A hegyvidéki megyékben országszerte elkezdődött a medvék vadászata. Az idén nyáron elfogadott vadászati és vadgazdálkodási törvény alapján 2024-ben és 2025-ben összesen 426 medvét tudnak kilőni a vadászegyesületek. Közben környezetvédő szervezetek bírósági keresetekkel próbálják akadályozni a törvény alkalmazását. Szakemberrel jártuk körül a vadgazdálkodás új kihívásait, a vadgazdálkodási mérnök a civilek vádjaira is válaszol.

Medvevadászat. 2025. végéig 426 nagyvadat lőhetnek ki a vadászegyesületek, további 55 ragadozót az intervenciós kvóta keretében lehet ártalmatlanítani • Fotó: Fülöp-Székely Botond

Az idén nyáron módosított 2006/407-es számú vadászati és vadgazdálkodási törvény melléklete megyékre lebontva tartalmazza a 2024–2025-ös évre szóló medvekilövési kvótát. A nyolc év után módosított jogszabály megelőzési kvóták alapján ismét lehetővé tette a medvevadászatot Romániában. 2025. december végéig a törvény 426 nagyvad kilövését engedélyezi vadászegyesületek számára, ugyanakkor további 55 ragadozót az intervenciós kvóta keretében lehet ártalmatlanítani. Ez utóbbi rendelkezés olyan medvéket érint, amelyek emberre támadnak, illetve vadkárokat okoznak a településeken.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

A bukaresti környezetvédelmi minisztérium előzetes kérvényezés alapján dönt a kilövési engedély megadásáról. Az idén júliusban a parlament által döntéshozó kamaraként elfogadott jogszabály melléklete azokat a vadászegyesületeket is felsorolja, amelyek részesülnek az országos medvekilövési kvótából. Közöttük szerepel az 53 ezer hektáron vadgazdálkodást folytató Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesület. A számukra kiosztott kvótából az udvarhelyszéki vadászegyesület az elmúlt két hónap során hat medvét lőtt ki, amit hazai és külföldi vadászok révén értékesített.

A vadásztársaságok vadkamerái hűen tükrözik a medveállomány túlszaporodását FOTÓ: VADASZTARSULAT.RO

A vadászterületünkön élő mintegy háromszáz medvéhez képest ez minimális létszám, de valami mégis elindult a vadgazdálkodás terén. A törvény értelmében a 2026-os esztendőre a genetikai kutatások összesítése után a környezetvédelmi minisztérium határozza meg a kilőhető egyedszámot” – nyilatkozta a Krónikának Benke József, a zetelaki vadászegyesület elnöke. Perben a környezetvédőkkel A romániai vadászegyesületek örültek a nyáron elfogadott törvénynek, hiszen nyolc év kihagyás után ismét vadászhatóvá vált a medve. Ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy a környezetvédő szervezetek vehemensen ellenzik a jogszabály alkalmazását, sok esetben a nagyvad által megtámadott, vagy megölt embereket téve felelőssé a medvetámadásokért.

Benke József vadgazdálkodási szakember az elejtett vaddal FOTÓ: VADASZTARSULAT.RO

A vadászegyesületek és a vadgazdálkodási szakemberek által „méregzöldnek” titulált szervezetek máris támadásba lendültek az idén nyáron módosított 2006/407-es számú törvény alkalmazása ellen. A brassói székhelyű, Visszaélések Ellen Harcoló Egyesület (ACA) máris beperelte a román környezetvédelmi minisztérium több megyei igazgatóságát, követelve a bíróságtól, hogy jogerős döntéssel függessze fel a medvék kilövésére kibocsátott hatósági engedélyeket. A több tárgyalást is megért beadvány elfogadása ellen a megyei környezetvédelmi ügynökség mellett érdekelt félként perbe lépett a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesület is, arra kérve a bíróságot, hogy tekintse semmisnek a brassói szervezet jogi keresetét. Azzal érvelnek, hogy a romániai törvényhozás által elfogadott és Klaus Iohannis államfő által aláírt jogszabály alkalmazását a törvényhozáson kívül más nem állíthatja le, legkevésbé egy civil szervezet. Benke József szerint esélytelen, hogy az egyre több emberi áldozatot, illetve súlyos sérüléseket okozó, túlszaporodott medveállomány vadászatát le tudják állítani a ,,méregzöld” szervezetek, azonban a jogászaik folyamatosan próbálkoznak, miközben a vadászegyesületek ellen hangolják a közvéleményt.

Példaként a hatalmasra duzzadt udvarhelyszéki medveállomány kártételeit emeli ki: az ötvenezer hektárnyi területen fellelhető 300 nagyvad messze meghaladja azt a medvelétszámot, amit természetes körülmények között el tud tartani. „A környezetvédők részéről folyamatosan az a vád ér, hogy a vadászegyesületek által becsült vadlétszám nem reális, holott ennek épp az ellenkezője igaz. A vadászterületeinken működő 40 vadkamera felvételeinek elemzése tudományos módszerekkel állapítja meg az adott erdőrészen mozgó vadak létszámát. De ha ez a környezetvédőknek mégsem lenne elég, akkor ott van a rengeteg vadkár, amit a túlszaporodott vadállomány okoz, és ami a legsúlyosabb, hogy folyamatosan nő az emberáldozatok száma” – nyomatékosította portálunknak a székelyföldi vadgazdálkodási szakember. Uniós szinten már vadásszák a farkast, Romániában még nem A többi vadhoz hasonlóan – gímszarvas, őzbak, vaddisznó, róka, stb. – a vadászegyesületek a medve kilövési jogát hazai és külföldi vadászoknak egyaránt értékesítik. Benke József szerint élénk érdeklődés mutatkozik a romániai medvevadászat iránt, azonban az egyesület jól meghatározott céljainak megfelelően minden esetben maga dönt arról, hogy kinek értékesíti a vadászati jogot. Alapos trichinella-vizsgálat után az elejtett medve húsát húsfeldolgozó vállalatoknak értékesítik, a húsüzemben száraz téli szalámifajták összetételébe keverik be a vadhúst.

Az idén ősztől újra vadászható medvén kívül a bukaresti szakminisztérium egyelőre nem adott engedélyt a szintén túlszaporodott farkasállomány vadászattal történő ritkítására. 2024-ben Romániában összesen három ragadozót lőttek ki speciális engedéllyel, nemrég azonban az Európai Bizottság minden uniós tagállam számára engedélyezte, hogy a szigorúan védett kategóriából a farkas átkerülhessen a kevésbé védett kategóriába. Ez a farkas esetében is prevenciós és intervenciós kvóták kiállítását feltételezi a vadászegyesületek számára, Benke József szerint azonban ennek alkalmazása a decemberi parlamenti választások után megalakuló új román kormány feladata lesz. „Választási kampányban kizártnak tartom, hogy a kormánypártok magukra haragítsák a környezetvédőket, így valószínű, hogy valamikor 2025-ben születik döntés a farkaspopulációkat érintő vadgazdálkodásáról is” – állapította meg portálunknak Benke József, a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesület elnöke.

Forrás: Makkay József – Krónika online

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31