Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Vadászat

Kombájnok és disznók

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Szögi Tibor vadászlevelei


Szia kedves Barátom!

Hát most nyisd ki jól a füled, tátsd el a szád! Mert egy olyant mesélek, ami még Padén sosem volt. Kedden, 2007. november 13-án a Mókus Sanyi előtt találkozott tizenegy lelkes vadász: Kutyák is rohangáltak körülöttünk. Német drótszőrűk, rövid szőrűk, labradorok, két keverék hosszú lábú disznós kutya és persze az én szálkás szőrű törpe tacskó kutyám, a Pamacs.

Nyolc körül indultunk három terepjáróval, föl egészen a bátkai „hóttiszához”. No, de hogy ne pazaroljam a tintát, pár őzön, nyúlon és két rókán kívül mást nem láttunk. Friss nyom, túrás, fekvés mindenfelé, de a disznók sehol. Később megtudtuk, hogy a Tivadar előző nap szétzavarta őket (ezért nem jött el a mai találkozóra, habár ő is meg volt hívva). Mérgesek lettünk, tehetetlenségünkben a tarisza mélyére nyúltunk. No ez, és annak a tudata, hogy a Zoli a fácántelepen már kavargatja a számunkra készített vaddisznópörköltet, egy kicsit helyrehozta a lelki egyensúlyunkat.

Megindultunk a falu felé. A Nagy Tibi és én a Bráne Toyotájában ültünk. Amikor a bocsári útelágazáshoz értünk a Bráne gondolt egyet, és lekanyarodott a birtok felé. Nézzük meg, hogyan állnak a birtok nagy kukoricatáblái. Esetleg valamelyik nap egy újabb hajtást lehetne ott szervezni.

Odaérünk az Imre majorhoz. A diványi út és a kövesút közötti tábla már letarupolva. A koncháti kanális és a kövesút közti úgyszintén. A koncháti kanális és az igyosi határkanális közöttit pedig pont most kombájnozzák. Már alig van egy kevés hátra, alig egy ötven méternyi széles és olyan ötszáz méternyi hosszú. Megkerüljük a kanálist és a döllőn odamegyünk a kombájnistákhoz. Két kombájn dolgozik. Amikor odaérünk, az egyik kombájnos is izgatottan ugrik ki a fülkéből. Nem halljuk, hogy mit magyaráz, de az arca rákvörös, a szemei kidülledve, a kezével izgatottan hadonászik. Valami nagyot, szamárnagyságút mutogat. A Tibi visszarohan és most már mi is értjük az izgalom okát. Két hatalmas disznó pár perce ugrott át az imént vágott táblából a még talpon álló kukoricába. Ki nem mentek belőle, mert a kombájnisták figyelték.

A kukoricatáblácska mindkét oldalán párszáz méteres tarló. Észrevették volna, ha továbbmennek. Gyorsan megszületett a haditerv. Bráne a terepjáróval siet elállni az igyosi kanális felőli végét a parcellának. Én rohanok a tábla derekára. Tibi ott marad a koncháti kanális felől, az innenső végén. A többiek már a fácántelepen voltak, pincehideg sör habjába akarták áztatni a bajuszuk amikor a Tibi hívja őket mobilon. Ha hiszed, ha nem, tíz perc se telt el, és máris csőre töltött puskákkal ott rohangál mindenki a most már csak harminc méternyi széles kukoricatábla körül.

Én egy kicsit följebb húzódok az igyosi kanális felé, a Tisza felőli oldalán a kukoricásnak. Mindenki elhelyezkedett, a kombájnok róják a köröket. Pamacs szorosan mellettem ül. Szerencsémre nagyon szófogadó, mert különben nagy lehetne a baj. Megrészegedve a disznószagtól nem figyelne a kombájnra és könnyen elibe kerülne… Úhhh! Elképzelni is rossz.

Az első kukoricasorban állok és minden idegszálammal a gazos, aránylag elég alacsony kukoricát figyelem. Hátha ott fognak előttem pár méterre arrébb mozdulni a disznók. A túloldalon a gépek hatalmas zajt csapva morzsolják a kukoricaszemeket, zúzzák a szárat. Kötélből kell hogy legyen az idegük a disznóknak, ha ezt egy helyben tűrik.

A kukoricásra figyelek, de a szemem jobb sarkában észreveszek egy óriás fekete gombolyagot, amint kigurul a tarlóra. Odakapom a fejem. A puskám csöve is mozdul már abba az irányba, a puskatus ott szorul a helyén a vállamnál, drillingem pöckét már átbillentettem golyósra. Most már a célgömb fölött csodálom meg azt a szinte természetfölötti erőt, ami azt a hatalmas testet oly könnyedén röpíti előre. A nyulat megszégyenítő gyorsasággal rohan a hatalmas, koromfekete test. Habzó tátott szája, mint egy mozdony, fehér gőzt lövell. Nagy, bojtos füle, sörénye égnek áll. Így még nagyobbnak, még hatalmasabbnak tűnik ez a gyönyörű jószág.

A távolság olyan 100–120 méter. Egy picit elébe, a lapocka magasságába csúsztatom a célgömböt és… És ebben a pillanatban eldörren a lövés. Eldörren, de nem az én fegyveremből. Bránétól olyan 40–50 méterre van a disznó. Ő fiatalabb is nálam, meg lehet, hogy őt nem nyűgözte úgy le a látvány, mint engem, és egy pillanattal gyorsabban reagált. Lövésére a disznó jelezte a találatot.

A mutatóujjam vissza kiegyenesedett és kibújt a sátorvas alól. Bráne gyorsabb volt, de nem elég precíz. A találat rossz helyen ülhetett, mert a disznó rohant tovább, Bráne meg csak lőtt, lőtt és lőtt, okádta a 30-06-os lövedékeit. Egy kicsit értetlenül álltam ott és néztem, hogy gyakorlott, világotjárt, tapasztalt vadász létére, hogy kapkodhat ennyire. Kiürült a tár. Újabbat lökött a helyére és lőtt. A disznó el is esett, fel is kelt, már minden lábára sántított s közben egészen lelassult. Láttam az én golyómra már nem lesz szükség, leeresztettem a puskám. A disznó bevánszorgott az igyosi határkanális szedres-bokros partjára.

Hívom Pamacsot és rohanok a tőlem kétszáz pár méternyire levő árok felé. Bráne előbb ér oda és megadja a kegyelemlövést. Int, hogy minden rendben. Visszamegyünk a helyünkre.

A pokol csak eztán nyílt meg. A fekete frakkos ördögöknek nyilván nem nagyon tetszett az a nagy lövöldözés és átvonultak a tábla túlsó végébe, az én legnagyobb sajnálatomra. A két kombájn most halad arrafelé. Feleúton járnak, amikor egyszerre, szinte vezényszóra kiugranak a disznók. Fönt állok egy magaslaton, mint egy páholyból nézem az egészet. Az előadásba nem szólok bele, nekem nem osztottak szerepet.

Jó 250–300 méterre történik minden. Rohannak a disznók, szólnak a puskák. De nem ám úgy, hogy hébe-hóba, hanem úgy mint a régi szép időkben, fácánhajtáson, amikor a hajtás vége felé szinte egyszerre burrannak fel a kakasok, és másodpercekkel később üresek a puskák. Mindez pillanatok alatt játszódik le.

Elcsöndösödnek a fegyverek, de mindenki a helyén marad. A kombájnok most újra dolgoznak. Vékonyodik a tábla dereka. Most már teljesen átlátok a túloldalra. Ahol ni, szalad felém az ifjú vadászbarátom, Urbán Endre. „Tibi bácsi, Tibi bácsi, sikerült”, kiabálja. Az arca, a fülei tűzpirosak, a szája a füléig ér. Hasra esik, fölugrik, de minderről tudomást se vesz. „Sikerült” – kiabálja önfeledten.
– Lőttél? – kérdezem.
– Hármat – a válasz.
– Hogyhogy hármat? Ki hármat?
– Hát én hármat!

Élete első disznói. Eddig még sose látott disznót így kint a területen. Ez az első szezonja vadászként. Nagyon meghatott a gyerek lelkesedése, öröme. Vele örülök. Talán még jobban, mintha nekem sikerült volna ugyanez a nagy bravúr (nem lőttem még soha egynél több vaddisznót egyazon vadászaton).

Amikor magunkhoz térünk, összeszedjük a zsákmányt. Fényképezkedünk, gratulálunk egymásnak, áldomást iszunk. És most ér egy kellemes meglepetés. Kiderült, hogy az a kis tacskó valójában belül sokkal nagyobb, mint kívül. Az Urbán gyerek három süldője egymás mellé lett húzva, a puskák ráfektetve fényképezés céljából. Kattog a gép. Pózolnak a kollégák. Pamacs morogva, nyögve kapaszkodott az egyik süldőbe. Megmosolyogtam, ráhagytam, hadd próbálkozzon a nálánál majd tízszer akkora falattal. Csak otthon, amikor a képeket nézegettem, akkor vettem észre, hogy elmozdulhatott a kezem, mert elmosódott a kép. Vagy mégse? A két süldő, a körülötte lévő dolgok élesek, csak Pamacs kutyám és az egyik süldő folyik szét a képen. Meg hoppá, a másik, a következő képen az egyik páciens félméternyire arrébb van, mint az előzőn. Meg a puska is a földön hever. Hát ezt nem néztem volna ki ebből a csöppségből.

A végelszámolás így néz ki: egy 200 kg körüli kan, egy 130 kg körüli kan, egy 100–110 kg körüli koca és öt darab 35 kg körüli süldő. Felejthetetlen élmény volt!

Zárom soraim, sokszor csókollak benneteket, Barátod Tibi.

Zenta, Vajdaság


Mifelénk ez egy nem mindennapi eseménynek számít!

Vadászat

…és megtört a jég!!

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Király Attila vadászíjász kislányával közösen vadászott. Az élményeiről beszámolt lapunknak: 

A lányom két éve kísér és együtt eddig nem sikerült semmit elejteni. Nem jutottam lövéshez, vagy, ahogy ő mondja: “mindig az jön be, amire épp tilalom van”, vagy az utóbbi időben elhibázom – ilyen is volt. Talán rágörcsöltem, nagyon szerettem volna egy közös elejtést.

Fotó: Király Attila – AJN

13:30-kor már az autóban ültünk. A pár napja kihelyezett vadkamera többek között egy egyagancsú bakot is lencsevégre kapott – volt esély, hogy bejön. Kevés esély volt, de volt. Miután átvergődtünk a határon, ami “összeért”, lepecsételtetve a papírt, hogy viszem-hozom az íjat, a magyar számom bemondta az unalmast. Kiskunhalason megszervízelték, így már tudtam szólni a vadőrnek, hogy érkezünk. Már az erdőben jártunk, párszáz méterre a leskunyhótól, alig várva, hogy beüljünk, mikor – elakadtunk. A favágók hulladékainak segítségével sikerült kivergődni a “fosóhomok” csapdájából, a kocsit otthagyva gyalog indultunk a kunyhóig, az akciótól piszkosan és csuromvizesen. Közben bolond szél támadt, szerencsére épp jó irányból.

Fotó: Király Attila – AJN

Jeget mondanak. Fákat kicsavaró szelet. Velem meg ott a gyerek. Hát, meglehetősen ideges voltam. Mézesszívet vettem elő, javítja a koncentrációt. És éhes is voltam. Meg ideges. Amint ott bontogatom a kevésbé csörgős zacskót, amibe otthon átöntöttem, a szemem sarkából két őzet pillantok meg a szórón!! Lassan szemügyre véve állapítom meg, hogy suta, de nem bakkal – hanem a gidájával.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Rékával lefilmeztük és elégedetten ültünk vissza, mikor elmentek. Jó, hogy elmentek – nem jó, ha kiszúr a suta és riaszt. A szél tovább játszotta bolond játékát és két nyúlon meg három szajkón kívül nem jött semmi. Aztán egy karvaly, ami odavágott a vadgerlének, de elhibázta. Lassan szürkült. Kezdtem elveszíteni a reményt – pedig olyan biztosan éreztem: ma elejtünk valamit!

Fotó: Király Attila – AJN

Léptek zaja verte fel az addigra már lecsendesedett erdőt.
– Jön valami – súgtam a lányomnak. De ahogy jött, már ment is – a forgó szél elárult bennünket, és távolodni hallottuk a lábak neszét. Odébb riasztott is. Nnna, ez nem a mi napunk – akartam épp mondani a vadőrnek. De furcsa érzés lett úrrá rajtam. Jobban kellene bíznom – gondoltam. Ekkor ütött szöget a fejembe a gondolat: DNY-i szél fúj, az őz DK-re volt, és délre futott. A stressz-szagot arrafelé hagyta ott. Ha arról jön valami, mindenképp megérzi a szagunkat, tehát mindegy. Szemből, balról, de még hátulról is jöhet bármi – ha nem fordul a szél, mint ma már háromszor.

Még végig sem gondoltam, szemből-jobbról, keleti irányból megjelent a bak! Két év alatt nagyon sok helyzetet kihagytam (pl ág volt előtte, erősen szürkült és lámpázni kellett volna…). Elkezdtem megfeszíteni az íjat, erre fölkapta a fejét! Negyedig kihúzott íjjal vártam, hogy ismét lehajoljon. Két örökkévalóság után ez meg is történt, ismét inni kezdett. Kihúztam az íjat és fókuszáltam. Mivel múltkor fölé lőttem (ma a próbalövések nagyon jól mentek!), kissé lejjebb húztam az íjat – túlzottan nem mertem, mert az a tapasztalat, hogy ilyenkor okvetlen alá lövök. Igyekeztem jól oldani, nem siettem el. Jónak éreztem. A bak viszont eldőlt – gerinclövés…

Üröm került az örömbe. Épp ez az, amit mindig próbálok elkerülni. Még ma is beszéltünk róla a lányommal, hogy azért gyakorolok sokat, hogy ne szenvedjen a vad. Az Attila Kelemen féle vadászkésemmel megadtam a kegyelemdöfést.

Fotó: Király Attila – AJN

Biztos voltam benne és a videó igazolta is: mire a vessző odaért, a bak rogyasztott.
Zúgjon neki odaát!

Írta és fényképezte: Király Attila

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Tovább olvasom

Vadászat

Egy csodás vadászat

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Pető Zsolt 2024. augusztus elsején egyéni vadászaton vett részt, vaddisznóra vadászott. Élményeiről beszámolt lapunknak az elejtő:

Fotó: Pető Zsolt – AJN

Kedves Vadász Barátok! Szeretném megosztani veletek vadászatom történetét. Miután elhelyezkedtem a kedvenc vadászterületemen, sokáig csak várakoztam. Éjfél után azonban a repcetarlón, amin déli szél fújt, északi irányból kiváltott az áhított vad. Természetesen északi irányból érkezett a közeli napraforgótáblából. Cserkelésre semmi esélyem nem volt a körülmények miatt. Jó pár mély levegővétel után úgy döntötttem, hogy lövést teszek a vadra. Miután lejött a horizontól, célba vettem és egy jó találattal hoztam terítékre a fényképen látható vaddisznót. A lövés pillanatában tudtam, hogy 200 méternél messzebbre van tőlem.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az öreg Sauer 90 300 W. még mindig a legjobb vadász fegyverek között van! A Federel Power Shock 11,7 g lövedéktől azonnal helyben maradt a kan. Miután birtokba vettem, ellenőriztem a távolságot, amit GPS-el mértem meg. A lőtáv pontosan 370 méter volt! Az illetékes vadászati hatóság bírálata szerint a nagyagyarak hossza elérte a 23,7 és a 24,8 centimétert.

Fotó: Pető Zsolt – AJN

A kisagyarak körmérete meghaladta a 6,7 és 6,9 centimétert. A  hatóság szakemberei aranyéremmel díjazták a trófeát! Köszönöm Vidoczi Zoltán barátomnak a munkáját, aki elkészítette a trófeaalátétet ennek a különleges trófeának!

Külön köszönetemet szeretném kifejezni barátaimnak: Zolikám, Danikám, Csabikám!

Fotó: Pető Zsolt – AJN

Nagy boldogság nekem ez az élmény és ez a trófea, amit soha nem felejtek el!

 

Írta és fényképezte: Pető Zsolt

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

 

 

Tovább olvasom

Frommer

FRANCHI: Hogyan tisztítsuk meg a sörétes puskát?

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A sörétes puska tisztítása egy olyan része a vadászatnak, amelyet nem szabad alábecsülni, ha azt szeretnénk, hogy fegyverünk mindig olyan állapotban legyen, hogy bármikor elindulhassunk vadászni. A puska tisztításának elsajátítása minden vadász számára elengedhetetlen, hogy a vadászat után a legjobb állapotban várakozzon a fegyverszekrényben. A vadászat sok apró dologból áll össze: érzelmek és adrenalin, a természet közelsége és az élővilág tisztelete, a vadásztársakkal megosztott pillanatok, valamint a magányos séták a vadászkutyánkkal s végül, de nem utolsó sorban a vállunkon, a kezünkben ott kell lennie szeretett fegyverünknek is, amellyel, ahogyan minden mással, törődnünk is kell. Cikkünk, – amelyet Albert Attila, a FROMMER kereskedelmi igazgatója fordított – az olasz fegyvergyár, a 155 éves FRANCHI útmutatását tartalmazza és néhány tippet kaphatunk, hogyan végezzük el a „terepi” karbantartást, hogy a vadászpuskáink mindig csillogóan tiszták legyenek!

A nedves, párás környezet a legnagyobb ellensége a fémnek és a farészeknek. Forrás: Franchi / FROMMER

A sörétes puska tisztítása ugyan egy apróság a vadászat élményében, de megkerülhetetlen. Ahogy minden tapasztalt vadász tudja, ezt nem lehet elhanyagolni és valljuk be, fegyverünk gondozása, ha valóban szeretjük ezt a szenvedélyt, igazán jó érzést ad. Sokan beszámoltak már erről s persze ki ne ismerné azt a megnyugtató érzést, mikor végeztünk a művelettel.

Hogyan tisztítsuk a félautomata sörétes puskát?

Először is, végezzünk megfelelő karbantartást. Számos tényező fenyegeti a vadászfegyverek állapotát, ezért nagy figyelmet kell fordítani a karbantartásra. Különösen az új engedéllyel rendelkező vadászok számára fontos, hogy tiszta fegyvereik legyenek és ennek érdekében jó szokásokat alakítsanak ki!

Egy vadásznap, legyen az rövid vagy egész napos, számos külső tényezőt hozhat, ami veszélyeztetheti a puska integritását. A lőpor robbanása miatt keletkező maradványok és lerakódások, a növényi szennyeződések, levéldarabok, harmatcseppek, nedvesség vagy eső, sár, izzadt tenyérlenyomatok és egyéb külső tényezők is veszélyeztethetik a vadászfegyver épségét.

Fontos, hogy a sörétes puskákat a tisztítás előtt szedjük szét. Mielőtt bármilyen karbantartást elkezdenénk, elengedhetetlen, hogy gondosan szétbontsuk a puska fő részeit és az ismereteinknek megfelelően megvizsgáljuk.

Kedvelt márka a Ballistol. Fotó: Dr. Szilágyi BAy Péter / Agro Jager

Hogyan olajozzunk a félautomata sörétes puskát?

Szedjük szét, vegyük le a csövet és tárat. Hasonlóképpen járjunk el a bock vagy dupla fegyvereknél is és a fődarabok szintjéig bontsuk szét a puskáinkat – ahol az ejektor részeit alaposan tisztítsuk meg.

Az elsütőszerkezet más történet, mivel az a tusában marad, így azt általában terepi karbantartáskor nincs lehetőségünk megbontatni.

A bock puskáknál, miután eltávolítottuk az előagyat, a csövet, az első lépést már teljesítettük is, miközben a félautomata sörétes puskák szétszedése után mélyebb tisztításra nyílik lehetőségünk, szemben a hagyományos dupla vagy bock puskákkal.

Ezenkívül a Franchi vadászfélautomata puskák, amelyeknek inercia mechanizmusa elöl helyezkedik el, a visszarugó pedig az előagy alatti csőre van szerelve, még könnyebben tisztíthatóak. Elég csak eltávolítani az előagyat, és már hozzá is férünk! Még a legapróbb porszemek is elérhetők… például egy fogkefével!

Általánosságban elmondható, hogy az Affinity 3 és Affinity 3.5 félautomata puskák, az elülső inercia működési rendszerrel, kevesebb karbantartást igényelnek, így könnyítve a vadász dolgát.

Miután a puska szétszerelésre került, a tisztítást gondosan meg kell kezdeni.

Hogyan tisztítsuk meg a hagyományos sörétes puskákat?

Miután a puskát szétszereltük, el kell távolítani minden szennyeződést, ami a vadászat során rakódott le. Puskatisztító pálcák, rongyok, fogkefék vagy kefék, mind megfelelő eszközök erre a célra!

Különös figyelmet kell fordítani a cserélhető choke-ok és a csövek tisztítására.

Cserélhető szűkítésekkel egy FRANCHI Feeling sörétes fegyver. Fotó: Agro Jager

Először, miután szétszereltük és eltávolítottuk őket, durva ronggyal és acéltisztítóval kell megtisztítani, amíg az összes szennyeződést le nem szedtük a csövek belső felületéről. Nagyon fontos megtisztítani a csövet ott is, amely a choke-okat tartja. Addig folytassuk, amíg minden lerakódás el nem tűnik.

A sörétes fegyverek töltényűrjeit se felejtsük el: gondosan meg kell tisztítani, mivel ez az első olyan terület, ahol a korrózió elindulhat. Ha van előrelátásunk és nem várunk túl sokáig, ha két-három vadásznaponta megtisztítjuk a csöveket, a munka viszonylag minimális lesz.

Célszerű minden alkalommal áthúzni egy tisztító pálcát a csövön, majd végül egy zsíros, “vastagabb” olajjal befejezni a műveletet, hogy a fémet szigeteljük a levegőtől.

Tisztító pálcák minden fegyvertisztító készletben megtalálhatók a fegyverboltokban.

Fokozott figyelemmel járjunk el akkor, ha gyöngygolyót használtunk – vaddisznóhajtások esetén.

Ezt azért szükséges megtenni, mert a golyó nagy szennyeződést okoz, így az első szabály: ne várjunk túl sokáig!

A Pegoraro Tiro Dinamico lőszerei kedveltek a gyöngygolyó szerelmeseinek körében. Fotó: Frommer / Agro Jager News

Miért szükséges olajozni a sörétes puskát?

A vadász az a fajta ember, aki nem hátrál meg és még a nehéz környezeti és időjárási körülmények között is elindul, mert a vadászat izgalma az oka annak, hogy bármilyen esős, nyirkos és hideg idő van, a vadászat nem marad el. Egyébként, ha a puska tisztításáról van szó, a legfőbb ellenség mindig ugyanaz: a víz! Hogyan védhetjük meg tehát a sörétes fegyvereinket?

A fegyver szárítása sajnos önmagában nem elegendő, mivel olajréteg nélkül nincs semmilyen védelem a nedvesség ellen. Már egyetlen vízcsepp, nedves környezet is problémát jelenthet,vagy ha a forró fegyvert visszarakják a tokba és olyan kondenzáció keletkezik, amelyek végeredményben a korrózióhoz vezet.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Minden félautomata puska, amely terepmintás (camo) bevonattal vagy még jobb esetben Cerakote bevonattal rendelkezik, nagyobb ellenállást garantál az időjárási hatásokkal szemben és ideális extrém vadászati körülmények között, például vízivadak vadászatánál.

Franchi Affinity 3 Cerakote bevonattal. Forrás: Franchi

A Cerakote egy ultrafinom kerámia alapú festék, amely kiváló ellenállást biztosít az időjárási hatásokkal szemben.

Alternatívaként, a barnított puskákat gondosan olajozva kell tartani vadászat után, és ennyi… alapvetően ezzel a művelettel kész is vagyunk!

Különféle fegyverápoló szerek közül lehet válogatni a FROMMER polcain. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Végül, de nem utolsó sorban: hogyan ápoljuk a farészeket?

Valljuk be, amikor vállra vesszük a puskát és érezzük az alatta melegedő faanyagot, az mindig különös élmény, bármilyen korúak a vadászok. Vannak vitrinpuskák, amelyek szinte túl szépek, hogy igazak legyenek, és vannak azok a fegyverek, amelyek velünk járják a legkülönbözőbb kalandokat.

A Franchi fegyvermárkát, 1868-ban az olasz, Luigi Franchi alapította. A technológia fejlődése mellett a FRANCHI a hagyományt is tiszteli és ma is kaphatóak, rendelhetőek fatusával a  fegyvereik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Ha egy vadásznak ilyen típusú puskája van, amely talán gyönyörű fatusával rendelkezik, akkor néhány „csata” nyomával is számolnia kell. A szenvedélyes, romantikus vadászok még térképnek is tekinthetik ezeket, amelyek megörökítik a puskáinkkal az összes közösen átélt vadászatot.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Mivel a fa élő anyag, az első dolog, amit szem előtt kell tartani, hogy sérülhet használat közben. Bár nincs rá varázsital, vannak apró lépések, amiket megtehetünk.

Ha lakkozott fafelülettel van dolgunk, karbantartásra nincs szükség, viszont ha megsérül, nagyon nehéz helyreállítani. Az olajozott fa azonban közvetlenül a vadász által is karbantartható, anélkül, hogy szakemberhez kellene fordulni.

Ne hanyagoljuk el a farészek ápolását sem! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Amennyiben nincsenek mély repedések, elegendő a fegyverboltban kapható olajjal kezelni a fát és az visszanyerheti eredeti megjelenését és fényét.

Ez az olajozott tusák valódi szépsége, mert mindig újra vissza lehet állítani őket az eredeti állapotukba!

Albert Attila, a FROMMER Fegyverbolt kereskedelmi igazgatója. Fotó: Agro Jager / FROMMER

Összegzésként

Ezek a hasznos tippek, amelyek segítségével a félautomata sörétes puskát, illetve általában a puskákat tisztíthatjuk és gondozhatjuk. Ugyanakkor igaz, hogy a Franchi puskák valóban a vadász szolgálatára vannak tervezve.

Mert nem a szép fa vagy a szép gravírozás az, ami különbséget tesz, amikor a bozótosban járunk, a mocsaras vizekben vadászunk, vagy amikor a sár már a csizmánkig ér! A különbség abban rejlik, hogy olyan eszköz van a kezünkben, amely felejthetetlen érzelmeket ad nekünk!

Így, miután elvégeztük a munkát és odafigyeltünk a puskánkra… talán ideje újra vadászni indulni!

 

Fordította: Albert Attila | FROMMER Kft.

H-1089 Budapest, Szenes Iván tér 10.

Telefon: +36 1 210 3506

Mobil: +36 30 213 7334

Tovább olvasom