Vadászat
Fehér aranysakált ejtettek el Gemencen
Baranya megyében, Mohácstól 16 kilométerre keletre, a Duna jobb partján, Homorúd község határában, a Gemenc Zrt. területén dúvadvadászatra indult Kubatov Imre. A rihai területrészen, a Riha-tó körül, a Duna egyik legkülönlegesebb holtágát találhatjuk meg. A korábbi folyókanyarulatból, napjainkra, egy kifli alakú tó maradt. Ez a terület ma már a Duna-Dráva Nemzeti Park része, amely a Béda-Karapancsa területtel a Ramsari Egyezmény oltalma alatt áll.

A fényképen látható aranysakált Kubatov Imre hozta terítékre Homorúd község határában (Kép: Kubatov Imre – Agro Jager News)
A terület vegyes kerületnek számít, így az itt szolgálatot adó erdésznek vadgazdálkodási feladatai is vannak. Mikor kiért , alig telt el néhány pillanat, amikor a Rihai szarvasmarhatelep fényeiben, a körbálák mellett, mozgásra lett figyelmes. Az aranysakál már korábban kint volt a legelőn.
A távcsövet óvatosan a szeme elé vette és kétséget kizáróan megbizonyosodott afelől, hogy egy aranysakált lát maga előtt. Annak ellenére, hogy szinte már besötétedett, az állat igen jól látszódott. Az elejtő szerencséjére a vad óvatlan is volt. A biztos lövés érdekében úgy határozott, hogy a fegyverlámpáját is felpattintja és ahogy villant a lámpa fénye, a vad megugrott. Pár méter után újból megállt. A fegyver azon nyomban eldördült. A rálövés jól sikerült, mert a vad körülbelül 10-15 méter után helyben maradt. A birtokbavétel során látta azt meg, hogy egy különleges, fehér színváltozatot hozott terítékre.
Kubatov Imre, annak ellenére, hogy a hajnali és az esti órákat is kint tölti, egyszer sem találkozott a fehér színű sakállal. Vélhetően ez az egyed is tapasztalatlan volt, mivel a fegyverlámpa fényétől nem menekült el. Ez a színváltozat azért különleges, mert az ártéri aranysakálokra általában a sötétebb szín jellemző, míg a homokos területeken a világosabb színváltozatot figyelték meg.
A ragadozók szeretnek a holtágakban tanyázni és innen járnak be a szarvasmarhatelepre és környékére élelem után kutatni. Több aranysakál esett már ezen a területrészen. A terepi viszonyok azonban inkább a sakáloknak kedveznek, mivel a rihai holtág ember számára nehezen járható és itt, kifejezetten jól érzik magukat az aranysakálok.
Kubatov Imre Gemencen és vadásztársaságában éves szinten, megközelítőleg 30-40 darab aranysakált ejt el, amely azt jelenti, hogy egész évben fegyverrel és csapdával is szorítja a dúvadat. Az aranysakál hívásával kapcsolatban kiemelte, hogy a nyári időszakban könnyebben meg lehetett téveszteni a sakálokat, de úgy októbertől már nem igen reagáltak a sípokra.
Létavértesi tapasztalatok szerint, intenzív vadászata esetén, egy idő után a nyúlsírásra sem reagálnak. Kubatov Imre tapasztalatai szerint érdemes több, jól ismert márka sípját használni és váltogatni. Nyáron az egércincogás és a nyúlsírám szokott a legeredményesebb lenni. Érdemes még használni a vaddisznómalac visítást, és gyakran a kölyök aranysakál nyüszítő hangját is komolyan veszik az idősebb példányok.
Kubatov Imre, mintegy 5400 hektárért felelős. Kiemelte, hogy a növekvő aranysakálállomány egyre komolyabb problémákat okoz Gemencben is. Rendkívül gyorsan tanulnak a toportyánok és a fedett, ártéri területrészek kiváló búvóhelyet jelentenek nekik. Ahhoz, hogy állományait bizonyos szinten lehessen tartani, a vadászoknak is jobban ki kell ismerniük ezt a fajt. Kubatov Imre megerősítette, hogy az őz állományát már is súlyosan érintette az aranysakál állományainak erősödése. Félő, hogy a védett madár és emlős fauna is veszélybe kerül: mindössze egyetlen egy faj agresszív és invazív túlszaporodása miatt olyan veszteségeket szenved el, amely évtizedekre vetheti vissza az elért sikereket. A most elejtett sakálból mintákat vettek, hogy kiderítsék, egyszerű színváltozatról vagy kutya-sakál hibridizációval találkozott Kubatov Imre – tájékoztatta az Agro Jager Newst a sikeres elejtő.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Kép: Kubatov Imre
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.
Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.

Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.
Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.
További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.
Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.
A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.
A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.
Forrás: Wild und Hund
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója

Fotó: Ökoturisztikai Központ Gemenc
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE

