Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

A vadriasztó lánc fontos!

Print Friendly, PDF & Email

A NAK cikket közölt a vadriasztó lánc természetvédelmi és vadgazdálkodási jelentőségéről:

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Elérkezett az első kaszálások ideje. Fontos szem előtt tartani a gazdálkodóknak, hogy Magyarországon jogszabály írja elő, a láncfüggönyös vadriasztó használatát, a Natura 2000-es, valamint az AKG programban résztvevő gyep- és szántóterületek kaszálása során.

A természetbarát kaszáláshoz az egyik legszükségesebb feltétel, hogy a vadriasztó láncok megfelelő állapotban, helyesen legyenek felszerelve. A nem megfelelően felszerelt láncok nem töltik be funkciójukat és a legtöbb esetben balesetveszélyesek is. (Fotó: Kozma Attila)

A vadriasztó lánc, a kasza elé (pl. a traktor orrsúlyokra) szerelt fém tartószerkezet, amelyről egymástól 13-17 cm távolságban lógnak le láncok, a talajfelszínt legalább 10 cm-re megközelítve. Kaszáláskor, az oldalra kinyúló szerkezetről lelógó láncok mozgásukkal és az összeverődésükből származó hanggal, felriasztják a gyepben megbúvó madarakat és emlősöket, így azok még időben el tudnak menekülni.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Lényeges tudnivaló a gazdálkodók számára, hogy a szabályszerűen felszerelt vadriasztó lánc minimum 3 m-re helyezkedik el a kasza előtt és annak teljes munkaszélességét lefedi. Oda kell figyelni a megfelelő anyagminőségre is, hogy a munkálatok közben ne szakadjanak le a láncok. Érdemes figyelni arra is, hogy a kasza előtt ott legyen a védőponyva, amelynek szintén fontos védelmi szerepe van.

Ha a munkagép tempója lassabb, az állatoknak több esélyük van kitérni előle. (Fotó: Kozma Attila)

A vadriasztó lánc használata mellett, fontos hogy betartsuk az előírt maximum 8 km/h haladási sebességet is, aminek köszönhetően meg tudjuk óvni az élőlényeket attól, hogy a gép kárt tegyen bennük.

Az intézkedés természetvédelmi és vadgazdálkodási jelentősége mellett a takarmányminőség szempontjából is fontos, hiszen a kaszálás során elpusztult állatok teteme a szénakészítés valamennyi technológiai formájában jelentősen rontja a széna minőségét.

Helyesen felszerelt vadriasztó lánc. (Fotó: Laufer Zsanett)

A gép vezetője a megfelelően felszerelt láncfüggönyös vadriasztó használatának köszönhetően észre tudja venni a földről felröppenő madarakat, így ki tudja kerülni a fészkeket, s ha szükséges (fokozottan védett fajok esetében), értesíteni tudja a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság munkatársait.

Ne feledjük, hogy a vadriasztó lánc használatával nem csak a jogszabályi előírásokat tartjuk be, hanem sok-sok madár és apróvad életét is megmenthetjük!

Forrás: Gál Renáta, projekt referens – Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – NAK
Fotók: Kozma Attila – BNPI, Laufer Zsanett – BNPI

 

A LIFE IP GRASSLAND-HU projekt célja a füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése. A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg. További infó: http://www.grasslandlifeip.hu)

Mezőgazdaság

A legnagyobb értékben a gabonafélék árbevétele nőtt

Print Friendly, PDF & Email

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 14 exportértéke emelkedett

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 14 exportértéke emelkedett, 10 árucsoporté csökkent 2024 első fél évében a bázisidőszakhoz viszonyítva. A legnagyobb értékben a gabonafélék (KN10) árbevétele nőtt (+198,7 millió euró), mivel az árucsoport legnagyobb értékű termékei közül a kukorica és a búza ára 20–30 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A zöldség- és gyümölcskészítmények (KN20) árbevétele 69 millió euróval, az ital, szesz, ecet (KN22) árucsoport 66,6 millió euróval, a különböző ehető készítményeké (KN21) 63,5 millió euróval bővült a vizsgált időszakban a bázishoz viszonyítva.

 

A legnagyobb exportérték-csökkenés az állati és növényi zsír és olaj (KN15) árucsoportot érintette (–105 millió euró), elsősorban a napraforgómag-olaj árának 20 százalékos visszaesése révén. A húsfélék (KN02) exportértéke 27 millió euróval volt kevesebb a bázishoz viszonyítva, mivel a baromfihús kivitele 13,3 százalékkal csökkent.

Importoldalon a dohánytermékek (KN24) értéke nőtt a legnagyobb mértékben (+103,3 millió euró). A kakaókészítmények (KN18) importértékének 30,3 millió eurós emelkedését az ide tartozó termékcsoportok behozatalának bővülése eredményezte. A zöldség- és gyümölcskészítmények (KN20) importértéke 24,9 millió euróval nőtt. A kávé, tea, fűszer árucsoport behozatalának értéke ötödével (+19 millió euró), a cukrászati termékeké 4,4 százalékkal (+14,7 millió euró) növekedett a bázisidőszakhoz viszonyítva. Importérték-csökkenés nagyrészt a gabonafélék (KN10), valamint az olajos magvak (KN12) esetében történt 65,7 és 40,1 százalékos (–245,4 millió, illetve –123,6 millió euró) mértékben.

A legfontosabb exportcikkek részesedése a teljes agrárexportból, 2024. I–VI. hónap

További információk e témában Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme, 2024. I. fél év című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 3. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Véleményezhető az „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” című pályázati felhívás

Print Friendly, PDF & Email

A hamarosan induló AKG 2025. január 1-én kezdődik, és 2029. december 31-én zárul le,

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A környezettudatos termelési szemlélet egyre inkább részévé válik korunk gazdálkodásának. Az új Közös Agrárpolitika Stratégia Terv (KAP ST) keretében európai uniós társfinanszírozással ismét elinduló „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” (AKG) című felhívás komoly lehetőséget teremt arra, hogy a gazdálkodók még szélesebb köre a zöld előírásoknak megfelelően folytassa gazdálkodói tevékenységét, a fenntarthatóság jegyében. Az elkészült AKG-felhívás most kezdődő társadalmi egyeztetésénél az Agárminisztérium várja az érintettek véleményét, hiszen minden észrevétel számít a fenntartható gazdálkodási célok teljesítése érdekében.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A hamarosan induló AKG 2025. január 1-én kezdődik, és 2029. december 31-én zárul le, azaz  5 évig tart. A konstrukció arra ösztönzi a gazdálkodókat vissza nem térítendő átalánytámogatás formájában, hogy olyan növénytermesztéssel és gyepgazdálkodással összefüggő gyakorlatokat vállaljanak, amelyekkel hozzájárulnak a környezet állapotának megőrzéséhez és javításához. A támogatást évente kapják meg az érintettek az évről évre benyújtandó, az Egységes Kérelem részét képző kifizetési kérelem beadásával. A kifizetések feltétele a vállalt tevékenységek betartása a kötelezettségvállalási időszak alatt.

A 2024 végén záródó jelenlegi három éves agrár-környezetgazdálkodási programban mintegy 17 ezer gazdálkodó vett részt 1,2 millió hektár termőterülettel.

A felhívás az elmúlt hónapokban a szakmai szervezetek legszélesebb körének bevonásával került előkészítésre, most pedig október 4-ig véleményezhető a kap.gov.hu oldalon, ahol a kiírással kapcsolatos minden további dokumentum is megtekinthető. A társadalmasítás során érkezett észrevételeket a Nemzeti Irányító Hatóság megválaszolja, illetve közzéteszi, lehetőséget teremtve arra, hogy a partnerszervezetek megismerjék egymás véleményét.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A nyári aszály- és árvízkárok kezelésére is meg kell nyitni az uniós mezőgazdasági válságtartalékot

Print Friendly, PDF & Email

A nyári aszály- és árvízkárok kompenzálására kérték Janusz Wojciechowskit, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosát

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Nagy István arra kérte Janusz Wojciechowskit, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosát, hogy a nyári aszály- és árvízkárok kompenzálására is nyissák meg az uniós mezőgazdasági válságtartalékot a termelők számára. Egy mostani körben az év korábbi szakaszában – tavasszal és kora nyáron – bekövetkezett mezőgazdasági károk kapcsán nyújt segítséget az Európai Unió több tagállamának gazdálkodói számára.

Fotó: AM

Az Európai Bizottság hétfőn csaknem 120 millió euró pénzügyi támogatást javasolt Bulgária, Németország, Észtország, Olaszország és Románia számára a tavasszal és kora nyáron bekövetkezett mezőgazdasági káraik enyhítése érdekében. A hónapokkal ezelőtt benyújtott kéréseket követően most születik a források biztosításáról döntés az érintettek számára. Hazánkban a júliusi-augusztusi aszály okozott komoly nehézséget a gazdálkodóknak, így a szeptember közepére közel végleges aszálykárok ismeretében Nagy István agrárminiszter arra kérte a Janusz Wojciechowski uniós mezőgazdasági biztost, hogy a nyári aszály és a mostani árvíz okozta károk kompenzálására is nyissák meg az uniós mezőgazdasági válságtartalékot a gazdálkodók számára. A jelenlegi helyzetben a gazdáknak minden hazai és uniós támogatást meg kell adni.

Az elmúlt években tudatosan erősítettük azt a hazai eszközrendszert, amely a természeti kockázatok okozta károk utólagos kezelésére szolgálnak. Állami, termelői és uniós forrásból a kárenyhítési alap 35 milliárd forintos szintig pénzügyileg már feltöltésre került, a termelők pedig idén 715 ezer hektárra kötöttek aszálybiztosítást, melyhez díjtámogatás kapcsolódik.

Forrás: AM

Tovább olvasom