susnyásban”. Erre az utóbbira a legbiztosabb jel a diszfunkcionális működés, a szaporodó perek, a szaporodó hatósági eljárások és a töméntelen mennyiségű, egymásnak ellentmondó döntés ugyanazon jogi alapokról kiindulva. Ugyanígy csodás “lakmuszpapírok” a 4-6 havonta módosuló jogszabályi rendelkezések, mivel ezek már láthatóan csak “utórezgések”, tűzoltások. Nem előre mutatnak, hanem a lyukakat tömködik be és próbálják valahogy a lángok útját állni, ami az esetek kilencven százalékában úgy sem sikerül.
Feltétlenül szükség van a vadászati jog teljes revíziójára, amire a jelenlegi ciklusból hátralévő 10-12 év bőven elégséges lenne. Ehhez valamennyi érintett szakma (vadbiológia, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, agrárium, gépészet és technológia, pénzügy, vadászetika stb.) képviselőinek először meg kellene határozni a célokat és a legalább 50-100 éves víziót, majd az ebben részt vevő jogászok elkezdhetik kidolgozni a “papírra vetett” változatot.
Fotó: OMVK
Az élet önmagában maga a változás. Nincs “örökkévaló” sem a földön, sem az égen, minden, mindig változik, minden mozog. Panta rhei. Az, ami képes változni a világgal, túlél és megerősödik. Ami nem képes elfogadni a változás puszta létét sem, az bizonyosan elpusztul idő előtt. A vadászat, a vadászati etika, a vadászat célja is mind-mind változott az évszázadok, évezredek során, most is változik, még ha be is hunyjuk a szemünket, vagy üres lózungok mögé rejtőzünk. Nincs más lehetőség a jövőre nézve: vagy a nekünk kedvező mederbe tereljük a meg nem álló folyót, vagy elsodorja azt is, amink most van.
Fotó: OMVK
A paletta színesítése
A Fejér Vadászakadémia november 8-i fórumán a gondolatébresztő, problémafeltáró kerekasztal beszélgetés hozzászólói foglalkoztak a média megjelenések anomáliáival, a vadászok társadalmi megítélésében a saját felelősségünkkel, a generációk tagjai közötti feszültségek természetével.
Fotó: OMVK
Javaslat hangzott el az úgynevezett hibrid vadásztársasági működésről, tehát a hagyományost a menedzser szemlélettel keresztező vadásztársasági formáról, az „Erdőlátogatás szabályait” tartalmazó táblák kihelyezéséről, továbbá a „Jó gyakorlatok a magyar vadgazdálkodásban” kötet elkészítéséről, megjelentetéséről.
Forrás: Szente Tünde – OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Vadászat
Rendhagyó barcogás Gúthon
Pósán Ferenc, a Nyírerdő Zrt. Gúthi Erdészet igazgatójának beszámolója az idei barcogásról
A dámszarvasok barcogása, vagyis párzási időszaka a Gúthi-erdőben időben kezdődött, azonban változó intenzitás mellett a szokásosnál tovább tartott. A tapasztalatok szerint a trófeasúly kisebb volt, mint amit az agancs előzetesen mutatott, ennek oka elsősorban az időjárás hatásaiban keresendő.
Fotó: Nyírerdő Zrt.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Egy élet az erdőn
Hamarosan benyújthatók az ökológiai gazdálkodás támogatási kérelmei
A jövő vadgazdálkodásának és vadászatának víziója
Rendhagyó barcogás Gúthon
Természetismereti vetélkedő
Megjelent Az ökológiai gazdálkodásról gazdáknak, közérthetően c. szakkönyv 4. kiadása – Most letöltheti!
KONFERENCIA: Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon – ITT regisztrálj
TÖLTSD LE! A vadászvizsga tesztkérdései, képanyaga
Ezermilliárd forint értékben jelent meg agrár- és vidékfejlesztési pályázat
37 százalékkal növekedett a takarmánykukorica ára
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
Fegyvertartás – ismét kedvező jogszabályváltozások
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
A pusztavacsi öreg harcos
Életbika
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Bárhol, bármikor kifuthat eléd!
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
