Szerkesztőségünk egy alig négymondatos hír elolvasása után vette fel a kapcsolatot Ágh Róberttel, aki júniusban ejtette el a fényképen látható őzbakot. A szerencsés vadász azonnal igent mondott megkeresésünkre, így élménye méltó helyet foglalhat el a magyar média vadásztörténetei között. Közreműködését ezúttal is köszönjük!

Fotó: Ágh Róbert – Agro Jager News

Győr-Moson-Sopron vármegye délnyugati szélén fekszik Iván település. A három legközelebbi város Sopron, Celldömölk, valamint Kapuvár. Iván neve az Árpád-korba nyúlik vissza. Ágh Róbert 2016-ban nyert felvételt az Iváni Vadásztársaságba. A vadászterület megközelítőleg 3800 hektár, amelyet 22 tag birtokol. A vadásztársaságban minden vadásznak van egy fix körzete, amit mindenki tiszteletben tart. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Ágh Róbert körülbelül 300 hektáron látja el vadászati és vadgazdálkodási feladatait. A fent említett területen hét magaslest és szórót is üzemeltet a helyi vadállománynak, amely vegyes-vadasnak tekinthető.

Még júniusban, a falu szélétől indult el cserkelni, a fix körzetének egyik határán. Ivántól 300–400 méter távolságban mozaikos a terület, egy erdőrészletet mezőgazdasági táblák vesznek körül. A napraforgótábla mellett, az őszi búzában, a Paput nevű területrészen észrevett egy sötétebb foltot, amit elsőre nem tudott mire vélni. Először azt gondolta, hogy egy gyomnövényt lát, de valamiért úgy döntött, közelebbről is megnézi. Ahogy lassan elindult, elérte az „Új-kutat”, ami a mesterséges itatók egyike. Amikor közelebb ért, a fekete folt megmozdult: egy parókás őzbakot látott maga előtt. Annyira meglepődött, hogy percekig csak csodálta. Egy parókás bak ritkán mutatkozik csak úgy, de most pontosan ez történt a Paput nevű területen. Mivel minden tag korlátlan mennyiségben lőhet őzbakot, így azonnal meg is tudta bírálni. „Senki nem fogja nekem ezt elhinni!” – gondolta, és fel is hívta ismerősét, Istvander Zoltánt, aki először azt hitte, csak tréfál vele. Mivel zavarás is történt a területen, és a lövéshez nem voltak megfelelőek a körülmények, hazaindult.

Fotó: Ágh Róbert – Agro Jager News

Másnap Istvander Zoltán is megcsodálta a bakot, de egy dűlőúton közlekedő biciklis miatt az ismét elugrott. A munka miatt két napig a terület közelébe sem tudott menni. Elhatározta, hogy a szombati napot őzbakvadászatra szánja, alakuljon bárhogyan is az elkövetkező hétvége.

Végül lassan eljött a várva várt szombati nap. Minden jól alakult, de a bak erről mit sem tudott, és eltűnt. „A szellembak talán jött és el is ment?” – tette fel magának a kérdést a csalódott vadász. Majd egy gímtehén bukkant fel a búzában, amitől a bak megijedt. Nagy volt a távolság, de egy hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntött, megpróbál elé kerülni. Ekkor egy kisebb domb húzódott közöttük, a szél pedig neki kedvezett. Mivel nem először cserkelt, ügyesen lopakodott, anélkül, hogy felfedte volna magát. A bak, amit alig pár napja pillantott meg először, most ott állt előtte, alig 80 méterre. A CZ 550 .30-06 ekkor már a lőboton várakozott. Egy pontos nyakra célzott lövéssel terítékre hozta élete vadját. Nagy örömmel vette birtokba a bakot, amelyet korábban senki sem látott a területen. Vélhetően a szomszédos erdészetből váltott át, de ez is csak feltételezés. A területileg illetékes vadászati hatóság szerint a bak három-négy éves lehetett.

Fotó: Istvander Zoltán – Agro Jager News

A trófea már egy ismert osztrák preparátornál van, amely vélhetően 6–12 hónap múlva készül el, és az egyik legnemesebb dísze lesz a meglévő trófeák között – zárta beszámolóját Ágh Róbert, iváni vadász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

2025. május 8-án az Európai Parlament megszavazta, hogy módosítsák a farkas (Canis lupus) védettségi besorolását az EU Élőhelyvédelmi Irányelvén belül. Ennek értelmében a farkas átkerül a IV. mellékletből (szigorúan védett faj) az V. mellékletbe (védett faj). Ezt a döntést később, június 5-én a Tanács is jóváhagyta. Ez fontos lépés ahhoz, hogy egész Európában a farkasok kezelése rugalmasabb és a helyi viszonyokhoz jobban igazodó legyen .

Fotó: FACE

A szavazás több mint másfél éves politikai vita és egyeztetés eredménye, amelyet a FACE (Európai Vadászcsoportok Szövetsége) és tagszervezetei is erősen támogattak. A döntés alapja az Európai Bizottság 2025. március 7-i javaslata, valamint a Berni Egyezmény Állandó Bizottságának 2024. decemberi határozata, amely szerint a farkast visszasorolták a III. mellékletbe. Ez hivatalosan 2025. március 7-én lépett életbe.

Miért fontos ez?

• Elismeri, hogy a farkaspopulációk sok európai régióban eredményesen helyreálltak.

• Nagyobb mozgásteret ad a tagállamoknak, hogy helyi sajátosságokhoz igazított kezelési intézkedéseket vezessenek be, főleg ott, ahol egyre több a konfliktus ember és farkas között.

• A farkas továbbra is védett faj marad EU-szinten, de a szabályozás rugalmasabbá válik.

Laurens Hoedemaker, a FACE elnöke így nyilatkozott:
„A FACE örömmel fogadja ezt a döntést, mert csökkenti a szigorú védelem miatt kialakuló fölösleges bürokratikus és jogi vitákat. Ez azt is mutatja, hogy az uniós jogszabályok képesek alkalmazkodni, ha szükséges.”

Hogyan tovább? – Átültetési időszak (2025–2026)

Miután a döntés várhatóan 2025 júniusának közepén megjelenik az EU Hivatalos Lapjában, a tagállamoknak 18 hónapjuk lesz, hogy beépítsék az új szabályokat a saját jogrendjükbe.

A tagállamok teendői:

• Felül kell vizsgálni a nemzeti jogszabályokat, hogy lássák, mi szükséges.

• Új törvényeket kell alkotniuk, ha szükséges.

• Meglévő jogszabályokat kell módosítaniuk, hogy megfeleljenek az irányelvnek.

• Nem kell tenniük semmit, ha a jelenlegi szabályozás már összhangban van az új előírásokkal.

Forrás: FACE

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

A horvát Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium tájékoztatása alapján 3 kelet-horvátországi farmon, Gradiste, Stitar és Komletinci települések közelében ismét megjelent az afrikai sertéspestis (ASP). A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a sertéstartó gazdák figyelmét, hogy az intenzív nyári-őszi mezőgazdasági munkálatok időszakában fokozott figyelmet kell fordítani a házisertés-állományok védelmére.

Fotó: NÉBIH

A 2025-ös évben eddig 19, Kelet-Szlavóniában elejtett vaddisznó esetében mutatták ki a vírus jelenlétét, ami bizonyítja, hogy Horvátország korábban már betegséggel érintett részein a vírus folyamatosan jelen van. Így a betegség megjelenésének kockázata Magyarország déli határvidékén továbbra is fennáll.

Mivel megvan a lehetősége az ASP-vel fertőzött vaddisznóval való – akár közvetett – érintkezésnek, a mezőgazdasági területek és az onnan származó termékek komoly veszélyt jelenthetnek a házi sertésekre.

Fontos, hogy kizárólag megfelelő bizonyítványok birtokában és a jogszabályoknak megfelelő helyről vásároljanak sertést. A Nébih tematikus oldala segítséget nyújt a gazdálkodók számára, hogy naprakész információkat kapjanak a horvát élősertés és sertés eredetű termék megfelelő származásáról, továbbá a horvátországi korlátozás alatt álló területek helyzetéről.

A Nébih felhívja a határmenti vármegyék sertéstartóinak figyelmét, hogy a fokozódó járványveszély miatt az eddig csak fertőzött területen kötelező kiemelt járványvédelmi intézkedéseket a közepes kockázatú vármegyékben is tartsák be. Ehhez segítséget a Nébih honlapjáról letölthető Jó Sertéstartási Gyakorlatból szerezhetnek.

A járvány aktuális hírei, valamint a betegséggel kapcsolatos hasznos információk az alábbi, folyamatosan frissülő weboldalon elérhetőek: http://portal.nebih.gov.hu/hu/afrikai-sertespestis

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131